Déli Hírlap, 1982. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-30 / 26. szám

h to X-A Tanácsok felvételizőknek ’ t (CIKK A 2. OLDALON) Á Miskolci emlékek Jávor Pálról (A 2. OLDALON) * POLITIKAI NAPILAP * XIV. ÉVFOLYAM, 26. SZÁM 1982. JANUAR 30.. SZOMBAT | ÁRA: 1,40 Hí Ma reggeli telefon ki Újítási ] Magazin idei éve Ősszel adtunk hirt arról, hogy ez év januárjától kezd­ve rendszeresen megjelenik a? Cjítási Magazin. Ez a ki­advány negyedévenként ke­rül a megrendelők kezébe, s tájékoztatást ad a vállalatok­nál alkalmazott és bevált, de másutt is hasznosítható mód­szerekről, újításokról és ta­lálmányokról. Dr. Jandek Gézát, a Tán­csics Szakszervezeti Könyv- és Folyóirat Kiadó igazgatóját, a magazin szerkesztő bizott­ságának vezetőjét arról kér­deztük: mit tartogat olvasói­nak áz Újítási Magazán az idén? — Ősszel a mintaszámúnk­ból 15 ezer példányt eljuttat­tunk az újítóknak, újítással foglalkozó szakembereknek, vezetőknek, brigádvezetők­nek. Tanácskozásokat tartot­tunk nyolc helyen az ország­ban, megvitatván az újítással kapcsolatos gondokat El­mondhatom. hogy a magazin rendkívül kedvező fogadta­tásra talált, hiszen olyan köz­vetítő, információs szerepet tölt be, amire az intézmé­nyek, gazdálkodóegységek nem képesek. Rengeteg újí­Nulla fok fölött Eleinte országszerte borult idő lesz, többfelé havazás­sal. havas esővel, esővel. Ké­sőbb nyugat felől csökken a felhőzet. Egyre kevesebo he­lyen valószínű csapadék. Az északnyugatira forduló szél fokozatosan megerősödik. A várható legmagasabb nappali hőmérséklet ma 2 és 7 fok között lesz. Bánkúton —3 fok van és a hó vastagsága el­éri a 45 centimétert. Sízésre kiválóan alkalmas. tást javaslatot kap szerkesz­tőségünk, van miből összeál­lítani a következő számokat. Március végén jelenik meg az idei első magazin, de már a májusi szám megtöltéséhez is elegendő anyagunk van. Má­jusban különkiadást jelente- j tünk meg: Száz kérdés, száz felelet az újításról címmel. Ezután júniusban, szeptem­berben, majd novemberben jelenünk meg. Az újítók kí­vánságának teszünk eleget azzal, hogy a problémák bon­colgatásánál minden esetben hivatkozunk a jogforrásokra is. Remélem, hogy sok olyan intézményt, gazdálkodóegy­séget sikerül aktivizálnunk a jövőben, amelyek még egye­lőre nem fordítanak kellő fi­gyelmet az újításokban rejlő lehetőségeinkre. A miskolci munkásőrökre mindig lehetett számítani — hangsúlyozta a városi pártbizottság első titkára Negyedszázados a Munkásőrség Az Oprendek zászlóalj ünnepsége !■ I* Kitüntetést adtak át az alapító tagoknak Pattogó induló hangjai töltötték be tegnap a Mis­kolc városi sportcsarnokot. A Vörös Csillag Érdemrenddel kitünteteti miskolci Oprendek Sándor munkásőr-zászlóaij tagjai, hozzátartozóik, s mis­kolciak százai gyülekeztek, hogy a Munkásőrség alapí­tásának 25. évfordulója alkal­mából rendezett ünnepi egy­séggyűlés részesei legyenek. Molnár Miklós zászlóaljpa­rancsnok tett jelentést Dró­tos Lászlónak, az MSZMI- Miskolc városi Bizottsága el­ső titkárának, majd Kulcsár Imre a Miskolci Nemzeti Színház művésze mondott verset, a Bartók Béla Zene- művészeti Szakközépiskola íűvószenekara (vezényelt Se-. reg János) és a Földes Fe­renc Gimnázium vegyeskara (vezényelt Juhász Tibor) adott nagy sikerű műsort. Az ünnepség résztvevőit — akik között ott volt a Mun­kásőrség 193 alapító tagja is —, valamint a meghívott ven­degeket — közöttük Huszár Istvánt, az MSZMP Közpon­ti Bizottsága tagját, a Társa­dalomtudományi Intézet fő­igazgatóját, Juhász Pétert, a megyei párt-végrehajtóbizort- ság tagját, a Mezőkövesd vá­rosi-járási Pártbizottság első titkárát, Soós Ottót, a Mun­kásőrség Borsod megyei pa­rancsnokát, valamint váro­sunk állami és társadalmi szervezeteinek, a munkásőrö­ket foglakoztató vállalatok­nak, intézményeknek a veze­tőit — dr. Kovács László, a Miskolc városi Pártbizottság titkára köszöntötte. A jelen­levők egyperces néma felál­lással adóztak a közelmúlt­ban elhunyt Csorba Bálint és Vcurga Ignác emlékének, akik mindketten a Munkásőrség miskolci alapító tagjai voltak. Dr. Kovács László ismer­tette a Magyar- Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának a Munkásőrség ala­pításának 25. évfordulója al- x almából küldött leve; n amelyet Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsá­gának első titkára írt alá. Ünnepi beszédet Drótos László mondott. Bevezetőjé­ben emlékeztetett rá: az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottsága a párt újjászerve­zésével egyidőben már 1956 decemberében feladatként je­lölte meg a nagyüzemi mun­kások felfegyverzését. A ha­tározat, majd a forradalmi munkás-paraszt kormány rendeletének megjelenése után Miskolcon is döntöttek arról, hogy az ország második legnagyobb városában, vala­mint Miskolc járásban zászló- aljnyi munkásőregységet szervezzelek. 1957 márciusá­ra, öt századba tömörülve, megjelentek városunk "utcáin a kékoverallos, dobtáras géppisztollyal felszerelt mun­kásőrök. A miskolci zászló­alj sikeresen teljesítette ez időben feladatát a közrend, a közbiztonság megszilárdítása érdekében. (Folytatás a 2. oldaion) ki Elnöki Tanács ülése & Franciaország és az NSZK nem alkalmaz gazdasági szank­ciókat a Szovjetunió ellen,— jelentette be Bonnban, az egy­napos tanácskozásuk után rendezett sajtókonferencián Hel­mut Schmidt, az NSZK (jobbról) és Pierre Mauroy francia kormányfő. Az El-íííjSí Tanáé* tegnapi ülésén megerősíteate a Ma­gyar Népköa&rsabég és a-Je- meni Népi DemokiAaUkus Köztársaság között kötöd barátsági és együttműködési saBteőüésT. Megtárgyalta az ülnöki Tanács a beiügymi- rissater jefcmése alapján a honosítási, vissaahonositási és a-mí^Éuvdfiarnfpolgá'rsági kö­telékből való elbocsátási ügyek M, évi intézését, va­lamint az igazság ügy mifős il­leme k a kegyelmezési eljá­rás során szerzett tapaszta­latait. Bírákat mentett fel és választott meg, végül egyéb ügyekben döntött az Elnöki Tanács. Hétfőtől Téli vá A ruházati kereskedelem hagyományos engedményes vásárral búcsúzik idén is az őszi—téli szezontól. Az ak­ció február 1-én, hétfőn kez­dődik, és két hétig, február I3-ig tart. A vállalatok, szövetkezetek saját maguk jelölik ki az en­gedményes árusítást végző boltokat, önállóan döntenek a kedvezményes áruk köréről, s az engedmény mértékéről is. A Cenrum Áruházak — eredeti fogyasztói áron — a tavalyinál 15 százalékkal na­gyobb — Budapesten 240 millió, a vidéki áruházakban 160 millió forintos — áru­alappal kezdik a kiárusí­tást, főként télikabátokkal, női ruhákkal, öltönyökkel és téli lábbelikkel, s idén első­ízben kötöttárukkal várják a vásárlókat. A Skála-hálózatban, a kö­vetkező két hétben 193 mil­lió forintos árukészlet érté­kesítését tervezik, a sláger­cikkek: női és féríikabálok, ruhák, kardigának, férfiingek és gyermekkonfekció, de ol­csóbban adnak egyes ágyne­műgarnitúrákat, méterárukat és téli sportszereket is. Az engedmény mértéke az elmúlt évekhez hasonlóan, az áruházakban, ruházati és ci­pőboltokban 30—40, helyen­ként 50 százalékos lesz. un MM Leonyid Brezsnyev és az SZKP vezetői búcsúztatták ei tegnap a Vörös téren meg­tartott gyászán népségén Mi­hail Szuszlovot, az SZKP KB Politikai Bizottságának most elhunyt tagját, a Központi Bizottság titkárát. Szuszlovot a Lenin -mauzóleum mögött, a kommunista párt és a szov­jet állam kimagasló vezetői­nek sorába temették el. A nyolcvanadik életévében elhunyt kiváló kommunista vezetőtől csütörtökön és pén­teken délelőtt tízezrek vettek búcsút a Szakszervezetek Há­zának oszlopcsarnokában fel­állított ravatalnál. A rava­talon elhelyezték a megemlé­kezés koszorúit, köztük az MSZMP Központi Bizottsá­gának koszorúját is. „Utolsó lehetőség..."* Rendezni a sorokat — A szükségállapot nem veszi le a párt válláról sem a tegnapért, sem a máért, sem pedig a holnapért viselt fele­lősséget. A szükségállapot csupán egy utolsó lehetőséget nyújt a pártnak, hogy felül­vizsgálja hibáit, számba ve­gye igazi erőit, rendezze so­rait. A szükségállapot lehető,, séget teremt a párt számára ahhoz, hogy levonja a múlt tapasztalataiból eredő követ­keztetéseket — hangsúlyozza Albin Siwak, a Lengyel Egye­sült Munkáspárt KB Politikai Bizottságának tagja1, a Zol- nierz Wolnosci szombati szá­mában. ‘ Siwak cikkében sürgeti, hogy a LEMP mielőbb legyen közzé egy nyilatkozatot, vagy kiáltványt, amely kifejezi, hogy a pártnak célja és szán­déka a munkásosztály au­gusztus (1980) utáni vívmá­nyainak védeimezése, áz or­szágban végbemenő demokra­tikus változások szocialista jellegének, megőrzése.

Next

/
Thumbnails
Contents