Déli Hírlap, 1982. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-07 / 6. szám

a miskolciaké a szó Rovatvezető: Nyikes Imre — Postacím: Déli Hírlap, Miskolc 3501. Pt. 39. — Tel.: 18-225 Segítettek Gyula bácsin Idős bácsika kopogott a szerkesztőségi szoba ajtaján. Szabó Gyula, Miskolc, Kazinczy u. 2. szám alatti lakos. Még bele se kezdett mondókájába, már potyogtak a könnyek a szeméből... Vil'iamosbérletért indult a villanyrendőrhöz, zsebében a bar­na pénztárca, benne teljes havi nyugdíja (2220 forint), s a 151-92164 számú nyugdíjigazoló szelvény. Még mielőtt át­ment volna a túlsó oldalra, kivette a bérletért járó néhány forintot, majd a pénztárcát visszatette a zsebébe. Azaz, csak hitte, hogy visszatette. Mert a pénztárcát, a nyugdíját azóta sem látta az egyébként teljesen egyedül élő ember. Megkiséreltük, hogy segítsünk megtalálni a pénztárcát, ám nem sok sikerrel. Ekkor jutott eszünkbe a városi tanács. Gyors telefon a titkárságra, az igazgatási osztályra, majd a vb-hivatal illetékes vezetőjéhez. A válasz minket is megnyug­tatott: „Jöjjön bácsi most, azonnal, egyszeri gyors szociális segélyt utalunk ki számára!” Nemcsak Szabó Gyula nyugdíjas örült e mondatnak, ha­nem mi is. S a 78 éves bácsi nevében is köszönjük a városi tánácsnak a gyors segítséget. S bár igaz, hogy Gyula bácsin segítettek, mégis hadd ismé­teljük meg: aki esetleg megtalálta azt a barna pénztárcát, amelyet 2200 forinttal, és a 151-92164 törzsszámú nyugdíjiga­zoló szelvénnyel hagyott el Szabó Gyula, juttassa vissza hoz­zá, vagy szerkesztőségünkbe. Ny. I. Elhagyott munkagép Ártétáiásxiáítálk ftdgy l. „...köztudott: Miskolcon mintegy másfélszáz árusító­hely áll az utazóközönség rendelkezésére abból a cél­ból, hogy a tömegközlekedési eszközökre (villamos, autó­busz) a menetjegyeket előre megválthassák. A cikkükben említett Tokaj étterem térsé­gében levő áruházzal szem­ben, vagy például a közelé­ben levő trafikban is lehet jegyet vásárolni. Ezért a cikkírónak nem lett volna szüksége mások jó szándékú segítségére. A budapesti Cse- mege-ABC-vel eddig nem jött létre bizományosi jegyárusí­tási szerződés, ezért .nem árulnak ott villamos-, vagy autóbuszjegyet Városunkban előre váltott jegyrendszer van érvényben. Az az utas jár el helyesen, aki idejekorán gon­doskodik villamos- és autó- buszjegyekről. Hiszen így vá­ratlan vagy késő esti eset sem hozhatja zavarba.” (A választ a Miskolci Közleke­dési Vállalat illetékeseitől kaptuk a „Nem volt villa­mosjegy” címmel megjelent panaszra.) „...a Búza téri piac — élelmiszerpiac, s így minden egyéb cikk árusítása „illegá­lis” módon folyik. A Piac- és Vásárcsarnok-felügyelőség helypénzkezelői és ellenőrei minden olyan esetben felszó­lítják az illetéktelen áruso­kat a távozásra, amikor ezt észlelik. Ez munkaköri köte­lességük is. Ha a többszöri felszólítás ellenére sem feje­zik be äz árusítást, ellen­őreik szabálysértési eljárást kezdeményeznek. Tavaly is több esetben került sor — jogtalan kereskedés miatt — feljelentésre, melynek alap­ján a szabálysértési hatóság pénzbírságot szabott ki. A piac területéről való kitiltás­ra nincs lehetőségünk, azon­ban az elkövetkezendő idő­ben fokozottabb ellenőrzést fognak alkalmazni a jogtalan árusítás megakadályozására.” (A választ Kuremszky László intézményvezető-helyettes­től kaptuk a lapunkban „Mindenkit becsapnak” cím­mel megjelent panaszra. Nehéz munkát végeznek az autómentők Rendszeres olvasójuk va­gyok. Különös érdeklődéssel olvasom „Az ügyeleteken történt” című rovatot. Innen értesülhetnek néhány mon­datban a miskolciak az au­tómentők munkájáról is. Pe­dig a Volánnak ez a stábja megérdemli, hogy a nyilvá­nosság többet is tudjon ró­luk. Az autómentők nehéz mun­kát végeznek. Olykor már a helyszínen segítenek a baj­bajutottakon, ám sokszor maga a vontatás sem köny- nyű. Legtöbbször ki vannak téve az időjárás viszontag­ságainak, ősszel, télen és ta­vasszal áznak, fáznak mun­ka közben. Mert nemegyszer az országút a szerelőműhe­lyük, azaz a mentés színhe­lye. Adódnak számukra rend­kívüli feladatok is. Ilyen például az az eset, amikor a meghibásodott autóbuszo­kat kell Szekszárdra vontat­niuk, hiszen ezeket a fontos tömegközlekedési eszközöket csak ott javítják. Különös problémát okoz ilyenkor, hogy a vonó és vontatott jármű hossza nem haladhat­ja meg a 22 métert. Mégis gyakorta vállalják, hogy egy­szerre két buszt is elvon­tatnak. Ennek többszörös haszna van. Megspórolnak 660 kilométernyi, fuvarozás­hoz szükséges üzemanyagot, s iiamarább kerülnek újra forgalomba a buszok. Arról azután, hogy télen, csúszós úton milyen munka az ilyen szállítás, az autómentők tud­nának mesélni... A Volán autómentősei kö­zött is számos törzsgárdatag van, akik mindent megtesz­nek azért, hogy a rájuk bí­zott feladatokat becsületesen elvégezzék. Az sem túlzás, ha némelyikükről azt mond­ják a munkatársak: lehetet­lent nem ismer. Igaz, akad­nak azután olyanok is, akik­ről ezt nemigen lehet el­mondani, de szerencsére ők kevesen vannak. Az autómentősök sokat kénytelenek távol lenni csa­ládjuktól. Ha például Szek­szárdra kell buszt vontatni­uk, napokba is beletelik, amíg visszatérhetnek felesé­gükhöz, gyerekeikhez. Ha a tisztelt olvasók „Az ügyele­teken történt” című rovat­ban arról olvasnak, hány és hány autót vontattak, vagy javítottak meg a Volán au­tómentősei, jusson eszükbe egy pillanatra az is, milyen fontos munkát végez, nem­egyszer nehéz körülmények között ez a stáb. D. J.-né Miskolc, Dankó P. u. 23. „Táguljon innen!...” December 23-án a Bú­za téri Árucsarnokban vásároltam. Valamennyi pénztárnál sorban álltak az emberek. Én is beáll­tam az egyik sorba a vásárlókocsival. S ekkor egy fiatalember rám ri- vallt: táguljon innen, mert magába rúgok! Ki­kértem magamnak a hangnemet, mire még durvábban válaszolt. Hatvanéves, hatgyer­mekes családanya va­gyok. Velem még így nem beszéltek. Különö­sen nem mások előtt, rá- adástil,, ... érdemtelenül megszidva, hiszen nem vettem észre, hogy a fia­talember a sorban előt­tem állt volna. Kérde­zem: milyen nevelést kapott ez a fiatalember, akinek a nevét sem mer­tem megkérdezni, mert féltem, hogy akkor az­után biztosan belém rúg?! Vajon otthon és az iskolában erre nevet­ték?! Nem hiszem. S va­jon akkor is ilyen nagy­legény lett volna, ha a kétméteres fiam kerül eléje véletlenül a sor­ban? ! Ezt sem hiszem. S vajon az a fiatal nő, aki ezzel a.z emberrel volt, s az egész szomorú eseten csak kuncogott, hol ne­velkedett?! S mit szól majd ahhoz, ha öreg, idősebb korában vele is így beszél majd egy hv,- ligán, mások előtt?... K. L.-né Miskolc üzenetek Milecz György (Miskolc, Futó u. 11.): Mi is követjük az ön módsze­rét: előbb megkíséreljük békésen elintézni a dolgot. Azaz: levelét továbbítjuk a Magyar Autóklub­hoz. Egyébként nekünk is az a véleményünk, hogy ez ügyben tulajdonképpen nem az MA. ha­nem a posta az illetékes, noha ön, mint MA-tag, jogosan rekla­mál a klubirodánál. Kis türelmet kérünk, amíg az ügy elintéződik. K. L. (Miskolc): Mi is észrevettük, hogy kará­csonyfából az elmúlt év végén túl sok került forgalomba. Lehet, hogy rosszul mérték fel az igé­nyeket. s emiatt most pocséko­lásról kell beszélnünk. Ám mint vevők, úgy is felfoghatjuk a dol­got, hogy most nagyon jó volt az ellátás, a választék. Emlékszünk olyan decemberekre, amikor ka­rácsony előtt már nem lehetett karácsonyfát vásárolni. Mint ve­vők, jobban jártunk most... i/c A tapolcai út és az NME sportpályájának régi épülete (a kép jobb sarkában) között hagyták ott valamikor ezt a munkagépet. Ma már sok minden hiányzik róla, a rozsda is régóta eheti. Ám gyanítjuk, hogy némi értéket még így is képvisel. Továbbá azt is, hogy egykori tulajdonosai nem jelentkeztek még érte sehol, holott szinte bizonyos, hogy leltár­ba vették egykoron.F. L. Miskolc Szilveszteri tréfa ? Szilveszter előtt zsemlét vásároltam az egyik Baross Gábor utca környéki boltban. A pontos címet csak azért nem nevezem meg, mert a panasz nem a kereskedelem miatt hangzik el. A zsemlében ugyanis egy jókora szeg volt, amely a péksütemény ketté- vágásakor került elő. Elgon­dolni is rossz, mi történt vol­na, ha a zsemlét nem ketté­vágjuk, hanem egy jót bele­harapunk !... őszintén remé­lem, hogy sütőiparunk az egészet csak szilveszteri tré­fának szánta. Ám, még ha így is van, csak azt tudom mondani, hogy aki sütötte — egye is meg! S. Gy. Miskolc, Baross G. u. 14. Panaszosunk egyébként zárt borítékban juttatta el a zsem­lét szerkesztőségünkbe, ahol a szeggel együtt megtekinthe­tő. Jobb volna, ha szem előtt lenne A Dorottya utca 1. szám alatti magasház lakói öröm-. mel vették tudomásul, hogy a posta tetszetős külsejű te­lefonfülkével lepte meg őket. Régóta várták már a ház­ban lakók is — s gondolom, a szomszéd házak lakói is — a nyilvános telefonfülkét. Kár, hogy a magasház olyan oldalán helyezték el, ahol nem közlekedik senki, sőt este, éjszaka még homály­ban is van. Ügy gondoljuk, hogy jobb helye lett volna a főbejáratnál, ahol nappal és «te egyaránt nagy a forga­lom, mindenki látja, s az es­ti-éjszakai órákban sincs sö­tétben. Félreértés ne essék, valóban örülünk a telefon- fülkének, s azért orrolunkaz elhelyezés miatt, mert félt­jük. Az a véleményünk ugyanis, hogy jelenlegi he­lyén több veszély leselkedik rá a garázdák, rongálok ré­széről, mintha szem előtt lenne... K. P. Miskolc Megkérdeztük HOL LEHET ÁTVENNI A BIZTOSÍTÁSI KÁRTÉRÍTÉST? „Szerencsen lakom, ám mun­kahelyem Miskolcon van. Van lakásbiztosításom és CSÉB- tagság.gal is rendelkezem. Az előzőt Szerencsen, az utóbbit Miskolcon tartja nyilván az Ál­lami Biztosító. Ho] kérhetek, igényelhetek személybiztosítási kártérítést?” — kérdezi A. Gy, olvasónk. A kérdésre dr. Fövenyessy Józseftől, az Állami Biztosí­tó Borsod megyei Igazgató­A címzett ismeretlen? Nemegyszer írtunk már arról, hogy olykor milyen nagy bravúrral nyomoz ki egy-egy címzettet — hiányos címzés esetén is — a posta. Most ennek az ellenkezőjéről kellett meggyőződnünk. A Borsod megyei Beruházási Vállalat által feladott levé­len eredetileg csak a cím sze­repelt: „Helyiipari és Vá­rosgazdasági Dolgozók Szak- szervezete , Borsod megyei Bizottsága, Miskolc, MSZB . tér 3., 3530. Pf.: 179.” Egy­értelmű és világos címzés, aligha lehet eltéveszteni. Mégis, később a levélre rá­került a posta két alábbi bé­lyegzője is: „Vissza”, „Isme­retlen”. Ez utóbbi még ide­gen nyelven is: „Inconnu”. Ezúttal tudatjuk az érintet­tek nevében a postával, hogy a HVDSZ Borsod megyei Bi­zottsága továbbra is zavarta­lanul működik, s a címük is változatlan: 3530 Miskolc, MSZB tér 3. Pf.: 179. ságának vezetőjétől kértünk választ: — A személybiztosítási ká­rok rendezésére 1982. január 1-től új módszert vezettünk be. Valószínűleg ez iránt ér­deklődik Á. Gy. is. Az új biztosítási forma a „nyilat- kozatos kárrendezés”. Ez ki­terjed a múlékony baleseti, a nem baleseti eredetű be­tegállományi, a kórházi ápo­lási és a gyermek születésé­vel kapcsolatos szolgáltatá­sokra. Az új kárrendezési formát máris valamennyi Borsod megyei fiókunk al­kalmazza. A nyilatkozatos kárrendezés előfeltétele, hogy annál a biztosítási fióknál, ahol az ügyfél a bejelentést teszi, legalább egy érvényes, kártérítésre jogosító biztosí­tási módozattal rendelkez­zen. Igen lényeges feltétel, hogy CSÉB-biztosítás esetén, az ennek alapján kért kár­térítésnél a tagsági könyvet is be kell mutatni. A nyilat­kozat kitöltése után az ügy­felek egyszerre, egy helyen vehetik fel a több egységnél kezelt biztosítások után járó kártérítési összegeket. A kér­dező A. Gy. például az új, nyilatkozatos kárrendezés alapján akár a szerencsi, akár a miskolci biztősítónál felveheti mindkét módozat alapján az őt megillető sze­mélybiztosítási kártérítési összeget Magán­kereskedői igazolvány kiadása Magánkereskedői tevékeny­séget magánkereskedői iga­zolvány alapján lehet foly­tatni. Az igazolvány kiadá­sát a telephely szerint ille­tékes nagyközségi szakigaz­gatási szervnél, a városi (fő­városi kerületi) tanács vb kereskedelmi szakigazgatási szervénél, község területére pedig a járási hivatalnál le­het kérni. Magánkereskedői igazolványt — határozott vagy határozatlan időre — az a nagykorú személy kaphat, aki a kereskedés folytatásá­hoz előírt szakképzettséggel, szakmai gyakorlattal vagy szakmai ismeretekkel rendel­kezik, a kereskedésből nincs kizárva, és állandó lakhelye van. Magánkereskedői igazol­vány két személy szerződéses társulásának (közkereseti tár­saság) is adható. A magán­kereskedői igazolványért be­nyújtott kérelemben fel kell tüntetni a kérelmező családi és utónevét, lakcímét, szüle­tési helyét és idejét, szemé­lyi igazolványának számát, az. engedélyezni kért szak­mát és a telephelyet. A ké­relemhez 3 hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyít­ványt kell mellékelni. A szakigazgatási szerv igazolja, hogy az erkölcsi bizonyítvány magánkereskedői igazolvány kiadásához szükséges. A ké­relmezőnek igazolnia kell, hogy rendelkezik az elárusí­tóhely létesítéséhez szüksé­ges eszközökkel; nincs adó­vagy társadalombiztosítási járulékhátraléka; van szakis­merete vagy szakmai gya­korlata; a közegészségügyi és járványügyi hatóság sze­rint megfelel a szakmára előr írt közegészségügyi, személyi és tárgyi feltételeknek. A kérelmező szakismeretét vagy szakmai gyakorlatát a KIOSZ igazolja. Italmérésre jogosító magánkereskedői igazolvány kiadásához az szükséges, hogy ehhez járuljon hozzá a telephely szerint illetékes járási, városi, kerületi rend­őrkapitányság.

Next

/
Thumbnails
Contents