Déli Hírlap, 1982. február (14. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-13 / 38. szám
Az első színész volt, aki miskolci polgárnak számított Rajz János, az örök kisember Rajz János, vagy ahogy a miskolci publikum kedvencét nevezte: Rajz Jancsi, most lenne 75 éves. Valahányszor Budapesten véletlenül találkoztunk, és időnk volt egy kávét meginni, mindig szívesen mesélt miskolci éveiről, élményeiről. Az utolsó találkozásunk alkalmával hallottakat idézem: / — Én voltam az első színész, aki miskolci polgárnak számított és „állandó főbérleti lakásom” volt a Zenepalota mellett, ami igen nagy dolognak számított a 30-as évek elején. Színészek jöttek, színészek mentek ... Senki sem gondolt abban a válságos időben otthonalapításra, letelepedésre. Én is az első évben az Abbázia-szállóban (ma Arany Csillag) laktam egy kis szobában és az egész va- gyonom elfért a szekrény tetején mindig útrakész bőröndömben. De aztán kiderült, hogy Miskolc nem holmi kaland volt az életemben, hanem kemény iskola, megtanított a „szent deszkák” tiszteletére, és a mesterség minden csínjának-binjának elsajátítására. Kérdés nélkül folytatta immár az egyoldalúvá vált beszélgetést: — Mikor kiderült, hogy a színpadon megállók a két talpamon, és gyökeret akarok verni az Avas alján, amit bizonyítottam azzal is, hogy fő- bérleti lakásba költöztem, a miskolciak barátjukká fogadtak. Az utcán gyakran megállítottak, érdeklődtek, hogy milyen szerepekre készülök, ebédre hívtak, vagy éppen egy kis poharazgatásra az avasi pincék valamelyikébe, ahonnan aztán nehéz volt egyenes járással hazatérni. No, de akkor fiatal voltam és sok mindent kibírtam. Nem is tudom, hogy a nap 24 órájából, hogy jutott mindenre. Szinte hetente új darabokat mutattunk be, állandóan tanultunk, játszottunk, és még a baráti meghívásoknak is eleget tudtunk tenni... Hat gyönyörű évet töltöttem Miskolcon. Szerepköröm nem volt... ha kellett, táncoskomikus voltam, vagy drámában sírtam ... Valójában akkor értettem meg, hogy a színészetet szimbolizáló maszk, melynek egyik szeme sír, a másik meg nevet, menynyire igaz!... Miskolc után Debrecenben, majd Szegeden töltöttem hat-hat évet. Amikor szerződést ajánlott az ország első színháza, a Nemzeti, félve léptem át a küszöbét, alig mertem a színpadKönyvespolc •« Oromért kiáltva Jókai Anna novellásköteíe: A reimsi angyal Jókai Anna első regényeiben is erkölcsi szigorával tűnt fel. Összegyűjtött novelláit ugyancsak céltudatos, kemény hang jellemzi. Kíméletlen tárgyilagossággal tárja fel az élet kegyetlenségeit, de ez a kíméletlenség a sebészé; oda vág, ami beteg, ami fáj. S nagyon jó diagnoszta. Ismeri az embert, nem szépít, sose lágyul el. Hőse: mind elvétenek valamit életükben, akarva vagy akaratlan; épp önismeretük hiányában helyezik hamis értékre életük súlypontját: önzéstől, karriervágytól, kicsinyességtől szürkülnek el, vagy mennek tönkre; elutasítják és félreismerik azt, ami igazi, tiszta örömöt nyújthatna, vagy éppen fel sem merül bennük ennek az igénye. Jellemző, hogy a szépség csak kétszer talál magának helyet az egész kötetben, akkor is csak egy-egy percre, tragikus körülmények közt, és félreesőn. A reimsi angyal, a gótikus katedrális mosolygó kapuszobra előtt elmennek a turisták, és még az sem veszi észre, aki az idegenforgalmi prospetusban keresi, mint a műveltséghez hozzátartozó látványosságot. Csak egy pillanatra tűnik fel az, akinek szeme van a szépet meglátni: egy olasz egyetemista a zuhogó esőben. Aztán egy összetört, megkeseredett asszony a halála előtt egy-két percig látja valódi, telt színükben környezete únt tárgyait a beáramló napsütésben... Jókai Anna hűvös szavai ellenére sem ítél; valahogy úgy, mint angyala, tulajdonképpen sajnálja hiábavaló életükért féiresiklott hőseit. Tárgyilagossága csak az igazságosság figyelmeztető szava. Tárgyiasságát finom szim-' bolika hatja át olykor, például A koldusasszony meghódításában is. Az élete ürességét apró tárgyak birtoklásával kielégíteni akaró asszony megvásárol egy valóban művészi értékű, koldusasszonyt ábrázoló szobrot, s míg a roppant súlyú műtárgyat ölében hazacipeli, megbetegszik: önmaga súlyát hordozta. Jókai Anna következetes erkölcsi szigorában: ezért nem könnyű olvasmány, önvizsgálatra késztet. Alig van olyan emberi vétség, mulasztás, szenvedély, amelynek romboló erejére rá ne világítana. Felismerünk fer- deségeinkre. S ebben a rohanó világban felkiáltunk: Örömért MENNER MAGDOLNA Cakó Ferenc kiállítása ra ki menni, úgy éreztem magam, mint amikor a szegényember a királyi palotába téved, és nem tudja, hogy viselkedjen. Talán ez döntötte el további szerepkörömet, mert ezután csak félszeg, félénk kisemberek epizódjait osztották rám. Általában csak néhány percig voltam színen, és sokszor alig volt néhány mondatom, hogy egy-egy zátonyra futott ember életét sűrítsem rövid jelenésembe. De elégedett vagyok, mert mindig kaptam feladatot. Aztán mintha egy kis fájdalom érződött volna a hangjában: — Sajnos, rohanunk mindig. A rádió, a televízió, a film, a színházon kívüli minden időnket leköti. Miskolcra is csak több évtized után tudtam eljutni, amikor már „módos” művészként, saját kocsimon utazhattam. Nem ismertem rá, majdnem eltévedtem az új házrengetegben. Hiáha kerestem a régi utcákat és ismerősöket. Nem találtam. De így van ez... én megöregedtem, Miskolc pedig megfiatalodott. Gyakrabban kellene odalátogatnom, hogy megszokjam az új városképet. Na, majd legközelebb ott találkozunk. Szervusz! — nyújtotta a* kezét és elviharzott, hogy újabb szerepkötelezettségének eleget tegyen. Sajnos, a viszontlátás elmaradt... IMREH JÓZSEF Kifestették az erdőt Megyén a hegyen a turista... Sok-sok áldozatkész ember — de élünk-e egyedülálló adottságainkkal? Borsod-Abaúj-Zcmplcn me- j gye kiemelkedő helyet foglal el I a magyar természetjáró mozga- ! lomban. Adottságaink az országban majdhogynem egyedülállóak. Mégis, a tavalyi taglétszám (6755) 1980-hoz képest jelentős visszaesést jelent, — mondotta Lendeczky László, a Borsod megyei Természetbarát Szövetség elnöke. — Miskolcon az év végén mindössze 1015 felnőtt és 2638 ifjúsági turistát tartottunk nyilván. Van tehát mit tenni a szövetségnek és a szakosztályoknak egyaránt. A statisztika más számai azonban imponálóak: a mégyei szövetséghez az év végéig 1506 túráról érkezett jelentés, s ezeken több mint 35 ezren, köztük 6350 vendég vett részt. Igen szép eredményei voltak a munkatúráknak, amelyeken a DVTK, az ózdi kohász és a kazincbarcikai vegyész természetjárók 15 330 órát teljesítettek. A Bálványon levő Petőfi Sándor kilátóban kicserélték az elhasználódott deszkát, a Bükkben 67,2, az Aggteleki-hegységben 63,6, a Zempléni-hegységben 47,6, az Ó-Bükkben pedig 54,8 kilométernyi turistaút jelzéseit festették újra. Antal Béla, a DVTK természetjárója 38 új útjelzőtáblát készített. A diósgyőriek a Bükkben 8, a Zempléni-hegységben 2 forrást tisztítottak meg, gondoztak. A kazincbarcikaiak közül 392-en dolgoztak Mályinkán, Cakó Ferenc grafikusművész mutatkozik be legközelebb a Városi Művelődési Központ Kossuth Művelődési Házának Galériájában. A kiállításit hétfőn délután 5 órakor Gyarmati Béla, a Miskolci Nemzeti Színház igazgatója nyitja meg. V-vonal = variálható Divat, korhatár nélkül A divattervezőit városi stílusnak kiáltják ki azt az irányzatot, amelyet az ifjú hölgyektől kezdve a korosabbakig szinte korhatár nélkül lehet viselni. A kétrészes összeállítások, kosztümök alaktól függetlenek, a nyújtott vonalak karcsúknak és moletteknek is előnyösek. Rajzunkon két egyszerű, V- vonalvezetésű modellt láthatnak. A kabátok válla szélesített, lent pedig csípőre simul. Ha a szoknyát és a kabátot más léptékű, vagy más szín- kombinációjú anyagból készítik, ügyesen variálható. Az első inkább a dzsekiformára emlékeztet, s fiataloknak nadrággal sportos viselet lehet. A másik modell az előzőtől csak gallér- és gomboló megoldásával tér el, mellyel elegánsabb hatást kelt. Az egyenes vonalú szoknyák továbbra is hódítanak, felsliccelve vagy hajtással oldják meg a lépésbőséget. E nemesen egyszerű vonalak a tavaszi divat fő jegyei, amiket kiegészítőkkel tehetünk mindig más-más jellegűvé. a szakosztály kulcsosházának építésén, amelyet az idén akarnak átadni. Vagy említhetném a Garadna-völgy feletti Hárskúton épült kegyeleti emlékhelyet, a fehérkő- lápai turistaháznál végzett társadalmi munkát. Az lenne jó, ha más szakosztályok is intenzíven bekapcsolódnának ... S egy mondat erejéig hadd szóljak még a Társadalmi Erdei Szolgálat 112 tagjának működéséről, . akik hegységeinkben 1612 intézkedést tettek, hozzájárultak az erdők tisztaságának megvédéséhez, a tűzkárok elhárításához. — Milyen nagyobb túrákra készülhetnek az idén a megye természetjárói? — Tavaly a Borsod szép útjain című akciónkban több mint négyezren vettek részt. A jelvényszerző túrasorozat 1982-ben is folytatódik. Az első túrát a DVTK rendezi február 21-én Hollóstető—Sugáré—Ómassa térségében, ezt követően Perkupa, Domaháza és Kelemér környékén szerveznek túrát a miskolci bányász, az ózdi városi és a put- noki szakközépiskolás természetjárók. Az idén is járják majd turistáink az Országos Kék Túra útvonalait. Itt említem meg, hogy a kazincbarcikai Ságvári Endre Gimnázium öt tagú csoportja tavaly hihetetlenül rövid idő, három és fél hónap alatt teljesítette az egész Országos Kék túrát! Erre még nemigen volt példa ... Eseménynaptárunkban részletesen felsorolunk minden feladatot és lehetőséget. Ny. I. Tje Veszprémben, a Dimitrov Megyei Művelődési Központ kiállítótermében a napokban nyílt meg Kő Pál szobrász- művész tárlata. A kiállítás két hétig tekinthető meg. (Vida András felvétele) Várjuk Zsuzsannát! A néphagyomány szerint holnap, azaz február 14-én jön a tyúkültetés ideje faluhelyen, s a megfigyelések szerint ekkor kezdenek fészket rakni a verebek is. Február 14-e után már csak 5 napot kell várni Zsuzsannára, amelyik elviszi a havat, s zöld füvet varázsol a partokra. Gyümölcstermesztés * és gombaismeret Hétfőn délután két előadásra is várják az érdeklődőket a mezőgazdasági könyvhónap rendezői." öt órakor kezdődik Munkácsi Gyula előadása, Gyümölcstermesztési tapasztalatok címmel, a Rónai Sándor Megyei Művelődési Központban. Szolnoky Jenő, okleveles gombaszakértő ugyancsak 5 órakor tart előadást az Ehető és a mérgező gombákról, a Buday József mezőgazda- sági szakkörben, a Kossuth u. 11. sz. alatt. Villantó Hírek, horgászoknak Ma délelőtt 9 órakor a Miskolci Közlekedési Vállalat Szondi utcai telephelyének ebédlőjében kezdődik a miskolci helyiipari és közalkalmazotti dolgozók horgász sportegyesületének közgyűlése. A résztvevők meghallgatják és megvitatják az elmúlt évi munka eredményeiről szóló beszámolót, majd idei terveikről, feladataikról beszélnek. Ez utóbbi kapcsán egyebek között szó lesz az 1982. évi haltelepítésekről. Természetesen a közgyűlésen beszámolnak a legeredményesebb horgászok fogásairól is. Horgászorsók alkatrészeinek "•vártását kezdik meg a MOM mátészalkai gyárában. Kilencféle orsóhoz csaknem 100 ezer alkatrész készül az idén Mátészalkán. ahonnan a végső összeszerelésre a MOM battonyai gyárába szállítják. A Magyar Optikai Művek horgászorsói jó minőségűek, és a külföldről beszerzetteknél olcsóbban kerülnek forgalomba. Hazánk második legnagyobb vízfelülete, a 127 négyzetkilométeres kiskörei tározótó Ideális paradicsoma a horgászoknak. A Közép-Tisza- vidéki Intéző Bizottság, valamint a Magyar Horgászok Országos Szövetsége elkészítette a tó horgászati rendjét. A Tisza jobb partján. Kisköre, Tiszanáma, Sarud térségében, a. bal parton Abádszalók, Puszta- taksony, Tiszaderzs, Tiszaszölös és Tiszafüred körzetében kijelölték a csónakkikötőket, gépkocsi- parkírozókat. A tározó vizén a csónakkal való pecázás, a tó' töltésein a gyalogos, kerékoáros közlekedés nem esik korlátozás alá. Kivétel ez aló! a kiskörei vízlépcső fő létesítménye, a jászsági főcsatorna, valamint a nagykunsági főcsatorna beeresztő zsilipje. Megközelítésük veszélyes és tilos! Ugyancsak tilos a horgászás a Tisza mindkét partján, Tiszafüred és Poroszló feletti vasúti kereszteződéstől számítva. Ez a terület ugyanis a Hortobágyi Nemzeti Park tájvédelmi része, A hatalmas tó környékén egyébkémt táblák segítik a horgászok eligazodását.
