Déli Hírlap, 1982. március (14. évfolyam, 51-77. szám)
1982-03-16 / 64. szám
sjc Szokásos kép kedden 2 órától a múzeumban: a válaszok értékelése Ma délután 5-től a megyei könyvtárban miked városunkró Ma délután 5 órára várjuk a brigádok, KlSZ-szerveze- tek, népfrontos és szakszervezeti kollektívák tagjait a II., Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár előadótermében tartandó találkozónkra. A rendezvényen szót kér dr. Veres László, a Herman Ottó Múzeum igazgatóhelyettese, dr. Tóvári Judit, a megyei könyvtár osztályvezetője és Tóth Péter levéltáros. És — természetesen — szót kapnak játékosaink is. Kérdéseiket, ötleteiket örömmel várjuk. Az összejövetelen — a nagy versenyen kívüli — vetélkedőt is rendezünk, amelyet helyben díjazunk. A díjakat a TIGÁZ, a 3. sz. Volán, a megyei könyvtár és a Miskolci Nemzeti Színház ajánlotta fel. Jelenlegi — hetedik — fordulónk kérdései talán köny- nyebbek. mint az előző három volt, bár — nem kis meglepetésünkre — játékosaink nagy része azokra is jól válaszolt. A helyes válaszokat holnapi számunkban közöljük, egyben beszámolunk a ma esti találkozóról. \r r • > arosi tanácstagok beszámolói Ma tartja tanácstagi beszámolóját: Káló István, 1/2. sz. pártalapszervezet, Baross Gábor u. 18. sz., 17 órakor; dr. Lipták Antal és Rózsavölgyi József, 1/5. sz. pártalapszervezet, 'Kassai u. 86. sz., 18 órakor. Bemutatkozik a DUTÉP Kamarakiállítás nyílt tegnap az ÉSZAKTERV előcsarnokában. A kiállításon a hazai állami építőipari vállalatok közül az egyik, a legszínvonalasabb műszaki fejlesztési tevékenységet folytató, a Duna—Tisza közi Állami Építőipari Vállalat mutatkozik be. A vállalat országos jelentőségű szabadalmai közül néhányat már miskolci vállalatok is alkalmaznak. A megnyitó után a mikrocölöpös alapozási eljárásról, s a sajtolt, csőhüvelyes betonacél-toldásról tartottak előadást a DUTÉP (szakemberei. 19. Mikor dúlták fel a törökök először Miskolcot? (2 pont.) 20. Ki adott 1563-ban Miskolcnak oltalomlevelet? (2 fiont.) 21. Sorolja fel azokat a miskolci földrajzi neveket, amelyek — a hagyomány szerint — a török pusztítás emlékeit őrzik. (Helyes válaszonként 2 pont.) Gereblyét, lapátot ragadnak Tavaszi nagytakarítás a városban A szülők is csatlakozhatnak. A tavasz egyik csalhatatlan jele, ha a háziasszonyok, kitárva ajtót, ablakot, nagytakarításba fognak. De nemcsak otthonunkra fér rá a tavaszi rendrakás, hanem városunkra is. Az idén mindany- nyian részt vehetünk ebben a munkában, hiszen március 20-án és 27-én társadalmi munkaakciók segítenek abban, hogy eltűnjenek mindenünnen a tél nyomai. Sokszor érte már az a vád a társadalmi munkákat szervező szakembereket, hogy a rossz ütemezés és sr gyengébb ötletek miatt balul ütött ki az ígéretesnek induló vállalkozás. Ezúttal a városi tanács munkatársai igyekeztek mindent a lehető legnagyobb körültekintéssel megszervezni, okulva az előző évek tapasztalatain is. Március 20-án a MISKOLC TÖRTÉNETE 19A diósgyőri koronauradaJom mezővárosa Miskolc történelme a feudalizmus időszakában és az újkorban, egészen 1848-ig elválaszthatatlan az ún. diósgyőri koronauradalom történetétől. Miskolc városfejlődésének kutatása során napjainkban is mind többször jelentette a megoldást a diósgyőri koronauradalom beható tanulmányozása. A város XX. századi fejlődésének, nagyipari centrummá válásának alapját és motiváló tényezőjét többek között a diósgyőri koronauradalom és Miskolc kapcsolatában is felfedezhetjük. A diósgyőri koronauradalom Borsod megye középső részén, a Sajó folyótól nyugatra és délnyugatra, az egri káptalan, az egri papnevelő intézet és a cserép/' uradalom birtokai közé ékelődve helyezkedett el. Története messzi századokra vezethető vissza. A XIV. és a XV. században különösen arról volt ismert, hogy uralkodói jegyajándékul szolgált, a királynők voltak a birtokosai. A mintegy 100 ezer kh kiterjedésű uradalmat 1514 óta nevezték koronauradalomnak, amikor is a 2. és a 3. törvénycikkben meghatározott módon koronajószággá nyilvánították. Ez azt jelentette, hogy a mindenkori tulajdonosának az uralkodó számított, és nem lehetett elidegeníteni. Az uradalom a Bükk hegység borsodi területeinek túlnyomó részét, 13 jobbágyiakat és 4 mezővárost, illetve azok határait foglalta magába. A királyi tulajdonosok a XVI—XVII. századi zavaros bel- és külpolitikai időszakban jobbnak látták az uradalom hasznosítását zálogba adással, mert így egyszerre juthattak nagyobb pénzösszeghez, s nem kellett a Budától, majd Bécstöl nagyon távol eső jószág ügyeivel bajlódni. A zálogbirtokosoknak az uradalmi települések, s ezen belül is a négy mezőváros (Kövesd, Keresztes, Diósgyőr és Miskolc) közül Miskolc volt a legfontosabb, a legféltettebb kincs, mert lakóik adózása biztosította a legnagyobb jövedelmet. Miskolc, mezőváros lévén, a királyt helyettesitő zálogbirtokosokkal állott jobbágyföldesúri kapcsolatban. A város lakói a zálogbirtokosoknak fizettek pénzben, természetben és ingyenmunka formájában adót. A zálogbirtokosoknak je/ttíl. \ ' //irt: Zfwf. rity ■■ Ár itt f ’.<$>■ &Jz'.«//.oAió'fyysj!rs/i's*-/ yf-VT/.V /+r >?ré x,yA;///s..w f-^jiv&rr -vJ.r* r>/S/*Í*<r . %.:•>•*> W *y>ö.r**.< .W/fyj.-.-Jyl■"'év <•».■.-TV...-yr /.</,x->yyfegttferr♦. 't&jry if. A tokaji uradalommal együtt ábrázolt diósgyőri koronauradalom térképe. lentős befolyásuk volt a település jogi helyzetére és vallási életére, ök határozhatták meg a városba település módját, az elöljáróság összetételét, a városi önkormányzat által hozott rendelkezések (statútumok) érvényességét. A vallási életre gyakorolt hatásuk közül csupán a legfontosabbat emeljük ki: a Petényieknek köszönhető az, hogy a város lakossága a reformáció hívévé válhatott. A zálogbirtokosi időszakban Miskolc egy igen sajátos fejlődési folyamaton ment keresztül, s ez évszázadokra meghatározta a város gazdasági és társadalmi helyzetének alakulását. A birtokosok — mint e korban Magyarországon általában — a gabonatermesztésre épülő ma jorsági gazdálkodás fejlesztő sére törekedtek. Ennek érdeké ben egyrészt a közösségi hasz nálatban levő földterületek ro vására növelték a majorság, birtok területét, másrészt pedig kilenced formájában igyekez tek elvonni a paraszti áruterme lés hasznát. A majorsági bit tok egyik központja a diósgyö ri vár mellett helyezkedett el Itt voltak az uradalmi épületek igy a provizori ház, a cseléd ház, az uradalmi majoros há za, a szekérállás, az istállók, a gyümölcsöskertek, s ezeket övezték a majorsági földek. Kezdetben 97 kassai köböl szántó és 105 kocsi szénahozamú rét volt közvetlen uradalmi kezelésben. Az egész uradalomban azonban az összes földterület egytizedét is elérte a majorsági földbirtok nagysága, csaknem 5000 holdon folytattak földművelést. A jobbágyfalvak és a mezővárosok, lehetőségükhöz mérten, megpróbáltak védekezni a majorsági gazdálkodás nyomásával szemben. Ez a védekezés Miskolcon járt a legnagyobb sikerrel. A lakosság gazdálkodásában a szántóföldi művelés egyre kisebb jelentőségűvé vált, s ezzel párhuzamosan a szőlőtermesztés fokozására törekedtek. A bor értékesítése jóval nagyobb jövedelmet biztosított, mint a ga. bona. Egyes időszakokban csaknem tízszer akkora árat lehetett kapni a bor köbléért, mint a gabonáért. Ráadásul a bor értékesítése jóval köny- nyebb volt. A jelentős pénzbevétel számtalan lehetőséget szolgáltatott arra, hogy a város lakossága könnyítsen helyzetén. A természetbeli és a robot formájában jelentkező adót pénzzel meg lehetett váltani, sőt még az is elérhető közelségbe került, hogy a város hosz- szabb időszakra megválthassa földesúri tartozásait, és igy a földesúri függőség alól átmenetileg kikerülve, önállóan élje életét. Ez a lehetőség kezdetben csak néhány évig válhatott valóra, azonban a XVIII. század elejétől már évtizedekre is sikerült kitolni a megváltás idejét. VERES LÁSZLÓ diákok s a miskolci üzemek dolgozói áldoznak egy délelőttöt városunk csinosítására, március 27-én pedig a lakóterületeken kezdődik meg a takarítás. Húszadikán az általános iskolákban, s a középfokú oktatási intézményekben tanulók ragadnak gereblyét, lapátot, hogy a közterületeket rendbe tegyék. A szervezők olyan tereket, parkokat jelöltek ki a nebulók számára, amelyek nem tartoznak szorosan a lakóterülethez: ott majd 27-én maguk a lakók takarítanak saját házuk táján! A 20-i programban a szanaszét heverő szemét összegyűjtése s — szaknyelven szólva — a gyep „szellőztető” gereblyézése szerepel. A kertészeti vállalat és a köztisztasági vállalat gondoskodik a szemét elszállításáról. Egyrészt a kijelölt területeken konténereket helyeznek el előzőleg, másrészt szemétgyűjtő körjáratokat tartanak a társadalmi munka idején. A szervezők szakmai művezetésről is gondoskodtak, mindenütt lesz valaki, aki értően segít a munka megszervezésében. Több ezer szerszámot szereztek be, gyűjtöttek össze, hogy mindenhová jusson elegendő, nehogy emiatt legyen fennakadás a munkában. Bár a 20-i szombat a diákok napja lesz, segíteni nem tilos: az iskolák csapatai szívesen veszik, ha a szülők csatlakoznak az iskolások seregéhez. Az üzemek kollektívái számára a munkahely és közvetlen környékének csinosítása a fő feladat. Régi tapasztalat, hogy sokszor a gyárudvar rendezett s ápolt, ugyanakkor a kerítés külső oldalán termetes dudvákat lenget a szél. A tavaszi nagytakarítás során erre is gondot fordítanak most. A szervezők véleménye szerint a 27-i szombat lesz „a keményebb dió”: hiszen az otthonülőket nehezebb kimozdítani egy kis ház körüli takarításra. Reméljük azonban, hogy a diákok és az üzemekben dolgozók lelkes és alapos munkája kedvcsinálóként hat. Mindehhez most már csak a jó idő hiányzik... (k-ó) Lakáskarbantartók számvetése A Miskolci lakáskarbantartó és Szolgáltató Ipari Szövetkezet pénteken, az Avas-szálló Fehértermébpn tartja 1981. évi mérlegzáró közgyűlését. A tagság előtt először a vezetőség ad számot a tavalyi munka eredményeiről, majd a felügyelő bizottság, s szövetkezeti bizottság és a nőbizottság számol be. Ezt követően vitatja meg a közgyűlés az 1982. évi tervet. A tanácskozás egyik fontos napirendi pontja lesz a vezetőség kiegészítő tagjainak megválasztása, illetve aa alapszabály módosítása. Fela jánlották: teljesítették Megyénk kereskedelmi és vendéglátóipari vállalatainál, fogyasztási szövetkezeteinél dolgozó szocialista brigádok tavaly is hozzájárultak munkájukkal a környezeti kultúra fejlesztéséhez, a területpolitikai célok megvalósításához. A kommunista műszakokból és a rokkantak társadalmi megsegítésére irányuló felajánlásokból több, mint egymillió forint gyűlt össze egy év alatt. Majd’ négy és félszázezer forintot a gyermekrehabilitációs központ építésének folyószámlájára utaltak át a borsodi kollektívák. Kocsma lesz, vagy sem? Meglehetősen sokszor kapunk leveleket, amelyekben arról panaszkodnak az egy-egy környéken lakók, hogy a szomszédságban levő büfé, eszpresszó léte, pontosabban a vendégsereg nem éppen kulturált viselkedése pokollá teszi életüket. A panasz jogos, hiszen senki sem szeret pityókás, támolygó idegenek között hazafelé botorkálni este. Azon senki sem vitatkozik, hogy megszüntetni az összes presszót, büfét, poharazót, ahol italt mérnek, nem célravezető, s nem is érdemes. Egy nagyváros vendéglátó-hálózatához ezek a helyek ugyanúgy hozzátartoznak, mint az ételbárok vagy tejivók, s ha nem lennének, csak a kapualjban levő „szabad poharazók” szaporodnának el. Az viszont tény, hogy egy-egy üzlet lezüllése egyben minősíti az ott dolgozók munkáját is. Hiszen láthatunk patyolattiszta, kulturált borhara- pót, s piszkos, alvilági alakokkal zsúfolt, II. osztályú éttermet is. A vendéglősök jó munkája, szakmaszeretete, igényessége kényszerítőleg hathat a betérők viselkedésére is. Sokszor egy-egy presszó kocsmává válását épp a vezetőcsere akadályozza meg. Talán egyszer még azt is megérhetjük, hogy a vezetői teljesítmények között nemcsak azt mérlegelik majd döntő súly- lyal, hogy mennyit hozott a bolt forintban, hanem azt is, hogy milyen vendégkört alakított ki ott a vendéglős. (k—ó)
