Déli Hírlap, 1982. március (14. évfolyam, 51-77. szám)

1982-03-23 / 70. szám

Variációk a vállalkozásra Nemcsak a piaccal kell megküzdeni, hanem az előítélettel is A tőkgyalntól a merőkanálig Az Egressy Béni Állami Zeneiskola énekkara és zenekara pénteken adott hangversenyt a Bartók-teremben, dr: Farbaky Gézáné, illetve Barta Péter vezényletével. Képünkön a külföldön is többször járt énekkar, mely hamarosan Belgiumban lép a közönség elé. (Kiss József felvétele) Csínján locsoljuk Házgyári lakásokba való virágok A miskolci ifjúsági napok rendezvénysorozata kereté­ben „A szoba dísze” címmel virágbemutatót és virágneve­lési tanácsadást rendezett a Miskolci Kertészeti Vállalat KISZ-bizottsága az MTESZ kiállítótermében. Augusztin János kertész- mérnök, üzemágy ezető: a— nmrén veker rflfttart juk be. amelyek az elő­re gyártott házak lakásainak klímáját leginkább tűrik, s tartósabb díszei az otthon­nak. Azt tanácsoljuk, hogy ne öntözzék túl őket, ezáltal tovább megőrzik a virágok a díszítőértéküket. S azokat a virágokat, amelyek már ki­nőnék a vásárláskor kapott cserepeket, most ültessék át nagyobbá. Hudák Katalin, a vállalat KISZ-bizottságának tagja, a kiállítás egyik rendezője: —- Á miskolci fiatalok zö­mében kis lakásokban élnek, így számukra igyekszünk hasznos tanácsokat adni. Olyan növényeket állítottunk itf ki -— meglehetősen szűk helyen —, amelyek valóban otthonossá, hangulatossá, va­rázsolják azt a pár négyzet­métert, ahol élnek. Ezekben a panelházakban , főként a lassan növő növényfajok mu­tatnak jól. Például a Scin- daphus, a Philodendron, a Sansavieria, a Diffenbachia több fajtája, a pálmafélék, vagy a fokföldi ibolya. Nagy élményt jelentenek a látogatóknak Kakuk Lajos nunkái, deak- taFa KiaTtfíSs” «yvái , . létrehozásában varga . Zsolt, Liénárt Irén\ Almást László, Tóth Ágoston, valamint a kertészeti vállalat ‘ növény­házának dolgozói is. Az első látogatók az 1-es számú Általános Iskola nap­közisei voltak, szám szerint negyvenen. Sűrű Andrásáé napközisotthonos csoportve­zető kísérte a nebulókat, akik őszinte elragadtatással szem­lélték a kiállított virágokat. A rendezők ötletesen gaz­dálkodtak a viszonylag kis helyiséggel, és igen esztéti­kus kiállítást hoztak össze. Nekem személy szerint a szobapáfrányok tetszettek leginkább; a legközelebbi családi bevásárlás egyik fő célja ez lesz, (sólymos) 3^ Sok kedvvel készült ez a kiállítás.. (Kerényi felv.) Sz9rg4hatásról, Tokajban Holnap délután, 2 órakor kezdődik Tokaj nagyközség Tanácsa Végrehajtó Bizott­ságának ülése. Az ülésen két beszámoló hangzik el: a pol­gári védelmi feladatok ellá­tásáról, valamint a lakos­sági szolgáltatás helyzetéről. emlékéhez hűen A zeneszerző-zenepedagó­gus emlékére, születésének századik évfordulója alkal­mából Kodály Zoltán zene- pedagógiai napokat rendezett a múlt héten a városi ta­nács művelődésügyi osztálya és a fennállásának harmin­cadik évfordulóját ünneplő Egressy Béni Állami Zeneis­kola. Lapunkban is beszámol­tunk a rendezvénysorozatról, melynek díszvendége volt Szőnyi Erzsébet Erkel-díjas zeneszerző, a Magyar Kodály Társaság társelnöke. Ünnepi tantestületi üléssel kezdődött a program, ahol Barta Péter, a zeneiskola igazgatója elevenítette feiaz intézmény három évtizedét, Csótai János, városunk ta­nácselnökhelyettese pedig megnyitotta az iskola törté­netét, illetve a Kodály élet­útját bemutató kiállítást. Tanárok és növendékek adtak hangversenyeket, elő­adások hangzottak el — Sző­nyi Erzsébet Kodály zenepe­dagógiai koncepciójának bel­földi és külföldi tapasztala­tairól beszélt —, elmélet és gyakorlat jól szerkesztett ötvözete volt a rendezvény. Az egyik termelőszövetkezet melléküzemágában készül az a tértiaknak szánt, természetes alapanyagú intim ruhadarab, amelyet Olaszországban „poten- cianovelő alsónadrág” jelszóval reklámoznák. Az eredményről nincs tudomásunk, az viszont bizonyos, hogy az üzlet be­ütött. Enne! persze nagyoDb bravúrokról is Deszámolhaíunk: borsodi mezőgazdasági mun­kásom viszik le egy nyugati ország kamionjait a Közel- Keletre. Veszélyes, mondhatni életveszélyes vállalkozás ez. Két dolgot kell tudni hozzá: jól fizetnek érte, és más ajánl­kozó nem volt. És ezzel a megállapítással már nagyon közel jutottunk a termelőszövetkezetek úgy­nevezett kiegészítő tevé­kenységének megértéséhez, szükségességének és társa­dalmi hasznosságának elfo­gadásához. A rossz nyelvek szerint ezek a kisüzemek mindent elvállalnak, minden­re kaphatók. Hiánypótló sze­repüket létük és imponálóan dinamikus fejlődésük indo­kolja. Ám nemcsak a piac­cal, az idővel kell megküz­denie annak, aki mfellék- üzemági tevékenységre adja a fejét, hanem az előítéle­tekkel is. Mesés keresetek, milliós űztetek röpködnek, s a jól értesült közvélemény óvatos fenntartással közelít a témához... Kiegészítő in­formációkért, a kiegészítő te­vékenység alaposabb tanul­mányozásához a Borsod- Abaúj-Zemplén megyei Me­zőgazdasági Termelőszövet­kezetek Szövetségének két szakemberéhez: dr. Farkas Attilához és Bakó Gáborhoz fordultunk. Haszon a négyzeten A mezőgazdaságban dolgo­zó ember mindig is végzett úgynevezett kiegészítő tevé­kenységet. Fuvarozott, gyü­mölcsöt aszalt, maga javí­totta szerszámait. A fölös munkaidőt és az alkalmilag kihasználatlan eszközöket kö­tötte le így, némi anyagi ha­szon reményében. Frontáttö­résről az ötvenes-hatvanas évektől beszélhetünk. Megló­dult az alaptevékenységgel kapcsolatos melléküzemágak fejlődése: kőbányát, péküze­met, húsfeldolgozó gyárat nyitott... Erre gazdasági és foglalkoztatási meggondolás­ból is szükség volt. Stabili­zálni kellett a termelőszö­vetkezetek pénzügyi helyze­Madarak az aluljáróban Bevallom, csalafinta a cím. A tarka tollú szárnyasok ugyan­is csak képen láthatók a Tanácsköztársaság városrész aluljá­rójában. Védett madarainkat mutatják be a természetvédők az üvegvitrinekben elhelyezett plakátokon. Szép, ízléses deko­rációt kapott a többi szekrény is az ünnep tiszteletére. (Ko­szorúzás zajlott a téren, s itt landolt a helikopter is.) A lép­csőket s az aluljáró kövezetét pedig olyan tisztára sikálták, hogy nem szégyenkezhetne miatta egy gondos háziasszony sem. De ugyanezt mondhatom el az egész térről, beleértve a gyepszönyeget s a virágpompás tövekkel frissen teleültetett kőedényeket. Szóval, szépen rendbehozták a környéket, ahogy az már ilyenkor lenni szokott. Milyen'kár, hogy az ünnep délutánján a hátsó sorokban állók — talán, hogy jobban lássanak — sá­ros cipőjükkel csúnyán összetaposták a terecske színes, mű­anyag borítású ülőbútorait. Ezeket máris lehetne újra takarí­tani. És milyen kár, hogy jeles ünnepnek kell jönnie ahhoz, hogy egy városrész úgy fessen, mint tavaszi ruhánk a Patyo­lat után. Tudjuk, hogy ilyen nagy erőket nem tud felvonultatni min­dennap, sőt minden héten sem a köztisztasági, illetve a ker­tészeti vállalat. Ám, ha olyan alaposan a körmére néznének az úttisztítóknak, kertészeknek, mint — tapasztalatom sze­rint — mostanában tették a szemléző bizottságok, akkor bi­zonyára szebben festenének közterületeink. (békés) Híre, rangja van a borsodsziráki tapétagyárnak tét és munkát kellett adni a fölöslegessé vált munka­erőnek. (Az iparba vándorlás üteme lecsökkent, illetve a mezőgazdaság iparosodása miatt kevesebb kézre volt szükség.) Az első fecske a bodrog- olaszi Búzakalász Tsz volt. Ezután, Laki Pál közremű­ködésével gombamódra sza­porodtak a vállalkozások. Ajánlkoztak arra, hogy a fő­városban takarítást, lomtala­nítást, parkosítást végeznek. Edelényben .kalapácsot, sze: kercet. készítenek, s a tök- gyalutól a literes merőkaná­lig terjedő skálán rozsda- mentes konyhaeszközök gyár­tására rendezkedtek be. Máshol a korábban szemétre vetett kábeldarabokból sze­dik ki és hasznosítják a rit­ka fémeket. Vállalkoznak liftjavításra, telexkarbanxar- tásra, elektromos targonca felújítására. A kis ötletek haszonnal jártak a nagyüze­mek számára is. A papír­gyári építő-beruházó munká­kat múcsonyiak végzik. Az LKM-ben bekecsi öntőmintá­kat használnak. De termelő­szövetkezeti dolgozók takarí­talak az ÉSZAKTERV-nél, s a tarcali fémfelhordó részleg vált a kikopott forgó alkat­részek reparálójává több nagyüzemben. A mellékes és a fő Ha most azt írjuk le, hogy a borsodi termelőszövetkeze­tek gazdálkodásában a mel­lékes lett a tő, akkor igazat is írunk, meg nem is. Tény, az, hogy a tavalyi árbevétel 10 milliárd forintjából a ki­egészít tevékenység 5,8 mil­liárd forintot hozott. Az idei prognózis 7 milliárd forintot ígér, s így az arány még inkább eltolódik a koránt­sem mellékes felé. Várható, hogy az árbevételből és a haszonból egyre nagyobb százalékban részesedik a ki­egészítő üzemág. Mélyek a gyökerei a „mel­lékes” fejlesztésének. Nyo­mottak a mezőgazdasági fel- vásárlási árak, viszont — és ez kormányprogram — min­den megtermelhető búzára és minden kilogramm húsra szükség van. A zöldséget le­számítva, a borsodi mezőgaz­daság élelmiszerből hozta azt, ami elvárható. A mellé­kes. haszli^t. .a ’ növényter­mesztésbe és állattenyésztés­be fektetik be. J\em konzervál-e? Oknyomozó írásunk még egyetlen, sokszor feltett kér­désre válaszolhat csak. Nem konzerválja-e a technikát, a műszaki haladást a gyors si­kerre törekvő, mindent vál­laló és avítt berendezések­kel dolgozó szövetkezeti ipar? A szakemberek válasza: a melléküzemágak nulláról in­dultak. Az elszántság és .az akarat több volt, mint a pénz. De a nagyüzemben már kiselejtezett gép itt még hasznot hoz, s garanciát ígér olyan alap megteremtésére," amelyből modern eszközök vásárolhatók. Van például termelőszövetkezet, ahol szil- valekvárfőzéshez és disznó­öléshez szánt üstöt készíte­nek, olyan primitív techno­lógiával, amelyet száz évvel ezelőtt is megmosolyogtak volna... De ilyen üstöt se­hol és senki sem gyárt. S az anakronisztikusnak tűnő ipari vállalkozás haszna a szomszédos műhelyben öltött testet. Az üstön vett minden­tudó marógépet bármelyik nagy gépgyár megirigyel­hetné. BRACKÖ ISTVÁN Még mindig lehet sízni Bánkúton A sízőknek változatlanul rendelkezésére áll Bánkút térségében valamennyi lejtő. A hóviszonyok rendkívül jók. így függetlenül a további időjárástól, bizonyosnak lát­szik, hogy az 1-es pályán még szerdán is lehet sízni. (Itt működtetik a felvonókat este.) i tanácsi Ma tartja tanácstagi be­számolóját Szűcs Sándor, Szikra mozi HNF-tanácster- me (Marx Károly u. 49.), 17 órakor. Holnap tartja tanácstagi beszámolóját dr. Kozák Im­re, 6. sz. Általános Iskola, Fazekas u. 6. sz., 17 órakor; Torma Béla, ÉÁÉV-munkás- szálló, Lorántffy Zs. u. 18 órakor; dr. Tóth István, Ha­zafias Népfront városi bi­zottsága, 17.30 órakor.

Next

/
Thumbnails
Contents