Déli Hírlap, 1982. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-06 / 5. szám

Az Avas Bútorgyárban készül jó valutáért Bútoriparunk eddig csak olyan termékeket tudott a nyugati piacon értékesíteni, amit a tő­kés partner tervei, elképzelései szerint valósítottak meg. Más életmód, más lakásviszonyok közé természetesen csak a mi­énktől eltérő bűtorok felelnek meg. A Bútoripari Fejlesztési Intézet számára még a Köny- nyúipari Minisztérium rendelte el, hogy tervezzenek olyan da­rabokat, amivel a nyugati pia­con is meg tudnának jelenni. A tervek nyomán megszülettek a bútorok: az egyik Miskol­con, az Avas Bútorgyárban ké. szült. Az igazgató, Deák István szobájában nem véletlenül áll ez a szekrénysor. Bemu­tatóterem híján itt nézhetik meg a látogatók az „M—30”- as. típust. Négyszer 93 cen­timéter hosszú és 2,20 méter magas a gazdagon díszített, rusztikus hatású, nagyanyá­ink bútoraira emlékeztető darab. Igényes kivitelű, ne­héz, sok tömör fűrészárut tartalmaz; szóval van benne anyag. Kár, hogy a patiná-. zott rézfogantyúkat és -zsa­nérokat nem hazai cég szál­lítja. Ez a szekrénysor először az őszi BNV „Otthon” kiállítá­sán került a közönség elé. A látogatóknak, amint az a kérdőívekből kitűnik, na­gyon tetszett, csupán egyet­len kifogás merült fel elle­ne; miért nincs benne ruhás- szekrény? Nos, ez elsősorban tőkés exportra készült, és ar­rafelé a ruházatot általában a hálószobában, más jellegű szekrényekben tárolják. Per­jfc A görgős pad könnyíti az anyagmozgatást sze, ha hazai vásárlók szá­mára gyártanánk, akkor ru­hatartó részt is ki lehetne hozzá alakítani. Az Avas Bútorgyár telje­sítette 1981-es 110 millió fo­rintos tervét. Sikerült meg­valósítani fejlesztési elképze­léseiket, üzemcsarnok épült, korszerű gépek jöttek, s ju­tott pénz bérfejlesztésre is. A gyár 260 dolgozója az idén is mindent megtesz, hogy a tervezett kilencmillió forintos nyereség valóra váljon. Mind­ez nagy szervezettséget igé­nyel, mert a más üzemekkel sfc A tőkés exportra készült szekrénysor Ne a gyerek előtt A családok életvezetése nem mindig zökkenőmentes. Ez a házastársak között kisebb-nagyobb vitákra adhat okot. A csa­ládban élő gyermek ezeknek a vitáknak legtöbbször fiiltanú- ja. Helyes-e, ha a gyermek tudomást szerez a szülei közötti vitákról, vagy sem? Ha például arról folyik a vita, hogy a család jövedelmét hogyan osszák be, ezt a gyermek végighallgathatja. Sőt, ko­rához mérten vonjuk őt be a költségvetés elkészítésébe. Nem baj, ha tisztában van szülei anyagi helyzetével, legalább nem hozakodik elő a család pénzügyi erejét meghaladó igé­nyekkel. Nem tartozik viszont a gyermekre, ha a szülők számon kér­nek egymástól valamit. Különösen akkor nem, ha ez indulat­ba mártott szavakkal történik. Azok a kirívó esetek, amikor a vita hevében a szülők egy­mást durva szavakkal illetik, romboló hatással vannak a gyermek lelkivilágára, és súlyos következményekkel járhat­nak. A megrázó élmény kiválthat dadogást, arcrángatózást, ágybavizelést, izzadást, agresszivitást, gátlásokat. Minden családban előfordulhatnak a gyermekfüleknek nem való viták. Kíméljük meg ezektől a kicsit! Hiszen a gyermek nyiladozó értelmétől kezdve szüleiben keresi a példaképet, a biztonságot, a tökéleteset. A szülők minden megnyilvánulá­sát elraktározza élménytárában, s ez egyéniségének kialaku­lására döntő befolyást gyakorol. F. K. való kooperáció, a már be­vezetett ötnapos munkahét, s nem utolsósorban az új gaz­dasági szabályozók feladják a leckét. Ez évre is van szer­ződésünk öt-hatezer garni­túra szekrényre és a hozzá­juk tartozó kiegészítő búto­rokra, nemcsak a lakosság, hanem a közületek számára is. Elégedettek lennének, ha a tavalyihoz hasonlóan, 11 millió forintnyi valutát hoz­na a tőkés exportjuk. (kerényi) Á műszak tizenkét órás az óvodákban Helyik nyit korábban, melyik zár később? Többen hívták telefonon szerkesztőségünket, az iránt tudakozódva, hogy az ötna­pos munkahét bevezetésével hogyan változik az óvodák nyitvatartási rendje. A mun­kaidő több vállalatnál, intéz­ménynél korábban kezdődik. S így az a szülők gondj?: gyermeküket nem tudják úgy óvodába vinni, hogy a munkahelyükről el ne késse­nek. Az észrevételeket dr. Kör- nyey Lászlónak, a városi ta­nács művelődési osztálya ve­zetőjének tolmácsoltuk: — Továbbra is az eddig ér­vényben levő óvodai rend­tartás van életben, amely az óvodák nyitvatartási idejét is szabályozza. Eszerint a meghosszabbított nyitva- tartás sem haladhatja meg a napi 12 jórát. Azok a szülők kérhetik a módosítást, — legalább tízen —, akiknek az eredeti idő­pont ilyen oknál fogva nem felel meg. A kérelem elbírá­lása után a vezető óvónő javaslatára lehetőség van a nyitvatar- tás megváltoztatására. Miskolcon egyébként vala­mennyi óvoda maximális, az­az 12 órás „műszakban” üze­mel. A múlt év szeptembe­rétől kezdve gondosan vizs­gáltuk egy-egy lakótelep, körzet, illetve a gyárak kö­zelében levő óvodák nyitva- tartását. Már ekkor igyekeztünk figyelemmel lenni a gyárak és üzemek, valamint a közeli intézmé­nyek ötnapos munkarend­jével kapcsolatos változá­sokra. Miskolc 68 óvodájának 17 szá­zaléka reggel 5 óra 30 perc­kor nyit, és 17.30-kor zár. Ilyen például az Avas-délen és a Kilián-délen 3—3, vala­mint a Lenin Kohászati Mű­vek és a Diósgyőri Gépgyár közelében levő 2—2 óvoda. A város többi óvodája reggel 6 órakor nyit, és 18 órakor zár. Működik a Kabar utcában egy, kísérleti jelleggel, amely­ben általános a szabad szom­bat. Az osztályvezető dotta, hogy elmon­rendkívü! nehéz az óvodák nyitvatartását teljes köz- megelégedésre programoz­ni. A munkát korán kezdő szü­lőknek az lenne az óhajuk, hogy az óvoda is minél ha­marabb fogadja a gyereke­ket. A kereskedőknek meg az, hogy minél tovább ott maradhasson a csemetéjük. A szeptemberi óvodai fel­vételeknél már e speciális igényeket is megpróbálták figyelembe venni; hogy a korábban nyitó, illet­ve a későbben záró óvodában helyezhessék el a gyermekei­ket azok a szülők, akiknek ilyen gondjuk van. Sokk ellen Életmentő ampullák A sokkos állapot közvetlen életveszélyt jelent. Ilyenkor bonyolult kórélettani folyama­tok láncolata indul meg a bal­esetet szenvedett ember szer­vezetében, s ez végső soron a keringési mechanizmus össze­omlásához, a halál bekövetke­zéséhez vezethet. Gyors segít­séggel, olyan injekció beadá­sával, amely a fájdalmat is csökkenti és a vérellátást is A népi ellenőrök dossziéjából Fura ügyek, tanulságos történetek Nincs két egyforma ujjle­nyomat, nincs két egyforma ügy. Egy embernek tíz ujja van. írni három is elég. A toll azt írja le, amit a kéz, az ész közöl vele... A felsőzsolcai N. S. homokot rendelt, s a fuvarozó pilóta tehergépko­csijával kidöntötte a vaska­put. A megrendelő hiába rek­lamált a szállító szövetkezet­nél. A népi ellenőrökhöz for­dult. Ennek nyomán a szál­lító termelőszövetkezet elnö­ke azonnal intézkedett. A megrongált kaput helyreállí­tották, a gépkocsivezetőt fe­lelősségre vonták. FEKETÉN SZERELNEK? Mutatós dolog lenne most a NEB gyors és szakszerű be­avatkozását dicsérni. Ám itt helyénvalóbb a kritika. Mi­ért kell két lépcső ahhoz, aminek meglépéséhez egy is elegendő lenne? A Népi El­lenőrzési Bizottságot ugyanis az a szándék hívta életre, amely feltételezi, hogy nem lesz szükség intézményesített ellenőrzésre. De addig is ... Vannak egészen fura ügyek, amelyek közvetítőt, békélte­tőt igényelnek. Az úgyneve­zett fülemüle-perekről, tor­zsalkodásokról van szó. Az egyik miskolci polgár egy autójavító kisiparost pana­szolt fel, állítván, hogy a szervizre váró kocsik akadá­lyozzák az utca forgalmát, s különben is, az alkalmi sze­relők feketén dolgoznak ... Bonyolult, kusza ügy ez, or­vosi látlelettel és polgári per­rel zárult. Zárult? A vizsgálatot vég­ző ellenőrök megállapították, hogy a bejelentés megalapo­zatlan, s nem mentes a rá­galmazástól. A panaszos sze­rint ugyanis a Vizsgálat a presszóban fejeződött be, s „ezért nincs foganatja a be­jelentésnek”. A tények ismeretében aligha véletlen, hogy a té­mával foglalkozó ülésén a NEB miskolci bizottságának egyik tagja azt javasolta, hogy a szándékoltan rosszhi­szemű bejelentő ellen indít­sanak eljárást. AKADNAK NÉVTELENEK IS Vannak ennél jobb hírek is. K. I.-né nagycsaládos la­kásigénylő azért panaszko­dott, mert az igénylések meg­újításakor az ő visszaiga­zoló lapját „elfelejtették” megküldeni. Nincs szó mu­lasztásról, hiszen K. I.-né sze­repel az 1982-es névjegyzé­ken. Lakást kap, így az ő papírja — feltehetően a né­pes család örömére — ad acta kerülhet. Megesik azonban- az Is, hogy a bejelentésre készített válasz kézbesíthetetlen... A Miskolc városi-járási NEB évente tíz-tizennégy névtelen­nel „kerül” kapcsolatba. A séma egyszerű: többnyire a beosztott panaszolja be a fő­nökét, többnyire a társadalmi tulajdon megkárosítása mi­att. A második helyen a ve­zetői magatartás kifogásolása szerepel. A bizottság elnöke, Kádár Sándor szerint ezek a levelek vagy hallomás alap­ján íródnak, vagy pedig egyé­ni sérelmekből fakadnak, s nagy részük megalapozatlan, esetenként rágalmazó. A köz­érdekű bejelentések többnyi­re építő jellegűek. Ennek alapján bocsátottak el egy óvodavezetőt, s indítottak el­járást egy művelődési ház igazgatója ellen. MÉGSEM BUNDA A BUNDA A jóhiszemű javaslattevőt törvény védi. Az elmúlt év­ben egyetlen bejelentő sem kért jogvédelmet. Persze, a jóhiszeműséget nem menti, legfeljebb magya­rázza a tájékozatlanság. Vagy a feledékenység ... O. Z.-né tisztíttatni adta be bundáját, s aztán reklamált. Ajánlott levelek indultak útnak, a bunda megjárta a Központi Szolgáltatásfejlesztési Kuta­tóintézetet, s egységes szak­értői vélemény szerint a pa­naszos kártérítési igénye ért­hetetlen ... Egyébként rögtön az első alkalommal készített tisztítási lapon ez áll: „zöld irhabunda, kopott, fakult, fe­lelősség nélkül”. Sok munka, a bejelentő számára kevés haszon; de az ügyintézőknek — s most nem a népi ellenőrökre gondolunk — eggyel több tanulság. A jo­gok és kötelességek ismerete, a partnert valóban partner­nek tekintő tájékoztatás fe­lesleges bonyodalmaktól és vitáktól kímélhet meg mind­annyiunkat. Ha nem packá­zik a hivatal, ha nem nyűgös az ügyfél, akkor sem kell fél­nünk attól, hogy a társadal­mi munkában dolgozó népi ellenőrök kenyér nélkül ma­radnak. (brackó) fenntartja, elejét lehet venni a fenyegető élettani állapot fel­lépésének, csakhogy bányabeli viszonyok között ez csöppet sem könnyű feladat. Ezért rendszeresítették el­sőként a Mecseki Szénbá­nyáknál az úgynevezett ké­szenléti ampullákat, minden hivatásos és üzemi bánya­mentőt elláttak a megfelelő készítménnyel és felszerelés­sel. Az idejében ellátott sé­rültek így könnyebben vé­szelik ét azt az időt, amíg az orvos a helyszínre érkezik, és jobban tűrik a felszínre szállítás terheléseit is. A készenléti injekció — bá­nyászkifejezéssel, az önam­pulla — atropint tartalmaz. Ez a készítmény stabil ve- gyület, akár tíz évig is tárol­ható, hatása gyors, káros mel­lékhatása nincs. Megszünteti a sokknál gyakori hányingert, oldja a hörgőizomzat gör­csét. Ez utóbbi hatás kivált­képp az eszméletlen sérültek szabad légutainak biztosítá­sával életmentő lehet. A pécsiek kezdeményezése nyomán az ország vaiameny- nyi bányaüzemében ellátják a bányamentőket a Mecseki Szénbányáknál jól bevált am­pullákkal. E nagyszabású és nagy jelentőségű programot természetesen csak fokozato­san tudják megvalósítani. Az életmentő injekciót ugyanis csak az adhatja be, akit előbb 1 elméletileg és gyakorlatilag is jól felkészítettek erre a fel­adatra. Zajtalan mi A jellegzetes író gépzajt a billentyűknek a hen­gerre csapódása okozza, ami ellen már több mó­don próbáltak védekezni. A leggyakoribb megoldás a henger belsejének va­lamilyen zajelnyelő anyag­gal való kitöltése volt, de eddig egyik sem hozott eredményt. A Philips-cég legújabb ötlete nyomán a vékony falú henger bel­sejét kb. 1 mm átmérőjű acél- és ólomgolyócskák keverékével töltik ki. A golyók a henger falán keletkezett hangot tovább­vezetik, miközben a szám­talan apró ütközés fel­emészti a hanghullám energiájának nagy részét. “Egy így felszerelt hagy irodai írógépnél a zaj csökkenése elérheti a 20 decibelt is, ami már igen lényeges érték. Az eljárás további előnye, hogy a henger egyszerű cseréjé­vel utólag bármely írógép zajmentessé tehető.

Next

/
Thumbnails
Contents