Déli Hírlap, 1982. január (14. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-06 / 5. szám
jf: Csontos Lászlóné a pántos fülvédőt választotta Vaddisznó veszélyek Egyik ismerősömnek a torkán akadt a jó szívvel kínait vaddisznókolbász, amikor megjegyezte mellette valaki: — mondd, látta ezt már állatorvos? Azután folytatta: — Tudod, hogy ettől súlyos fertőzést lehet kapni? Talán nem árt, ha a vaddisznóhússal kapcsolatos tudnivalókat a falatozó ismerősön kívül más is megismeri. A tudomány trichinellának nevezi azt az élősködőt, amelyik a vaddisznó izomszövetében megtelepszik, s emberre is veszélyes. Szerencsére csak a vaddisznóhúsban lelhetjük fel a veszedelmes parazitát, más hazai vadak mentesek ettől. Egyedül a medvében fordul még elő, de hát az utóbbi időben nem túl sok medvepecsenye került a magyar fogyasztók asztalára ... Hogy megelőzzük a fertőzést, a vaddisznóhúst állatorvossal kell megvizsgáltatni. Ha elejtett állatról van szó, nyolc helyről vesznek mintákat, amit mikroszkóppal vizsgálnak meg. Miskolcon ilyen kéréssel a Búza téri Élelmiszer-vizsgáló Állomáshoz, s az Állategészségügyi Állomáshoz lehet fordulni. Sokan azt hiszik, hogy ha kisütik a vaddisznópecsenyét, már meg is szüntették a fertőzésveszélyt. Ez azonban csak akkor igaz, ha a hús minden porcikája kellően átsül, erről pedig nem lehet százszázalékos biztonsággal meggyőződni. Az ötvenes évek elejéig még halálos eseteket is feljegyeztek a trichincllafertőzések krónikájában. Az utóbbi időben sikerrel kezelik kórházban, de a zavartalan egészség bármelyik átvészelt fertőzésnél többet ér. (k—ó) Rossz szokás, hogy egy- egy gazdasági évre visszatekintve, többnyire csak az új létesítményeket vesszük számba, azokkal dicsekszünk. Pedig ugyanilyen fontosak a felújítási munkák: egy-egy öreg középületünk újjászületése felér sokszor egy új felépítésével. 1981-ben majd’ 18 millió forintot fordítottak kórház- és rendelőintézeti rekonstrukciókra Miskolcon. A Semmelweis Kórházban felújították, a sebészetet, az urológiát és a gégészetet. Ez összesen 7 millió forintba került. A rendelőintézetben a nyílászárók cseréjét 4 és fél millióért végezték el. A Vasgyári Kórházban is dolgoztak a tatarozók: a rendelőintézetben, s a kórbonctani részlegben 8 millió forint értékű munkát végeztek. Hét általános iskolában, két óvodában és hét szakközépiskolában, kollégiumban, illetve gimnáziumban végeztek tavaly különböző felújító munkákat. Hétmillió forintot költöttek el a Miskolci Nemzeti Színház elektromos hálózatának és fűtési rendszerének rekonstrukciójára. jjc A felújítási munkáknál legtöbbször a 1 hagyományos kőmű cesmu nkára van szükség: előkerül a malterosvödör és a »kanál is. A DH várospolitikai fóruma Torles szak a természet hitelét! ♦ Dolgos kéz után síró parlagok ♦ 7 ermöföítí-veszteségünk ♦ Ligetet a szemétbánya helyén a látvány most lesújtó. Pedig a Csorba-telepi tavak — a szükséges rekultiváció után — a vízisportok országos hírű otthonává válhatnának. ......... (Laczó József felvétele) Sok decibel ellen Siletta A Pamutfonőipari Vállalat miskolci gyára nem tartozik a csendes üzemek közé. A gyűrűs- és a BD-s üzemrészben állandóan 52—96 decibel zajt okoznak a gépek; több mint 240-en ,— többségében nők — dolgoznak itt. Az üzemorvosok rendszeresen vizsgálják a hallásukat, s ha valakinél károsodást észlelnek, más munkakörbe helyezik . Ezekben az üzemrészekben kötelező a fülvédő, a füldugó használata. Többfajta ilyen jellegű munkavédelmi eszközt adnak a dolgozóknak. Ök a legjobban a Sileta nevű finn füldugót kedvelik, amelynéft fémpántja van. Hasonlóan jónak tartják a SZOT Munkavédelmi Kutató Intézete által kidolgozott műanyagpántos f ülvédőt. Ezen kívül választhatnak a svéd műanyagpántos füldugó, a Bilson svéd vatta, és a hasonló gyártmányú, hártyával borított füldugók között. Egy-egy ilyen munkavédelmi eszköz korántsem olcsó, darabonként 300 forintba kerül. A iányok-asszonyok leginkább azt a típust Szeretik, amelyiket nem kell a fülbe dugni, és szünetekben köny- nyen levehetik a fejükről. Természetesen akik szemüveget viselnek, azoknak csak a svéd vatta az egyetlen megoldás. A pántos fülvédők ugyanis csupán úgy érnek valamit, ha szorosan a fülre tapadnak. Iroda a fogyasztókért Közös fogyasztói irodát hozott létre a Tiszántúli Áramszolgáltató és a Tiszántúli Gázszolgáltató Vállalat Debrecenben, a Batthyány utca 17—19. szám alatt. Az iroda korszerű körülmények között teszi lehetővé a villanyszámlák kiegyenlítését, a számlák helyesbítését, s ott intézhetik ezután a megye- székhely lakói a névátírásokat, a hibabejelentéseket is. Holnap tartja tanácstagi fogadóóráját Gáspár Sándor. Erdei Termékeket Feldolgozó és Értékesítő Vállalat, Szentpéteri kapu 5—7. szám, 17 órakor; dr. Mártonná dr. Boda Klára, pártalaoszerve- zet. Széchenyi út 105. szám, 17 órakor; dr. Nagyné Tóth A jövőnkért érzett jogos aggodalommal figyeljük, milyen mohón falja a természetet mindaz, ami az iparosítással, a természeti kincsek gyorsuló ütemű kiaknázásával — időnként: kirablásával —, s az urbanizációval együtt jár. Brazíliától kis hazánkig vészesen fogynak az erdők, mezők, szántók. A folyamat egyelőre megállíthatatlannak tűnik, s már annak is örülhetünk, ha legalább lassítani tudjuk addig is, amíg vissza tudjuk fizetni föld-anyánk, nak, amit kizsaroltunk tőle. Butykosokkal, degeszre tömött szatyrokkal megrakott társasággal utaztam az ünnep előtt föl az avasi lakótelepre. Régen, vagy talán még sohasem járhattak erre (alighanem a közelmúltban költözött a hegyre miskolci rokonuk), mert hangos csodálkozásra indította őket a vé- gesincs betonvályúkkal, támfalakkal telezsúfolt hegyoldal látványa. Csodálkozásra, de némi tiszteletre is, mert lám, még híre-pora sincs a házaknak errefelé, mégis , mennyi, anyag, munka fekszik máris a kopasz lejtőben. Szomorúan, és a helybeli i dolgokkal — ha nem hízelgők is ránk nézve — kény- | szerű közösséget vállaló ember rösteikedésével hallgat- | tam utastársaimat a buszon. Mert ez a betonnal belelt, s szabdalt, hegyoldal valójában intő példa arra, mivel jár a gondatlan, szakszerűtlen felmérő és területelőkészítő munka, mennyi bajt hoz ránk, ha avatatlan kézzel felbillentjük egy táj érzékeny egyensúlyát. Ka az avasi kártételről nem is, de sok más hasonló tettünkről szó esett a városi tanács legutóbbi ülésén. A föld, az élővilág és a táj védelme címet viselte a vitára bocsátott jelentésnek e témakörrel foglalkozó fejezete. Ha rajtam áll, inkább így fogalmazom meg a címet: ...védelmével kapcsolatos teendőkről. Mert a jelentés készítői tiszta lélekkel inkább csak arról beszélhettek ma még, hogy kell, mint kell cselekednünk ezután, módjával nyújtózkodva az anyagiak szűkre szabott takarója afatt. A város közigazgatási területének 35 százaléka mezőgazdasági termőterület, melynek 40 százalékán nagyüzemi gazdálkodás folyik. A hivatalos minősítés szerint e földek közepes minőségűek, ám arra is utal — noha nem eléggé határozottan — a jelentés, hogy a talajerő-utánMargit, 1/4. sz. pártalapszer- vezet, Széchenyi út 105. sz., 17 órakor. Pénteken tartja tanácstagi fogadóóráját Seres Attila, Zalka Máté Gépipari Technikum, Kun Béla út 10. szám,, 18 órakor. pótlás is sok kívánnivalót hagy maga után. Elgondolkoztató, vagy még inkább tettekre serkentő a következő megállapítás is: a parlagterületek fogyatkoznak ugyan, de igen lassan. Pedig e folyamat meggyorsítása kívánatos, hiszen a nagyüzemi mezőgazdaság számára szétszórtságuk miatt haszno- síthaíatlan területeken virágzott ki a kiskertmozgalom. A parlagok felmérése folyamatban van, reméljük, bérbeadásukra sem kell sokáig várnunk. Változatlanul sarló és kasza után sírnak azonban városszerte — különösen a külterületeken — az útpadkák, árokpartok, s az állami vállalatok kezelésében — kezelésében? levő területek. Figyelemmel kísérhettem, mennyi utánajárásába került a város vezetőinek, amíg az illetékes minisztérium hozzájárult egy mezőgazdasági hasznosításra is alkalmas földterület kisajátításához. Nyomós városfejlesztési indokok szóltak a kérelem mellett, és mégis .,. Irtózom a bürokratikus huzavonától, de ez esetben — remélem, nem tévedek! — másról volt szó. Százszor is meg kell gondolniuk a döntési joggal felruházottaknak, milyen célra és mennyit adnak abból a földből, melyen az ország kenyere megterem. Miskolcon az elmúlt három évben egy százalékkal csökkent a fentiekhez hasonló okból kisajátított. mezőgazdasági művelésre alkalmas földterület A csökkenés mértéke az országos átlag alatt marad, az viszont nagy kérdés, hogyan minősíthetjük az országos átlagot?! De ha már el kell venni valahány hektár földet valahol, hogy raktárak, utak, lakónegyedek épülhessenek, akkor legalább pótoljuk a veszteséget másutt! A lyu-. kóvölgyí bányapatak völgy* és a Nyirjes-dűlő a felmérések szerint összesen 50 hektárt kínál. Természetesen nem ingyen. Idézem a jelentét: „Mezőgazdasági művelésük melioratív beavatkozás után válna lehetségessé. Ez azonban — a vízrendezéssel együtt — hektáronként 40 ezer forintba kerülne.” Kevés a pénzünk, de ha van biztosan visszatérő, kockázat nélküli beruházás, a parlagföldek feljavítása és megművelése biztosan ilyen! További 60 hektár erdővel, parkkal, sportligettel, üdülő- területtel gazdagodhat a város a régi szeméttelepek (például a lyukóvölgyi) és az elhagyott kőbányák (például a tapolcai) rekultivációja útján. A Csorba-telepi tavakon felhagytak a kavicsbányászattal. A kavicskotró vállalat törvényszabta kötelessége a táj helyreállítása, rendezése. Bár lenne hozzá elég erő és következetesség, hogy e munka a régen dédelgetett szép tervek szellemében haladjon, és a Csorba-telepi tavak környékén a vízisport egyik országos jelentőségű központja alakulhasson ki. Ma még kétséges, mi lesz a sorsa a tapolcai Várhegyen elhagyott mészkőfejtőnek. A szakemberek szerint itt is kialakíthatnánk egy olyan kultúrparkot, melynek látogatói hasznos ismereteket szerezhetnének a kizárólag e tájra jellemző földtani jelenségekről. Csupán néhányat ragadtam ki a tájvédelemmel kapcsolatos teendők sokaságából, így együtt hallva, olvasva mégis reménytelenül soknak tűnhet a feladat. Nos. valóban nem kevés. De minél később látunk munkához, annál nagyobbra duzzad az adósságunk, és ne feledjük: a természet hitelezőképessége véges! BÉKÉS DEZSŐ Városi tanácstagok fogadóórái
