Déli Hírlap, 1982. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-04 / 30. szám

a miskolciaké a szó

Rovatvezető: Nyikes Imre — Postacím: Déli Hírlap, Miskolc 3501. Pf. 39. — Tel.: 18-225

A megfejtés: 60-as

Kamaszoknak is készüljön cipő!

Olvastam az újságokban arról, hogy az Alföldi Cipőgyár az idén több mint félmillió pár cipőt gyárt. Amióta Miskolcon is nyílt (a Széchenyi úton) boltja a gyárnak, ezek a cipők, csizmák, szandálok a városban és környékén is közkedveltek lettek. Jómagam is betértem a boltba, s kértem a fiam részére 37-es vagy 38-as csizmát. Ilyen sajnos nincs, mondták kedvesen. Sőt az egyik hölgy hozzátette: talán az elmúlt év novemberében volt utoljára. Azóta már jártam a fővárosban is, ahol ismét bementem az Alföldi Cipőgyár termékeit árusító, Múzeum körúti cipőboltba. Ott ugyanazt a választ kaptam, mint Miskolcon. Közben az egyik vevő odasúgta: azért nincs ilyen szám, mert ez már se nem gyerek, se nem felnőtt, pontosabban, a gyermekszámban készülő csizmákat felnőttek is (hölgyek) kitűnően tudják használni... így megállnak a 35-ös, 36- os nagyságnál, s folytatják a 39—40-esnél (ilyen számú csizmák egyébként Miskolcon és Pesten is kaphatók).

Nem tudom, így van-e, de ha igen, jó lenne, ha az idei több mint félmillió pár lábbeli között 37-es, 38-as csizma, cipő is lenne. Igaz, hogy a gyár termékeinek felét nyugatra szállítja, ám remélhetőleg marad még a kiváló lábbelikből nekünk is.

Gy. G.

Alsózsolca

Azi válaszét fák, hogy.

„... nem felel meg a valóságnak, hogy Szkvés József a Selyemrét u. 2. sz. alatti, műhelynek bérbe adott helyiséget két hónapig nem tudta rendeltetésszerűen használni, az épület alagsorában keletkezett csőrepedés miatt. A IV. sz. Házkezelő- séghez 1981. szeptember 23- án érkezett bejelentés alapján hibaelhárítási üzemünk a hibát szeptember 26-án elit áríRmar Üjabb bejelentés“ 1981. november 16-án érkezett, ,és vállalatunk még aznap elvégezte a szükséges munkálatokat, a csőrepedést megszüntette. A helyiség átadásakor a bérbeadóra tartozó munkálatok is elvégzésre kerültek — egészségügyi meszelés, nyílászárók mázolása —, a további munkálatok, amelyek a műhely rendeltetésszerű használatát feltételezik, a bérlőre tartoznak. Tekintettel arra, hogy az épület házfelügyelője a házkezelőség tudta nélkül vette át a műhely kulcsait Szkvés Józseftől, a felmondás elfogadását 1981. december 31-re módosítottam.” (A választ Nyíri István, a MIK igazgatója küldte Szkvés Jó- ~tsef~miskolci olvasónk ügyének kivizsgálásáról. A levélhez csatolta a bérleti jogviszony felmondásának elfogadását rögzítő levelet is, illetve azt a levelet, amelyben a MIK arról értesíti a panaszost, hogy a műhelyként bérbe adott helyiségben tárolt burgonyáért felelősséget nem tudnak vállalni.

Későn nyit, korán zár a bolt

Az új munkarenddel együtt megváltozott a Dessewffy utcai élelmiszerbolt nyitvatar- tása is. A környéken lakó vásárlók többsége ezt kedvetlenül fogadta. Amíg ugyanis az ötnapos munkahét bevezetése után zömmel korábban indulnak munkába, a bolt hétfőn későbben nyit. Eddig reggel fél 7-kor kezdett, jókor ahhoz, hogy a sok iskolás számára tejet, kiflit, kenyeret lehessen vásárolni. Most a hétfői nyitvatartás kezdete 7 óra. Vagyis: akkor nyitnak, amikor a gyerekek

nagy része már indul az iskolába ... Ráadásul hétfőn korábban is zárnak! Mire a munkából délután hazaérkező háziasszonyok a bolthoz érnek, alig egy óra van zárásig. Képzelhető, hogy ilyenkor már az árukészlet sem a legjobb. Mindent összevetve: a bolt az ötnapos munkahét kapcsán jól alkalmazkodott önmagához, de a vásárlókhoz aligha...

D. S,

Miskolc

„Közkatonák”

dicsérete

A Tokaj étterem híre lassan már országos, ám úgy érzem — mint erre büszke miskolci honpolgár —, nagyon kevés szó esik a dicséret során a személyzetről, elsősorban a portásokról, akiknek nem csekély erőfeszítésükbe kerül megszűrni a közönséget. Márpedig a nívós rendezvények hangulata nagymértékben függ attól, kiket engednek be, nehogy randalirozásba fulladjon a műsor. Érje hát őket is dicséret. De dicsérjük meg a szolgálat- kész pincérgárdát is, és szóljunk külön a bájosan mosolygó pincérlányokról, akiknek nem mindig könnyű udvariasnak lenniük, mert nem minden vendég udvarias velük. Petőfi verssora — „tiszteljétek a közkatonákat" — rájuk is érvényes.

M.I.

ifc Miskolcról Mezőkövesd irányába haladva, sokan választják a Harsány fele tartó utat, s csak Borsodgeszt környékén térnek rá a 3-as útra. Így talán valamicskével nagyobb a távolság, ám mindenképpen hamarabb meg lehet tenni az utat, különösen csúcsforgalom idején. Ez a KRESZ-tábla, amelynek „6”-osát valaki lekaparta, a harsányi útnak a 3-as útba való betorkollása előtt nem sokkal található. Tulajdonképpen ki lehet találni, hogy a 60-as szám áll a táblán, legfeljebb szürkületben, ködben nem. Am ez is elegendő ok lehet a kicseréléséhez.

L. J.

Miskolc

izf mondja a jogszabály

FÁK, BOKROK TELEKHATÁRON BELÜLI ULTETESE

Az ingatlan határától való ültetési távolságot a jogszabály kötelezően meghatározza.

A legkisebb ültetési (telepítési) távolság az ingatlan határától:

a) belterületen és külterületnek a zártkerten belül eső részén

— szőlő, valamint 3 méternél magasabbra nem növő gyümölcs és egyéb bokor (élősovény) esetében 0,5 méter;

Nyelvtörő betűszavak

Édes, szép anyanyelvűnk ellen nap mint nap követnek, követünk el merényletet. Ide tartoznak a legkülönbözőbb, nagy többség számára érthetetlen rövidítések, betűszavak. Jó lenne ezek ellen valamilyen formában határozottabban is fellépni. Igaz, akadnak ellenpéldák is. Ilyen — lapjuk is hírt adott róla —, hogy az élelmiszer nagykereskedelmi vállalat felvette a régi FŰSZERT, majd az azt követő ÉLVFÍGY helyett a MÁTRA fantázianevet. Bizonyosra veszem, hogy ez a név hamar rögződik majd 's vásárlók emlékezetében. Nem ártana más vállalatoknak is hasonló, frappáns megoldásokra törekedni...

Cs. Éva

Miskolc

— 3 méternél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb fa esetében egy méter;

— 3 méternél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb fa, valamint gyümölcs és egyéb bokor (élősövény) esetében 2 méter;

b) külterületnek a zártkerten kívül eső részén:

— gyümölcsfaiskolái nevelés alatt álló növény, továbbá szőlő, köszméter-, ribiszke- és málnabokor esetében 0,80 méter;

— minden egyéb gyümölcsbokor (mogyoró stb.) esetében 2 méter;

— birs-, naspolya, oltott körtefa esetében 2,5 méter;

— törpealanyra oltott almafa, továbbá meggy-, szilva- és mandulafa esetében 3,5 méter;

— vadalanyra oltott alma- és körtefa, továbbá kajszifa esetében 4 méter;

— cseresznyefa esetében 5 méter;

— dió- és gesztenyefa, továbbá minden fel nem sorolt gyümölcsfa esetében 8

méter;

c) külterületnek a zártkerten kívül eső részén, ameny- nyiben a szomszédos földterület szőlő, gyümölcsös vagy zártkert, szőlőt és gyümölcsfát a b) pontban említett ültetési távolságok megtartásával, egyéb bokrot vagy fát az alábbi ültetési távolságok megtartásával lehet ültetni:

— egy méternél magasabbra nem növő bokor (élősövény) esetében 0,8 méter;

— 2 méternél magasabbra nem növő bokor (élősövény) esetében 1,2 méter;

— 2 méternél magasabbra növő bokor (élősövény) esetében 2 méter;

— fa esetében 8 méter.

MIKOR VÁLLALHAT MUNKÁT A GYERMEK?

„Már most tudjuk, hogy gyermekünk, aki általános iskolai tanulmányainak befejező évét járja, félévkor megbukik. Hiába minden, azzal fenyegetőzik, hogy elmegy dolgozni, elhagy bennünket, önállósítja magát. Szeretnénk tudni, mit mond ezzel kapcsolatban a jog?’* — kérdezi egyik miskolci olvasónk, akinek az alábbiakban adunk választ:

Az általános iskola (nyolcadik osztályának befejezése és a tizennegyedik életév betöltése után a szülő hozzájárulásával vállalhat munkát a gyermek. Sokszor vonzóbb a fiatalok számára a munka, az önálló kereset. mint a további iskolás évek, a tanulás, a szoros szülői felügyelet. Mégis az a helyes, ha a szülők nem adják könnyen beleegyezésüket a korai munkavállaláshoz, hanem ragaszkodnak ahhoz, hogy a gyermekek szakképesítést szerezzenek, tanuljanak. Később, munka vagy család mellett már esetleg nehezebben tudják pótolni, amit egy elhamarkodott, gyors pénzkereseti lehető-, ség miatt elmulasztanak.

A tizenhatodik életévét betöltött gyermek már önállóan vállalhat munkát, létesíthet munka- viszonyt, vagy szövetkezeti tagsági viszonyt.

Azt a keresményt, amelyet a tizennegyedik életévét betöltött gyermek munkájával maga szerzett, nem a szülők kezelik, hanem ő maga rendelkezik vele. Ha a szülők, vagy valamelyik szülő háztartásában él, köteles a háztartás költségeihez megfelelő mértékben hozzájárulni.

Ez a szabály a gyermek érdekében született azért, hogy a lelkiismeretlen — leggyakrabban alkoholista — szülők ne tudják kizsákmányolni saját gyermeküket. Ha már olyanok a körülmények, hogy a gyermek nem tud, vagy nem akar továbbtanulni, el kell magát tartani, akkor keresményét saját szükségleteinek kielégítésére (ruházkodás, élelem, közlekedés, szórakozás) fordíthassa. Természetesen a jog a kötelezettség oldalról sem feledkezik meg, mert ha a kereső gyermek otthon lakik, köteles hozzájárulni a háztartás költségeihez (élelem, gáz, villany, lakbér, fűtés stb.). Azokban a családokban, ahol a szülők—gyermekek közötti viszony harmonikus. ott általában közös családi gazdálkodás folyik, s a felnövő gyermek természetesnek is tartja, hogy hazaadja keresményét, vagy annak egy részét.

A tizenhatodik életévét betöltött gyermek a szülői házat, vagy a szülők által kijelölt tartózkodási helyet a gyámhatóság engedélyével, a szülők beleegyezése nélkül is elhagyhatja, ha az fontos okból érdekében áll. Fontos ok lehet pl.: a továbbtanulás, munkavállalás, gyógykezelés, amely nem valósítható meg másképpen, csak. ha a gyermek elhagyja a szüői házat, kollégiumba, szanatóriumba, esetleg rokonokhoz költözik. A gyámhatóságnak vizsgálni kell azt, hogy a kiskorú nevelése, megélhetése, felügyelete megfelelően biztosítva lesz-c. Ha a szülők tiltakoz- sa alapos, mert a gyermeki minden fontos ok és biztosíték nélkül csak nekivágna a nagyvilágnak, a gyámhatóság természetesen nem engedélyezi a szülői ház elhagyását, illetve ha már ez megtörtént, felszólítja a gyermeket a szülői házba való visszatérésre. E kérdésnél is, mint mindig, a gyermek érdeke a döntő.

A családjogi törvény a szocialista erkölcsi felfogásnak megfelelően. a következő rendelkezést tartalmazza: „A gyermek köteles szülei iránt tisztelettel viseltetni, nekik engedelmeskedni és fáradozásaik eredményességét tőle telhetőleg elősegíteni.” Azt nem írja és nem is írhatja elő jogszabáy, hogy minden gyermek jeles, vagy legalábbis jó tanuló legyen, de azt igen, hogy a szülők fáradozását köteles minden gyermek tiszteletteljes magatartással, rendszeres, becsületes tanulással viszonozni. Ha nem így tesz, annak következményei lehetnek.

Tanácsi értékesítésű lakások

Az ideiglenes névjegyzék

Ez a hét a lakásigénylők hete lapunkban: hétfőtől részenként közöljük az 1982. évre vonatkozó, valamint az 1983. évi előzetes, ideiglenes — tanácsi bér-, tanácsi értékesítésű és OTP-beruházásban épülő — lakásjuttatási névsort. A teljes névsor hat folytatásban jelenik meg a Déli Hírlapban. Tegnapi számunkban a tanácsi bér-, mennyiségi lakáscserét kérelmezők 1982. évi ideiglenes névjegyzékét, valamint az 1983. évi tanácsi bérlakáshoz juttatandók Ideiglenes résznévjegyzékét közöltük. Ma folytatjuk a sorozatot.

Aki a közhírré tett ideiglenes névsorokkal nem ért egyet, vagy olyan körülményt tud, ami kizárná a javaslatba hozott személyeket a juttatásból, az észrevételét 1982. február 1. és 28. között jelentse be a vb-hivatalban (a lakás- és helyiséggazdálkodási osztályon). A jelzett időpont után érkezett észrevételeket a lakásügyi társadalmi bizottság és a lakásosztály nem tudja figyelembe venni.

AZ 1982 ÉVI TANÁCSI ÉRTÉKESÍTÉSŰ LAKÁSHOZ JUTTATANDÓK IDEIGLENES NÉVJEGYZÉKE

három- vagy annal több gyermekes igénylők:

1. Bakó Imréné, Majláth u. 39. sz., 03 027 ; 2. Lövei László, Feszty A. u. Uí. sz« 03 052; 3. Pusztai kivi István, Iván u. 11. sz., 01 073; i.

Szűcs Géza, Víkendtelep 37 'a sz., 01311; 5. Tóth Ferenc, Honvéd u. 8. sz., 10 984 ; 6. Varga József, Vöröskatona u. 53. sz., 04 728; 7. Váradi Józsefné, Ómassa 10. sz., 08 115; 8. Várkonyi László, Üjítök útja 7. sz„ 13 532; 9, Vörös Antal, Árpád u. 88. sz., 03 847.

TOVÁBBI IGÉNYLŐK:

10. Balog Ferenc, Éder Gy. u. 8. sz., 04 392; 11. Barna László, Szervezet u. 23. sz., 00 448; 12. Bálint Jánosné, Engels u. 5. sz., 00 046; 13. Csege Béláné, Középszer 1. sz., 00 174; 14. Dankó István, Benedek u. 13. sz., 00 211; 15. Egerszegi László, Széchenyi út 19. sz., 01 245: 16. dr. Énekes Endre, Herczeg F. u. 4. sz„ 00 242; 17. Fekcténé Bereczki Szilvia, Ifjúság útja 6. sz., 01 582; 18. Gyimesi László, Szinyei M. P. u. 4. sz., 04 548; 19. Hajdú László, Bodrogi Zs. u. 24. sz., 00 302 ; 20. Harsányi László, Blaskovics L. u. 18. sz., 00 167 ; 21. Herczeg Imre, Nagy I. u. 20. sz., 00 042 ; 22. Jaskó Miklósné, Bársony J. u. 17. sz., 00 477; 23. Kalmár Imre, Herczeg F. u. 23. sz., 00 015 ; 24, Kassay Ferenc, Dugonics u, 13. íz., 00 622 ; 25. Kiss András, Reei Károly u. 5. sz., 02 457 ; 26. Kocsis Lajos, Tetemvár, Felsősor 205. sz., 00 054 ; 27. Kolossay Lászlóné, Csillag u. 8. sz., 02 065 ; 28. Korompai Béla, Béke-szálló 22/5. sz., 00 459 ; 29. Köteles Istvánné, László J. u. 126. sz., 00 443; 30. Lőrincz Antalné, Cseresznyés u. 20. sz., 00 926 ; 31. Mátyus Jánosné, Tömösi u. 9. sz., 00 414; 32. Mícuska Mihály, Árvácska u. 40. sz., 04 081; 33. Miklós Ferenc, Sarolta u. 10. sz., 14 041; 34. Molnár Elekné, Arany J. u. 33. sz., 00 032 ; 35. Nagy Ferenc, Győri kapu 83. sz., 00 178 ; 36. Poczok Miklós, Katowice u. 4. sz., 00 134 ; 37. Pszota Lászlóné, Palota u. 78. sz., 01715; 38. Sislájl Imre, Geró u. 11. sz„ 00 387 ; 39. Szabó Lajos, Dallos I. u. 110. sz., 00 172; 40. Szabó Papp Béla, Latorca u. 21. sz., 04 154 ; 41. Szekeres Ferencné, Bartók fi. u, 37. ss* 03193; 12, Szigeti Imre, Báthori sor 3/2, sz* 01 404,:-----. ........ . ... a*., ; ss. i ampa Laszione,

Madarasz V. u. 4. sz., 06 740 ; 45. Tegda Sándorné, Komlóstetö 67. sz.. 00 184 ; 46. Tokámé Kovács Aliz, Vásárhelyi u. 4. sz., 00 464 ; 47 Tomo- lya László, Pozsonyi u. 37. sz., 05 341; 48. Tóth Imréné, Mányoki A. u. 36 sz., 03 711; 49. Tószegi Istvánné, Pohl Sándor u, 28. sz., 04 494; 50 Zsadanyi József, Hatodik u. 21/2. sz., 00 491,

AZ 1983. ÉVI TANÁCSI ÉRTÉKESÍTÉSŰ LAKÁSHOZ JUTTATANDÓK IDEIGLHNES RÉSZNÉVJEGYZÉKE

I. Akácné Adámy Margit, Papszer u. 20. sz , 14 840; 2. Aranyosi István, Nógrádi S. u. 13. sz., 05 928 ; 3. Bánvölgyi Mária, Garbai S. u. 1<. sz., 01 572; 4. Berta György, Berekalja 71. sz., 00124; 5. Beteg András, Szondi Gy. u. 26/6., 01 059 ; 6. Gávei József, Blaha L. u. 56. sz„

02 096; 7. Gyarmati Imre, Hermann O. u. 4. sz., 02 263 ; 8. Hanák József, Dankó P. u. 21. sz., 01 523; 5. Krizsán Béla, Csendes u. 12. sz.,

03 603; 10. Kulhavi László, Petöfalvi L. u. 21. sz., 01 252; 11. Lakatos József, József A. u. 17. sz., 00 593; 12. Losonczki István, Feszty A. u. 75. sz., 01421; 13. Marosi Sándor, Bábonylbérc sor 17. sz., 00 957; 14. Moli- torisz Sándorné, Csinos B. u. 46. sz., 02 992; 15. Molnár István, Hamburger J. u. 24. sz., 01 075; 16. Molnár Szabolcsné, Gábor A. u. 20. sz., 03 650; 17. Nagyné Szatmári Katalin, Dobozi M. u. 18. sz., 03 412; 18 Paksi Lászlóné, Augusztus 20. u. 10. sz., 02 664; 19. Petrik Jánosné! Kulich Gy. u. 4. sz., 01 667; 20. Pipoly József, Kőporos u, 28. sz., 02 928- 21. Skarbik József, Komlóstetö 39. sz., 01 750 : 22. Sulyok István, Károly u. 25. sz., 02 767; 23. Szabó Miklós, Mésztelep I. kolónia, 04 308;

24. Szűcs Ferencné, Labore u. 1. sz., 00 753 ; 25. Telek László. Alföldi u. 26. sz., 00 668; 26. Tóth Béláné, Gyula u. 46. sz., 00 960 ; 27. Tóth Ferenc, Irma u. 21/2. sz., 00 419; 28. Trézsi Miklós, Vörösmarty u. 89. sz., 00 189;

25. Vajda János, Kinizsi u. 43/a. sz., 01 503.

(Folytatjuk)