Déli Hírlap, 1982. február (14. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-12 / 37. szám
Sokan emlegették a sok túlórát Gépgyári tervek, remények (Folytatás az 1. oldalról) A hozzászólók száma sok volt, a hozzászólások témája és hangvétele tág határok között mozgott. A szakszervezeti bizottság titkára nem is titkolta, hogy bizonyos szempontból rövid, bizonyos szempontból viszont hosszú volt a beszámoló. Volt, aki azt panaszolta föl, hogy a differenciált bérezés jobban kedvez a beosztásnak, mint a tényleges funkciónak. Más arról szólt, hogy a nagy nehezen megszerzett nyolc általánost a vállalat jobban honorálja, mint az új szakmát, vagy az új diplomát a régi mellé. Sokan emlegették a sok túlórát. Nemcsak azért, mert meghökkentő kereseti arányokat alakít ki a havi 80—100 túlóra, hanem azért, mert ez káros az egészségre, a közérzetre, a fizetésért járó munka színvonalára. + + A szakszervezeti bizottság beszámolóját végül is egyhangúlag fogadta el a bizalmi testület. Bár a hosszú nap formálisan négy napirendi pont köré csoportosult, végül is egyetlen téma szerepelt: hogyan dolgozott és a jövőben hogyan dolgozik a Diósgyőri Gépgyár. A magabiztosság és a bizalom nemcsak szavakban nyilvánult meg. Az új hagyományok folytatójaként a gyár vezető elébe mentek a dolgoknak, s a generális tervek úgy kerültek a testület elé, hogy arról korábban már majd kilencszázan, a gyár dologzóinak 15 százaléka mondott véleményt. A gazdasági igazgató ismertette a programot, illetve a variációkat. Nem hallgatta el, hogy a feszesebb terv vállalása fegyelmezettebb munkát követel meg. Szólt a termelékenység minimálisan nyolcszázalékos (kényszerű) növeléséről is, amelynek híján további bérnövelésről nem beszélhetnek a gépgyárban. És szóit persze a szélsőséges véleményekről is. Ilyen például: mindenki kapja meg automa. tikusan a négy százalékos béremelést. Preferálják jobban a fizikai dolgozókat a nem fizikai' dolgozók rovására ... + + A majd kilencszáz vélemény birtokában és a tervezethez a helyszínen hozzászólók érveinek és ellenérveinek birGjzdasági társulások A gazdasági társulásokról lesz előadás ma délután a Magyar Jogász Szövetség megyei vállalati jogásztagozatán. A meghívott előadó dr. Novotny Zoltán tanszék- vezető egyetemi docens. A BÁÉV MSZB téri székházéban délután 2 órakor kezdődik a rendezvény. Városi tanácstagok u fogadóórái Hétfőn tartja tanácstagi fogadóóráját Eles Sándorné, 1/3. sz. pártalapszeivezet, Tízes honvéd u. 21. sz., 17 órakor; Karaba László, 35. sz. Általános Iskola, Lumumba u. 1. sz., 17-től 18 óráig; Kom- lósy Tamásné, 12. sz. Általános Iskola, Kun Béla út 27 sz., 18 órakor: Recskó Péter né, Sas u. 15. sz., 17 órakor. tokában végül is tisztázódott a kép. A vállalati terv, ha úgy tetszik, törvényerőre emelkedett. Az elhangzott vélemények erősítették a korábbi szándékokat. A bérpolitikai programnak az úgynevezett második számú változatát fogadták el. Csak vázlatosan ismertetve: az órabéres fizikai dolgozók 70 filléres emelést kapnak. A havidíjasok 120 forintot. A nem fizikai dolgozók keresete január 1-től visszamenőleg 160 forinttal nő. Szigorodtak, illetve liberalizálódtak a prémiumfeltételek. A célprémiumot csak akkor fizetik ki, ha a gyár terméke értékesült (azaz növelte az árbevételt), s nem akkor, ha „csak” elkészült. További változás, hogy abri. gádok, célfeladatok teljesítéséért év közben, havonta kaphatnak rendkívüli juttatást. Más kérdés, hogy jó néhány vezető pénze még mindig függőben van. Az első hónap nem sikerült úgy a gépgyárban, ahogyan azt remélték. Február az elszalasztott haszonnak, lehetőségnek csak a felét hozhatja be. A DIGÉP, önmagához mért vál. lalásainak időarányos teljesítésével az első negyedév végére éri utol magát. + + Tény, hogy a feladatok megajánlásában, illetve azok vállalásában a kollektíva a feszesebb tervet választotta. Az egyéni és vállalati érdeknek ez felel meg leginkább. Ám a haszon elosztásában a mérsékeltebb irányzat dia- dalmaskbdott. De a végeredmény így is szép sikerrel, biztos pénzzel kecsegtet. B. I. A munkásőrség születése Huszonöt évvel ezelőtt, ezen a napon hozott határozatot az MSZMP Ideiglenes Központi Bizottsága a munkásőrség felállításáról. Az első zászlóalj 1957. február 28-án alakult meg, Kőbányán. A határozat szerint a munkásőrség felállítását a néphatalmat ért súlyos ellenforradalmi támadás tette szükségessé. Feladatuk, hogy a rendőrségnek és a néphadseregnek segítséget nyújtsanak a néphatalom, a rend, a békés építőmunka védelmében. Információtömeg, építőknek Az építésügyi központi könyvtár óriási információtömeggel rendelkezik: 34 ezer kötet könyv, 10 500 kötet folyóirat, több mint húszezer tanulmányi jelentés, kutatási dokumentum s tízezer fotó áll rendelkezésére mindazoknak, akik igénybe kívánják venni a szolgáltatásait. Az Építésügyi Tájékoztatási Központ miskolci irodájában az érdeklődők minden felvilágosítást megkaphatnak arról, milyen módon lehet hozzájutni az értékes információkhoz. Hideg napok után a távfűtésről 2. Egy rendszer, sok gazda 1982. január 14., csütörtök — a dátum örökre emlékezetes marad mindazok számára, akiknek lakásában ekkor jéggé dermedt minden fűtőtest. Igaz, a távfűtő hálózatban keletkezett hibákat már rég kijavították, s lassan a kemény téli hideg is búcsúzik már, a távfűtés mégis élő, mindennapi témája, a bosszúság örök forrása maradt jó néhány miskolcinak. Nemcsak az üzemzavarról esik szó: egyéb kérdésekre is választ várnak nagyon sokan, a fizetés módjától kezdve a Távhőszolgáltató Vállalat jogszabta kötelezettségeiig. Panaszos levelekből, telefonokból, személyes beszélgetésekből gyűjtöttük össze a kérdéseket, s mindegyiknek utánajártunk: megkérdeztük a Távhoszolgál- tató szakembereit, jártunk hideg és túl meleg lakásokban, körülnéztünk a hőközpontokban, mérési eredmények között lapozgattunk. Tapasztalatainkat, a kérdésekre kapott válaszokat cikksorozatban bocsátjuk közre. Az előző részben arra kaptunk választ, hogy mi okozza a kiugró hőfokkülönbséget egyes lakások között, s mi a távhőszoígáltatók kötelezettsége. De mi történik akkor, ha elromlik a fűtés? Hívni kell a távhő ügyeletét! Ez volna a kézenfekvő válasz, ám a dolog mégsem ilyen egyszerű. iVem kell a szerződés? Egy rendszer — sok gazda; ennyi tömören a lényeg. A hőforrás — a fűtőmű — az LKM-é. A külső hálózatot a Távhőszolgáltató üzemelteti, a belső — épületen belüli — rendszer pedig az épület tulajdonosaié: állami lakásoknál az ingatlankezelőé, a szövetkezetieknél s az OTP-lakásoknál pedig a lakástulajdonosoké. Elvileg a Távhőszolgáltató csak ott szerelhet épületen belül, ahol erre megbízást kap. Mivel a Megfiatalítják a Semmelweis Kórházat Uj műtők, szép betegszobák Ünnepélyes keretek között adták át rendeltetésének tegnap délelőtt a Semmelweis Kórház új, és eddig már felújított gyógyítóegységeit. Dr. Jánváry Anna kórházigazgató köszöntötte a megjelent vendégeket, köztük dr. Ladányi Józsefet, a megyei tanács elnökét, Drótos Lászlót, a városi pártbizottság első titkárát, Tóth Józsefet, az SZMT vezető titkárát és Rózsa Kálmánt, a városi tanács elnökét. Üdvözölte azokat a dolgozókat, akiknek munkáját e beruházás dicséri, és azokat az egészségügyieket, akik a jobb körülmények között, magasabb színvonalon végezhetik gyógyító munkájukat. Ezután dr. Ladányi József adta át rendeltetésének az új létesítményt. A 125 éves kórház történetében ez jelentős állomás, hiszen az épületek a rendszeres karbantartó munka ellenére is alkalmatlanná váltak már a korszerű orvos- technikai berendezések befogadására. a magasabb színvonalú gyógyító munkára. A gondosan előkészített beruházási és felújítási munkára már eddig is jelentős összegeket áldoztak. Az új létesítmény átadásával félidejéhez érkezett a kórház megújhodása, mert a jelenlegi ötéves tervidőszakbah is folytatják az egyes osztályok bővítését, illetve felújítását. A kórház műszaki osztályának dolgozói, a Borsod megyei Tanácsi Építőipari Vállalattal karöltve, dicséretesen dolgoztak. Az ezért járó kitüntetéseket dr. Kise Katalin, a városi tanács egészségügyi osztá >vának vezetője adta át. Ki- váló Munkáért kitüntetést kapott a kórház dolgozói közül Kiss József főmérnök. Gecse István és Jacsó József vízve9^c A milliókat érő berendezéseket csak jó körülmények kő zott lehet jó hatásfokkal a gyógyító munka szolgálatába állítani. zeték-szerelő, Homoki ■ József és Kristóf Károly villanyszerelő, Jenei Ferenc marós és Krajnyák László lakatos. Ugyancsak ezt a kitüntetést vették át a Borsod megyei Tanácsi Építőipari Vállalat dolgozói közül Huba József és Csirmaz István kőműves, Lé- vay Lajos művezető és Szepesi Mihály építésvezető. (Kerényi László felvétele) A vendégek ezt követően megtekintették a sebészeti, fül-orr-gégészeti, urológiai és anaesthesiológiai osztályokat. Az eseményt tudományos üléssel kötötték egybe, s a délután folyamán neves egyetemi tanárok előadásait hallgathatták meg az érdeklődők. Látszólag ellentmondás: a Tanácsköztársaság városrészben épülnek a legkorszerűbb kőközpontok, mégis itt van a legtöbb baj a fűtéssel. lakók mindig hozzájuk fordulnak, többnyire mindenhova kimennek: a számlázás azután sokszor élénk vita tárgya... Ezért átalánydíjas szerződéseket kezdeményez a Távhőszolgáltató: beszabályoz és üzemben tart 7 forint 50 fillérért, átlagosan havonta, lakásonként; vagy ezek mellett karbantartást is vállal 16 forint 50 fillérért. A lakásszövetkezetek és OTP- közösségek jó része nem kötötte meg az egyezséget: van ahol saját szerelőt alkalmaznak, másutt anyagi indokokra hivatkoznak. Többször is írtuk már; beszabályozás. A bűvszó a belső fűtési rendszer beállítását jelenti, ami néha nagyobb beavatkozást igényelne, mint amire jelenleg lehetőség van..• Miért a belváros? A Távhőszolgáltató elvileg beszabályozva veszi át a rendszert a kivitelezőktől, de a gyakorlatban sok gond van ezzel. Hibákat kell javítani, folyik a garanciális huzavona. Nemrégiben egyezség született a kivitelezők, beruházók és a távhőszoígáltatók között; talán ezek után sikerül jobban összehangolni ezt a munkát, s kevesebb baj lesz az új épületek fűtésével. Sokszor a tökéletes beállításhoz — az egycsöves rendszernél — a radiátorok tagszámát is változtatni kellene: fent a tizediken kevesebb kell a beépítettnél, mint lent. Sokan firtatják: miért a Tanácsköztársaság városrészben van a legtöbb baj a fűtéssel? Nos. a lakótelep a rendszer végén foglal helyet, s a lakásokban egycsöves fűtés működik, annak minden hátrányával. Megfordítani az áramlási irányt, sajnos nem minden épületben lehet. A rendszer most is tovább bővül: a beszabályozási problémákkal is számolnunk kell. Viszont itt épülnek a legkorszerűbb -hőközpontok; remélhetőleg a közeljövőben kevesebb probléma lesz a belvárosban is. Az állam fizet Sok a „hideg nap” a lakásban, mégis előre kell fizetni! — panaszolták többen. Valóban, már az is furcsa szituáció, hogy a Távhőszolgáltató szedi a pénzt ott is, ahol a szerződés híján nem felelős a belső fűtési rendszerért. Az előrefizetés a pénzügyi rendből adódik: a Távhőszolgáltató is előre fizet a hőforrást üzemeltető kohászatnak. Átalánydíjról van szó, ami annyit jelent: hol a lakó jár jobban, hol a vállalat, de ez hosszabb távon kiegyenlítődik. A mostani télen többet kellett fűteni ugyanezért a pénzért; de az is előfordul, hogy kisebb az energiaigény. Mindenesetre a távfűtés költségeinek csak kis hányadát fizetjük mi: a lakók egy forintjához fűtésnél négy forint tíz fillért, meleg víznél majd’ három forintot tesz hozzá az állam! Érdemes szólni arról is, hogy az átalánydíj ellenében a Távhőszolgáltató a kötelező belső hőmérsékletet kell hogy tartsa a lakásokban, de előfordul, hogy ez szakaszos fűtéssel is lehetséges. A jogszabály szerint ekkor is teljes fűtési díjat kell fizetnünk. (Folytatjuk) K. L. Leendő ziKtei iiie’ik Áz előzetes tervek szerint idén több mint 27 millió forintot fordíthatunk városunk zöldterületeinek gyarapítására. A Szinva—Népkert lakótelep parkjaira, zöldsáv- jaira majdnem 8,9 millió fo rint jut, az avas déli lakóte lep parkjainak tovább' 'öltésére pedig több min' zenkét milliót szánnak. A Mátyás király utcán is lesz dolguk a kertészeknek, s az Avas-délen, az I-es ütem intézményközpontja körül ís lerjeszkedig majd a zöld.
