Déli Hírlap, 1982. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-25 / 48. szám

Az ellenőrök italt kértek és farsangi bál Az Avas-dél Lakd* szói et kezet proQram/a Két, igencsak nagy érdek­lődésre számot tartó prog­ramra hívogat ezekben a na­pokban az Avas-dél Lakás- és Garázsfenntartó Szövetke­zet. Bár célját illetően más­más fajsúlyú a két rendez­vény, mindkettőnek az Ifjú­ság étterem a helyszíne. Pén­teken este 6 órai kezdettel az étterem különtermében tartja meg idei küldöttgyű­lését a szövetkezet. Ez alka­lommal a múlt esztendő zár­számadásáról, s az 1982-esév költségvetési javaslatáról ta­nácskoznak a küldöttek és a meghívottak. Holnapután, február 27-én, este 8 órai kezdettel pedig az első far­sangi bálját hirdette meg az Avas-déli lakóközösség. A műsorban Antal Imre, Fo­nat/ Márta, Radványi Barna, Pécsi kis Ágnes és Csák Hu­gó működik közre, konferál Keleti Pál. A farsangi bált tréfás vetélkedő színesíti. Könnyebb lesz az iskolatáska? Kö/kedveit szoláltatás Bérágynemű Lassan nyolcadik éve, hogy bevezette a Miskolci Patyo­lat is a bérágyneműk szol­gáltatását. A lakosság köré­ben hamarosan olyannyira közkedveltté vált a bérágy­nemű, hogy — hiába ren­delkeztek .több ezer garnitú­rával belőle — a meglevő mennyiség már kevésnek bi­zonyult. Az igények válto­zatlanul növekednek, a vál­lalat azonban a szükséges anyagiak híján nem tudta újabb garnitúrákkal gyara­pítani készletét. A városi és a megyei tanács költségve­téséből ezért az idén 400—400 ezer forintot biztosítottak ilyen célra. Az összegből a Patyolat 1650 darab színesmintás ágy­neműt rendelt a Sátoraljaúj­helyi Fehérneműgyártól. A megállapodás értelmében a dunnahuzatból, nagypámá- ból, kispárnából és lepedőből álló garnitúrákat a fehéme- műgyár március 31-ig juttat­ja eí Miskolcra. Keddi számunkban kijelentő módban olvashatták a címben szereplő mondatot: könnyebb lesz az iskolatáska. Most miért a kérdőjel, talán kétségbevonjuk saját szavunk hitelét? Nem, nem erről van sző. A kedden közölt hír lényege: az eddiginél könnyebb alapanyagból — a győri Graboplast termékéből — készítik a táskákat, és ha a kereskedelem eleget rendel, jövő­re már nem húzza gyerekeink karját, vállát a nehéz pakk. Igen ám, csakhogy a táska önsúlya elhanyagolható ahhoz képest, ami benne van. És alig hihetjük, hogy csökkennek a lurkók terhei, hisz’ az iskolákban is bevezetik az ötnapos mun­kahetet. Elgondolkoztató és némi aggodalomra is okot adó nyilatkozatokat hallhattunk erről A hét című televíziós mű­sorban. Kisgyerekek mondták el, milyen jó szombaton sokáig ágyban maradni, és a két hétvégi napot együtt tölteni szü­leikkel, testvéreikkel. A pedagógusok azonban nem hallgat­ták el azt sem, hogy — mivel a tananyagot nem csökkentik — naponta hat, hét, sőt nyolc órát is az iskolában kell tölteniük a tanulóknak. A leghosszabb „műszakokra” természetesen a tagozatos osztályba járó általános iskolások, illetve felsősök, középiskolások számíthatnak. Felmérések bizonyítják, hogy már a negyedik órától kezdve rohamosan csökken a gyerekek koncentrálóképessége. Ára van tehát az ötnapos munkahétnek. S hogy ez az ár ne legyen aránytalanul nagy, azért az iskolák is sokat tehetnek. Sokat? Legalább annyit — hallottuk az egyik nyilatkozótól —, hogy célszerűen alakítják ki az órák rendjét. Például gyakorlati foglalkozást, rajzot, éneket, testnevelést iktatnak az elméleti tantárgyak közé. Ezt azonban könnyebb mondani, mint meg­valósítani, figyelembe véve a pedagógusok elfoglaltságát. Az iskolaudvarok — már ahol vannak — teret adhatnak a felsza­badult rohangászásnak. Ezeket az udvarokat akkor is hasz­nálni kell, ha nehéz rendet tartani sok száz gyerek között! Az iskolatáska tehát — tartalmával együtt — aligha lesz könnyebb, mint most. A vállak, karok azonban — ha vékony­kák is — jobban bírják a súly növekedését, mint a kobakok. Az említett televíziós műsoron túl, számos jel mutat arra. hogy a szülők aggodalmában osztoznak a pedagógusok is, és re­méljük, hogy mire általánossá válik az ötnapos munkahét, az iskolákban kidolgozzák a könnyítés módszereit. (békés) Kötöttáru, sportruházat Új méretválaszték Ugyanahhoz a magasság­hoz több bőség, ugyanahhoz a bőséghez több magasság — március 1-től már kaphatók lesznek az ennek megfelelő, új méretezésű alsó- és felső- kötöttholmik, sportruhák — jelentették be tegnap a Ma­gyar Divatintézetben meg­tartott sajtótájékoztatón. Ezzel új állomásához ér­kezett a méretválaszték kor­szerűsítése. amelynek prog­ramját — az Ipari és a Bel­kereskedelmi Minisztérium megbízásából — a Magyar Divatintézet szervezi és koor­dinálja, a gyártó és for­galmazó vállalatokkal együtt­működésben. A méretvá­laszték bővítését mindenek­előtt az tette szükségessé hogy jelentősen megváltoz­tak a lakosság testméretei. A konfekcióiparban mór korábban, a csecsemőruházat­ban pedig a múlt évben ve- sették be a testméreten ala­puló méretezési rendszert, amely a tapasztalatok szerint bevált. A kötöttáruk és sportruhák méretválasztéká­nak kialakításakor is első­sorban ezt vették figyelem­be; a testmagasságot, a mellbőséget, a derék- és a csípőkerületet centiméterek­ben mért értékkel jelölik. Női pulóverből például ko­rábban ötféle méret volt kapható, a jövőben 11 puló­verméretből rendelhet a ke­reskedelem. A férfiingeknél a régi 14 helyett az új mé­retválaszték 22 méretet kí­nál. Az új méretek 58 szá­zalékos választékbővülést je­lentenek. Az új méretezésű alsó-, kötött- és sportruházati ter­mékek árusítása március el­ső napján kezdődik, egy ideig azonban még jelen lesznek a boltok kínálatá­ban a régi számozású áruk is. Ez most milyen méret? . . Nehéz már lépést tartani a vevőnek a kereskedelem újí­tásaival ... Kávéllan kávé és íupírozolítaaylall A fogyasztói érdek megsér­tése miatti panasz mindig egyéni jellegű, de közérde­ket sért. A vásárló mindig egyes szám első személyben fogalmaz, s észrevétele, ha nem is általánosítható, a kö­zösség erkölcsi, jogi mérlegén méretik meg. Mindebből kö­vetkezik, hogy a szankciók­nak is személyre szólóaknak kell lenniük. Ez az igény fogalmazódott meg a megyei tanács végre­hajtó bizottságának legutób­bi ülésén, ahol a testület a forgalomban lévő fogyasztá­si cikkek minőségének és a fogyasztói érdekvédelem helyzetének tapasztalatairól készített jelentést vitatta meg. Az eszmecsere alapjául szolgáló beszámoló gazdag vizsgálati anyagra támaszko­dott. Sok ezer ellenőrzés már egyetemesen elfogadható ta­nulságokkal szolgálhat. Az talán nem meglepő, hogy a legtöbb minőségi kifogás a presszókávét és a fagy­laltot érte. A próbavásárlások lehangoló helyzetet regisztráltak: há­rom közül két kávé az előírt 6 gramm kávéőrleménynél kevesebb munícióból készült. A fagylaltban, viszont több volt a víz. Az esetek negy­Városi tanácstagok fogadóórái Holnap tartja tanácstag: fogadóóráját Balogh Sán­dor, Szikra mozi, HNF-ta- nácsterem, 16 órakor; Ga­rami Károly, 1/3. pártalap- szervezet, Tízes honvéd u. 21. sz., 17 órakor; dr. Gecse Istvánná, Avas-dél Lakás- szövetkezet, Engels u. 35. sz., 16 órakor. A Irts fölevéltárÉ Korának nem volt olyan történésze, aki annyira ismerte volna Miskolc és Borsod vár­megye múltját, mint Nyl- ry Dániel, aki 1909. ja­nuár 1-től látta el váro­sunk fölevéltárnoki tiszt­jét, több mint két évti­zeden át. Tetemes mun­kát végzett ez idő alatt a városi levéltár rendezésé­vel, s tudományos igé­nyű kutatásokat folytatott Miskolc történeti adatai­nak feltárásáért. Számos, figyelmet keltő tanulmá­nyát adták ki kötetben. A Borsod—miskolci Mú­zeum megbízásából ása­tásokat is végzett Bold- ván, s nevéhez fűződik a megállaoítás: a boldva5 református temo’ora tu­lajdonképpen annak a ré. gi bencés monostornak s temploma. amelvben a Prav-kódexet. illetve a legrégibb összefüggő ma­gyar nyelvemléket. a Halotti beszédet írták. Tudományos munkássá­ga során számos értékes adattal gazdagította Mis­kolc és a vármegye tör­ténetét. Ma ötven éve halt, meg a neves hely- történész. ven százalékában találták tupírozottnak a fagylaltot Volt úgy, hogy az ellenőrök italt kértek és megvizsgál­ták ... A fokoló kimutatta, hogy száz közül 13 féldecit ke­reszteltek meg. Sok kifogásra ad okot a tüzelők minősége is. A vizs­gálódások kétharmada tárt fel hiányosságot, elsősorban az árukezelés és a tárolás miatt. (Az alágyújtós szét­morzsolódott. a jobb minősé­gű szenet gyengébbel keve­rik össze, gyakran magas a por- és meddőtartalom.) A megítélésnél azonban itt fi­gyelembe kell venni a mos­toha tárolási körülményeket. Vonatkozik ez a, mentségül korántsem szolgáló magyará­zat az építőanyag-kereskede­lemre és a bútorértékesítés­re is. Miskolc egyébként is kró­nikás raktározási gondok­kal küzd. Az élelmiszer- és vegyiáru- nagykereskedelmi vállalat, vagy az ÉTEX gyakran ön­hibáján kívül kénytelen csök­kent minőségű portékát az üzletbe szállítani. Az érték- csökkenést természetesen ki­A tavalyi almadömpingben egymást követő tévériportok szóltak a bőség zavaráról. Évekig azok a gyümölcster­mesztők kapták a támogatást, akik almáskertek telepítésé­re vállalkoztak. Emellett az­tán háttérbe szorult a mál­na, a feketeribizli, a meggy és a cseresznye termesztése. Meg kell hagyni, hogy ezeket sokkal babrásabb szüretelni, sokkal nagyobb lehet a szál­lítás közbeni veszteség. A korszerű táplálkozásban viszont egyre jelentősebb sze­repet töltenek be. A megyei tanács mezőgazdasági és élel­mezési osztálya is felmérést készített a gyümölcs- és sző­lőültetvények rekonstrukció­járól. A kívánatos az lenne, hogy valamennyi kiöregedett fa helyére új csemete kerül­jön. Az elmúlt ötéves terv első éveiben a gyümölcste- leoítési terveknek nem sike­rült maradéktalanul eleget tenni. Ennek okát egyrészt az utánoótlás hiányosságaira vezették vissza, más részről viszont a kedvezőtlen állam* támogatásra. 1980-tói viszont megváltoztak a feltételek, s a gyümölcs tel pní*As*k .mérté­ke hat százalékkal megha­ladta a kivágott mennvisé- gét. Ezenkívül To'osván 45 hektár bogyós gviimölnsöst tolenítettek. A Bodrogközi Állam' Gazdaság és a tisza- karádi tsz, a gyümölcster­mesztés' rendszeWifr gpsator- gazdaságáhan 700 hektáron, zömmel télialma- és körte­fákat telcoftetf. A tö„t£nelmi i múltú és világhírű tokai- hegyaljai borvidék mellett fejezésre kell juttatni az ár­ban is. Magyarán: olcsóbban kell adni. A tapasztalatok viszont arról árulkodnak, hogy erre önként ritkán vál­lalkoznak a kereskedők. Így például a minőségi előírásoknak nem megfelelő bútor forgal­mazását csak 5—25 száza­lékos árcsökkentéssel enge­délyezték a hatóságok. Előfordulnak aztán apró, da bosszantó hibák is. Megesett, hogy a Woolmark jelzésű, százszázalékos gyapjú mé­teráruhoz a szintetikus szál­lal kevert termékekre vonat­kozó kezelési útmutató volt mellékelve. Máshol pedig a nyilvánvalóan másodosztá­lyú csecsemőinget elsőosztá­lyú emblémával akarták ér­tékesíteni. Az elmondottak ellenére — és ezt állapította meg a végrehajtó bizottság — ja­vult a fogyasztói érdekek védelme. Az áruk döntő többségének minősége magasabb lett, kul­turáltabbá váltak a vásárlás körülményei. És, bár ez nem fér be a statisztikába, udva­fejlődőben van a bükkaljai borvidék. Mindkét terület nagy fejlődésnek indult, a nagyüzemekben is, de Tokaj- hegyalján a szakcsoportok és az egyéni termelők körében is. A nagyüzemi gyümölcster­mesztés adja megyénkben az árualap 65—78 százalékát. Az elmúlt öt évben a gyümöl­csök mennyisége fajonként változóan 10—30 százalékkal növekedett. Legjelentősebb volt természetesen az alma mennyisége, amelyből a meg­termelt mennyiség 65 száza­lékát exportálták. A hobbikertekben is egyre több gyümölcsfa hozza ter­mését családi szükségletre, de eladásra is jut belőle. A kistermelést szolgáló faisko­lai lerakatok és elárusító- helyek forgalma az utóbbi két évben 16 százalékkal nőtt. Több gyümölcsbő' tíz egy­néhány évvel ezelőtt önellá­tó volt a megye. Ültettek Sályban. Szentistvánban. Sa- jóvámoson őszibarackost, ami sajnos 5—6 év alatt kipusz­tult. Mezőkövesd és Csobaj térségében csemegeszőlőt te­lepítettek. de az itteni klíma miatt nem váltotta be a hoz­zá fűzött remén veket. Azaz, több szomszédos megvében már korábban érett, amit nvilván drágábban el leheteti adni. A helvheHek már csak akkor ielontkerhpfteU ami­kor dömnine volt belőle Ami biztató: több termelőszö"et­ke-pf íalentkp-oít. hocv bo­gyós és csonthéias pv"möl- acösökeí telenít. amiből na­gyobb biztonsággal -fut a nie» gye üzleteibe, piacaira is. riasabbak lettek az eladók is. B. L Meggyből és cseresznyéből is több fogy na Ülíelni kell, hogy szüretelhessünk ♦ JÖVŐJE VAN A BÜKKALJAI BORVIDÉKNEK ♦ KELENDŐK A FACSEMETÉK ♦ CSAK AMINEK KEDVEZ A KLÍMÁNK Küldöttgyűlés 1 és farsangi bál j

Next

/
Thumbnails
Contents