Déli Hírlap, 1982. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-04 / 30. szám

Kohászati tapasztalatok A műszaki pálya presztízse Miért vándorolnak a fiatalok? Megyénkben található a ma­gyar nehézipar egyik bázisa. Sokat emlegetjük ezt a tényt, olykor fellengzősen is, amikor a „borsodi Ruhr-vidéknek” ne­vezzük. Hajdan, s nem is olyan régen, különösen megbecsültek voltak a műszaki pályák. Né­hány éve azonban csökkent a presztízsük: erre utal, hogy kevesebben jelentkeznek a mű­szaki egyetemekre — a mis­kolcira is. A gondok elemzése (napilapokban, folyóiratokban viták folynak a témáról) lehet az egyetlen garancia arra, hogy a folyamatot felismerjük, meg­állítsuk, visszafordítsuk. Milyen okok eredőjeként alakult ki ez a helyzet? Ho­gyan él, dolgozik a műszaki értelmiség megyénk legna­gyobb gyárában, az LKM- ben? Kovács Gyulával, az LKM pártbizottságának poli­tikai munkatársával beszél­getünk. — Nagyon fontosnak tart­juk ennek a rétegnek a köz­érzetét. A műszaki értelmi­ség — anélkül, hogy ezt el­túloznánk — sajátos hely­zetben van az értelmiségen mint rétegen belül is. Köz­vetlen a kapcsolat a mun­kásokkal. Igen sokan tényle­gesen is fizikai munkát vé­geznek, mert a modern be­rendezések megkövetelik a magas fokú szakképzettséget. Származásukat tekintve is ezen a pályán van a legtöbb munkás, s akkor még nem szóltunk azokról, akik estin, levelezőn végezték el az egye­temet, főiskolát. Ezzel ma­gyarázható, hogy ez az ér­telmiségi réteg gondolkodás­ban, mentalitásban is közel áll a munkásokhoz, s amikor a fórumokon szerepel, fel­foghatjuk úgy is, hogy a munkások véleményét fogal­mazza meg. — Milyen az arányuk, sze­repük az LKM-ben? — Műszaki értelmiséginek számítottuk a felmérésben (amelyet a tavaly ősszel meg­tartott párt-vb ülésre készí­tettünk) az egyetemet, főis­kolát végzetteket, valamint azokat, akik vezető beosztás­ban vannak. 1981-ben tehát 390-en egyetemet, 285-en fő­iskolát végeztek, összesen 675 műszaki dolgozott a gyárunk­ban. A tágabb értelemben vett értelmiségiek száma 892, az összlétszám öt százaléka. — Köztudott, hogy a kohá­szat világszerte nehéz hely­zetben van. Ez meghatározza az itt dolgozók egzisztenciá­ját, közérzetét is... — Valóban így van. Ehhez még hozzá kell tenni, hogy a gyárunk termelőberende­zéseinek egy része elavult, van köztük 60—80 éves is, s ez tovább szűkíti a manőve­rezési lehetőségeinket. Ez különösen a fiatal mérnöke­inknek szegi olykor kedvét. Ezzel is magyarázzuk a fluk­tuációt. Tavaly 131 egyetemi diplomás lépett be hozzánk, elment 93, jött 132 főiskolát Hq Régi terve volt Fábri Zoltán­nak — mint ezt tévényilatko­zatából megtudtuk —, hogy filmre vigye Örkény István 1960-ban írott, Requiem című, tízegynéhány oldalas novellá­ját. A forgatókönyvet szerette volna a szerzővel megíratni, ám — noha tetszett az ötlet Örkénynek — nem tudni, ml okból, nem írta meg. Így a rendező vállalta magára ezt a feladatot. A novella egy szerelem tör­ténete. Helyesebben két sze­relemé. Valamint egy házas­ságé. Továbbá a koré, amely­ben játszódik (1952-ben). Zseniális szerkesztéssel bon­takozik ki a szereplők kap­csolatrendszere. Nettihez, az ügyvédnéhez éjszaka beállít egy fiatalem­ber. A szépasszony a félszeg, csúnya fiú mozdulataiból ráismer egykori szerelmére, Istvánra, helyesebben kita­lálja, hogy cellatársak voltak a börtönben. A halott szerel­mes, az egykori ellenálló emléke lángra lobbantja a nőt, és a hálószobába vezeti az ifjút. A korosodó ügyvéd, a féltékeny férj egy külföldi delegációt gardíroz a pesti éjszakában, ám nem mulaszt­ja el többször is felhívni te­lefonon asszonyát. Netti me­nekülne a házasságból, már a lépcsöházból fordul vissza az utolsó telefonhívásra. És amikor leteszi a kagylót, egyedül van, a fiú elment. Az események hol az író, hol az egyik vagy másik sze­replő elbeszélése nyomán je­lenítődnek meg. Fábri Zoltán — dicséretre méltó módon — csínján bánt a belső monoló­gokkal, ezeket a szövegeket inkább mások szájába adta, illetve új helyszíneket ikta­tott a filmbe. És persze új Requiem helyzeteket is. A „betoldá­sok” ellenére semmivel sem mond többet a Fábri-alkotás az eredetinél, sőt, annak ér­zékiséget sugárzó szépségé­vel kifejezetten adós maradt. Pedig Fábri Zoltán csak any- nyit tett, hogy megírta és filmre vitte azokat az egyál­talán nem mellékes körülmé­nyeket, amelyek a szereplők sorsát még inkább árnyal­ták. Néhány mondattal van csupán több szerepe a film­ben az ügyvédnek, mint a novellában, ahhoz képest mégis túlmagyarázónak tű­nik, amit mond. A börtönje­leneteket csak kiérezzük az örkény-műből; a filmen többször is látjuk az össze­vert Hannover Istvánt... Örkény elhallgatásos mód­szere helyett itt látszólag jobban jelen vannak bizo­nyos korfestő szituációk, de ettől nem lett „keményebb”, politikusabb a film. Sok-sok kitűnően fényké­pezett képpel ajándékoz meg minket Illés György opera­tőr. Hatásosak a lassítások, kimerevítések. A novella alapján messze nem ilyennek képzeljük Pelle Gyulát, mint amilyenné öt Gálffi László formálni képes. Kálmán György olyannyira nem sze- retetre — szerelemre — mél­tó, mefisztói figurát játszik, hogy szinte elképzelhetetlen róla az a sok jó, aminek alapján a haldokló Hannover rábízza Nettit, utolsó üzene­tében „hozzáadja” feleségül. Frajt Edit és Balázsovits La­jos telitalálat Netti és Ist­ván szerepében. (szabados) végzett, kilépett 52. Külön megnéztük a 30 éven aluliak arányát. Az 52 főiskolai vég­zettségűből 40 távozó 30 éven aluli volt. Itt kell szól­nunk a fizetésről és a lakás- helyzetről, amely országos gond. Joggal vetik fel a fiatal értelmiségiek, hogy a bérezé­sük nem ösztönöz a tanulás­ra, hiszen a napilapok 5000—6000 forintos fizetéssel hirdetnek állásokat — fizi­kai munkakörökbe. Érthető, hogy vissza is esett a tanulá­si kedv az esti és levelező szakon. Joggal panaszolják, hogy nem mindig kapnak a felkészültségüknek, tudá­suknak megfelelő feladatot, hogy a rutinjellegű munka nem ösztönöz a tudományág­ban való tájékozódásra, szel­lemi készenlétre. Holott meg­ítélésünk szerint komoly szellemi kapacitást jelent a gyárunkban dolgozó műszaki gárda. Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy a jelenlegi gaz­dasági helyzetben éppen a szellemi tartalékok mozgósí­tására van szükség, s ez a rendelkezésünkre is áll, min­den különösebb beruházás nélkül. Műszaki értelmisé­günk fogékony ezekre az újabb feladatokra, sőt! —kü­lönösen a fiatalok — éppen azt kérik, várják türelmetle­nül. Végezetül még egy meg­jegyzést: ez a réteg sem ho­mogén, sem felkészültségét, sem közéleti aktivitását, mű­veltségét tekintve. Ezt azért kell hangsúlyozni most, ami­kor a figyelem rájuk irányul, mert óvakodnunk kell az ál­talánosításoktól, sommás meg­ítélésektől. A valóság mindig konkrét és sokszínű nálunk, az LKM-ben is. (horpácsi) Borsos István szobrai Képzettsége szerint mate­matika-fizika szakos tanár, státusa szerint az encsi gim­názium igazgatója Borsos Ist­ván. A Vasas Galériában vi­szont szobrászként fog bemu­tatkozni: rakacai márványból készült szobrait állítja ki. A kiállítást ma délután fél 3- kor Dobrik István művészet- történész nyitja meg. Fények Feledy Gyula rajza Éremgyűjtők találkoznak A Magyar Éremgyűjtők Egyesületének Nógrád me­gyei szervezete február 7-én, vasárnap délelőtt 10 órakor a szakszervezetek salgótarjá­ni székházában tartja köz­gyűlését. Itt kerül sor a szlo­vák éremgyűjtők losonci szervezete és a nógrádi érem­gyűjtők közötti együttműkö­dési megállapodás aláírására. Ennek keretében a jövőben a két szervezet tagjai felke­resik egymás rendezvényeit, kicserélik ismereteiket, ta­pasztalataikat. Találkozókat szerveznek Salgótarjánban és Losoncon, s a fennálló ren­delkezések megtartásával le­hetővé teszik a két szervezet tagjai közötti éremcserét. CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió; 12.00: Déli Kró­nika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Kassák Lajos: Csavargók, alkotók. — 12.15: Zenemútoum. — 14.20: „A régi írás őrzi még ...” — 14.50; New York szé­pe. — 1.5.00: Hírek. — 15.05: Bo­risz Godunov. — Kocsma jelenet. — 15.28: Csiribiri. — 16.00: Útköz­ben. — 16.05: Mesterségünk címe­re. — 16.37: Délutáni Rádiószin- ház. — 17.00: Hírak. Útközben. — 17.07: A kamarazene kedvelőinek. — 18.05; Jancsó Adrienne csángó népdalokat énekel. — 18.15: Esti mese. — 18.30: Esti Magazin. — 19.16: Az Ifjúsági Rádiószín pad bemutatója. — 20.02: Giulietta Si- mionato opera fel véle lei bői. — 20.40: Töltsön egy órát kedven­ceivel! — 21.40: Adottságok, le­hetőségek. — 22.00; Hírek. Sport. — 22.20; Tíz. perc külpolitika. — 22.30: Régi magyar dalok és tán­cok. — 22.50: Metronóm. — 23.10: Zenekari muzsika. — 24.00: Hí­rek. — 0.10; Bennett: Commedia. >|c Mohácson a. busójárás mindig farsangvasárnaphoz kötődik — az idén február 20—21-hez —, mint a régi pogány tavaszi napforduló termékenység-varázsló szokásainak maradványa, amit a sokác nemzetiség őrzött meg. Az ijesztő álarcokba és birkabundába öltözött, kereplőt tekergető és kolompot rázó busók csoportosan járják az utcákat, hogy elriasszák — no nem a vendégeket, hanem — a hosszú telet. Doroitya-bál és karnevál Farsangolnak szerte az or­szágban. Kaposvárott február 6-án, szombaton a karneváli felvonulás után este bálokat tartanak. A nap szenzációja a Dorottya-bál. Itt — a régi hiedelem szerint — éjfélre még a csúnyácska Dorottya kisasszony is annyira meg­szépült, hogy maga Karnevál hercege kérte meg a kezét... Debrecenben, a hajdúsági farsang idején egymást érik a vidám események. Február 14-e délelőttjén végiggördül a főutcán Karnevál herceg­nőjének és hercegének hin­tája, a fanfárosok jelt ad­nak és kezdődhet a mulato­zás. Lesz kirakatverseny a város üzleteiben, a magyar konyha leghíresebb specia­litásait főzik majd az étter­mekben. Az Arany Bika Szál­lodában cukrászati bemutatót és versenyt tartanak napköz­ben, esténként pedig a bálo- zók vehetik birtokukba a ter­meket. w w műsor Petőfi rádió: 12.30; Hírek. — 12.33: Mezőik, falvak éneke. — 12.55: Kapcsoljuk a pécsi körze­ti stúdiót. — 13.25: Látószög. — 13.30: Sztravinszkij-muzsika — gyermekeknek. — 14.00: Váoga- tott perceink. — 16.30: Hírek. — 16.33; Útközben. — 16.35; Időseb­bek hullámnosszán. — 17.30: Hú­sza® stúdió. — 18.30: Hírek. — 18.33: Hétvégi panoráma. — 19.55: Slágerlista. — 20.30: Hírek. — 20.33: A 04. 05, 07 jelenti. — 21.05: Hetem. — 22.00: Nóták. — 22.30: A fehér ló. — 23.00: Hírek. —- 23.20: A tegnap slágereiből. — 24.00: Hírek. 3. műsor: 12.09; Komoly zene — könnyedén. — 13.00: Hírek. — 13.07: Délutáni Rádiószínház. — 14.03; Lézerkoncert. — 15.03: Ro­mantikus muzsika. — 16.00: Ze­nei Lexikon. — 16.20: Concertino Praga ’81. — 16.55; Popzene szte­reóban. — 18.00: Szintézis. — 18.30: Rád ióh a ng verseny ékről. — 19.00: Hírek. — 19.05: Az MRT énekka­ra énekel. — 19.36; Kapcsoljuk a Zeneakadémia nagytermét. — Közben 20.25: Vallomás a műfor­dításról. — 21.20: Smetana-pol­kák. — 21.40: Hangi emezgyűj­tokneik. — 22.30: Hírek. Miskolci rádió: 17.00: Hírek, időjárásjelentés. — 17.05: A Ti­szától a Dunáig . . . Észak-ma­gyarországi képeslap. Szerkesz­tő: Dobog Béla. (A tartalomból: „Elhajtották a hajtókát.” — Téli esték falun. — Mezőgazdasági múzeum Kupán. — Az elnök hagyatéka.) A műsor telefon- ügyelete: 35-510. — 18.00: Észak- magyarországi Krónika. (Mis­kolc megyei város Tanácsa V. B. előtt a megyei fodrászszövetke­zet munkája. — A mezőgazda- sági könyvhónap B.-A.-Z. me­gyei és Miskolc városi megnyi­tója. — Borsos István amatőr szobrászművésznek kiállítása nyí­lik Miskolcon.) — 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. Televízió, l. műsor: 16.25: Hí­rek. — 16.30: A British Museum kincsei. — 16.55; Mélyüket az öt­ezerből? — 17.10: Tízen Túliak Társasága. — 17.50: Árak és áramlások. — 18.30: Szülők isko­lája. — 19.10: Tévétoma. — 19.15: Esti mese. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Családi kör. — 20.50- Éne­keljünk! — 20.55: Munkalátoga­tás Romániában. — 21.20: Évti­zedek viharában. — 22.15: Tv- híradó 3. — 22.25: Tv-tükör. Televízió, 2. műsor: 17.55: BSE —Düsseldorf. BEK női kosárlab­da-mérkőzés. — 19.30; Tv-híradó. — 20.00; Beszédtéma — beszél­jünk róla! — 20.40: Annie Cordy műsora. — 21.10: Tv-híradó, 2. — 21.30: Alpesi sívilágbajnokság. Női lesiklás. — 22.00: Műkorcso­lya EB. Férfi szabadon választott. Szlovák televízió: 17.00: Labo­ratórium. — 18.00: Spoartrevü. — 18.30; Tévémagazin. — 19.30: Tv- híradó. — 20.00: Tévéjáték. — 21.00: Műkorcsolya EB. (A szü­netben : Világhíradó.) Miskolci Nemzeti Színház (3): Május 35. (Bérletszünet.) — (7): Vadnők. {Bérletszünet.) Kiállítások: Miskolci Galéria (10—18): Lóránt Zsuzsa szobrai és Lóránt János festményei. — Mini Galéria (10—18); Berki Vio­la festményei. — József Attila Könyvtár (12—20): Sulyok Gab­riella grafikái és fotói. — Fotó Galéria (10—19); Arcok a múlt­ból. Plohn József képei — Va- sas Galéria (14.39-20):' Borsos István szobrai. — Szőnyl István- teran (9-20): Tóth B. László festményed. — Központi Kohá­szati Múzeum (9—17): A nyers- vasgyártás története. — Acélgyár­tás. — Kovácsolás. — Hengerlés. — Massa Múzeum (9—15.39): a ?ÍSffyörl kohászat történet» 1870-lg. — a kohászatban hasz­nait szerszámok. — Herman öt­tó Múzeum (10—18): Ember és munka. — A természet három országa. — Miskolci Képtár (30— 18); Két évszázad magyar festé- ^te- - Herman Ottó-emlókház (10—18): Herman Ottó élete és munkássága. — Borsod—miskolci Múzeum (10—18): Kondor Beis­ein lékki állítás. — Megyaszói fes­tett asztalosmunkák 1735-ből. Filmszínházak: Béke (fi); Vámmentes házasság (magyar- finn film, 14 éven felülieknek!) — (hn8, 8): Az összekötő jönni fog (szí. szovjet film). — Béke kama- ramozi (4): a rejtélyes bankbe­tét (szovjet film). — (6): Gyil­kosság az Orient-expresszen (mb. angol film. 14 élven felüliek­nek! ni. helyár!) — Kossuth (f3, hrí5. 7): Requiem (szí. ma­gyar film, 14 éven felülieknek!) — Hevesy Iván Filmklub (t5, ff): Mesél a bécsi erdő (szí. osztrák —NSZK film, 16 éven felüliek­nek !) — Táncsics (Í5): A férfiak pedig nem sírnak (mb szí. cseh­szlovák film). — (17) : Languszta reggelire (mb. szí. olasz—francia film, t4 étien felülieknek! II. helyár!) — Táncsics kamaramo­zi (6): A játékszer (mb. szí. olasz film, 16 éven felülieknek!) — Szilára (4. 6): A kölcsönkért gyu­fa (mb. szí. szovjet film). — Fák­lya (f5, f7): A macska rejtélyes halála (szí, olasz film, 14 éven felülieknek! III. helyári) — Pe­tőfi (f5, £7): Ideiglenes paradi­csom (szí. magyar film, 14 éven felülieknek!) — Tokaj vendég­látóház (f8): Üvegtörők (szí. an­gol film, 16 éven felülieknek!) PÉNTEK Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.20: Mai kulturális programok. — 8.27: Sakk a zajnak. — 8.37: Zenekari muzsika. — 9.33: Egyet termett a mogyoró. — 9.53: Lottó- sorsolás. — 10.00: Hírek. — 10.05: Leporelló. — 10.35: „Fénylő ha­lottam lettél végre...” — 10.40: Vess Lajos: Bodrogközi muzsika­szó. — 10.59; Lottóeredmények. — 11.00: Gondolat. — 11.45: Ber­kes Kálmán klarinétozlk, Ko­csis Zoltán zongorázik. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Bundschuh István stájer- citerán játszik. — 8.20: Tíz perc külpolitika. — 8.30: Hírek. — 8.33: Örökzöld dallamok. — 9.36: Mun­kaidőben. — 9.53: Lottósorsolás t — 10.00; Zenedélelőtt. 3. műsor: 8.57: A kiállítóter­mek programjából. — 9.00: Isko­larádió. — 9.30; Népzene sztereó­ban. — 10.00: Töltsön egy órát kedvenceivel! — 11.00: Hírek. — 11.05: Magyar művészek opera- felvételeiből.

Next

/
Thumbnails
Contents