Déli Hírlap, 1982. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-12 / 10. szám

műsor M ű vészbejáró Polgár Géza jjc Negyedóra burleszk. Címe: Háborúra derű. Szereplői: Ba­si Udes Zoltán, Bencze Ferenc, Besenczy Árpád, Gera Zoltán, Harsányt Gábor (képünkön) és Pécsi Ildikó. A tévés vidámsá­got vasárnap este 20.55 órától láthatjuk. JSézze meg, hallgassa meg... Székely Éva válaszol Most Csíki László: Álar­cok című darabját próbálja A napilapok rövid hírben kö­zölték annak idején, hogy Pol­gár Géza nívódíjat kapott a té­vétől Szabó Magda Az a szép, fényes nap című drámájában Bönge szerepében nyújtott ala­kításáért. Nem ez volt a Já­szai-díjas művész első tévés el­ismerése: 1974-ben ő nyerte el a legjobb férfialakítás díját a veszprémi tévéfesztiválon (ak­kor Urbán Ernő írott malaszt című tévédrámájában szere­pelt). Nem adatik meg minden­kinek. hogy színházban, film­ben. tévében is szerepelhet. Hol dolgozik szívesebben? — Hivatásom minden mű­faját szívesen csinálom, ki­véve a pódiumot és a szink­ront. Ilyen feladatokat nem is vállalok. Tizennyolc éve ön­álló estet tartottam a Földes­ben, s egy olyan versbe bele­sültem, amit két-háromszáz- szor mondtam már. Akkor nyilvánosan megfogadtam, hogy többször fel sem lépek. A szinkront pedig, kivételes esetektől eltekintve, nem tar­tom művészetnek. A kérde­zett mindhárom műfajt sze­retem. Nem rangsorolom. A tévében, filmben is ugyanúgy kell játszani, mintha ott len­ne a közönség. S nincsenek kedvenc szerepeim. Sokszor volt, hogy dicsértek valame­lyik alakításomért, amit utáltam. Nincsenek szerepál­maim se. Bízom annyira a rendezőben, hogy a képessé­geimnek és lehetőségeimnek megfelelően foglalkoztatnak. A szerepeket a színpadi sú­lya és nem a szöveg meny- nyiségéyel ménem. — Milyen szerep volt Bönge? Szívesen játszott Szabó Magda darabjában? — Nehéz körülmények kö­zött csináltuk, az utazások és a próbák miatt. A szöveg fennkölt, de a rendező azt kívánta, hogy teljesen natu­rálisán játsszunk... Szabó Magoa tíz évig kutatott a darab megírása előtt. Adatai hitelesek. Mint ismeretes, a Szent István koronázása előt­ti napon játszódik a törté­net. Géza egész életműve benne van, ahogyan meg akarta menteni a magyarsá­got az augsburgi katasztrófa után. A régiek és az újak összecsapásáról szól a drá­ma. Bönge képviseli a sámá­nizmushoz, az ősi hithez való ragaszkodást. Szerettem ezt a figurát, meg is kínlódtam vele. Nekem meg kell dol­gozni minden szerepemért. — Miben láthatjuk legköze­lebb? — Csíki László erdélyi író Álkulcsok című drámáját kezdtük próbálni Szűcs Já­nossal. Ősbemutató lesz. Ér­dekes, négyszereplős darab, amelyben mindenki szerepet játszik, — játék a játékban. A történelmi színhely 1848 Erdélyben. Gábor Áront ala­kítom, szerepel még Petőfi, egy ifjú és a felcser. Az alap­kérdés az, hogy hősök le­gyünk-e, vagy túléljük a tör­ténelmet. Legendává, vagy árulóvá váljunk? A Dunaúj­városi Bemutató Színpad leg­újabb produkciójában is ját­szom, hétfőnként. Ezt Csiszár Imre rendezi. Déry Tükör cí­mű darabja is játék a játék­ban. Egy képzeletbeli rádió­adásról szól, amelyben rej­tett mikrofonokkal egy csa­ládot „lesnek meg”, aki hall­gatja a rádiót, s nem tudja, hogy a darab róluk szóL — Több vidéki városban élt, dolgozott, önként adódik a kér­dés: hol jobb színésznek lenni? — Ott, ahol megközelítőleg azonos képzettségű, látókörű, eszmeileg hasonló művészek alkotnak csapatot. Ott, ahol a közönség úgy érzi, hogy övé a színház, s nem azért vesz bérletet, hogy tulajdonosa le­gyen valaminek, amit nem használ fel. Soha nem sza­kadtam el MiskolctóL Azért jöttem vissza, mert itt és most szeretnék a színházban olyan színházat csinálni, hogy ne kelljen Pestre utazni, ha valaki jó produkciót akar látni. Rá akarjuk döbbente­ni az embereket, hogy vidé­ken is lehet élni. Ebben a színházban legalább tíz, or­szágosan elismert színész van, de nem mennek el, pe­dig hívják őket Pestre. Az elképzeléseinket itt, vidéken j akarjuk megvalósítani, nem Pesten. (horpácsi) Pár perc híján egy órát tölthet börtönben az, aki kí­váncsi rá, hogy milyen a vi­lág ott túl a rácson. A kék­fényes Agárdi Tamás a szer­kesztőriportere a Belépés csak tévénézőknek mai műsorá­nak, mely a büntetésvégre­hajtási intézeteket mutatja be. A riportfilm 10 óra előtt 5 perccel kezdődik. Garas Dezső, Pécsi Ildikó, Törőcsik Mari — nem akár­milyen névsor. Ök a fősze­replői a Déry Tibor írása nyomán készült Vendéglátás című tévéfilmnek. Rendező Makk Károly. A filmet hol­nap este 8 órától sugározza az 1-es program. A Szórakoztató antikvári­um csütörtöki műsorában — egyebek között — Kapossy Miklós Kiadom a levelezésem című kabarémonológja hall­ható (Major Tamás előadásá­ban), Edith Piaf, Charles Az- navour énekel, és elhang­zik Francoise Sagan Szereti Brahmsot? című' regényének rádióváltozata. A Gyenes György szerkesztette műsor délután 2 órakor kezdődik a Petőfin. Este — ugyancsak a Petőfin — fél 9 után 3 perc­cel jelentkezik ismét a Hívja a 33-43-22-es telefonszámot, a hallgatók vendége Székely Éva és Szász Péter. Diákok közreműködésével folyik a Disputa pénteken délután 5-től á Petőfin és este 7 óra 5 perctől a 3. mű­sorban, arról, hogy társadal­mi-e a társadalmi munka. A 75 éves Ferencsik Jánost köszönti vasárnap este a te­levízió. Horváth Ádám ren­dezte a Ferencsik János nyo­mában — januártól januárig című filmet, amely — ter­mészetesen — sok-sok zené­vel mutatja be a neves kar­mestert. KEDD Kossuth rádió; 12.00: Déli Kró­nika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: A Rádió Dalszínháza. A mosoly országa. — 14.27: Délszláv táncmuzsika. — 14.40: Élő világ- irodalom. — 15.00: Hírek. — lő.Oö: Weiner: Pastorale, fantázia és fúga. — 15.2«: Nyitnikék. — 16.00: Ütközben. — 16.05: A kamarazene kedvelőinek. — 17.00; Hírek. Üt­közben. — 17.12: Tenger és sirály. Novella. — 17.45: A Szabó család. — 18.15: Esti mese. — 18.30: Esti Magazin. — 19.15: De Falla: Ped­ro mester bábszínháza. Egyfel- vonásos opera. — 19.43; Tények és tapasztalatok. — 20.13: Nóták. — 20.50: Tudomány és gyakorlat. — 21.20: Emest Ansermet vezény­li a Suisse Romande Zenekart. — 22.00: Hírek. Sport. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: Cseh­szlovák művészek operafelvéte­leiből. — 22.58: Késő este. — 23.0«: Űj lemezeinkből. — 24.00: Hírek. — 0.10: Csárdások. Petőfi rádió; 12.25: Gyermekek könyvespolca. — 12.30: Hírek. — 12.33: Melódiákoktól. — 13.30: Francia muzsika gyerekeknek. — 14.00: Kettőtől hatig. — 18.00: Tip­top parádé. — 18.30: Hírek. — 18.33: Beszólni nehéz. — 18.45: Népdalok. — 19.23: „Mondd utá­nam 1” — 19.33: Csak 'fiatalok­nak! — 20.30: Hírek. — 20.33: Színház. Regény. — 20.57: Kap­csoljuk a 22-es stúdiót. — 21.37: A tegnap slágereiből. — 22.40: Népdalok. — 23.00: Hírek. Sport. — 23.20: A mai dzsessz. — 24.00: Hírek. 3. műsor: 13.00; Hírek. — 13.07: A Kodály Vonósnégyes játszik. — 14.09; Fiatalok stúdiója. — 14.34; A Pénzügyörzenekar ját­szik. — 15.00: Arpádházt királyok. — 15.30: Ml újság a magyaror­szági operaszlnpadokon? — 16.30: Mertz: Hazai virágok. — 16.40: Mi a véleményed? — 17.00: Híres előadóművészek lemezeiből. — 18.00; Kapcsoljuk a 6-os stúdiót. — Kb. 18.45; Salvatore Accardo Paganini-caprice-okat hegedül. — 19.00: Hirek. — 19.05: Iskolarádió. — 19.43: A Berlins Rádió Szimfo­nikus Zenekarának hangverse­nye. — 21.20: Rádiószínbáz. Mi­lyen szép napunk lesz. — 22.08: Lajtha László müveiből. — 22.30: Hírek. Miskolci rádió: 17.00: Hírek, időjárásjelentés, tartalomismer­tetés. — 17.05: Zenedoboz. A stú­dió zenés kívánságműsora. Szer­kesztő: Beély Katalin és1 Zakar János. — 17.45; Egészségünk vé­delmében. A megfázásról. Dr. Pénzes Géza előadása. — 18.00: Észak-magyarországi Krónika. (Átadták a jutalmakat Borsod megye legjobb hulladékgyűjtő úttörőinek. — Megyei gazdaság- politikai aktívaülés Egerben.) — 18.25—185)0: Lap- és müsorelő- zetes. Televízió, L műsor; 16.10; Hí­rek. — 16.15: Gólyavárt esték. — 17.00: Sakk-matt. — 17.20: Még- egyszer. — 17.55: (Helyünk a vi­lágban. — 18.20: Müvésztelepek. — 19.10: Tévétorna. — 19.15: Esti mese. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Nem keU mindig kaviár. NSZK tévéfilmsorozat, 2. rész. — 20.55: Stúdió '82. — 21.55: A rácson tú­li világ. — 22.50: Tv-híradó 3. Televízió, 2. műsor: 20.01; Film­gyártás vagy filmművészet. — 20.40: Szülök klubja. — 21.10: Tv- híradó 2. — 21.35; Rendező: La­katos Vince. Szlovák televízió: 11.30: A rend­őrség nyomoz. — 16.05: A tudo­mány és a technika világa. — 19.10: Esti mese. — 19.30: Tv-hir- adó. — 20.00: NDK tóvéíiim. — 22.00: Hangverseny. Miskolci Nemzeti Színház (10): Május 35. (Bérletszünet.) — (3): Május 35. (Bérletszünet.) Kiállítások: Mini Galéria (10— 18); Berki Viola festőművész ki­állítása — Herman Ottó Múze­um (10—18): Ember és munka. — Kiss Miklós dédestapolcsányi kör­zeti állatorvos ksménycserép- gyűjteménye. — Ikonok magyar­országi gyűjteményekből. — A természet három országa. — Mis­kolci Képtár (10—18): Két évszá­zad magyar festészete. — Bor­sod—miskolci Múzeum (10—18): Kondor Béla-emlékkiállitás. — Megyaszói festett asztalosmun­kák 1735-ből. — Banga Ferenc kamarakiállítása. — A szentend­rei grafikai műhely kiállítása. — Herman Ottó-emlékház (10—18): Herman Ottó élete és munkássá­ga. — Központi Kohászati Mú­zeum (9—17): A nyersvasgyártás története. — Acélgyártás. — Ko­vácsolás. — Hengerlés. — Massa Múzeum (»—1*,30): A diósgyőri kohászat története 1870-lg. — A kohászatban használt kéziszer­számok. Filmszínházak: Béke (f4); A szultán fogságában (szovjet film). — (hn6, 8) : Kóma (mb. szí. ame­rikai film. 1« éven felülieknek, m. helyár!) — Béke kamaramozi 4): Volt egyszer egy vadnyugat I—n. (amerikai film, 14 éven fe­lülieknek! Dupla és n. helyár!) — Kossuth (f3): Csillagok hábo­rúja I—n. (szí. amerikai film. dupla és HL helyár!) — «6, f8): A macska rejtélyes halála (szí. olasz film. 14 éven felülieknek 1 Hl. helyár!) — Hevesy Iván Filmklub (f5, 17); Kígyótojás (mb. szí. NSZK—amerikai film, 18 éven felülieknek I) — Táncsics (4): Saj szárny (szí. angol film). — (6): Mephisto I—n. (szí. ma­gyar—NSZK film. 14 éven felü­lieknek í Dupla helyár!) — Tán­csics kam—r—mozi (6): Isten hoz­ta Mr. ... (szí. amerikai film). — Szikra (4): A 24—25-ös nem tér vissza (mb. szovjet film). — (6): örült nők ketrece (mb. szí. fran­cia-olasz film. 16 éven felüliek­nek! ni. hely ár!) — Tokaj ven­déglátóház (f8): Hurrikán (szí. amerikai film, 14 éven felüliek­nek!) SZERDA Kossuth rádió: 8.00; Hírek. — 8.20: Mai kulturális programok. — 8.27: Világablak. — 8.56: Be­szélni nehéz. — 9.08: Verbunko­sok. nóták. — 9.47: Kis magyar néprajz. — 9.52: Tarka mese, kis mese. — 10.00: Hírek. — 10.05: Diákfélóra. — 10.35: Válaszolunk hallgatóinknak. — 10.50: Szimfo­nikus zene. — 11.30: Indulók, tán­cok — fúvószenekarra. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05 : Bodza Klára népdalokat énekel. — 8.20: Tíz perc külpoli­tika. — 8.30: Hírek. — 8.33: Idő­sebbek hullámhosszán. — 9.28: Operettkettősök. — 10.00: Zene- délelőtt. — 11.30: Hírek. — 11.33: A Szabó család. 3. műsor: 8.57: A kiállítóter­mek programjából. — 9.00: Is- kolarádló. — 9.30; Triólemezeink­ből. — 10.40: Zenés iátékokból. (Közben 11.00- Hírek.) — 11.30: Zenekari muzsika. Televízió. X. műsor: 8.00: Tévé- torna. — 8.06: Iskolatévé. — 10.00: Delta. — 10.25: Minden róla szól. — 11.30: A fény hegyet Színdarab, nyugdíjkorban Nyugdíjas korhatárt ér mer* Schnitzler Arthurnak, egykor Bécs legdivatosabb írójának, Körbe-körbe cí­mű színműve, amikor új­ra bemutatják Svájcban. A dialógusokból álló jelenet­sor a monarchia Bécsének erkölcsrajza volt szerelmi párbeszédekben, az utca­lánytól kiindulva a legfel­sőbb körökig és végül vissza a perditáig. Érthe­tő módon irritálta az elő­kelő köröket, úgy, hogy megírása után csak évek múlva, éppen hatvan esz­tendeje mutatták be Rein­hardt választása alapján» de mondanivalója miatt le kellett venni a műsorról. Az ötvenes években Si­mone Signorét, Lili Pal­mer, és végül jane Fonda szereplésével készült róla három filmváltozat, de színházban most mutatják be újra először — amikor elérte a nyugdíjkort. (máté) 2)c Egyik kézben a villa és a kanál, másik kézben a tál: az asz­tal mellöl csak a vendég hiányzik, aki az ételt rendelte. Gya­korlat teszi a mestert a vendéglátó szakmában is: képünk a Berzeviczy' Gergely Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakkö­zépiskola gyakorlati óráján készült. (Kiss József felvétele) lulterhelt gyerekek? Igaz-e, hogy az iskolában túlterheltek a gyerekek ? Nem tu­dom. Tény, hogy sok a fáradt, koravén, kedvetlen gyerek. Aki­ket én ezek közül ismerek, azok az iskolára hivatkoznak. S meggyőződésem, hogy igazat mondanak. De nincs igazuk! Egyrészt, mert olyan gyerekekről van szó, akik nem szeretnek tanulni; másrészt olyanokról, akiknek a képességét nem pó­tolja a vasszorgalom se. A szülők azonban az egyiket is, a másikat is kényszerítik a tanulásra, s akarva, akaratlan idegi károsodáshoz vezet a túlzott szigor. Hangsúlyozom: észrevételem egyedi, lehet, hogy nagy álta­lánosságban más a helyzet. Talán nem tévedek, ha mégis úgy gondolom, hogy ez a szűk körben szerzett tapasztalás jelez valamit, ami általánosítható. Kevés olyan szülővel találkoz­tam még, aki a gyerekét kohásznak, esztergályosnak, marós­nak, egyszóval fizikai munkásnak szánja. Legfeljebb, ha min­den kötél szakad, el tudja képzelni gyermekét valamelyik ma „jól menő”, divatos szakmában. De csak itt és nem máshol. Mindenkinek joga van rá, hogy gyermekének a legjobbat, a vélt legszebbet szánja Dehát mindenáron? Olyan áron is, hogy gyötri a gyerekét? Bármi lehet belőled, magyarázza az apa a fiának, csak előbb szerezz akármilyen diplomát. És eset­leg igazat mond. Más kérdés, hogy a fia milyen árat fizet a diplomáért. S ha ki is izzadja magából, alkalmas lesz-e egy erőltetett menet után arra, amihez soha nem volt kedve? Már-már úgy tűnt, hogy a társadalmi fejlődés és a társa­dalmi munkaerő-szükséglet egy bizonyos pontján véget ért — minek is nevezzük — a rangkórság. A társadalmilag szüksé­ges munkaerő toborzása különösen szembetűnő ebben az ipari városban. Tegnapi lapszámunkban teljes hirdetési oldalon kö­zöltük a Diósgyőri Gépgyár felhívását: várják a leendő szak­munkásokat, az esztergályosokat, marósokat, kovácsokat, he­gesztőket, villanyszerelőket. Ugyanez a helyzet más ipari üze­mek esetében is. Nem ma, sem tegnap, hanem évek óta. S mi­lyen paradoxon: diplomások hirdetik magukat — például gép­kocsivezetőnek —, elszegődnének kisiparoshoz, magánkeres­kedőkhöz. Ezért kár volt a diploma... Dehát megszerezték, feltehetően a szülői rang-prés nyomására. A tehetséges — mellé szükségeltetik természetesen a szor­galom is! — feltétlenül tanuljon, és ha kedve, hivatottsága van hozzá, szerezzen diplomát. És életében csinálja azt, amire ti­zenhat-tizennyolc évig készült. Csakhogy ... csakhogy ideje volna végre a szülők és a gyerekek tudatában mélyen gyöke- reztetni azt a tényt, hogy a nemzeti jövedelem nagyobb ré­szét a munkapadoknál, a szakmunkások termelik meg. A tár­sadalmi megítélés szempontjából a fizikai munkának semmi­vel sem kisebb a rangja, mint a szelleminek. Hogy esetenként a fizikai munkából nincs olyan jövedelem, mint egyik-másik szellemiből? Ez is igaz. De végtére is nem lehet mindenki az, amihez kedve volna. A rátermettség, a képzettség és a munka az, ami egyenlőségjelet tehet szakma és szakma között. Ez a tény csak azért tűnik sántának, mert közhellyé vált. Sokszor elhangzott már, hogy nem lehet mindenkiből mérnök, orvos, tanár. A fordítottját, azonban még sohasem hallottam: nem lehet mindenkiből (jó!) esztergályos, öntő, marós. Hosszan lehetne ezen morfondírozni, de mondandómnak nem ez a lényege. Fogalmazzunk úgy: nem lehet minden gye­rekből az, aminek a szülője szánja. Rá kell bízni a gyerek ké­pességére, tehetségére, szorgalmára. A kedvcsinálásnak per­sze helye van, de csak a bölcs szavak mértékéig. A kényszerí­tés — tilos! Mert ha nem megy, könnyen ráhúzzuk az iskolára: túlterheli a gyerekeket Mindig csak a valóban — az elmondottaknál fogva — túlterhelt gyerekeket kérdezik meg. A tehetséget, az eminenst alig-alig. Az iskolaorvosok a megmondhatói, melyik gyermeknek miért fáj annyiszor a feje. miért szétszórt, fáradt, ingerlékeny. Ezek azok a gyerekek, akik egy-egy dolgozatírás előtt leizzadnak éjjel, vagy — van erre példa elég! — iskola helyett elcsavarognak. Szóval: az a szülő, aki gyermekét szereti, próbálja tárgyi­lagosan értékelni képességeit, s annak megfelelően lássa el tanácsokkal. Így természetes, így nem keletkeznek konfliktu­sok sem a gyerek lelkében, sem a környezetében. Nehéz a „lemondás”. De a gyerek érdekében ezt is kell vál­lalni, ha szükséges!... —a

Next

/
Thumbnails
Contents