Déli Hírlap, 1982. március (14. évfolyam, 51-77. szám)

1982-03-23 / 70. szám

Külön a fehéret, külön a színeset + Két rekesz a Barba mamán. Egy a színes üvegnek, egy a fe­hérnek. Az elsőt a Búza téri árucsarnok előtt állították fel. (Kiss József felv.) Ä magánlakás-építés lehetőségei Miskolcon 2. Ki, mire jogosult? Barba mama üveget vár Elég, ha végigsétálunk Miskolcon, és látni fogjuk, mennyi üres palack hever szétdobálva az úttesten, a parkokban, a játszótereken, a mellékutcákban. A MÉH most — vidéken elsőként — olyan hulladéküvcg-gyűjtő konténereket állított fel, amelyekbe a másutt fel nem használható, illetve vissza nem váltható üvegeket vár­ják. A MÉH Vállalat Észak- magyarországi Igazgatóságán megtudtuk, hogy céljuk ket­tős: — Budapesten Barba pa­pának nevezték el ezeket az üveggyűjtő bábukat. Mi úgy döntöttünk, hogy Barba ma­mának tituláljuk őket. Sok­sok hasznot hozhatnak a népgazdaságnak. Az üzletek­ben nem váltják vissza a csorba nyakú, törött üvege­ket, valamint azokat, ame­lyek importból származnak. Tapasztalataink szerint la­kásonként több szatyorra te­A Hazafias Népfront Mis­kolc városi elnöksége teg­nap délután ülést tartott, amelyen értékelték a váro­sunkban tavaly végzett tár­sadalmi munkát. A testület javaslatot tett a városunk szépítésében, gyarapításában kiemelkedően tevékenykedő kollektívák s egyének jutal­mazására. Ezután tájékozta­tó hangzott el a megyei ta­nácstagok városi csoportjá­nak munkájáról. Egy-egy ajánlással állt elő a nő- és rétegpolitikai mun­hető azoknak a palackok­nak a száma, amelyeket se­hol sem lehet visszaváltani, s csak foglalják a helyet. Ezektől most meg lehet sza­kabizottság. Eszerint a város egyik területén — társadal­mi segítők bevonásával —az első osztályba lépő cigány- gyerekek patronálását sze­retnék megkezdeni. A másik javaslat szerint erősebb hi­dat akarnak kiépíteni az idősekkel, megismervén gondjaikat és örömeiket. E párbeszédtől azt remélik, hogy az idős emberek is ér­deklődőbbek lesznek a köz­ügyek, a közös rendezvények iránt. badulni. A palackok begyűj­tésével a technológiai folya­mat természetesen még nem ér véget, azután következik a feldolgozás. Ennek érdeké­ben a begyűjtő konténere­ken feltüntettük, melyik re­keszbe kerüljön a színes üveg, és hová dobják a fe­héret. Mennyibe kerül egy-egy ilyen palackgyűjtő? Csak példaként: az elmúlt pénte­ken a Búza téri Árucsarnok elé állított konténer ára két és fél ezer forint. A XVII. század a fontos vál­tozások százada Miskolc életé­ben. A diósgyőri uradalom — amelynek Miskolc is része — zá­logbirtokosok kezén, a földesúri függőség egyre lazább, töme­gesen telepednek le a városban a birtokos nemesek. Ez i folya­mat igen jól tanulmányozható a négyesi Szepessy család törté­netén keresztül. Őseik ugyanis úgy kerültek Miskolcra, mint a többi birtokos nemes, de rövi­desen zálogbirtokra is szert tet­tek. Ráadásul a család levéltá­ra nem pusztult el, mint annyi más korabeli iratanyag, s e 1e- véltárból előkerült egy régen el­veszettnek hitt kézirat: ifjabb Szepessy Pálnak, Rákóczi feje­delem gazdasági tanácsosának a naplója, és az abban Olvas­ható feljegyzések részleteiben is megvilágítják a század birtok­viszony-történetét. Hiteles családi hagyomány szerint a Szepessyek ősei Buda eleste után kerültek Borsodba. A század végi harcok — Eger ostroma, a keresztesi csata — következtében azonban elpusz­tultak dél-borsodi birtokaik, ezért Miskolcra költöztek. Ekkor már könnyű volt a városban le­telepedni: az uradalom és a vá­ros zálogbirtokosa Nyáry Pál volt, aki felesége, Török Zsu­zsanna - a hires Török Bálint unokája — révén szerezte meg azt. A Nyáryak pedig „sok esz­tendőkig vesztegették, egynek is, másnak is zálogosították, az jobbágyokat sessiójokkal (ház­helyükkel), szőlőjükkel libertál- ták (felszabadították), úgyany- nyira, hogy végre alig maradott valami az kezek között" — írja naplójában Szepessy Pál. Meg is okolja, hogy miért csinálták ezt: „Ezen Nyáry urak szerették mind az szép köntöst, mind az szép lovat, mind az színes udvart s mind az bő konyhát, de miny. nyáján rossz gazdák lévén, kü- lömben az piperére nem értek, A magánlakás-építés mis­kolci lehetőségeiről szóló so­rozatunk előző részében a különféle lakásépítési formá­kat ismertettük. A magán­lakás-építésre kijelölt terüle­teken e formák valamelyi­két, esetleg kombinációját kell majd megvalósítani a vállalkozóknak, beruházók­nak, építőközösségeknek. De vajon kik azok, akik részt vehetnek a magánlakás-épí­tési akciókban? lelkek és otthonok A lakáshoz jutás feltételeit városunkban a tanács 4/1980- as rendelete szabályozza, s ez egyaránt vonatkozik az állami és a magánlakásokra, valamint az állami telekjut­tatásra. Telepszerű, többszintes — OTP — társasházi lakásra jogosult az az igénylő, aki­nek az egy, főre jutó havi átlagjövedelme az 5000 fo­rintot nem haladja meg. Egyetlen kizáró tényező van: nem jogosult ilyen lakásra — szanálás, jogszabályi elő­írás kivételével — az egy főre jutó átlagjövedelemtől függetlenül az, aki az igény­lés benyújtását megelőző öt éven belül, vagy a lakás- juttatási névjegyzék megálla­pításának időpontjában be­építhető házhellyel, lakóház­zal tulajdonosként rendelke­zik. Vagyoni és jövedelmi viszonyaitól függetlenül, OTP-értékesítésű lakásra jo­gosult viszont az az igénylő, Négyesi Szepessy Jqnos síremléke az avasi kriptában hanem ezen jószágokat atták, tukmálták." Több száz házhely, szőlő és pince került ilyen mó­don a birtokos nemesek kezébe. Az ilyen zálogbirtokok formáli­san továbbra is az uradalomhoz tartoztak, tehát bármikor vissza­válthatták azokat a földesurak. Hogy mégsem tették, annak az volt az oka, hogy az új tulajdo­nosok a zálogba vételkor a sza­bad építés jogát is megkapták, és éltek is azzal: eltűntek a sze­gényes jobbágyviskók, a helyük­re épített új, nagyobb házak pedig többszörösére emelték a telkek értékét. Szepessy Pál dédapja, György és nagyapja, Mátyás is úgy szerzett a század első felében birtokokat Miskol­con, mint a többi nemes: ré­szint a Nyáryaktól kaptak zá­logba, részint pedig vásároltak olyanoktól, akik szintén zálog­ban bírták azokat. Számos ilyen akit termelőüzem vagy vál­lalat mint fizikai dolgozót a lakásvásárlásban a munkás- lakás-akció keretében anya­gilag támogat. Aki OTP-értékesítésű la­kásra — valamint tanácsi bér- és tanácsi értékesítésűre — nem jogosult, vagy jogo­sult lenne, de igényét mégis inkább lakásépítő szövetke­zeten belül vagy egyéni épít­kezéssel kívánja megoldani, kérheti, hogy szövetkezet tagjának, illetve lakótelek tartós használójának jelöljék. Rangsorol ják az igényeket Telepszerű társasházi lakás vásárlására, lakásépítő szö­vetkezetben való részvétel­re, illetőleg állami tulajdonú építési telek igénylésére ké­relmet az első fokú lakás­ügyi hatósághoz lehet be­nyújtani: azaz a városi ta­nács vb-hivatalának lakás- és helyiséggazdálkodási osz­tályára. Akik korábban a hi­vatal műszaki osztályához és a miskolci agglomerációba tartozó községek tanácsához nyújtottak be kérelmet, azok igénylése is ide kerül. Itt nyilvántartásba veszik mind­egyiket, s erről 30 napon be­lül tájékoztatják a kérelme­zőt. Az igényléshez megfe­lelő űrlapot kell kiállítani, amely a vb-hivatal ügyfél- szolgálati irodáján szerezhe- / tő be. Az igények rangsorolása és társadalmi elbírálása után a végleges juttatási névsorról a végrehajtó bizottság dönt, s erről az érintettek értesítést kapnak. ügylet iratait őrizte meg a csa­lád levéltára. Nem sokkal a Miskolcon való letelepedésük után elválik a Szepessyek útja a többi birto­kos nemesétől: a család egyik ága megszerzi az uradalom egytized részét és ezzel zálog­birtokos lesz. Ennek a birtok­szerzésnek a története Szepessy Pál naplója alapján a követke­zőképpen foglalható össze. A század harmincas éveiben I. Rákóczi György fejedelem — aki korábban, Bethlen Gábor alatt Borsod vármegye főispán­ja volt - megvette az uradal­mat a Nyáry családtól, néhány évig birtokolta is, de „megun­ván azért, hogy mind el volt az Nyáryaktúl vesztegetve, az Nyá­ry famíliának remittálta (vissza­adta)". Közben azonban egyik udvari emberének, idősebb Csér­nél Györgynek eladta az urada. lom egy tizedét, amelyet Csérnél György halála után fiai, Pál és Bálint örököltek. A két Csérnél- fiú sem sokat törődött a birtok­kal: Pál idősebb Szepessy Pál­nak, Bálint pedig egy lászy Io­nos nevű nemesnek adta el a maga részét ezer-ezer tallérért, így lett egy csapásra a diósgyő­ri uradalom egyik zálogbirtokos földesura a Szepessy család. Rövid idő elteltével pedig a má­sik Csérnél fiú része is a Sze­pessyek kezébe került: meghalt lászy János és végrendeletében idősebb Szepessy Pálra hagyta ezt a birtokát. Ilyen módon ju­tott tehát Miskolcon birtokhoz az a nemesség, amely egyúttal a vármegyét is jelentette, és amely a következő században fontos szerephez jutott a város életében. Ezek a birtokok jelen­tették azt a gazdasági alapot, amelyből kiindulva követelhet­ték és ténylegesen kezükbe is vehették több mint fél évszá­zadra a politikai hatalmat: a J ( város irányítását. I i TÓTH PÉTER I • Érdemes megjegyezni, hogy van még egy lehetőség: az úgynevezett „szabad keretű” OTP-lakások értékesítése. Ezt az OTP illetékes szervei vég­zik, kiírás alapján, s itt a feltételeket is az OTP ha­tározza meg. Nyolc területen Hol épülhetnek városunk­ban telepszerű társasházi la­kások, egyedi társasházak, csoportos korszerű családi házak, hagyományos családi házak? A telepszerű társasházi la­kások zömét az állami la­kásépítési területeken hoz­zák tető alá, főleg házgyári technológiával. 1985 végéig összesen 1600—1800 ilyen la­kás megépítését tervezik. A telkek előkészítését és köz­művesítését a városi tanács végezteti el, s a lakásokat az OTP megyei igazgatósága építteti. A lakások mintegy 80 százaléka fölött a városi tanács rendelkezik — névso­ros juttatás —, 20 százalékát az OTP szabadon értékesíti. Az épületek kulcsrakészen vehetők birtokba. Városunkban 1985-ig nyolc területen építenek telepszerű társasházi lakásokat: a Szé­chenyi út 3—9. számú tel­ken, a Nagyváthy utca—Tí­zes honvéd utca sarkon, Komlóstetőn, az avas-déli lakótelepen, a Szinva—Nép- kert lakótelepen, a Jókai ut­ca térségében, a Győri kapu nyugati részén, valamint a Petőfi tér környékén. Hogy hány lakás, s mikorra való­sul meg a felsorolt helyeken, arról legközelebb szólunk bő­vebben. (folytatják) Ingyen felszerelik Űj szolgáltatást vezetnek be a Borsodi Iparcikk Kiske­reskedelmi Vállalat Zsolcai kapui műszaki gumiboltjá­ban. A jövőben, ha valaki tel­jes garnitúra autógumit vásá­rol, díjmentesen felszerelik kocsijára. A bolt vezetője most tárgyal egy gumijavító iparossal, aki a vállalat költ­ségére elvégzi majd ezt a szolgáltatást. Meteorológusok napja Ma van a meteorológia világnapja: 21 évvel ez­előtt, március 23-án ala­kult újjá a meteorológiai világszervezet. A meteoro­lógia tudománya az elő­rejelzésen, az időjárási fo­lyamatok feltárásán kívül átfogó kutatásokkal is foglalkozik. Az utóbbi években például sok talál­gatás hangzott el arról, hogy földünk éghajlata a Jövőben megváltozik. A meteorológiai világszerve­zet gondos kutatás után arra az eredményre ju­tott, hogy planétánk idő­járása hosszú távon két­ségtelenül változni fog, de a kővetkező két évszázad­ra egyaránt elképzelhető az átlaghőmérséklet csök­kenése. illetve emelkedé­se. Jelenleg egyébként légkorszak közti idősza­kot élünk • a jégkorszakok 3ddig százezer évenként követték egymást a Föl­dön, Nyolcadik forduló: 20 pont 22. Mikor lett Miskolc a diósgyőri korona­uralom mezővárosa, és meddig tartozott az ura­dalom szervezeti körébe? (5 pont.) 23. A mai Miskolc területén található még néhány olyan, emléktáblával is megjelölt épület, ahol a diósgyőri koronauradalom hivatali szer­vei székeltek. Hol találhatók ezek az épületek? (10 pont.) 2a. Melyik épületen látható a fotón bemu­tatott vasrács? (5 pont.) A népfront a gyerekekért, idősekért S. L. MISKOLC TÖRTÉNETE 20. A zálogbirtokos Szepmyek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents