Déli Hírlap, 1982. március (14. évfolyam, 51-77. szám)
1982-03-22 / 69. szám
Színe és Hajdani nyelvőr A szabadságharc idején nemzetőrnek jelentkezett, de fiatal kora miatt nem vették be, így Szarvas Gábor nem katona, hanem a magyar nyelv avatott kutatója, neves nyelvész-tudós lett. ő indította el a Magyar Nyelvőr című folyóiratot. s maga köré gyűjtötte a korabeli magyar nyelvkutatás tehetséges munkatársa, it. Határozottan állást foglalt az erőszakos nyelvújítás, és az idegenszerű tordulatok ellen. 1SC évvel ezelőtt, ezen a napon született. 4 LÉVAI KÖMVTÁR KINCSEI I. * * «t. < • »>>* * <•><> ::V> < > *¥$$> í ^ -ÄÜlfÜi ■;■ V-S ' f«Sí«*., • MwA>« »***«♦ í MÖ» fí'rWwM **>*t®' rí*»«ymtovf*## 1 ^HíMí-’wrxViíwMé'fe J^íhíst.v ::|ÍP%4^ jnnkjrt»»'5 IJöJj*- ^ ♦#***&' W #^í*w**É **» í *<- V«í>w A kép az egyik oldalát ábrázolja annak az egy lapnyi töredéknek, amely a Lévay Könyvtár — de ne szerénykedjünk! — hazánk legrégibb kódextöredéke is, miként Má- dy Zoltán Az Acta Antikvárium 1956/2. számában írt tanulmányában bizonyította. Nem más ugyanis, mint Ald- helmus ír püspök kódexének egy lapja, a VIII. századból. Hogyan került Miskolcra? Nos, nem is szokatlan módon. Egy 1693-ban, Jénában kiadott Justi ni án us -kódexet kötöttek ebbe a régi pergamenbe. Crökeri jénai nyomdászmester adta ki a kötetet, aki — nyilván — mit sem tudott arról, hogy a híres Justinianus-kódexet, amely maga is antik érték, egy sokkal régibb, és ritkaságszámba menő régi kódexlapba köti. Festőművész az iskolában A vizuális nevelést szolgálják az iskolákban rendezett tárlatok. (Köztudott, hogy a szakközépiskolákban a magyarórákon kapnak esztétikai oktatást) A Fáy András Köz- gazdasági Szakközépiskola aulájában holnaptól Kónya Katalin festőművész állítja ki munkáit. A kiállítást dr. Végvári Lajos művészettörténész, egyetemi tanár nyitja meg. >(c Bruckner (eredeti nevén Theodor Tagger expresszionista költő), a berlini Renaissance Színház hajdani igazgatója a drámaírásban az elsők között alkalmazta a filmtől kölcsönzött montázstechnikát; a darab időben egybeeső, térben távol levő történések egysége. Szlávik István díszlete függőlegesen bontja tehát a színpadot, ahol kivételesen pihenőben látjuk a kétféle felekezetet. „A végső számadás napja előtt * j)f Vaszil Kazandzsiev vezényel ma Hétfő esti hangverseny A Téli bérlet koncertsori zat következő előadását rr este fél 8-kor rendezi az O; szágos Filharmónia a Mi; kolci Nemzeti Színházban, hangversenyen vendégka mester, Vaszil Kazandzsu vezényli a Miskolci Szimfi nikus Zenekart. Az est közn működője Szenthelyi Miki< hegedűművész, aki Csa kovszkij D-dúr hegsiűverr nyét játssza. Az e?+ műsoré .allható tné" Bíz thoven VI szim' ’úja. és a karmesti lllumináció című saját szel zeménye. Az Aldhelmus-töredék Az Angliai Erzsébet próbáján Festik A Lévay József-emlékKönyvtár teljes nevéből Is kiderül, hogy a hajdanvolt miskolci iskolák muzeális gyűjteményét őrzik a Felszabadítók útján, a Népkerttel szemben levő házban. Hosszú huzavona után költözött a gyűjtemény ide, esztendők munkájaként áll a könyvtár valamennyi beiratkozott olvasójának a rendelkezésére. A nyitás óta is évek teltek el, és a könyvtárosok úgy vélik, ez az idő kevés volt, hogy a miskolciak ide találjanak. Nem biztos, hogy ismerjük a gyűjteményben rejlő lehetőségeket, nem biztos, hogy tudunk rőla: amit a páncél- szekrények őriznek, nemzeti érték, az archív anyagban nem egy unicum. A könyvkiadás évszázadainak ritkaságai, az elmúlt korok kultúráját őrző művek pedig a kutatók és az érdeklődő ifjúság számára kincsesbányát jelentenek. A hétfőnként jelentkező, A Lévay Könyvtár kincsei című sorozatunkkal nemcsak a könyvtárosoknak kívánunk segíteni. Hogy aztán ez a kódex hogyan került Chyk Mihályhoz, a miskolci református gimnázium tanulójához, azt nem tudjuk. De azt már igen, hogy az iskola egykori diák-1 ja később Sárospatakon tanult teológiát, majd Gesz- telyben lett — mint a régi szövegek mondják — „oskolamester”. A kódexet ő ajándékozta 1847-ben volt gimnáziuma ősi könyvtárának, amely később — amikor az iskola Lévay József nevét vette fel — megkapta a Lévay Könyvtár nevet. Érdekes az a kis cédula a töredék mellett a borítékban, amelyben a régiséget őrzik. Ezen olvashatjuk Mády Zoltán aláírását, valamint a könyvtár akkori őrének, Bőd Andornak a nevét. Az aláírások a kódextöredék ősiségé- nek levélváltással egybekötött megállapítása idején születtek. (máté) a Szabó Lőrinc Könyvtárat A Városi Könyvtár Déryné utcai Szabó Lőrinc Fiókkönyvtára mától festés miatt zárva lesz. Legközelebb április 19-én, hétfőn nyitják ki. Addig a könyvtár nem számít késedelmi díjat a vissza nem vitt könyvekért. A városi könyvtár hálózata természetesen az olvasóik rendelkezésére áll. Kérdezgetünk Olvasónk nem volt rest. ..egszámolía: egyetlen lapszámunk öt címe után állt kérdőjel. Sokallta, és megtoldotta egy hatodikkal: miért kérdezősködünk ennyit? Némi öniróniával azt válaszolhatnám, azért, mert a könnyebbik végén fogjuk meg a dolgot és másra pakoljuk a válaszadás terhét. Tetszetős, mégsem ez az igazi magyarázat. Jól kérdezni ugyanis semmivel sem köny- nyebb, mint válaszolni. Szókratész, az ókori görög filozófus egész életében arra okította az athéni ifjakat, hogyan lehet a dolgok mélyére hatolni, a kérdések hegyes pengéjével. A nagy kételkedő neve fennmaradt, miközben feledésbe merült sok-sok „kinyilatkoztatóé”. De ennyi elég is erről, isten őrizz, hogy mint dongó a légyfogón, megtapadjak a hasonlaton! Még azt hinnék, hogy filozofikus mélységeket vélek felfedezni cikkeinkben, és bölcselőknek vélem — magammal együtt — munkatársaimat. Erről persze szó sincs. Valószínűleg nem is várják el tőlünk a tisztelt olvasók a halhatatlanságot. Annál inkább elvárják, hogy egyértelmű választ kérjünk és kapjunk nevükben az iüetékesektől. Higgyék el, nem mindig rajtunk múlik, hogy nem tudunk megfelelni a várakozásnak ! , Munkatársunk annak próbált utánajárni, miért tűnik el időnként a boltok polcairól a barkácsoláshoz nélkülözhetetlen csavar. Akik cikkről cikrre követték nyo- mozóútján, tapasztalhatták, hogy kisebb-nagyobb mértékben minden nyilatkozat eltért az előzőtől. Végül az Ipari Minisztérium is elküldte hozzánk levelét. Egyebek között azt olvashattuk benne, hogy a szakértők szerint kielégítené a lakosság igényeit annyi csavar, amennyit gyártanak, ám különböző áruelosztási problémák jelentkezhetnek, és — mivel alacsony a kiskereskedelmi árrés — a csavarok jelentős hányadát a nagyfogyasztók (termelővállalatok) vásárolják meg — előlük. Ugyan, ki állná meg, hogy legalább magának — fel ne tegyen néhány kérdést e válasz után? Ilyeneket: ha magasabb lenne a kiskereskedelmi árrés, bírná-e a kisfogyasztók pénztárcája; mi a jobb, némi utánajárással olcsó csavart kapni, vagy dúskálni a drágábban; van-e elegendő csavar, figyelembe véve mind a nagy-, mind a kisfogyasztók igényét; s ha nincs, miért nincs? És ha csak ez az egy „csavaros” ügy lenne! Jómagam évek óta próbálom megfejteni a következő ellentmondást: az olvasók sorra . felhívják figyelmünket a város balesetveszélyes pontjaira, zebrát, forgalmi lámpát, esetenként alul- vagy felüljárót követelnek. Ugyanakkor következetesen az aluljáró fölött sétál át az úttesten a Tanácsköztársaság városrész lakossága (tisztelet a kivételnek!) mint ahogy különös előszeretettel szlalomozunk a villamosok, autók között — egy életünk, egy halálunk! — tíz—húsz méterre a lámpás kereszteződéstől, a felfestett átkelőhelytől. Hogy van ez? Nem kis rejtély az sem, miért illesztettek be fordítva néhány keramitkockát a Tanácsköztársaság városrész flaszterjába az útburkoló munkások. E kockák alja bordázott, a teteje sima. A kettőt összetéveszteni egy laikusnak is lehetetlen. Ugyan mit válaszolnának ha kérdőre vonnák őket? Ajánlhatnám Szókratész híres mondását: csak azt tudom, hogy nem tudok semmit. Nekik ugyanis — ellentétben a nagy gondolkodóval — minden további nélkül elhinném. (békés) Ennek a majomnak megkegyelmezünk, ez még nem ölelt asszonyt — vijjogja Erzsébet, és az ember nem tudja, ki is ez a félelmetes öreg nő. Mert nincs kegyelem annak, akit nem is ismer, másért nincs a másiknak, és semmiképpen nincs Essex grófjának, aki sokat mert, mert „egyszer jó voltam hozzá”. Kihez volt jó életében egyszer is Angliai Erzsébet? Ezt a halálos ítéleteket előterjesztő miniszter sem tudja. De ő ismeri VIII. Henrik lányát, a középkori Európa protestáns nagyhatalmának, Angliának a belső viszonyait, tudja, hogy országa és uralkodója miért halálos ellensége II. Fülöp világhódító katolikus Spanyolországának. Neki az a tiszte, hogy kora politikai viszonyaiban otthon legyen. Az Angliai Erzsébet április közepére tervezett bemutatója előtt egy hónappal Ferdinand Bruckner gondolataiban igazán csak Csiszár Imre, az előadás rendezője van otthon. Mármint hogy az akkori ismert világ nagyhatalmait mi feszítette egymással szembe, a messze évszázadok mélyén rejtőző konfliktusok miért voltak már Bruckner számára is érdekesek. Az előadást lépésről lépésre bontja ki. Felvázolja a helyzeteket, egymáshoz illeszt kort és emberi kapcsolatokat. A kínzó munka, az egyvégtében háromórás próba rövid szünetében, Tímár Éva — Erzsébet óvatosan érdeklődik: velünk, angolokkal, ki törődik? Az óra szerint igazsága van: a délelőtt nagyobb része a spanyol udvar, Fülöp lelkének rejtelmeibe avatta be a színé- j széket I Színpadról, filmről ezt a bort Stuart Mária és Erzsébet, a skót és angol királynő véres kimenetelű vetélkedéséből ismerjük, Bruckner drámája a történelmi téma egy másik vonulatát választja. De amíg mélyre ás az időben, dramaturgiáját úgy igazgatja, hogy az emberiség történelmének egyik legendás nőalakját, a szűz királynőt, Anglia nagyhatalmi státusának egyik megalapozóját a maga női és uralkodói lényének ellentmondásosságában, nagyon izgalmasan, a szerepet játszó színésznő számára hatalmas feladatként a néző elé tárja, a saját koráról beszél, és üzen. Az Angliai Erzsébet 1930-ban született Németországban, nem nehéz kihallani belőle, hogy szerzőjének az ember, az emberiség nevében súlyos kifogása van a nagyhatalmi és hatalmi törekvések ellen. Mert nem létezik kígyó módra számító okosság elvakult fanatizmus nélkül, és annál veszélyesebb, minél okosabb .. • A hitében, elvakultságában megátalkodott Fülöp — Blas- kó Péter már több mint egy órája fekszik — ül a kényelmetlen hordszék-utánzatban, népes udvar igyekszik, hogy méltón állja-játssza körül. A liturgia szavai közönyös közegben, számyaszegetten hullanak alá, míg a főpap most éppen a háború sikeres kimeneteléért Imádkozik: „Ante diem rationis ...” Csiszár Imre sokkal hangosabban fohászkodik: — Tíz perc szünet. hölgyeim és uraim, addig tessék megtanulni! Van még idő a premierig, de „a végső számadás napja” előtt nem árt a dolgokat ap- I róra tisztázni. 1 M— jfc Ma még több a rendezői instrukció. Csiszár Imre (háttal) Tímár Évával (Erzsébet) és Mihályi Győzővel (Essex). sfc Jelenet indul .. ? (Jármay György felvételei)
