Déli Hírlap, 1982. március (14. évfolyam, 51-77. szám)
1982-03-06 / 56. szám
Magasabb szikláról jobban lehet látni Mérnökökkel a mérnökökről Provokálással kezdtem a beszélgetést az LKM négy mérnökévéi, Dévai Györggyel, Sal- lai Gáborral, Blasius Mihállyal és Szabó Istvánnal. A „szakbarbár" kifejezés valóban áramütésként hatott, s igy rögtön a téma közepébe ugorhct- tunk. Lényegében arra voltam kiváncsi, hogy milyen a közérzetük, hogyan Ítélik meg önmaguk (s természetesen az iparág) helyzetét? Beszélgető partnereim mind felelős beosztású emberek (osztályvezetők), s lényegében három korosztályt (30, 39, illetve 49 évesek) képviseltek. — Miért szakbarbár az, aki érti és szereti a szakmáját? — kérdeztek vissza azonnal Nem azok nevezhetők inkább szakbarbároknak, akik kontármódra, rosszul végzik munkájukat? Akik másoknál okosabbnak, műveltebbnek hiszik magukat? Miskolcon például mindenki bírálja az építkezé seket, mégsem figyelnek oda az „utca emberére”, pedig biztosan lennének jó, megfogadható javaslatok. Nem hiszem például, hogy az Avast — ebből a pénzből — csak fgy lehetett beépíteni, ahogy ma állnak a házak. — Ahhoz, hogy a műszaki értelmiség nyugodtan tudjon kultúrával is foglalkozni, fontos, hogy a létfeltételei is meglegyenek. Az egyetemen aktívak voltunk, de kikerülve az életbe, millió problémával találtuk szemben magunkat. Lakást kellett szerezni, családot alapítani. Mi ezen a területen eleve hátránnyal indultunk. Kicsi például a kezdő fizetés a hasonló korú munkásfiatalokhoz képest, s altkor még nem szóltunk a tanítás költségeiről. Mi miért nem kapunk lakásépítési kölcsönt? Megnőtt a társadalom igénye a mérnökkel szemben. Mégis, valaki felnőttként, SZET-esként diplomát szerez, visszamegy az üzembe, kevesebbet keres, mint előtte. Egy egy diploma sok százezer forintjába kerül a társadalomnak. Miért így becsüljük meg? — Vannak szakmák, amelyeknek az ismerete csak egy szűk területen hasznosítható. Optimálisan éppen a 'nagyiparban. Azaz vagy ott ismerik el (anyagilag is), vagy sehol, s ha valaki mégis többet akar keresni, hát szakmát kell változtatnia. Mondunk erre egy kirívó példát. — Egy villamosmérnök ki akarta váltani — villanyszerelőként — az ipart, hogy a hétvégeken kiegészíthesse a jövedelmét. Nem kapta meg, mert nem volt villanyszerelő segédlevele. Erre „elvégezte azt az iskolát is”, mire megkapta az ipart. Sokan foglalkoznak állattenyésztéssel, növénytermeléssel, sőt, segédmunkát is elvállalnak. Miéri kell így kiegészíteni a jövedelmet? — Milyen az erkölcsi megbecsülés? Az nem kerül pénz. be. Tanácstalanul néztek rám, Nyilas Ferenc, az LKM párt- bizottságának munkatársa válaszolt helyettük: — Itt valóban van még tennivaló. A kitüntetéseknél sokszor érvényesül a statisztikai szemlélet, amely szerint a műszakiak elismerésének arányban kell lennie a fizikaiakéval. Ez sokszor féken tartja az értelmiség egy részét, mert elfásul, nem fejti ki energiáit. Pedig az LKM kitűnő iskola, aki itt megállja a helyét, azt szívesen fogadják máshol, akár igazgatónak is. — Kit tartanak értelmiséginek, s mit várnak el tőle? — Ez nem egészen az iskolai végzettségtől függ, a diploma nem minden, az ember munkájának a minősége a meghatározó. Magasabb szikláról jobban lehet látni. (hurpácsi) Irodalmi est Hogyan mondjam el neked? címmel irodalmi estet rendeznek Tahi Tóth László és Balázs Péter közreműködésével március 10-én. szerTavaszra való viselet a rajzunkon látható két modell. A Magyar Divatintézet tervezői az elsőt kifejezetten fiataloknak ajánlják, a másodiknak már nem annyira kötött a korhatára. A térd alatti hosszúságú nadrág a mostani szezon újdonsága, amelyhez a kirándulásra, a túracipőre kihajtott zokni is jól illik. A lezser vonalvezetésű kabát bősége megengedi a réteges öltözködést, ami tavaszra a változékony időjárás miatt is dán este 6 órától a Rónai Sándor Megyei Művelődési Központ klubhelyiségében. Zongorán kísér Gyarmati István, i ajánlatos. A bőségét rejtett övpánttal karcsúsíthatjuk. Ez a kabátka elképzelhető tweed vagy kártolt szövetből, de ha laminált anyagot kapunk hozzá — ami sajnos a méteráruüzletekben ritkaság —, szélfogónak is kitűnő. A második modell is elkészíthető ugyanezekkel az anyagvariációkkal. Hasonló fazonú, fényes anyagú esőkabátok az üzletekben is kaphatók. De közepes vastagságú szövetből varrva divatos átmeneti kabátnak is beillik. Új fakultások Pécsett A pécsi Jnnus Pannönius Tudományegyetemen új fakultás alakult: az állam- éa jogtudományi kar, valamin- a közgazdaságtudományi kar mellett létrejött a tanárképző kar. Az átszervezéssel megteremtették a kereteit a tanárképzés egységesítésére irányuló országos jelentőségű kísérletnek. A Minisztertanács döntése szerint az egyetem tanárképző karán általános iskolai tanárokat, valamint általános és középiskolai oktatásra egyaránt képesített szaktanárokat kell képezni. Mint Földvári József rektor elmondotta: a közeljövőben döntenek arról, hogy mely szakokon indul meg az új típusú tanárképzés, és annak alapján fogják elkészíteni a tanterveket. A JPTE tanárképző karán — párhuzamosan — körülbelül egy évtizedig képeznek még általános iskolai tanárokat, 1983 őszén pedig megkezdődik a kísérleti jellegű tanárképzés is. A hallgatókat tíz-tizennyolc éves körű gyerekek oktatására készítik fel, azaz képesítésük egyaránt jogosítja majd őket általános iskolai és középiskolai oktatásra. A korszerűsített oktatási rendszer célja a pedagógusképzés mennyiségi és minőségi megjavítása. Dugó és Panpi óvárosi művészek közreműködésével mutatják be a Dugó és Panpi című mesejátékot ma délután 3 órakor, a Vörösmarty Művelődési Központban. Híres rendezi Híres rendezők címmel filmsorozatot indít a Rónai Sándor Művelődési Központ. Március 8-án Mészáros Márta örökség, március 15-én H. Ross Kaliforniai lakosztály, március 22-én C. Coretta A Szövettől! vagy laminált anyagból kész ülhetnek Sportos szélfogó Bőr, ékkő és fafaragás Amit a természet ad >|c Tükör és bőr sze, de azok a legszebb darabok, amelyeken kevés nyomot hagyott a faragókés. Kovács György József, a budapesti ásvány- és ékkőcsiszoló is abból él, amit a természet ad, mérhetetlen gazdagságból, mintha a néhány vitrin. Nem az ékkövek, évmilliós kövületek értékére gondolok, hanem arra, hogy kincsesbánya a föld mélye. Meg lehet tudni ugyanis, hogy mibe kerül az achát, ametiszt a füstkvarc, ezek az ékszerek elérhetők, ha valaki vágyik rájuk. De a 175 millió éves tengeri liliom kövület szépségét már nem látja meg akárki, és művészet összebarátkoztatni a foglalat anyagát adó ezüsttel a lapis-lazulit, a hegyi- kristályt, a bronzzal azt a féldrágakövet, amit kíván. A ma élő ékkőcsiszoló a mai kor ízlésének megfelelően készíti az ékszereit, az ember vonzódása a drágakőhöz, a földtörténeti korokat őrző ásványhoz ősrégi. Régen szolgálja az embert a bőr is, Zajácz Tamás, a leninvárosi tanár a modern lakások esztétikumának szolgálatával jegyezte el magát. A jó színvonalú ajándékboltok, a Képcsarnok bőrdíszműáruinak mintakollekciója lehetne a bőrtálcák, pohárfoglalatok, kitűzők, karkötők, díszdobozok sora; az egyik téka — mai, közismert rendeltetése szerint falra szerelhető, apró bárszekrény — + Halkövület Nekem or ékkövek tetszettek a legjobban, de ez nem minősíti a Vasas Művelődési Központban látható kiállításokat. Az sem, hogy az úgynevezett Amatőrfórum keretében rendezték, mert a bérmunkák, a fafaragások színvonala nem amatőr, az ékkőhöz pedig csak mester nyúl. Az anyag vonz minden iparművészeti kiállításra, az, hogy miképp nyer a forma által értelmet, milyen forma fedi fel a titkait. A kecskeméti fafaragó, Géró György munkáin látszik ez a leginkább kézzel fogható formában; a természet „művészi hajlamait” használja fel. Mindnyájan láttunk ugyanis már olyan farönköt, amelybe nem nehéz embert, madarat, bármit beléálmodni, olyan gyökeret, amely egyszerűen csak plasztikus, szép. Munkáiban többről van szó perEgy héten belül kétszer is vízszennyeződés vonult le az egyik legtisztább Borsod megyei folyón, a Bódván. Megnőtt a víz ammóniatartalma, s emiatt leállították a sajó- ecsegi vízmű vízkitermelő j)c A szobor a fában van (Kiss József felvételei) kokat helyezik vissza a Balatonba, hogy minél több maradjon életben a kishalakból. gyönyörű. Minden bőrből készült tárgy megvásárolható. M— A fejünkről mondjuk Szókincsünk legősibb rétegéhez tartoznak azok a szavak, amelyekkel testrészeinket nevezzük mfcg. A sok száz szólásmondás közül íme néhány, amelyik a fejünkkel kapcsolatos : Hiába erőlteti bármenynyire, szó se lehet a dologról, ezt fejezi ki a ,.ha a feje tetejére áll is” szólás. Így járhat az, aki „a maga feje után megy”, vagyis a mások véleményével nem számol. Végül ir*ár „azt sem tudja, hol áll a fej!;”. Pedig igazán „benőhetett volna már a feje lágya .. .** Szemléletes képpel fejezi ki az őszülést az a mondás, amely szerint az illető éltes embernek fejéhez verték a liszteszsá- kot. Aki elcsavarja a fejét egy lánynak, az érezze kötelességének, hogy b!; is kösse, azaz elvegye, másképp számíthat rá, hogy a haragos szülők alaposan megmossák a fejét, sőt tulajdonképpen a fejével játszik, vagy legalábbis fejjel megy a- falnak, avagy éppen f^j- re áll — hogy egy új?b- ban keletkezett szólást idézzünk ... Villantó Bódva és Balaton egységét is. Ám a horgászoknak jó hírrel szolgálhatunk: a szennyeződés nem járt halpusztulással, s így a Bód- vában továbbra is bátran próbálkozhatnak halfogással. Az emberség vizsgája * A Balatoni Halgazdaság dolgozói megkezdték a mesterséges süllő- és keszegfészkek készítését. A „nászágyat” az erdőkben vágott fenyőgallyakból és hálóból készítik el; süllőfészekből ötezret, keszegfészekből húszezret. Ezeket azután a Balaton szélvédett partrészei mentén helyezik a tóba, amikor a víz hőmérséklete már eléri a hat fokot. Az ívó halak e fészkekre rakják majd az ikrákat. A telt fészkeket a balatonudvari keltetőbe viszik, ahonnan a kikelt s kellően megerősödött tvadécsipkeverőnő és március 29- én F. Zinnemann Júlia című filmjét mutatják be. A vetítés minden alkalommal hétfőn este 6 órakor kezdődik a művelődési ház szinházterMindennapos eset, hogy ha valahol az utcán baleset történik, az arra járók megállnak és várják, talán tud valaki segíteni. Az esetek kis részében az emberek viszolyognak segíteni, de többnyire azért a tanácstalanság, mert nem tudják, hogyan kell. A hozzá nem értő segítség éppoly káros, mint a későn érkező. A szakszerű elsősegélynyújtással viszont életet lehet menteni. Milyen jó lenne tudni, mikor, hogyan segítsünk. Hány infarktust szenvedettet lehetne megmenteni, ha az összeeső járókelőt körülvevők tudnák, hogy ilyenkor nem szabad az illetőt mozdítani, amíg az’orvos meg nem érkezik. Más esetben nagy segítség lehet egy egyszerű mesterséges lélegeztetés, ha az szakszerű. Az elsősegélynyújtás oktatásának már hagyományai vannak hazánkban. Tanulják a gyerekek az általános és középiskolákban, s nem kötelezően ugyan (sajnos!), de szakszerű oktatásban részesülhetnek a felnőttek is. Sőt, a Magyar Vöröskereszt még az óvodásokra is gondolt. Ez a korosztály kifestőkönyveken, játékos módon, szinte észrevétlenül sajátíthatja el az elsősegélynyújtó alapismereteket. Furcsa módon mégsem élünk a lehetőséggel, hogy többet tudjunk a segítségnyújtás módjáról. A gyakorlat: az általános iskolások még szívesen járnak a Vöröskereszt által szervezett tanfolyamokra, a középiskolások tnár kevésbé, s felnőttek pedig... A statisztikák szerint a balesetek legtöbbje az országutakon történik. Az elsősegélynyújtás szabályaira tehát elsősorban a volán mellett ülődet kellene felkészíteni. A Magyar Vöröskereszt tett is erre vonatkozóan javaslatot, mégpedig olyan formában, hogy a jogosítvánnyal rendelkezők ne csak KRESZ- és műszaki ismeretekből tegyenek vizsgát, hanem elsősegélynyújtásból is. Az ötlet nagyon időszerű, remélhetően meg is valósul. Sok emberélet múlhat rajta. mében. o.a
