Déli Hírlap, 1982. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-04 / 3. szám

A jég se az igazi, a lábbeli se bőrtalpú, de azért így is lehet sinkózni 3fc Játék az iskolában — a szünidő utolsó napján Kinek van szebb ruhája? Aki jobban dolgozik Borsodsziwákon így csinálják A cigánylakosság foglakoztatása Isméi az isloláta Véget ért a téli szünet, ma megkezdődött a tanítás az is­kolákban. Tegnap, a szünet utolsó napján az Avas-déli 3. számú Általános Iskolában jártunk. Miskolc egyik legnagyobb létszámú általános iskolája, 1550 tanulója van. Ötven ta­nulócsoporttal és tizennyolc napközis csoporttal nyolc­vanhárom pedagógus foglal­kozik. Ottjártunkkor Dózsa Lászlóné napközis nevelő fel­ügyeletével öt kisdiák ját­szott a foglalkoztatóban, ezt megelőzően az udvaron sin- kóztak. Az új évben új napközis helyiségekkel bővült a 3-as. Hat lakást kaptak, így az a hat napközis csoport, amelyik eddig az Egészségügyi Szak- középiskolába és a 101-es Szakmunkásképző Kollégiu­mába járt „szomszédolni”, át­költözhet ezekbe a lakások­ba. Étkezésükről az Egyetem étterem gondoskodik. (A fel­sőtagozatosok egyébként az Egészségügyi Szakközépisko­lában étkeznek, a többiek sa­ját iskolájukban.) A szünetben napközi ügye­letet és úttörőügyeletet tar­tottak a 3-asban, szánkózni, korcsolyázni vitték azokat a gyerekeket, akik azokban a napokban sem voltak „hűtle­nek” iskolájukhoz. Sokan jöt­tek el a 30-án megtartott vi­dám óévbúcsúztató ünnepre. Mint Lajos Árpádné igazgató elmondta, a szünetre kevés gálatában; Társadalmi össze­fogással megvalósítható fej­lesztési javaslatok az ellátás a városkép, a városiasodás, összességében a városi köz­érzet javításáért; Miskoi. város népességének egészség- ügyi állapota, javaslatok a negatívumok megelőzési, megszüntetési, illetve rehabL litálási lehetőségeire. A pályázatokra a tanács végrehajtó bizottsága pálya- díjakat biztosított, s megbíz­ta a tanács általános elnök helyettesét a lebonyolítássá • valamint a díjazott pályáza tok gyakorlati hasznosításé val kapcsolatos feladatok el­végzésével. után az iskola felvonókat is bérelt, a kezdők is legalább harminc-negyven órát gya­korolhatnak egy hét alatt, a •haladók pedig akár napi nyolc órát is tanulnivalót adtak a diákok­nak, inkább olvasásra buzdí­tották őket. Tanárok és diá­kok egyaránt örülnek a hír­nek: remény van rá, hogy ebben az évben végre végleg megjavítják a tetőt, mely kezdettől fogva beázik, nem éppen jó bizonyítványt állít­va ki a felelősökről. És hogy milyen lesz a gyerekek bizo­nyítványa? Bizonyára ilyen is, olyan is. Még hátravan egy huszáros hajrá az iskolai félévből, a jegyeket január­ban zárják le, a bizonyítvá­nyokat február elején oszt­ják ki. A cigánylakosság foglalkoz­tatásáról szóló megyei sta­tisztikában olvasható: külö­nösen sok cigányszármazású dolgozót foglalkoztat a bor- sodsziráki termelőszövetkezet. Sok szakmunkással, illetve betanított munkással dicse­kedhetnek. • EGYENLŐ A MÉRCE Bottya Pétert, a termelő- szövetkezet elnökét kérdez­tük, hogyan is sikerült meg­gyökereztetniük ezt a 128 dolgozót? — A szövetkezet megala­kulásától kezdve programunk volt, hogy egyre nagyobb lét­számot foglalkoztassunk. De nem ment egyik napról a másikra; végtelen türelem­re, és sokak részéről alap­vető szemléletváltozásra volt szükség, hogy a munkára való nevelésről, erkölcsi és anyagi segítségükről ne mondjanak le, akik erre hi­vatottak. Korábban még ked­veztünk is nekik, de ma már az egyenlő elbírálás hívei vagyunk. S ott tartunk, hogy a munkahelyi konfliktusok nemcsak az ő köreikből adód­nak. Hogyan sikerült ezt a kedvező változást elérni? Zseni az almával Neve a híres alma- kísérlettel kapcsoló­dott egybe: Newton, a világhírű angol fizikus és csillagász így jött rá a nehézségi erő tör­vényszerűségeire — a korabeli pletyka sze­rint. Ez persze, mit sem változtat azon, hogy kora legnagyobb láng­elméje volt: tükrös távcsövet szerkesztett, megmagyarázta az ár­apály-jelenséget, ki­számította a bolygók tömegét, foglalkozott a hang terjedésével és a hullámj e1 enségekkel. Ma ünnepeljük szeleté- sének 340. évforduló­ját. Sokfajta segítséget adtunk, a I lakásépítési kölcsöntől kezd- i ve a kiemelt szociális segé- | lyig. A termelőszövetkezel nagy előnye, hogy több ága­zat közül lehet választani. Aki az állattenyésztésben nem találta meg a számítá­sát, a tsz-en belül mással is próbálkozhatott. Többen így váltak szakmunkássá, s let­tek gépkocsivezetők, trakto­rosok, vagy esztergályosok Legutóbb sok fiatal lány kezdte meg munkáját a mű­anyagfeldolgozó üzemben. Látják, hogy boldogulnak, s elkezdtek egymással versen­geni: kinek szebb a lakása, kinek csinosabb a ruhája. • BEOSZTÁS ÉS FIZETÉS A megyei tanács mezőgaz­dasági és élelmezésügyi osz­tályának beszámolója szerint is eredményesebb . a cigány­származású dolgozók munka­helyi beilleszkedése a kis­községekben, mint a nagy városokban. Ezt mutatja a statisztika is, miszerint emel­kedett a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma. A foglalkoztatottak 30 százalé­ka tagként, 56 százalékuk ál­landó alkalmazottként dol­gozik a tsz-ekben. A legjob­ban akkor kötődnek a mun­kahelyhez, ha a tagság sorai­ba fogadja őket. Ennek vi­szont előfeltétele az egy-két éves alkalmazotti munkavi­szony. A beszámoló arra is hoz példát, hogy a rátermet­Miskolcon is lehetne Manapság divat ékszert ajándékozni, s ezt a lehető­séget messzemenően ki is használják a „gagyizók”, akik valódi trombitarézből ké­szült gyűrűket árulnak arany gyanánt. így tehát egy kicsit bizalmatlanok vagyunk az aranytárgyakkal szemben, még akkor is, ha régi csalá­di ékszer az, amit ajándékba nyújt át a nagymama vagy nagybácsi. Szeretnénk tudni pontosan, hogy mennyit ér, és miből készült. Ennek az eldöntése azonban nem is olyan egyszerű. Laikusnak nem sokat mon­danak a fémjelek: a leg­újabbakat sem nagyon is­merjük, s a dolgot tovább bonyolítja, hogy az elmúlt száz év alatt há~ romszor változtatták meg a fémjelek rendszerét. Tehát szakemberhez kell for­dulnunk. Pesten ez viszony­lag egyszerű, hiszen az ék­szereladással, -vétellel fog­lalkozó bizományi boltok sok szakképzett becsüssel rendel­keznek. Városunkban a Bi­zományi Áruház boltjainak nincs ilyen „jogosítványa”: csak a zálogházi fiók fog" lalkozhat az arany- és ezüsttárgyakkal. A zálogházban természete­sen elsősorban azt mondják meg, hogy ők mennyit adnak tek vezetői munkakörbe ke­rültek. A megye termelőszö­vetkezeteiben közülük 14 kö­zép-, illetve alacsonyabb be­osztású vezetőt találunk. Hogy tartósan megmarad­nak-e egy közösségben, azt munkahelyi közérzetük, anya­gi megbecsülésük erősen be­folyásolja. A szakképzettség és a begyakorlottság függvé­nyében a bérek és a fizeté­sek igen nagy szóródást mu­tatnak. 1980-ban például a legalacsonyabb átlagbérük a szövetkezetekben 1400 forint volt; a legjobban kereső ci­gánydolgozó 4518 forintot kapott. A mezőgazdaságban dolgozó cigány munkaválla­lók átlagbére 3000 forint volt. (Az összes munkavállalók megyei átlagbére 3537 forint.) • TÁRSADALMI FELADAT A cigánylakosság helyze­tével foglalkozó megyei ko­ordinációs bizottság múlt évi decemberi ülésére készült e beszámoló. Egységes recept persze, itt sem hangzott el a borsodsziráki példa hatható­sabb alkalmazására. A ci­gánylakosság beilleszkedése, helyzetük jobbítása továbbra is fontos társadalmi feladat. A megyei koordinációs bi­zottság az idei munkaterv szerint értékelni fogja, hogy az állami és a társadalmi szervezetek miként folytat­ják e munkát O. E. ékszerbizományi a felkínált ékszerért • Per­sze. ebből is kiderül, hogy mennyit is ér az a gyűrű vagy lánc, de tulajdonképpen hivatalosan, külön érték- becsléssel ők sem foglalkoz­nak. A vállalat miskolci szak' embereinek régi vágya, hogy városunkban is le­gyen ékszerbizományi. Sokan vennének itt is érté­kes, művészi kidolgozású, ne­mesfémből készült tárgyakat, s akadnak olyanok is, akik el­adnának egy-két darabot a családi örökségből. Ilyenkor nemcsak a súly, a nemes­fémtartalom határozná meg az árat, hanem a tárgy kora, az ötvösmun­ka finomsága, egyszóval mindaz, ami szép­pé és értékessé teheti. Ha már aranyról esik szó, nem árt, ha tudjuk: azokat a nemesfémtárgyakat, ame­lyeken nincs fémjelzés, be lehet adni a Nemesfém­vizsgáló és -hitelesítő In­tézethez, Budapestre, ahol elvégzik a vizsgálatokat, s minősítve a beadott tár­gyat, ékszert, beleütik a megfelelő fémjelet Az akadémiai bizottsággal közösen A városi tanác« pályázatai y Miskolc megyei város Ta­nácsa a közelmúltban a Mis­kolci Akadémiai Bizottsággal közösen pályázatokat hirde­tett az 1982-es és az 1983-as évre. A témakörök: Miskolcipa­ri struktúrájának várható és szükséges változásai az ez­redfordulóig; Miskolc város és közvetlen vonzáskörzete, infrastrukturális és ellátási kapcsolatai, a szükséges fej­lesztés főbb irányai; A fog­lalkoztatottság szerkezetének alakulása Miskolcon, különös tekintettel a demográfiai hullám várható kihatásaira; Természet- és műemlékvéde­lem az idegenforgalom szol­Szihszói diákok sítákora Minden diákja síel a szik­szói Szepsi Csombor Márton Gimnáziumnak, az iskola ál­tal szervezett bánkúti tá­borban. Január 15-ig száz­húsz fős csoport'sajátíthatja «4 a sportág alapelemeit. Mi­Cserbenhagyott fkán A Miskolc környéki utakon, különösen Mezőcsát felé ha­ladva, gyakran találkozhatunk tipegő fácánokkal és kecsesen futó szarvasokká!. A két vad közös tulajdonsága, hogy bár­melyik képes súlyos kárt okozni a robogó gépkocsiban. A va­dásztársaságok, s az Állami Biztosító szakemberei a meg­mondhatói. hogy az utóbbi időben sok baleset történt az autók, s a vadai szerencsétlen találkozásakor. Akárhogyan zajlik is le az ütközés, mindig a szarvas, a nyúl, a vaddisznó vagy éppen a fácán húzza a rövidebbet. Ma már minden jár­művezető tudja, hogy az ezzel kapcsolatos kárát — ha sza­bályszerűen jár el az ügyben — megtéríti a biztosító. Értesí­tenie kell a területen illetékes vadásztársaságot, és ott iga­zolást adnak a baleset körülményeiről. Minden vadásztár­saság hektáronként 50 fillért fizet a biztosítónak, s ennek alapján mentesülnek a vadak okozta károk közvetlen felelős­sége alól. Az ilyen jellegű baleseteknél koránt sincs könnyű dolga a gépjárművezetőknek. A hajnali és az éjjeli órákban — amikor a községi tanácsokon senki sincs bent — nem olyan egysze­rű feladat vadászt keríteni és igazolást szerezni a történtekről. Ráadásul a gépjárművezető kötelessége a kocsijával „elejtett” vadat beszolgáltaín: a vadásztársaságnak, illetve a MAVAD- nak. A nagyobb testű állatoknál szigorúan megtartják az elő­írásokat, ám a kisebbeknél nem mindig. Gyakran előfordul — különösen, ha a gépjármű karosszériáján nem esett sérü­lés —, hogy az elgázolt fácán vagy nyúl utasa lesz az élete végét okozó autónak. Ilyen esetekben egyszerű mentséggel szolgálnak a szabálysértés elkövetői: nem volt szívük cser­benhagyni az elgázolt fácánt... (szántó) Fémjelek rendszere Csőn-csőn $yűrű„. <k—ó) A szünet utolsó napia...

Next

/
Thumbnails
Contents