Déli Hírlap, 1982. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-09 / 8. szám

• yér új bútorok A Zala Bútorgyárban több új, az őszi BNV-n közönség- sikert aratott termék gyártá­sát kezdték meg az év ele­ijén. Új típusú ülőgamitúrá- > juk, a bőrbevonatú Trója, rö­videsen az áruházakba kerül. 'Üj darabbal gyarapodott a ■ Tímea ülőgarnitúra-család is, amit plüssbevonattal készí­tenek. Verona néven a máso­■ dik negyedévben kerül a szaküzletekbe a gyár legújabb , terméke, a kolóniái rendsze- -rű szekrénysor. A csavart oszlopos díszítésű, színes ■ üvegbetéses szekrények soro­zatban készülnek, s kiegészí­tő kárpitozott garnitúrával- együtt ajánlják a vevőknek. * ajc így készül a Márka: ezekben a nagy tartályokban keverik el a sűrítményt vízzel. A felvé­telünk a Miskolc melletti palackozóüzemben készült. (Herényi felv.) Morbus hungaricus ? Centenáriumi Vasút kontra vállalatok Jól jár, aki előbb szállít A szabályozók gyakran ellene szólnak Az óév utolsó hónapjai­ban mindenki szállítani akart. Valóságos küzdelem folyt a vasúti kocsikért, és több vállalat, gyár a MÄV- ot, a kocsihiányt okolta a késedelmes áruszállításért, a tervteljesítés elmaradásáért. Noha sokuk megtehette volna, hogy az ősszel és télen meg­rendelt vasat, követ, szenet még az év első negyedében a telephelyére fuvarozza. Elő­szállítással jelentős mérték­ben enyhíthető az őszi szállí­tási csúcs. nak követ, a Szerencsi Cu­korgyárnak cukorkövet, az Özdi Kohászati Üzemeknek mészkövet, míg a Sajószent- péteri Üveggyárnak homokot fuvaroznak. Jelentős mennyi­ségű alapanyagot szállítanak: a Miskolci Közúti Építő Vál­lalatnak, a Mátravidéki Cu­korgyárnak. a Sajószentpé- teri és a Nógrádi Üveggyár­nak, a Szerencsi Állami Gaz­daságnak, a HCM-nek és a Munka és alkohol •V. (Folytatás az 1. oldalról)- Magyarország évszázadokon át borfogyasztó ország volt, hasonlóan mindazokhoz, amelyek szőlőt hasonlóan Hagy arányban termesztenek. Az" utóbbi években azonban ~. ki tudja, milyen meggon­dolásokból — a bor árát .többször is emelték, még ak­kor is, amikor országszerte nagy készletek voltak belőle, ygyancsak érthetetlen, hogy a vendéglátóiparban a bor aránylag drágább, mint a tö­mény ital. KEVÉS A PROPAGANDA Az alkoholizmus ma nép­betegség, az említett kerék­asztal -beszélgetésen már mor- „hus . huhgaricuskénl eiiüe- • g«i*ék, magyar betegségként, ami tudvalévőén a felszaba- '.dúlás előtt a tüdőbaj volt. Ma már a tbc hasonlíthatat­lanul ritkábban fordul elő, ami az intézményes meg­előzésnek köszönhető. Két­ségtelen, hogy az alkoholiz­mus ellen is elsősorban a megelőzés eszközeivel lehet eredményesen fellépni. De ma még csak vitatkozunk ár­ból, hogy mi lenne a meg­felelő megelőző módszer. ' Annyi mindenképpen biz­tos, hogy kevesebb alkalmat kellene adni az ivásra. No ri*g: kedvteremtőt! A bol­tokban — a polcok tele van­nak különféle italokkal. Többnyire mindjárt a bejá­ratnál, vagy más, feltűnő helyen. Az is vásárod, aki nem azért ment be a bolt­ba. Mint ahogyan az étter­Vil lantó- A tiszai halbős épről valami­kor az a mondás Járta: Két­harmada víz, egyharmada hal. Mint Bél Mátyás a XVIII. szá­zad elején írta, a halászok a Tiszából mindennap 20—30—10 font súlyú harcsát, csukát, pon­tyot és keszeget fogtak ki. Áradás idején, amikor a hal is kiúszott a mederből az ár­térbe, a lakosság néhány el­öntött szakaszt azonnal, jó mé­lyen eltorlaszolt a medertől, Sövénnyel, rőzsecsomókkal, hogy az ide tévedt halak visz- szatérését megakadályozza. A nevezetes halászhelyek közé tartozott Tiszafüred is. A hajdani krónikás szerint a „füredi viza” annyira hí­res volt, hogy még Komá­romból is minden évben el­jöttek ide vizát halászni. Ennek az egykori virágzó halászéletnek az emlékét ma már csak a tiszafüredi Kiss Pál Múzeum állandó kiállí­tása őrzi. Láthatók itt töb­bek. között kovácsoltvas szi- jinyok, amelyekkel ívás ide­mekben, vendéglőkben, esz­presszókban is szinte köte­lező szeszes ital fogyasztása. Aki üdítő italt, ásványvizet kér, számíthat rá, hogy a pincér kinézi. Hiszen neki is a szeszes ital felszolgálásából van igazán haszna. Sokkal több, mint az ételekből. S az is tény — ne kerül­gessük! —, hogy az állam­nak nagy haszna van az al­koholos italok értékesítésé­ből. 1978-ban 14 milliárd fo­rint volt az ^bből származó tiszta bevétel. Azt viszont mind ez ideig nem sikerült pontosan felmérni, hogy mennyi kárt okoz az alko­hol. Ami kimutatható volt, az ennek az összegnek a fe­le, de sehol nem szerepel az alkohol okozta halálozások­ban, a tönkretett családok­nál, az alkoholistává „ne­velt” gyerekeknél mutatko­zó, forintban aligha kifejez­hető kár. Sőt, még az sem, hogy egy sor bűncselek­ményt csak azért tudnak el­követni a bűnözők, mert a kiszemelt áldozat, ittast SVÁJCI MÓDRA Svájcban, bevált gyakorlat — sokan úgy hiszik, nálunk is van ilyen —, hogy az ál­lam az alkoholból nyert be­vételének egy részét alkohol- ellenes propagandára fordít­ja. Ez már csak azért is jó és hasznos volna, mert — nálunk alig-alig tapasztalha­tó alkoholellenes propagan­da. A Magyar Vöröskereszt és annak égisze alatt az Al­koholellenes Országos Bizott­jén az ilyenkor lassúbb moz­gású halakat — gyors, ügyes mozdulattal — átszúrták és így ejtették zsákmányul. Ta­pogatók, amelyek kel főként a sekélyebb vizeken halász­tak: a fűzvesszőből font esz­közt hirtelen a vízfenékre nyomták és a belekerült ha­lakat kézzel fogták ki. A kuttyogató-hangutánzó szer­szám a harcsahalászat esz­köze volt, a vágóhorog pe­dig a harcsa csónakba eme­lésére szolgált. A hálós ha­lászatot a 1 öcsön tnehezék- kel ellátott keceháló szem­lélteti. A halászok vízi köz­lekedési eszköze hajdan az egyetlen fatözsből kivájt bö- dönhajó volt. Már a múlt század végén is csak elvétve használták, de a múzeum eb­ből az ősi formájú vízijár­műből is megőrzött egy pél­dányt. ság sokat tesz ugyan — de kevés a rendelkezésére álló eszköz. Például: van önálló lapjuk a kézimunkázóknak, a kempingezőknek és a leg­több sportegyesületnek, de az alkoholellenes küzdelem­nek be kell érnie a kis pél­dányszámú, korszerűtlenül előállított Alkohológiával, ami inkább orvosi-alkohol- beteg-gyógyászati, mint nép­szerű tudományos lap. Minden módszer között azonban legfontosabbnak lát­szik az, amit a kerekasztal- beszélgetés egyik résztvevője úgy foglalt össze: válasszuk el a munkát és az alkohol- fogyasztást! Szép számmal vannak már üzemek, ahol munkakezdés előtt az „ital- gyanúsaknak” szondába kell fújniuk, de ez még nem ál­talános. Pedig sok állványról zuhanás, targoncával gázolás és egyéb üzemi baleset bizo­nyítja, hogy éppen a dolgo­zók érdekében, védelmében kell — legalábbis kellene — ezt általánosabban alkalmaz­ni. S talán nem túlzás meg­jegyezni, hogy bizonyára az ügyintézés, a szellemi munka is jobban menne nem egy irodában, intézménynél, ha megszűnne a név- és szüle­tésnapok, kitüntetések, fize­tésemelések és minden lehető és lehetetlen alkalom meg­ünneplése néhány pohár ital­lal. SZORONGÁS, CSALÁDI BAJOK Természetesen sok más té­ren is van még teendő, bő­ségesen. Tudományos megál­lapítások szerint a túl kicsi beosztás, a képességek ki­bontakoztatásának hiánya éppúgy okozhat szorongáso­kat és következményeiben alkoholizmust, mint a túlsá­gosan nagy beosztás, az alkal­matlanságtól való félelem. Családi gondok, lakásproblé­mák, létező vagy képzelt be. tegségek ugyancsak vezethet­nek ide. Mindez nem utolsó­sorban orvosi probléma, ha nem is könnyen megoldható. Azt senki sem kívánja, hogy egyetlen varázsütésre szűnjék meg az ivás minden fajtája. Egy vacsora utáni fröccs, vagy egy pohár sör még hasznos is lehet. De annyi biztos: minden lehet­ségest meg kell tenni azért, hogy az alkoholfogyasztás „világ-ranglistáján” fokoza­tosan lejjebb kerüljünk. V. E. A pécsi példa A korszerű rehabilitációs tervezés pécsi gyakorlata címmel vetítettképes előadást tartanak január 15-én a Ma­gyar Építőművészek Szövet­sége észak-magyarországi csoportja rendezésében — a miskolci Művészklubban. , Bödönhajó, tapogató, kuítyooaió galambkiállítás Százéves a szervezett ga­lambtenyésztés Magyarorszá­gon. A pécsi tenyésztők — az ország egyik legnagyobb ga­lambtenyésztő közösségének tagjai — kiállítással köszön­tötték a centenáriumot. A há­romnapos galambkiállításon körülbelül ezer madarat — sport-, dísz- és húsgalambot — láthatnak az érdeklődők. A korabeli híradás szerint 1882. január 7-én alakult meg Calumbia néven a galamb­kedvelők köre Budapesten, a VII. kerületi Fecske utca 17. szám alatti, Kunz-féle ven­déglőben. Három évre rá — 1885-ben — Pécsett jött létre a vidék első galambtenyésztö egyesülete. A mecsekaljai vá­rosban ma már a félezret is meghaladja a tenyésztők szá­ma. Tavaly tizenegy vállalat kötött szerződést a Miskolci Vasútigazgatósággal előszál­lításra, az idén már 16-an éltek ezzel a lehetőséggel. Makó Imre, a MiskoJci Vas- útigazgatóság üzemviteli osz­tályának vezetője elmondot­ta, hogy az év első négy hónapjá­ban, akármennyire Igyekez­nek is, nem képesek ki­használni a teljes szállítá­si kapacitást. A mostani szerződések alap­ján ezekben a hónapokban a BVK-nak dolomitot, mész­kövei, a Heves megyei Ta­nácsi Építőipari Vállalatnak téglát, betonárut, kavicsot, a Borsodi Ércelőkészítő Műnek mészkövet, a KPM Közúti Igazgatóságának salakot, a Miskolci Mélyépítő V^lalat­Háziasszonyoknak ajánljuk Mii süsüé, mii ízűé? Bélapátfalvi Cementgyárnak. Összesen több, mint 760 ezer tonna alapanyag előszállítá­sára kötöttek szerződést: a vállalatoknak 10 százalé­kos árengedményt adnak a fuvardíjból. Ám, bármennyire szorgalJ mázzák az előszállítást, nem sikerül a kapacitást teljesen kihasználni. Érthető is a vál­lalatok húzódozása, ugyanis a gazdasági szabályozók nem nagyon kedveznek a túlzott alapanyag-készletezésnek. Az üzemekben általáno­san bevezetett szabad szombatok sem gyorsítják az amúgy sem rövid kocsi­fordulókat. A legtöbb vasúti szállító mereven elzárkózik a szom­bati, vasárnapi rakodástól.' Így aztán egyetlen lehetősé­gük, hogy a hosszabb fuva­rokat a hétvégekre időzítsék. A miskolci igazgatóság terü­letén egy kocsiforduló — aZ indítástól a rakodásig — 2,2 napra tehető. % A csaknem négynapos or­szágos átlaghoz képest ez­zel a számmal az élme­zőnybe tartozunk. Kopcs/k Lajos mestercukrász és Kandik Ferenc hidegkonyhai szakács receptjei ALMAS, TÚRÓS LEPÉNY (20 darab) Hozzávalók: 20 dkg vaj; 20 dkg cukor; 20 dkg liszt; 4 • egész tojás; vaníliás cukor. Elkészítése: a vajat 10 dkg porcukorral és 4 tojássárgá­jával habosra keverjük. Ez­után a 4 tojásfehérjét 10 dkg kristálycukorral habbá ver­jük. E két anyagot ezután összevegyítjük, közben 20 dkg lisztet és késhegynyi szóda­bikarbónát adunk hozzá. A kész masszát oldalas sütő- pléhbe helyezzük, melynek aljára papírt teszünk. Az egyenletesre kikent masszát középmeleg sütőben körülbe­lül 25—30 percig sütjük. Sü­tés után édes morzsával be­szórjuk, majd az előkészített gyümölcs- vagy túrótöltelé­ket ujjnyi vastagságban rá­rakjuk. A tetejét 3 tojásból, 7,5 dkg cukorból, 9 dkg liszt­ből kikevert piskótával egyenletesen bekenjük. Lassú sütőben, főleg a tészta felső j részét sütjük, mivel az alja már sült. Sütés után felvág­juk, cukrozzuk, majd tálal­juk. Ha almával töltjük, a töl­telék a következő: szeletelt, tisztított alma 80 dkg; cukor 25 dkg; édesmorzsa 5 dkg; fahéj 1 dkg. Ha túróval töltjük, a tölte­lék a következő: liszt 10 dkg; cukor 20 dkg; tehéntúró 70 dkg; 2 darab tojássárgája, mazsola 5 dkg; citromhéjre- szelék. SZÁRNYASHŰSSALATA (5 főre) Hozzávalók: 40 dkg csirke, tyúk, vagy pulyka; 30 dkg burgonya; 20 dkg alma; 10 dkg csemegeuborka; negyed fejessaláta; egy tojás; 15 dkg tartármártás; 5 dkg citrom, Elkészítése: a hús- vagy csontlevesben megfőtt szár­nyast kicsontozzuk, metéltre vágjuk a hámozott burgonyá­val, csemegeuborkával és há­mozott almával, hozzátesszük még a metéltre vágott fejes salátát, és erősen ízesített tartárral összekeverjük óva­tosan, hogy a feldarabolt anyag ne törjön össze. Ha szükséges, utána ízesítjük só­val, fehér borssal, citromlé­vel, porcukorral. Ezután hoz­zákeverjük a megfőtt, fél ka­rikára vágott tojást. Hűtőben néhány óráig érleljük, majd gombóc alakúra formázva kistányérra tesszük. Díszítjük salátalevéllel, befőttel vagy tojás karikával. Ezért valószínű, hogy a tava­lyi őszi szállítási csúcs ide­jén meghirdetett rakodási versenyben is jól szerepeltek vállalataink. Ennek a vetél­kedésnek az értékelése még tart, ám biztos, hogy sok bor­sodi győztese lesz. A nyertes vállalatok díjazása nagyon sajátos: amelyek tavaly gyor­san, időben rakodtak, s kevés bírságot fizettek, az új év el­ső negyedében árkedvezményt kapnak a kocsiálláspénzből. (sz. L) Lőhetnek muflonra is Az idén először engedélye­zik a muflonok vadászatát néhány vadásztársaságnak, Fejér megyében. A Korziká­ból származó, csigás szarvú vadjuhok immár meghono­sodtak a Vértes és a Bakony erdeiben, a Velencei-, vala­mint a Gerecse-hegységben. Letelepítésükkel hatvan év­vel ezelőtt próbálkoztak elő­ször a fehércsurgói Károlyi uradalom vadaskertjében, de az állomány nagy része a II. világháború alatt elpusztult. A Fejér megyei vadásztársa­ságok 1966-tól kezdték meg ismét a muflontelepítést, nagy figyelemmel óvták, gon­dozták az állatokat, amelyek annyira elszaporodtak, hogy ma már mérsékelten vadász­hatok is.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents