Déli Hírlap, 1982. február (14. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-23 / 46. szám
NyoícpoiVos kérdés A DIGÉP-ben klubot alapítottak ígéretünkhöz híven, hamarosan közöljük a verseny állását, legalábbis a legtöbb ponttal rendelkezők nevét. Ügy tervezzük, hogy ezzel megvárjuk a ötödik fordulóra beérkező válaszokat. Nem feledkeztünk meg arról a másik ígéretünkről sem. hogy megpróbálunk várostörténeti vetélkedőnk „köré” klubot (klubokat) szervezni. Jó úton halad ennek az ügye. Ügy tervezzük, hogy — egy arra alkalmas helyiségbe — meghívjuk a résztvevőket, a páiyázók 10. Mi volt az a speciális miskolci mesterség, amely a bortermeléssel állott kapcsolatban, és amelynek művelői céhüket a XVI. század közepén alapították? (2 pdnt.) 11. Sorolja fel az első miskolci céheket, és határozza meg alapításuk idejét. (Helyes válaszonként 2 pont.) 12. A Szabadság tér 3. szám alatti épület — a Miskolci Akadémiai Bizottság jelenleg átalakítás alatt álló székháza — fontos szerepet töltött be városunk ipartörténetében. Miért? Ezen kívül milyen fontosabb funkciói voltak városunk legújabb kori történetében? (Az elérhető pontszám: 8.) nagy száma miatt több csoportban. És ha már ott vagyunk, túl a személyes megismerkedésen. válaszolunk a vetélkedővel, Miskolccal kapcsolatos kérdéseikre — ha tudunk —, illetve egy kis „röpversenyt” rendezünk, a Nagy Versenyen kívül. Még öt napig! Lakásjuttatási névsor A végleges: áprilisban Február 1-én tették közszemlére az 1982. évre vonatkozó, valamint az 1983. évi előzetes, ideiglenes — tanácsi bér-, tanácsi értékesítésű és OTP-beruházású — lakás- juttatási névsort. Lapunkban hat folytatáson keresztül tanulmányozhatták az érdeklődők a listát, de a kifüggesztés határideje hosz- szabb: február 28-ig szól. Addig még öt nap van hátra Talán nem árt, ha még egyszer leírjuk — hátha akad valaki, aki még nem olvasta végig a neveket —, hogy hol függesztették ki a névsorokat? A Lakásügyi Társadalmi Bizottság és Miskolc megyei város Tanácsa V. B. Hivatala, a vb- hivatal hirdetőtábláin — a Petőfi utca 1—3. és a 23. ,'szám alatt —, valamint a Marx Károly utca 96. szám alatti, a Csaba vezér utca 53. szám alatti ügyfélszolgálati irodában, és Bükkszent- lászlón, a tanácsi kirendeltség hirdetőtábláién függesztették ki az ideiglenes névsort. Tehát: még öt naDig tanul mányozhat ia mindenki a listát, s bejelentheti egyet nem értését a vb-hivatal lakás- és helyiséggazdálkodási osztályán. Nagyon lényeges azonban, hogy csak február 28-ig beérkezett észrevételeket vesznek figyelembe, amelyekben olyan körülményeket közölnek, ami kizárja a javaslatban jelölt személyeket a juttatásból. Érdeklődtünk a vb-hiva- talnál: vajon eddig sokan éltek ezzel a joggal? Nos, a mai napig jóval ezer felett van a beérkezett kifogásoló beadványok száma. Ezeknek azonban csak kis része foglalkozik a listán megjelölt személyek jogosultságának kérdéseivel, elsöprő többségük a levélírók lakásigénylésének sorsát ecseteli. A hivatal választ ad a bejelentésekre, s természetesen amennyiben indokolt, módosít az ideiglenes névjegyzéken. A végleges névjegyzéket az áprilisi végrehajtó bizottsági ülés hagyja jóvá. A további módosítás sincs kizárva: évközben is történhet változtatás a lajstromon. Természetesen a végleges névsort ugyanúgy közszemlére teszik, s az érdeklődők újra találkozhatnak vele lapunk hasábjain is. (Egyébként — mint értesültünk róla — a Diósgyőri Gépgyárban már létrejött egy várostörténeti klub.) Több vállalattól érdeklődtek a vezetők, hogy bekapcsolódhatnak-e a vetélkedőnkbe. Mármint egy igen sajátos módon: tudniillik díjak felajánlásával szeretnék fokozni a játékosok versenykedvét. Válaszunk: köszönettel vesszük az ilyen ajánlkozá- sokat, mi is úgy gondoljuk, hogy az évközi kisebb díjak még vonzóbbá tehetik vetélkedőnket, melynek — hozzávetőlegesen, hiszen nem tudhatjuk, hogy egy-egy brigád hány embert takar — ezer résztvevője lehet. És akkor következzenek a negyedik forduló kérdései, melyekre a válaszokat legkésőbb március 2-án délig várjuk szerkesztőségünk címére. A harmadik forduló válaszait holnap közöljük. + Bányácski Ferenc csuklósával az 1-es afe Kovács Márta menetirányító munkáját ia vonalán jár. Az ő rádiójának a 21-es a hí- könnyíti a rádió a Tiszai pályaudvari végál- vószáma. lomáson. Ellenőrök — IJRH-val leírna a buszon Néhány hete olyan autóbuszok tűntek fel a miskolci utcákon, melyeknek a tetején kis antenna jelzi, hogy ezeket rádióadóval szerelték fel. Grieger Ernőtől, a Miskolci Közlekedési Vállalat fődiszpécserétől megtudtuk, hogy jelenleg a huszonnégy autóbuszon kívül három mű- heiyautó, egy felsővezeték- javító kocsi és négy forgalomellenőrző személyautó kapott rádiót. Ezen kívül a forgalmi ellenőrök kézi rádióval is dolgozhatnak. Természetesen a végállomásokat is (egyelőre hatot) lehet hívni rádión. Az URH-s rendszer kialakítása nem volt olcsó, azon viszont, hogy megéri-e, nem vitatkoztak egy percig sem. Mert bár tapasztalatot még alig szereztek, máris bebizonyosodott, milyen előnnyel jár a használata. A készüléMISKOLC TÖRTÉNETE 16. Városi önkormányzat a XVI-XVII. században £ Még öt napig nézhetjük az ideiglenes lakásjuttatási névsori A XVI. század első negyedéig Miskolc megszerezte mindazon előjogokat, amelyek a városi fejlődés nélkülözhetetlen feltételei, amelyek lehetővé tették, hogy saját magát irányítsa. Mindezek azt jelentették, hogy a város az önkormányzat szempontjából nem függött többé a földesúri hatalomtól, hiszen az önkormányzat három alapvető elemének — a törvényhozásnak, a végrehajtásnak és az ellenőrzésnek - a gyakorlása a lakosság által választott elöljárók joga és kötelessége lett. Az önkormányzat szene a tanács volt. Választása az ún. építőszéken történt, amelyet a XVII. század végéig Szent György napján, azaz április 24-én tartottak, kezdetben az avasi templomban, később a városházán. Kezdetét harangszó jelezte, amelynek hallatán a város minden polgárának gyülekeznie kellett: aki elfogadható és törvényes ok nélkül hiányzott, megbüntették. A választás közvetlen volt, tehát minden jelenlevő szavazott; több jelölt esetén egyszerű szavazattöbbség döntötte el, hogy ki foglalhatta el a tisztséget. A lakosságnak szinte minden ügyes-bajos dolga a tanács elé tartozott: ez hitelesítette az adásvételeket, döntött a vitás ügyekben. Az ügyeket, amelyekben a tanács eljárt, jegyzőkönyvbe Írták; Miskolc jegyzőkönyvei 1569-től maradtak fenn. Különösen érdekes az adásvételi ügyek intézése. A tanács bizonyos törvényes várakozási idő letelte után — amely alatt bárki érdekelt óvást nyújthatott be az eladás ellen — pecséttel hitelesített bizonyságlevelet adott ki az ügyletről; erre a célra külön tanácsülést tartottak, az úgynevezett pecsételőszéket. Az adásvétel hivatalos záróaktusa pedig az áldomásivás volt. A tanács egyik legfontosabb feladata az igazságszolgáltatás jjc A városi önkormányzatra utaló bejegyzések Miskolc XVII. századi jegyzőkönyvéből. volt. Hatásköre nem csak a városra terjedt ki, hanem, mint fellebbviteli bíróság, a környékbeliek ügyét is intézhette. Voltak ugyan időszakok, amikor ez a hatáskör szűkült: a hódoltság alatt például csak az Egerben székelő kádi ítélkezhetett olyan ügyekben, amelyekben az egyik fél török volt. Kezdetben a nemesek fölött is csok a vármegye hozhatott ítéletet, de a XVII. század közepéig, egy lassú fejlődés eredményeképpen a város megszerezte magának ezt a jogot is. A pallosjog birtokában - amelynek jelképe a város ha- tárában álló akasztóia volt - a tanács élet és halál ura leH, többször hozott is halálos ítéleteket, de számos példa van arra is, hogy bizonyos körülményeket figyelembe véve, megelégedett enyhébb büntetéssel: ilyenkor az elitéit nyilatkozatban vette tudomásul, hogy ha még egyszer hasonló bűnt követ el, büntetése halál lesz. A tanács igen fontos feladata volt a céhek felügyelete is, amelynek az volt a jogalapja, hogy a mindenkori főbíró egyben a „legfőbb céhmester" is volt. A céheknek jogukban állt szabályzatot készíteni saját maguk számára, a tanács pedig időről időre ellenőrizte, hogy ezek a szabályzatok megegyez, nek-e a céhek kiváltságleveleiben foglaltakkal; ha nem, érvényteleníthette azokat. A tanács maga is szabályozta a céhek életét: megállapította a segédek számát, bizonyos árucikkek vagy szolgáltatások -árait. A céhek közötti vitás ügyekben döntéseket hozott. Erre egy érdekes példa a szűcsök és a szabók közötti háborúság, amely a prémes mente miatt robbant ki: a mentét a szabók^ varrták, a báránybőr kikészítése viszont a szűcsök kizárólagos előjoga volt, tehát a két céh bizonyos fokig ki volt szolgáltatva egymásnak. A kérdés úgy oldódott meg, hogy a főbíró az ármeg- állapitás és az ellenőrzés jogát magának tartotta fenn; nincs is rá adatunk, hogy később bármiféle gond merült volna fel ebben az ügyben. A tanács legfontosabb joga a törvényhozás volt. Werbőczy mondja ki nevezetes Hármaskönyvében, hogy a közösségeknek jogukban áll saját életük szabályozására törvényeket - úgynevezett statútumokat - alkotni, feltéve, ha azok nem ellenkeznek az országos törvényekkel; ezt a jogot nevezzük helyhatósági jognak. A statútumok mindig valamilyen konkrét eseménynek köszönhették létrejöttüket, bennük legtöbbször valamilyen régi, íratlan, szokáson alapuló törvény öltött testet, de az is gyakori eset, hogy az embereknek egy újonnan előállott helyzethez való viszonyát kellett szabályokban rögzíteni. Mindebből következik, hogy a statútumok ma már a helytörténet- 1írás nélkülözhetetlen forrásai. TÓTH PÉTER keket úgy osztották szét,' hogy lehetőleg minden járaton fusson legalább egy rádiós busz. Jutott is minden vonalra, a forgalmasabb útvonalakon több kocsi is rendelkezik készülékkel. Egyedül a 8-as vonalán nem lehetett ezt megoldani, merta repülőtéri aluljáró olyan alacsony, hogy antennával már nem férnének át alatta: Ha egy gépkocsivezető menet közben balesetet lát, vagy lerobbant villamos és autóbusz mellett halad el, az esetet jelentve valamelyik végállomásnak vagy diszpécserközpontnak, segítség is gyorsabban várható. A rádió előnyét számok is bizonyítják: két-háromszor több fordulót tudnak így pótolni, amit a kimaradt járatok miatt kell indítani. Tervezik, hogy az ötéves terv végéig körülbelül 80—90 autóbuszban legyen URH-s készülék. (kerényi) Érdekes filmek a Technika Házában Az ENSZ Habitat Vision kelet-európai irodáját mutatják be ma a Technika Házában. A rendezvényen az irodavezető előadását követően öt filmet vetítenek. Talán a legnagyobb érdeklődésre az a dán film tarthat számot, amelyik a természetes környezettel összhangban fejlesztett városról szól. A rendezvény délután 3 órakor, a Technika Házának 5. számú termében kezdődik. Mátyás é tavasza Holnap lesz Mátyás napja, s a 100 esztendős kalendárium véleménye szerint „Mátyás szűre ujjából ereszti ki a tavaszt”. A Mátyás napi enyhülés nem ba- ! bona. hanem az időjárási szakaszosság egyik áncszeme. Egyébként Mátyás a halászok számára is jeles nap: ekkor kezdenek ikrázni a i csukák.
