Déli Hírlap, 1982. március (14. évfolyam, 51-77. szám)
1982-03-12 / 61. szám
a Flair holland háztartási- gép-gyártó cég nyitotta meg. Ezt követte a Ridgid belga szerszámgépgyártó vállalat. A Stubai cég mostani kiállítása után bemutatkozik még a francia Manoutil és az Express, az NSZK-beli Mei- ser, az Iver és a francia Ki- mex. A franciák elsősorban az újdonságszámba menő mechanikus és a villamos háztartási gépeket vonultatják fel, a nyugatnémet cégek pedig szerszámgépeiket mutatják be. Különösen em- lítésreméltó az Express árukiállítása, amelyen majd olyan forrasztó- és hegesztőkészülékeket is láthatunk, amelyeket ezermesterek, barkácsolók is hasznosíthatnak. A VASVILL közben újabb kereskedelmi kapcsolatok kiépítésére törekszik — hallottuk Monostori Jenő kereskedelmi főosztály v azetőtől. S mindezt azért teszik, hogy mindenki megtalálja., amit a vas-műszaki boltokban korábban hiába keresett. sz. L Mozogjunk! ötnapos munkahét, heti két szabadnap! — a valaha óhajtott több szabad idő a mi országunkban is valósággá vált. Egyelőre még csak kóstolgatjuk mindennek örömét. A családok életritmusa, a hét végi főzés, bevásárlás, takarítás, mosás időpontjának eddigi beosztása még változóban van. Mennyi jut majd a megnövekedett szabad időből a sportra, az egészség- védő, szórakozást jelentő testedzés számára? Egy bizonyos: míg korábban az üzemi és hivatali sportkörök fejlesztését, a lehetőségek bővítését szorgalmazták az illetékesek, a sportnak a jövőben házhoz kell mennie! Elsősorban a lakótelepi iskolák sportudvarai és tornatermei kínálnak kiváló lehetőségeket. Igen ám, csakhogy az iskolák döntő többségének kapuja hét végén zárva van. Nincs fűtés, nincs költségkeret a személyzet megfizetésére. Mindezt azonban némi rugalmassággal át lehet hidalni. Ennek bizonyítéka, hogy az idei, szokatlanul kemény télben — a műjégen kívül — több természetes jégpálya működött Miskolcon is. Ezt az önkéntes, többé-kevésbé a gyerekek mozgásigényének kielégítésére létrehozott jégpályamozgalmat sikeres kezdetnek tekinthetjük, és reméljük, a folytatás sem marad el. Napjainkban, a lakosság igényeinek kielégítése érdekében létrejövő társulások, vállalkozások idején az sem elképzelhetetlen, hogy testnevelő tanárokból, volt sportolókból alakuló munkaközösségek álljanak a lakótelepeken a szervezés élére. Vitathatatlan, hogy kevés a fedett létesítmény, a vízfelület több is lehetne, de állítjuk, hogy a jelenlegieket sem használjuk ki megfelelően. A szórakoztató, egészségvédő sport ugyanis elsősorban a jó szervezésen, a vonzó programokon múlik. V. D, a Patacsípőfogó, patkolókalapács, ácsszekerce, kaszakarika, kárpitoskalapács, szeghúzó, asztalosderékszög, ácsderékszög, pántvéső és facsigafúró... Valamennyi olyan szerszám, amihez néhány esztendővel ezelőtt még aranyért sem lehetett hozzájutni. Nem akadt gyártójuk, és ha mégis. akkor sem volt elegendő belőlük. A VASVILL vezetői nem nyugodtak ebbe bele: a hazai gyártókon kívül széles körű kapcsolatokat építettek ki a külföldi cégekkel. Többek között ennek a kapcsolatnak a jegyében tartott szerszám- bemutatót az osztrák Stubai cég a hét közepén Miskolcon. A környező szaküzletek vezetői közül több mint harmincán tekintették meg a formatervezett, színes kivitelű patacsípőfogókat, patkoló- szerszámokat. Csupán az első fél évben nyolc nagy nyugati szerszám- és háztartásigép-gyártó cég tart árubemutatót Miskolcon, a VASVILL-nél. A sort patkolókalapácsig Az uszály már a vizet próbálgatja, de az arasznyi vastag jég még „megjogja”. jjc Bolt, kerekeken ...Az encsi járás falvait járja. (Laczó felv.) Kenyérből, péksüteményből kínálják A Miskolci Sütőipari Vállalat öt évvel ezelőtt kilencféle kenyeret, 46-féle péksüteményt. s egyféle gyógy- készítményt sütött a miskolciaknak. Édesipari lisztes, illetve sütőipari félkésztermékekkel akkor még nem is foglalkoztak. Fél évtized alatt megváltozott a kínálat alaposan: kenyérből ma 16- félét, péksüteményből 49-fé- lét szállítanak városunk boltjaiba ... Ma háromféle gyógykészítmény. ötféle édesipari félkészterméket állítanak elő a Miskolci Sütőipari Üzemben. Eltűnt az akció során Killian György lakatosmunkás a magyar ifjúsági és kommunista mozgalom kiemelkedő személyisége volt Fiatalon kapcsolódott be a munkásmozgalomba. majd a moszkvai tanulmányok után közvetlen munkatársa lett Sallai Imrének és Fürst Sándornak. A párt segítségével 1939- ben sikerült újra a Szovietunióba mennie, s 1943 júniusában fontos feladatot kapott: eitőernyővel kelleti Varsó felett kiugrania, hogy a lengyel partizánok segítségével tegye meg az utat Magyarországra. A földet érés után azonban nyoma veszett, annyi bizonyos, hogy Varsó közelében a fasisztákkal vívott tűzharcban esett el. 75 évvel ezelőtt ezen a napon született. Tanácselnökök tanácskozása (Folytatás az 1. oldalról) A rendszeres tapasztalat- csere — különböző szinteken és csatornákon — megszokott dolog a megyei városok tanácsi szervei között. Az együttműködés keretei közé tartozik például a számítógépes adatfeldolgozási rendszer kialakításában végzett munka, vagy a lakáselosztást szabályzó tanácsrendeletek megszületése előtti konzultáció Van miről beszélgetni. hiszen akad. ahol bizonyos területeken már előbbre léptek: Pécsett például felépítették az első, építészetileg is integrált oktatási-kulturális intézményt. Nálunk az integrációt szervezeti keretek között kell megoldani, hiszen az intézmények a város különböző pontjain éoültek A tanácsi szervek részletesen informálták egymást eddig is a város környéki községek városhoz csatolásának terveiről, a megvalósítás lépéseiről is A városi pártbizottságon lezajlott rövid találkozón a résztvevők hangsúlyozták: nem ez lesz az utolsó ilyen közvetlen eszmecsere, a aasznos találkozók sora folytatódik. A tanácsi vezetőket tegnap délelőtt dr. Ladányi József, a megyei tanács elnöke fogadta, majd a városi tanácson ültek össze rövid megbeszélésre. Ebéd után ellátogattak a Lenin Kohászati Művekbe, ami után a nap utolsó programja, a lyukó- bányai látogatás következett. Ma délelőtt folytatták a konzultációt, a városi tanácson, majd ebéd után megtekintik az alsózsolcai házgyárat. A kétnapos program a délutáni befejező tanácskozással zárul. Ellenőrök a falvakban Bolt a városon kívül Minden, a hetvenes évek végéről, a nyolcvanas évek elejéről keltezett borsodi tervben kiindulási pontként ez áll: fékezni kell a városba áramlás ütemét és fokozni kell a falvak népességmegtartó képességét. Ennek sok útja-módja van, de egyetlen mondatba így fogalmazható a kívánság: biztosítani kell a komfortosabb élet feltételeit a kistelepüléseken is. A népi ellenőrök ezzel a társadalmi igénnyel felvértezve vizsgálódtak, s arra voltak kiváncsiak, hogy milyen a kereskedelmi ellátás a városon kívül, az alig néhány száz lelket számláló falvakban. A NEB Borsod megyei Bizottságának tegnapi ülésén is elhangzott, hogy nem lehet maximális igényeket támasztani. Oktalanság lenne azt követelni, hogy a hatvan lakosú Debrétén színes tévét áruljanak, s a valóságtól elrugaszkodó óhajnak számítana az egy híján kétszáz lakosú Árkán az. hogy a húsipar teljes termékválasztékát kínálják. Az viszont elvárható, hogy étolajból, margarinból, papírzsebkendőből, szalvétából a legkisebb bolt se szenvedjen hiányt. A példákat nem véletlenül idéztük. Több vizsgálat tapasztalata erősítette meg, hogy a falvak áruellátásának színvonalát alapvetően az alapvető cikkek léte vagy nemléte határozza meg. Az ingázók a városokban és a járási székhelyeken vásárolnak általában. Egy-egy nagy értékű tartós fogyasztási cikk beszerzésére pedig felkerekedik a család. Más kérdés, hogy „városi” mércével mérve a kis boltok gazdaságtalanok, s- mindenféle kereskedelmi mutatót alapul véve rossz hatékonysággal működnek. Ám túl a közgazdasági megfontoláson, a megítélésnek van egy társadalompolitikai, szociális vonulata is. Nem lenne jó, ha egy szappanért vagy egy csomag rajzszögért a városba kellene utazni. A számítások szerint Borsodban az aprófalvas kategóriába tartozó községek száma (ötszáz lakos alatt) 114. Az ezeken a településeken található boltok, vendéglátóhelyek (kocsmák) száma meghaladja a kétszázat. Az üzletek állapota, felszereltsége, dolgozóinak szak- képzettsége elmarad ugyan a kívánatostól, de nem a kereskedelmen múlik, hogy öregszenek, nép- telenednek a falvak .. B. I. Gőzmozdony fűtötte a vizet Nyéki kavics ♦ Az osztályozó futószalagjai is a héten indultak meg A tavak mélye még töméntelen mennyiségű kavicsot rejt. Nyékládháza aranyát. A település egyre inkább „kavicsváros” lesz. A Kavicsbánya Vállalat főbányamestere, Hollik Béla, számokat sorol: — Tavaly 2 millió 140 ezer köbméter kavics bányászá- sára vállalkoztunk, de 200 ezer köbméterrel kevesebb lett. Sok minden közbejött. Volt olyan kavicsfajtánk, amelyet álig vitt valaki, s a vasút is kevesebb vagont adott, mint kellett volna ... Erre az évre . már nem terveztünk annyit; csak 1 millió 907 ezer köbmétert akarunk a felszínre hozni. De ezt se lesz könnyű ... Kemény tél volt az idei. — Tizenhat éve itt dolgozom — jegyzi meg Hollik —, de ilyen időre nem emlékszem. Nem lesz hiánycikk Palafogótól A két tó nagy részét még mindig a jég tartja fogva. A parti kotró gémje azonban, ahol tud, már a vízbe merül. Március 8-án, tél ide, jég oda, megkezdődött a bányászati szezon. — Csak érdekességképp a télhez — folytatja a íőbánya- mester —, az úszókotrónk még nem mehet ki a tóra, felújítjuk. A víz alatt is kellett szerelni, de a víz olyan hideg volt, hogy dolgozni benne egyenlő volt a lehetetlennel. Kértünk egy gőzmozdonyt. s annak a forró gőzével melegítettük a vizet. Így tudtuk javítani... Jó kavics a nyéki. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy e tavak kincsét szállítják a Ferihegyi repülőtér új felszállópályáinak építéséhez. De ezt használja Nyíregyháza, Mátészalka, Lenin- város, Kazincbarcika, Miskolc. sőt még Szeged is. — Exportra is futja — dicsekszenek a bányászok. — A csehszlovákok szállítottak el innen tavaly 110 ezer köbmétert, s idén is napi 280 köbmétert visznek. A kavicsosztályozó is a héten indult. Nehezen. A fagy alig akar engedni uralmából. a szállítószalagok így épphogy meg tudnak mozdulni. — Nem jó ez — mondja Hollik. — Minél hamarabb teljes kapacitással kellene mennünk, mert az igény egyre inkább eltolódik az osztályozott és a minőségi kavics felé. Ezekből összesen 1 millió 232 ezer köbméter kell, míg bányakavicsból, amely közvetlenül a tóból kerül a felhasználóhoz, csak 675 ezer köbméter. ■ ■ A debreceni út jobb oldalán elterülő tó 3500 méter hosszú és 900 méter széles. Erre a „kis Balatonra” próbaképp tegnap kifutott a Nagy Sándor vezette önjáró uszály. Vagy ötven méter megtétele után a jég „megfogta” a hajót. A vezető kikiabált a partra: — Néhány nap múlva mienk lesz a tó. És aztán már hordhatjuk a kavicsot... V*' (lllésy) Rendszeresen Halálokai cseléinek
