Déli Hírlap, 1982. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-11 / 9. szám

A Diósgyőri Gépgyár várja lenéi szakmunkásait A pályaválasztás döntő lépés a fiatal életében. Sikere vagy sikertelensége érezteti hatását a következő időszak­ban, esetleg hosszú évekre megszabja a tanuló életútját. Életünk nagy részét a munkahelyen töltjük el. Nem kö­zömbös tehát, hogy kedvvel végezzük-e, eredményesnek tartjuk-e munkánkat, jól érezzük-e magunkat munkatár­saink között. Nagy gondot jelent tehát az életre, a pályára való felkészülés, a megalapozott, helyes döntés előkészíté­se. E gond megoldását szeretnénk segíteni azzal, hogy a Diósgyőri Gépgyárban folyó szakmunkásképzésről, a leg­fontosabb gépipari szakmákról és a gépiparban dolgozók munkájáról szóló tájékoztatást adunk a fiataloknak. A DIGÉP népgazdaság­ban elfoglalt helyét és sze­repét a következők jellem­zik: A csaknem tízezer dolgo­zót foglalkoztató nagyválla­latunk az ország egyik leg­nagyobb, legrangosabb gép­gyára. Gyártmányainkkal hazánk iparában, egész gaz­dasági életében találkozni lehet. Diósgyőri gépeken, készülnek az országot át­szelő villanyvezetékek és telefonkábelek, á külön fe^ le kovácsolt gyártmányok, a csőgyári és hengerdei be­rendezések. Vállalatunk ter­mékei a kovácsoló-, sajtoló- és lemezalakító gépek. DI- GÉP-kerékpárokon futnak a vonatok, villamosok. Itt készülnek a mezőgazdaság és az élelmiszeripar lelkét jelentő hűtőházak techni­kai berendezései, a legkü­lönfélébb célokra használt szivattyúk. Ezenkívül jelentős még a különféle egyedi, forgácsolt alkatrészek készítése, mi­vel olyan nagyságú meg­munkáló gépekkel rendelke­zünk, amelyekből az or­szágban csak néhány talál­ható. Ezeken a gépeken 30 —40 tonnás munkadarabok forgácsolása is elvégezhető. Mindezek csak a legfon­tosabbak abból az évi több mint hárommilliárd forintot kitevő termelési értékből, amit több ezer szakmunkás, több mint 1700 technikus és mérnök hoz létre. Gyártmányaink eddig negyven országba jutottak el. Folyamatos exportkap­csolataink vannak húsz or­szággal. A gyártás szinte valamennyi fázisában a mo­dem technikai eszközök al­kalmazása lép előtérbe, biz­tos alapot nyújtva a tech­nológiai és gyártásszervezés folyamatos fejlesztéséhez. Egyre nagyobb szerep jut a gyártási folyamatban az NC- gépek alkalmazásának is. Ahhoz, hogy gyártmánya­ink több tízezer alkatrésze elkészüljön, s összeszerelve egyedi gépekként vagy gyártósorokként eljussanak az ország, sőt a világ min­den részébe, jól képzett, magas elméleti és gyakorla­ti tudással rendelkező szak­munkások kellenek. A mi­nőségi követelmények és a termelés hatalmas arányú fejlődéséből következik, hogy állandóan szükség van új, fiatal szakemberek, szakmunkások munkába ál­lására. Az igényeket ismerve, vállalatunk évtizedek óta támogatja és saját tanmű­helyében végzi a jövő szak­embereinek gyakorlati kép­zését, nevelését. Hosszú évek közös munkája erősí­tette kapcsolatunkat — bá­zisiskolánk — a miskolci 100. számú Pataki István Ipari Szakmunkásképző In­tézet és Szakközépiskolával. Ez az intézet 1950-től — a szocialista szakmunkáskép­zés beindításának évétől — működik. Eddig több tíz­ezer szakembert képzett a véros-és-a-megye vállala­tainak, üzemeinek. Az ide jelentkező fiatalok 4 év ta­nulmányi idő után érettségi bizonyítványt és az eszter­gályos szakmában szakmun­kás-bizonyítványt szerez­hetnek. Bázisiskolánk mellett nagy szerepe van a szak­munkásképzésben a miskol­ci 101-es és 114-es, vala­mint a szerencsi 118-as szá­mú szakmunkásképző inté­zeteknek. Az 1978—79-es tanévtől a Diósgyőri Gépgyár bekap­csolódott a szakmunkáscé­lú szakközépiskolai képzés­be is. Ezen képzési formá­nál a 100. számú Intézeten kívül, a 3. számú ipari Szakközépiskolával és a val van együttműködési szerződésünk. Ezek után ismerkedjünk meg azokkal a szakmákkal, melyekre vállalatunk beis­koláz, s várja a fiatalok minél nagyobb számú je­lentkezését. ESZTERGÁLYOS Az esztergálás a leggya­koribb gépi forgácsoló meg­munkálás. Munkadarabjai többnyire henger alakúak, de bőven előfordulnak a kú­pos, domború, menetes al­katrészek is. A megmunká­landó anyag lehet vasból, acélból, alumíniumból, ön­töttvasból, műanyagból stb. A szakmunkás rajz és a szöveges utasítások alapján tervezi meg munkáját. A rajzon szemügyre veszi a méreteket, a felületi finom­ságot, azokat értelmezi, át­gondolja a megmunkálási sorrendet, közben szinte megjelenik képzeletében a kész munkadarab. Számba veszi a megmunkáláshoz szükséges szerszámokat, mérőeszközöket és ezeket munkájához előkészíti. Ez­után kezdődik a tényleges esztergályozás, melynek so­rán a megmunkálandó mun­kadarabról a szerszámok segítségével leválasztja a felesleges anyagmennyisé­get. Az esztergályos szakmun­kás a gép mellett állva vég­zi munkáját. Tevékenységét részben a gép ritmikus moz­gása szabja meg. A jó szak­ember munkájából hiányoz­nak a szaggatott, ideges, szögletes vagy tétova moz­dulatok; a nyugodt, egyen­letes, határozott mozdula­tok jellemzik munkáját. Az esztergályos viszony­lag könnyű fizikai munkát végez, ezért lányok számá­ra is ajánlott szakma. MARÓS Hasonlóan az esztergá­lyoshoz, alkatrészek meg­munkálását végzi, különbö­Gepipari Szakközépiskolá­ző típusú és felépítésű ma­rógépeken. A tényleges és meghatározó különbség a a két munkagép között az, hogy amíg az esztergályos­nál a munkadarab forog és az alakítókések, illetve a szerszámok rögzítve van­nak, addig a marózásnál a munkadarab van rögzítve és az alakítókés, illetve szerszám forog és végzi a munkadarab forgácsolását. A gyakorlati és elméleti kö­vetelmények azonosok az esztergályosszakmáéval. Vi­szonylag szintén könnyű fi­zikai munka, lányok számá­ra is ajánlott. GÉPLAKATOS A szakmunkásnak tudnia keli a kézi szerszámokat kezelni, az azokkal kapcso­latos műveleteket végrehaj­tani: kalapálni, egyengetni, hajlítani, menetet vágni, szegecselni, reszelni, sík és szög alatt hajló felületeket pontosan méretre, finomra megmunkálni, s kézi fém­fűrésszel különböző idom­vasakat darabolni. Továbbá tudnia kell az alapművele­teket elvégezni, esztergán, marón, köszörűn, gyalugé­pen. Végül fémet forraszta­ni, ragasztani, gázzal és elektromos úton alapfokon hegeszteni. Az alapfokú ismeretek közé tartozik a munkába vett anyagok tulajdonságai­nak ismerete; a műszaki rajzok szakszerű olvasása, értelmezése, a szerelési sor­rendek megállapítása; az alkatrészek illesztésének szabványos eljárásai; a mű­ködő géprészek és gépek be­szabályozása, karbantartá­sának ismerete. Ez a szakma tehát sokol­dalú felkészültséget és kom- binatív gondolkodást igé­nyel. Könnyű és közepesen nehéz fizikai igénybevétel változik a munkavégzés során. KOVÁCS A kovács ma már több­ségében közepesen nehéz fizikai munkát végez. S e szakma széles látókört, jó kézügyességet igényel. A fiatalok különféle munka­darabok kézi és gépi ková­csolását végzik. A szakma elsajátítása közben a fiatalt alkotókészsége nagymérték­ben növekszik és fizikuma is megerősödik. Napjaink­ban a modern kovácsoló- és sajtológépek, valamint a kiegészítő berendezések al­kalmazása következtében, megszűnt a dolgozók erős fizikai igénybevétele. Ennek ellenére még jelenleg is erősebb testi felépítésű fia­talok szükségesek a szak­ma gyakorlásához. HEGESZTŐ A hegesztő munkájában fontos a figyelemmegosztási képesség. A kapott műsza­ki rajz vagy technológiai utasítás alapján kell vasat, acélt, alumíniumot, külön­böző fémeket, szerkezeti elemeket láng- vagy elekt­romos hegesztéssel összehe- geszteni. A hegesztő mun­kája felelősségteljes. Jól kell tudnia és biztonságosan kell kezelnie a hegesztéshez használt berendezéseket. Munkája során figyelembe kell vennie a felhasznált anyagok tulajdonságait, s fejlett színámyalat-megkü- lönböztető képességgel kell rendelkeznie. VILLANYSZERELŐ A villanyszerelő sokrétű munkát végez. Munkájára egyaránt szükség van a háztartásban, az üzemek­ben, az építkezéseken és a közterületeken. Ennél a te­vékenységnél rendkívül fontos a jó egyensúlyérzék. Az elektromos áram köny- nyen okozhat balesetet, ezért a villanyszereléshez nagy­fokú körültekintés szüksé­ges. Az összetett feladatok sokféle igényt támasztanak. A mechanikai és elektromos A fiatalok kulturális és sportolási igényeit a külön­böző szakkörökben és sport­körökben elégítik ki. A szakmunkás-bizonyítvány megszerzése után vállala­tunk támogatja a jó ké­pességű fiatalok elméleti és gyakorlati továbbfejlődését, az állami oktatásban és a vállalat által szervezett szakmai továbbképzésben való részvételiek Gyárunk dolgozói sze­mélyzeti és szabadjegyeket tartalmazó, valamint állan­dó 66 százalékos kedvez­ményt biztosító MÁV-iga- zolványt válthatnak. A tá­vol lakókat korszerű mun­kásszálláson tudjuk elhe­lyezni. Dolgozóink a bala- tonboglári. a hajdúszobosz- lói és a mályi ifjúsági vízi­telepen, valamint a sebes­vízi üdülőinkben pihenhet­nek. Azok a fiatalok, akik vállalatunknál kívánják a felsorolt szakmák valame­lyikét elsajátítani, a to­vábbtanulási jelentkezési lapra írják fel a választott iskola címét, a szakmát, s DIGÉP-felirattal jelezzék, hogy vállalatim knál akar­nak a gyakorlati oktatás­ban részt venni. A 100. számú Ipari Szak­munkásképző és Szakkö­zépiskola (Miskolc 111., Tég­lagyár u. 3. sz.) a vas- és fémszerkezet-lakatos, esz­tergályos, marós, géplaka­tos, kovács, hegesztő, fé­nyező, épületasztalos, bú- torasztalos, mintakészítő szakmákban; A 101. számú Ipari Szak­munkásképző Intézet (Mis­kolc I., Szabó Lajos u. 9. sz.) villanyszerelő, karosz- szérialakatos, szerszámké­szítő, irodagép-műszerész, elektronikai műszerész, au­tószerelő szakmákban; jellegű szerelések, javítá­sok, a villamos üzem fenn­tartása, felújítása jó gya­korlati, műszaki érzéket, találékonyságot feltételez. A hibák behatárolása jó kombinatív készséget, az áramutak pontos ismeretét teszi szükségessé. Ezen a területen azok dolgoznak eredményesen, akik rajz alapján, mintegy maguk előtt látják a kiépítendő, vagy már kész hálózatot. Ezeken, a gépiparban nél­külözhetetlen alapszakmá­kon kívül, vállalatunk még a következő szakmákban várja a fiatalok jelentkezé­sét: fényező, épületasztalos, bútorasztalos, mintakészítő, karosszérialakatos, szer­számkészítő, autószerelő, központifűtés- és csőháló­zat-szerelő, kőműves, szo­bafestő, vas- és fémszerke­zet-lakatos, irodagép-mű­szerész, elektronikai-műsze­rész, vízvezeték- és készü­lékszerelő. Szakmunkástanulóink az alábbi kedvezményekben és juttatásokban részesülnek: tanulmányi eredménytől, évfolyamtól és szakmától függően ösztöndíjat kapnak, amelynek összege 110-től 710 forintig terjedhet; a szerződést kötő fiatalok esz­tergályos, marós, kovács és hegesztő szakmában ezen túl havi 250—400—500 fo­rint társadalmi ösztöndíj­ban részesülnek; napi 3 fo­rintért ebédet; 10 forint használati díjért egész évre tankönyvet kapnak; kollé­giumi ellátásért havi 70 fo­rintot kell fizetniük; ingye­nes munka- és védőruhát biztosítunk minden tanuló­nak; a kiemelkedő munkát végző tanulókat jutalomban részesítjük; szakmunkás- vizsga után 12,60—16,50 fo­rint közötti órabérrel al­kalmazzuk a fiatalokat (a szakmától és a tanulmányi eredménytől függően). A 118. számú Ipari Szak­munkásképző Intézet (Sze­rencs, Ondi u. 8. sz.) esz­tergályos és géplakatos szakmákban; A 114. számú Ipari Szak­munkásképző Intézet (Mis­kolc III., Gagarin u. 54. szj központi fűtés- és csőháló­zat-szerelő, vízvezeték- és készülékszerelő, kőműves, szobafestő szakmákban ké­pezi a fiatalokat. Általános iskolák számá­ré. gyárlátogatást, az egyé­ni érdeklődőknek részletes felvilágosítást biztosítunk. Címünk: DIÓSGYŐRI GÉPGYÁR 3534 Miskolc, Tel.: 51-955/10-76 mellék Minden továbbtanulni vá­gyó fiatalt szeretettel vár a DIGÉP gazdasági veze­tése és munkáskollektívája. (X) Lehetőségek vállalatunknál Á jelentkezéssel kapcsolatos tudnivalók

Next

/
Thumbnails
Contents