Déli Hírlap, 1982. január (14. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-28 / 24. szám
a miskolciaké a szó Rovatvezető: Nyikes Imre — Postacím: Déli Hírlap. Miskolc 3501. Pf. 39. — Tel.: 18-225 Ragaszkodó vevők — avagy vihar két bolt körül Nemrég foglalkoztunk azzal, hogy miért kellett az Árpád utcai 911-es ABC vezetőjét és a bolt személyzetét a Kiss tábornok utcai 922-es ABC-be irányítani, az ottaniakat pedig az Árpád utcaiba. Ezzel kapcsolatban, válaszolva Békefi Gyuláné panaszos kérdésére, kifejtette véleményét Ámbriskó Dezső, a Miskolci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat vezetője is. Ezzel részünkről lezártnak tekintettük az ügyet. Hogy most mégis ismételten foglalkozunk vele, azt az indokolja, hogy gyors egymásutánban két levelet kaptunk, telefonon is elmondták véleményüket a vásárlók, s megkeresett bennünket a vállalat. Sőt, a vevők a lakókörzet tanácstagját is megkeresték. a csere semmissé nyilvánítása érdekében ... Üjabb két levélírónk: Ónodi János (Miskolc, Marx Károly u. 100.) és Dévényi Pál (Miskolc, Árvíz u. 2.) közül Ónodi János a 922-es ABC volt vezetőjét, Dudás Istvánt és személyzetét Veszi védelmébe, mondván: „A bolgárföldi lakók segítségért folyamodtak Szűcs Sándor tanácstaghoz, hogy legyen segítségükre a 922. sz. ABC eredeti személyzetének visszakozásában ... Ennek jogosságát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a bolgárföldi lakók a 101 B-s járat utasaivá váltak, ezzel járnak ki vásárolni a 917-es ABC-be, az általuk megszokott és megkedvelt Dudás István személyzetéhez.” Dévényi Pál így fogalmaz: „Nincs további nyugtalanságnak helye, nem kell a dolgozókat visszairányítani, mert bizonyos fokú cserékre, személyi változásokra időnként szükség van. Ez — véleménye szerint — a vásárlók érdekeit szolgálja.” Hasonló a mi véleményünk is. Nevezetesen úgy gondoljuk, ha a vállalat úgy látta jónak, s nyilván megvolt rá az ok, hogy a két holt személyzetét ki kell cserélni, az egyedül az MÉKV-ra tartozik. Szép dolog mindenképpen, hogy a vevők egy része ragaszkodik a megismert, régi vezetőhöz és személyzethez, ám ennek semmiképpen sem lehet alárendelni vállalati érdekeket. Különben is, ha mindkét gárda olyan kitűnő, ahogyan Békefi Gyuláné és Ónodi János ír róluk, senkit sem kell féltenünk attól, hogy pórul járt, hiszen biztos, hogy' rövid időn belül bizonyítanak, azaz megszerzik a vásárlók bizalmát. t?gy gondoljuk: egy-két hét elteltével mindkét tábor pénztárcája és szíve is megnyílik majd ismét, az új vezető és az új személyzet előtt is. Ny. L „...a Tiszai pályaudvaron a VIII—IX. vágány között levő „D”-peron meghosszabbítását 1981 novemberében befejezték. A megftóssz'ábm- tott peron alkalmas a nagy szerelvényekkel közlekedő vonatok fogadására, úgy, hogy az utasoknak nem kell a magas kocsilépcsőkről a feltöltetlen peronra lépni, hanem kényelmesen szállhatnak le. E lehetőség miatt a korábban a VI. vágányra érkező Tokaj expresszvonatot a IX. vágányra irányítottuk át. Az utascsarnokban kapusi szolgálatot teljesítő dolgozónk megfeledkezett erről, s tévedésből a IX. helyett a VI. vágányt táblázta ki a Tokaj expresszvonat részére. Dolgozónkat ezért felelősségre vontuk. Kedves utasainktól a kellemetlenségért elnézést kérünk.” (A választ Miskolc Sándortól, a MÁV Miskolci Igazgatóságának vasút- igazgató-helyettesétől kaptuk a „Peroncsere, vonatindulás előtt” című panaszra.) „ ... hosszú időn keresztül nagyon sok gond volt a Baross Gábor utcai fűszer-csemege bolt kirakatával. Belső alakítgatását sokszor elvégeztük, próbálgatva a legjobb megoldást, hogyan lehetne valóban kirakatként felhasználni. Végül is bele kellett törődnünk, hogy ez nem lehetséges. A kirakat nem a bolt eladóteréből van kiképezve, hanem a raktárból. Nagy munka árán a rendszeres beázást sikerült talán megszüntetnünk, de a rendezés után az elhelyezett áruk — feltehetően az árut szállító tehergépkocsik mozgása miatt, hiszen a két kirakat között van a bolt raktári bejárata — szinte egy-két nap alatt összeomlottak. Igaz, ez nem lett volna baj, hiszen a „szigetelt” kirakatablakon keresztül is vastag porréteg rakódott az árukra, s emiatt néhány nap múlva ismét újra kellett volna rendezni a kirakatot. Éveken keresztül a legkülönbözőbb módon igyekeztünk árukirakatot csinálni — sajnos, sikertelenül... Ezért döntöttünk úgy. hogy a két, árukirakatként használhatatlan teret reklámcélokra használjuk fel, úgy, hogy beilleszkedjen az utca képébe, ugyanakkor a belső téret gazdaságosan, egyéb célokra hasznosítsuk. Az e rovatban nemrég közölt“ fotón láthatóan a raktári bejárat mellett még van két kisebb kirakat. Ezekben most is van áru, mert ezek rendezése lehetséges. Igaz, a jégvirágos ablakon át nem sok látszik az áruból. Ám itt is fennáll a veszély, hogy a megolvadt jégből származó víz majd aláfolyik, s tönkreteszi azt.” (A választ Mátyás Lajostól, a Miskolci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat igazgatójától kaptuk JFura kirakat” című cikkünkre.) Mikor jó a kocsonya? Ha benne van minden hozzávaló. Leginkább természetesen a láb, a fej, a fül, esetleg a farok. Mindez azonban már csak — legalábbis úgy tűnik — álom. Mert a kocsonyához való: hiánycikk. Több mint hét hete járom a boltokat, sajnos, eredménytelenül. S nemcsak a hagyományos kocsonyahúst nem kapom, hanem az újabbat, az előre cso- magoltat sem. Tanmesének is beillene .. Megjelent, bevezették, elfoKöszönöm a gondoskodást 1981. október 7-én kerültem a Semmel weis Kórház bőrgyógyászati osztályára. Ott igen gondosan és lelki- ismeretesen kezeltek. De nemcsak ápoltak, hanem gondoskodtak is rólam. Amikor megtudták, hogy magamra hagyatva, egyedül élek, segítettek elhelyezkedni az öregek II. számú napközi kotthonában. Ott is minden előítélet nélkül, kedvesen fogadtak, sőt, Jámboráé (Piroska) a lakásomon is járt, megnézte, milyen körülmények között élek, meghallgatta panaszaimat. Azóta is figyelemmel kíséri sorsomat, s mindenről értesíti Annusba vezető nővért, aki ugyancsak mindenben segít. Életemből eddig hiányzott az emberi szeretet, a megértés, s most ezt a kincset én is birtokolhatom. Ezért köszö- i netemet fejezem ki j mindazoknak, akiknek ebben része volt. Kazimir Gusztáv a miskolci III. kerületi Nagysándor utcai II. sz. öregek napközi otthonának lakója Ne játsszunk az utassal Január 15-én, a telekről hazafelé jövet jó előre észrevettem, hogy jön az autóbusz. Mivel a iyukói jára.t az esti órákban elég ritkán közlekedik, ugyancsak nekiiramodtam. Már-már úgy nézett ki, sikerül elérnem a kocsit — állt a megállóban, mintha rám várt volna , s amikor az ajtóhoz értem, becsapta azt az orrom eíótt. Nem voltam rest felkeresni őt a Marx téri megállóban. Nem tagadta igazamat, de ráadásul még durva hangon is beszélt velem. Nem egyedi eset, jó lenne, ha — tisztelet a kivételnek — nem játszadoznának az utasokkal egyes gépkocsivezetők. J. József Miskolc gadtuk, megszerettük, aztán mint a mesében: hol volt, hol nem volt az előre csomagolt kocsonyahús ... Pedig ez a konyhakész áru igazán kedvezett a dolgozó nőknek, valóban megkönnyítette a munkájukat. Most már csak remény marad bennünk: hátha még a strandszezon beállta előtt ismét megjelenik az üz- letekben. Mert hogy nyáron kapható lesz, abban szinte bizonyosak lehetünk. Cs. É. Miskolc Akadály a járdán Nem ritka látvány Miskolc főutcáján, a Széchenyi úton. a képen megörökített látvány. Vagyis, hogy a köztisztasági vállalat dolgozói által kiürített kukák órákon át a járdán maradnak. Nem kell különösebben magyaráznunk, mennyire akadályozza a forgalmat, s be is piszkíthátják a járókelők ruháját. Megtörténhet, hogy az illetékes házfelügyelő éppen nincs otthon, ám valahogyan ilyenkor is meg kellene oldani, hogy az üres kukák visszakerüljenek a lépcsőházakba. S. L. Miskolc Mettől medd g van nyitva a vasgyári csarnok? A vasgyári régi vásárcsarnokon ez látható kiírva: Nyitva naponta reggel 5-től 17 óráig. Ennek ellenére amikor 13.30 órakor be akartam menni vásárolni, már mindhárom ajtón lakat volt. Megkérdeztem a csarnok mellett levő virágárusnál, hogy csak véletlen-e ez, avagy mindig így van? Azt a választ kaptam, hogy rendszertelen a nyitvatartás ideje. Vagyis szerintem: a nyitvatartási időt nem tartják be. Tudom, ennek többféle oka lehet, ám az lenne a helyes, ha akkor a nyitvatartási időt is másképpen tüntetnék fel. Mondjuk az .lenne kiírva, amikor valóban nyitva van a vasgyári régi csarnok ... Milyen kötelezettségei és jogai vannak az állami telkek használójának? Pető László Miskolc, Fazola H. u. 15. sz. * Naponta tulajdonképpen 12 órát kellene nyitvatartani a vasgyári régi csarnoknak, a kiírás szerint — mondotta kérdésünkre Kuremszky A telek használója köteles a neki tartós használatba adott állami telek beépítéséről az- előírt módon és időben gondoskodni, az rendeltetésének megfelelően kell használnia, s ennek során a rendes gazdálkodás szabályai szerint kell eljárnia; őt terhelik a használati joggal járó kötelezettségek, s ő viseli az azzal kapcsolatos terheket, ideértve az adókat is. A tartós használatba adott állami telken a használó által létrehozott épület, egyéb építmény, berendezés, felszerelés, növényzet és általában ottani tevékenységének minden eredménye az ő tulajdona. Ha a telek használója valapiely szövetkezet, a tulajdonra/és használatára a szövekezetekről szóló jogszabályok és a szövetkezet alapszabálya az irányadók. A telek használója a beépítetlen állami telekre vonatkozó használati jogát nem ruházhatja át másra, de arról az állam, mint tulajdonos, a javára — a használatba adó útján — lemondhat. Az ilyen lemondást el kell fogadni, az tehát nem uta- síható vissza. Ha a telek használója az állami telken emelt épületre, lakásra, üdülő- vagy garázsegységro érvényes tulajdonjogát adásvételig csere-, ajándékozási, tartási stb. szerződéssel másra ruházza át, a használatba adónak az új tulajdonossal a használati jogra vonatkozóan — a telek területének változatlanul hagyásával — új szerződést kell kötnie. Ilyenkor a használatba adónak —t ha a leendő új tulajdonos kéri — a tulajdonjog átruházása előtt nyilatkoznia kell arról, hogy az új szerződést milyen használatbaadási feltételekkel köti meg. A használatba adó nem térhet el a közölt feltételektől Autósok figyelmébe! Űj típusú benzin- és dízelmotorral működő, személy- és tehergépkocsira egyaránt felszerelhető elektronikus fordulatszámláló műszert gyártanak sorozatban a zalaegerszegi Egyesült Zalavölgye Termelőszövetkezet műszerészműhelyében. Az integrált áramkörű, számkijelzéses műszer segíti a gépjármű vezetőjét abban, hogy gazdaságos fordulatszámmal üzemeljen a motor, és ne legyen túlfogyasztás. Ezen kívül az új műszer folyamatosan jelzi a megszakító állapotát is. A Zalaion nevű műszer már kapható a Műszaki Anyag- és Gépkereskedelmi Vállalat, az Autóker szaküzleteiben és az Ezermester boltokban. az új tulajdonos hátrányára, feltéve, hpgy az új szerződést a nyilatkozattételtől számított 94) napon belül megkötik. Természetesen az új tulajdonossal a használati jogra vonatkozóan nem kell új szerződést kötni, ha a lakáson, az üdülővagy garázsegységen levő tulajdonjog átruházása nem idéz elő változást az átfúrni' telek használójának személyében (tehát, ha a lakásnak, az iidüiő- vagy garázsegységnek a tulajdonosa állampolgár, a leiek használója pedig szövetkezet). Az állami telken emelt épület, lakás, üdülő- vagy garázsegység tulajdonjogának átruházásakor az új tulajdonosnak használat- bavétéli díjat kell fizetnie a használati jogért. Kivételt képeznek az alábbi esetek: — ha az új tulajdonos az átruházó tulajdonosnak közeli hozzátartozója, illetőleg cserevagy tartási szerződéssel szerzi meg a tulajdonjogot; — ha az átruházó tulajdonos kötelezettséget vállal arra, hogy 3 éven belül lakást épít, vagy egy éven belül lakást vásárol, a ha ezt nem teljesíti, az őt megillető időarányos használatbavételi díj és az új tulajdonost terhelő használatbavételi díj közötti különbözetet a tanács fejlesztési alapja javára megfizeti. László, a piacfelügyelőség gazdasági vezetője. — Ezt úgy oldják meg, hogy mind az állami, mind a magánkereskedők — főleg a forgalmat figyelembe véve — maguk szabályozzák a nyitvatartás idejét. Amennyiben az árusok bezárnak, a picacot is be kell zárni. Van kötelezően előírt nyitvatartás, de ezt a délutáni órákban aszerint hajtják végre, ahogy azt a piac látogatottsága megkívánja. Általában délután 3—4 óra között igen gyér a forgalom. A nyári hónapokban azonban „behozzák” ezeket a téli kihagyásokat, bár az előírt óraszámot így is mindig — a napoktól függően, tehát hétvégeken nyilván tovább tartanak nyitva — betartják. Hogyan gondozzuk a szobanövényeket télen? A növények átteleltetésére az olyan helyiség a legalkalmasabb, ahol a hőmérséklet fagypont alá soha nem süly- lyed, de a 14—15 Celsius-fo- kot sem haladja meg. A melegigényes növényeknél nagyon kell vigyázni arra, hogy minimum 16 Celsi- us-fok legyen a hőmérséklet, de ez még a gyakori ajtó- nyitogatásokkal se változhasson. A növényeket semmi huzat ne zavarja. A kaktuszok számára a 8—12 Celsius-fok az optimális, de a relatív páratartalom 60—80 százalékos legyen. Ügyelni kell arra, hogy +5 Celsius-foknál kevesebb és 15 Celsius-foknál több ne legyen a hőmérséklet ott, ahol a kaktuszokat teleltetjük. A pozsgás növények nagyon fényigényesek. Ezért lehetőleg mindig ablak közelében helyezzük el őket. Ügyeljünk arra, hogy közvetlenül a fűtőtest közelébe ne helyezzünk el virágokat. A száraz, meleg levegő ugyanis nagyon kiszárítja a földlabdát, gyökérzetet, illetve az egész növényt. Az öntözést se vigyük túlzásba. Elegendő, ha annyi vizet adunk növényeinknek, hogy a földjük ne száradjon ki. Az alacsonyabb hőmérsékleten tartott növények ugyanis kevés vizet igényelnek. öntözésre mindig állott, illetve ne túlságosan hideg vizet használjunk. ) Nagyon fontos a szellőztetés módjának megválasztása. Ügyeljünk arra, hogy a lakás hőmérséklete ne csökkenjen hirtelen. A növények számára a déli órákban a legkedvezőbb a szellőztetés. Fontos a levegő páratartalma is. Erre különösen a központi fűtésű lakásokban kell ügyelni. A fűtőtestre, cserép- és olajkályhákra tegyünk edénybe vizet, s ami elpárolgott, rendszeresen pótoljuk. «