Déli Hírlap, 1982. március (14. évfolyam, 51-77. szám)

1982-03-04 / 54. szám

Vállalatok párbaja 2 Nívódíjas iskola beázik a teteje (Folytatás az 1. oldalról) Megyénkben nem lesz em­lítésre méltó változás a tá­volsági autóbuszközlekedés­ben. A helyközi, illetve az elővárosi járatokat sűrítik: gyakrabban közlekedik majd az autóbusz Szikszó, Kisto- kaj, Mályi, Alsózsolca, Onga, Leninváros, Kazincbarcika és I.iiskolc között. Május 23-tól 12 új járatot indítanak. A járatok számá­nak bővítését az tette lehe­tővé. hogy tavaly 19 kiselej­tezett autóbuszt vásároltak a Miskolci Közlekedési Válla­lattól. Rendbehozták a 13 csuklóst, illetve a 260-as tí­pusú Ikaruszt, s ezeket a ko­csiját hamarosan üzembe he­Különleges zöldségfélék Ma délután (5 órakor előadást tartanak a Kocsis Pál mezőgazdasági szakkör­ben. Az érdeklődő kiskert­tulajdonosok a szőlőmetszés- ről. a különleges zöldségfé­lékről és a gyümölcsfákkal kapcsolatos tennivalókról hallhatnak. I-----------------------------------------i öregszik az agy ? A patológusok a múlt században megfigyelték, hogy a kor előrehaladá­sával az agy térfogata csökken. A tudomány je­lenlegi állása szerint a teljes agyállomány kb. a SO. életévtől kezd csök­kenni. s ez a folyamat azután szakadatlanul folvtatódik. Az agykéreg, nek azok a részei, ahol az érzékeléseknek — pél­dául annak, amit látunk vagy hallunk — tudattá való átalakítása történik, szinte nem öregszenek, másrészt viszont azokon a részeken, amelvúk az új gondolatok, új munkák megvalósításáért felelő­sek, S0—65 éves korban szemmel láthatólag meg­indul az öregedési folya­mat. Az agykutatásban ez idő szerint tett megfigye­lések arra engednek kö­vetkeztetni, hogy az őre- gedő agyat a lehető leg­többet — éspedig aktivan — kell használni. A pasz- szfv használat, például az állandó üldögélés a pa- pucsos moziban ta tele­vízió előtt) ne javltja az agy szerkezetét. L _______________________ lyezik. Sok vonalon már már­ciusban az új menetrend élet­be lépését megelőzően, sűrí­tik a járatokat. Az utazókö­zönség kérésének megfelelő­en, Mályiból reggel 6.15-kor, Alsózsolcáról pedig 6.05-kor is indítanak autóbuszt Miskolc­ra. Ongáról napközben az eddiginél sokkal több járatot közlekedtetnek. Sok elővárosi vonalon sűrűbben közlekedik majd Volán-autóbusz. Ka­zincbarcika és Miskolc között a korábbi évekhez képest több gyorsjáratot indítanak. Érdemes megemlíteni, hogy az ötnapos munkahétre való áttéréssel a műszakos jára­tok száma jóformán sehol sem csökken a hétvégeken. A kazincbarcikai vonalon szom­bat délelőttönként a szoká­sosnál nagyobb a forgalom. A megnövekedett szabad időt nagyon sokan utazással, vá­sárlással töltik el, ezért a kö­vetkező hónapok tapasztala­tától függően, néhány főbb járatot még tovább sűríte­nek. Egyes helyeken most térnek át az ötnapos munka­hétre. Az ezzel kapcsolatos igényeket csak később tud­ják figyelembe venni: a Vo­lán új menetrendje már a nyomdában van, így a hely­közi járatszámokat már nem módosíthatják. Az utazókö­zönség néhány jogos kérését, amelyek legfeljebb 5—10 per­ces menetrendi változtatáso­kat kívánnak, esetleg még figyelembe vehetik. Ebben az évben Miskolc hat részén adnak át telep­szerű társasházi otthonokat. Befejezik a Széchenyi út 3—9. sz. alatt levő üzlethá? emeletein kialakított 40 la­kás építését, 51-et pedig a Nagyváthy utcán hoznak te­tő alá. A Komlóstetőn 102, a Szinva—Népkert város­Ünnepség a mozgás­korlátozottaknál Nőnapi ünnepséget tarta­nak a mozgáskorlátozottak megyei egyesületében a Ku- ru. utca 47. szám alatt már­cius 6-án, délután 4 órakor. Ajándékosztás után az Etűd színpad előadja a Soha se mondd című zenés paródiá­ját. Részletre már nem... Bizony szűk ez a bizi Már csaknem elviselhetet­len a zsúfoltság a Hunyadi utcai műszaki bizományi üz­letben. Őszig azonban nem va­lószínű, hogy átadják a Kor­vin Ottó utcai új bizományi áruházat, ahol már kényel­mes körülmények között vá­logathatnak a vásárlók. Kiss Miklós, a Bizományi vezetője elmondotta, hogy ja­nuár óta alaposan — havonta csaknem félmillió forinttal — megcsappant a forgalmuk. Bár most is sok nézője van a drágább Hi-Fi tornyoknak, a ritka márkájú színes televí­zióknak, vevő mégsem akad rájuk: januártól ugyanis megszüntették ezeknek a ké­szülékeknek a részletvásárlá­si lehetőségét. Azóta csupán a 2000—3000 forint értékű, kisebb műszaki cikkek forgal­ma nőtt meg. Óriási a keres­let a CB-rádió iránt, kínálat viszont nincs: az utóbbi idő­ben egyetlen CB-rádiót sem tudtak megvásárolni. A bolt kollektívája szerint az új nyit­vatartási rend sem kedvez a forgalom növekedésének: mindenképpen érdemes len­ne a reggeli nyitást előbbre hozni. A vásárlók érdekei is ezt kívánják. részben 100, az Avason pe­dig 280 lakás épül ebben a kategóriában. A pénz arra való, hogy ri­koltsuk. Ez a mottója gyakran a nagyberuházásoknak is. Alig van arra példa, hogy a bank­tól igényelt hitelt ne használ­ták volna fel. Hogyan látják ezt a témát a megyei bíróság gazdasági kollégiumának gya­korlatában? Ezzel folytatjuk a perekkel illusztrált sorozatun­kat. Dr. Vilusz Lászióné, a me­gyei bíróság elnökhelyettese, a gazdasági kollégium veze­tője szerint sem a tervező, sem a kivitelező, de a lebo­nyolító sem érdekelt abban, hogy a hitelszámlán pénz maradjon. Ha tervező szű­kén tervez, kevesebb a hono­ráriuma. A lebonyolító a munka nagysága után kapja a díját, érdekeltsége a minél nagyobb értékű beruházások­hoz fűződik. A kivitelezőnek ugyancsak nem közömbös, hogy mekkora hasznot hozó munkára vonul fel. Tehát itt a „jól felfogott” csoportérde­kek dominálnak. • TERVEZŐ, KONTRA KIVITELEZŐ Van viszont egy pénzkí­mélő, takarékossági lehető­ség, ami gyakran vezet peres esetekre. Ez pedig az, ami­kor a kivitelező vállalat a tervhez képest úgynevezett célszerűbb műszaki megol­dással áll elő. A célja végső soron az, hogy rövidebb időn belül, olcsóbban, esetleg jobb minőségben készüljön el a létesítmény. Az így megtaka­rított pénzen azonban meg­egyezéses arányban osztozik a kivitelező és a beruházó vál­lalat. Erről szól egy példa, amely az LKM kombinálj acélművének építése során lett per tárgya. Az előzetes tervegyeztetés során a kivitelező ÉAÉV el­zárkózott bizonyos műszaki megoldásoktól, amit a terve­ző ajánlott. A kikötésnek ele­get téve, a tervező figyelem­be vette az igényt, hogy más anyagot használjanak fel a kivitelezésnél. Amikor a munka a megvalósítás sza­kaszába ért, az építő meg­gondolta magát. Célszerű műszaki megoldásként ugyan­azzal a javaslattal állt elő, amit a tervező vállalat ko­rábban ajánlott. Végül is, hogy a kivitelezőnek ne men­jen el a kedve, egyezséget kötöttek. • A PÉNZCSINÁLÓK Magának csinált viszont kedvet a Heves megyei Ta­nácsi Építőipari Vállalat, amikor a sátoraljaújhelyi ta­nács épületének falszigetelé­séhez hozzálátott. A felperes sátoraljaújhelyieknek 63 206 forint anyagköltséget, 482 185 forint díjat, 50 ezer forint szabadalmi díjat, és 3960 fo­rint tervező-művezetési díjat, összesen 599 351 forintot számláztak. Nyilván sokall­ták, és nem fizettek. A szak­értői vélemény szerint mind­össze 79 095 forint vállalkozói díj illette meg a tisztesség­telen haszonra törekvő túl- számlázókat. A beruházási vállalatok most ugyancsak buzgólkod­nak, s sorra nyújtják be ke­resetüket tervezők és kivite­lezők ellen, a sorozatos tető­beázások miatt Például: Óz- don a 100 férőhelyes óvoda, Miskolcon a Kossuth Gimná­zium és Óvónőképző Szakkö­zépiskola ázott be gyakran. Néha a hibajavítás minősége is újabb per tárgya lett, ilyen például a miskolci Re­ményi utca 2. szám alatti óvoda tetőszerkezetének ügye! A legkülönösebb esetek között említhető az ózdi 12 tantermes általános iskola amelyre nívódíjat adtak, en­nek ellenére minden évben beázott Az átnedvesedett ve­zetékek már a gyerekek biz­tonságát veszélyeztették. A tetőszerkezetet minden nyá­ron javították. Felvetődik a kérdés, ki a felelős az újon­nan bevezetett neoacid tető- szerkezet minőségéért: az al­kalmassági engedélyt adó szerv, a gyártó vállalat, vagy a megvalósításban részt vevő szervezetek? • FELEMÁS FELELŐS­SÉGRE VONÁS A gazdasági bíróság tár­gyalt már hasonló eseteket a neoacid tetőszigeteléssel kap­Lakások, lakbérek, lakók címmel március elsején, hét­főn hangzott el a Magyar Rádió Miskolc-körzeti Stú­diójának Fórum műsora. A levélben és telefonon feltett rengeteg kérdés megválaszo­lására az adásidő nem bizo­nyult elegendőnek, így ha­gyományokhoz híven, lapunk hasábjain sorra vesszük a ki- maradtakat. • Sümegi Andris miskolci lakásszövetkezeti tag levelében aggodalmát fejezte ki a lakás- szövetkezetek egyesítési tervei­vel kapcsolatban. Ügy gondol­ja, hogy a kisebb lakásszövet­kezetek hátrányosabb helyzet­be kerülnek az átszervezéssel. A nagyon sokakat érdeklő kér­désre Vasas Sándor, a MÉ­SZÖV lakásszövetkezeti tit­kárságának vezetője adott vá­laszt : — Kétségtelen, hogy az utóbbi időben nagyon sok vita folyt a lakásszövetkeze­tek egyesítési terveiről. Azt azonban le kell szögezni, hogy a kisebb lakásszövet­kezetek ezzel nem kerülnek hátrányosabb helyzetbe, ha­nem épp ellenkezőleg, az át­szervezés alapvető célja az. hogy előnyösebb helyzetbe hozzuk ezeket a kis közössé­geket. Miskolcon 36 lakás­szövetkezet működik, s en­nek több mint a fele — ösz- szesen 19 szövetkezet — csolatban. A bírák feje ak­kor fő igazán, amikor jó a terv, elfogadható a kivitele­zés, és a tető mégis beázik. Élnek tehát a gyanúperrel, s szignalizációs jogkörükkel élve, felhívják az illetékes hatóságok figyelmét e soro­zatos esetekre. A két cikk olvastán nyil­ván sokakban felmerül: eze­ket a gazdasági károkat, oly­kor nyilvánvaló visszaélése­ket nem egy-egy gazdálkodó szerv, hanem annak képvi­seletében egy vagy több etn- ber követi el. Hol marad az ő felelősségrevonásuk, az ő büntetésük? A bírósági ha­tározat eljut ahhoz a válla­lati vezetőhöz, esetenként a felügyeleti szervhez, amely élhet a retorzióval, az elma­rasztalással. De a bíróság gyakran kap olyan válaszle­veleket, hogy az ügy nem annyira súlyos, mint ahogyan azt ők látják. Abban az eset­ben viszont, amikor gyanú fölött áll a jogtalan haszon- szerzés vagy a nagyfokú gon­datlanság ténye, már bünte­tőeljárást kezdeményeznek, immár nem a vállalat, ha­nem a meggondolatlan, a fe­lelőtlen dolgozók ellen. (Folytatjuk) száznál kevesebb lakásról gondoskodik. A 19 lakásszö­vetkezet összes állománya körülbelül félezer lakás. Ta­lán nem is kell különöseb­ben magyarázni, hogy ez a szétaprózottság bonyolulttá teszi az ügyintézést — min­denhol külön igazgatóságok —, s növeli a lakókra jutó fajlagos költségeket. Az sem elhanyagolandó szempont, hogy a nagyobb létszámú la­kásszövetkezeteknél koncent­rálódik az anyagi erő, lénye­gesen többet tudnak nyújta­ni a szolgáltatásokban a la- késkarbantartás, -felújítás ügyeiben. Például azoknál a lakásszövetkezeteknél. ahol 800—1200 fölött van a lakás­szám, már főállású ügyinté­zőket lehet alkalmazni, azaz biztosítva van az állandó és szakszerű érdekképviselet. A tanács a nagy lakásszövetke­zeteknek segítséget nyújt megfelelő irodai helyiségek létesítésében is. Az elmúlt években végzett vizsgálatok tapasztalatai is azt erősítik meg, hogy a nagyobb lakás- szövetkezetekben — Avas­dél, Herman Ottó — jobban tudnak gazdálkodni a tagok pénzével, kevesebb gond van a lakások fenntartási mun­káival. A lakásszövetkezetek választmányai egyébként el­fogadták a lakásszövetkeze­tek egyesítési tervéi (szántó) Társasházak, az idén o. E. A Rádiótól kérdezték — a DH válaszol iraips-t az egyesítés a kis lakásszörctaletak? if Így valóban nehéz válogatni... (Kerényi felv.) Változások a Volán-menetrendben lübb elírási járat iicr rf Mire jó a gyerekkocsi? (Kiss József felvétele) sze

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents