Déli Hírlap, 1982. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-26 / 22. szám

JUNOS^l Y, TÜNDE, MINI-ViDI + Kis képernyős készülékek, javításra várva. A szerelő Uliász Ferenc. (Solymos felv.) Nagy tételben üzletelnek Cég jelzésük: Máira Fii hsért Milyen gyors a gyors- szolgálat? A megyénkben a legtöbb televíziót a Gelka Szűcs Sá­muel utca 5. szám alatti szervizében javítják. A hagyományos nagykép- emyős fekete-fehér, vala­mint az új, modul rendszerű színes készülékek mellett itt foglalkoznak a többi között a Szovjetunióból importált, igen kedvelt és strapabíró Junoszty típusok javításával, a Videoton termékei közül pedig a Tünde, a Mini-Vidi és a kis Sztárok várnak avatott kézre a szerelők asz­talán. Egyelőre ugyan kevesen tudják, de már az elmúlt évben bevezették ebben a szervizben az úgynevezett gyorsszolgálatot Bacsó Gyula szervizvezető: — Ez a szolgáltatás kizá­rólag azokra a készülékekre vonatkozik, amelyeket a tu­lajdonosok saját maguk hoznak be, kisebb hibával. Amennyiben a probléma na­gyobb, természetesen nem tudjuk a gyorsszolgálat (másfél-két óra) keretében megjavítani. Akkor termé­szetesen a tévét itt kell hagyni, és ha van raktáron megfelelő alkatrész, a lehe­tőségekhez mérten igyek­szünk mihamarabb kifogás­talan állapotban visszaadni a készüléket a tulajdonos­nak. A gyorsszolgálati igényt a félfogadónál be kell je­lenteni, ezért félárat nem kérünk. A Szűcs Sámuel utcai szer­viz havi termelési értéke 750 ezer forint, ami nemcsak a fekete-fehér és színes té­vék javításából jön össze, hanem az autórádiók repa­rálásából is ... Cj bélyegzőt használnak január elsejétől az ország Füszért vállalatai. A fan­tázianevek között van Tisza, Duna, Mecsek és Balaton. Tehát a legtöbb nevet a te­rületre utaló földrajzi neve­zetességek ihlették. A Bor­sod—Heves megyei Élelmi­szer és Vegyiáru Nagykeres­kedelmi Vállalat új neve: Mátra Élelmiszer és Vegyi­áru Kereskedelmi Vállalat. Rövidebb formájában Mátra Füszért. Kenyeressy Árpád igazga­tót kérdeztük, mit jelent ke­reskedelem-politikai, gazda­sági munkájukban az új cégjelzés? Elmondotta: sza­badabb lehetőségeket ad a nagykereskedelmi és a kis­kereskedelmi vállalatoknak is. Az irányelvek közül va­ló: az áru útjának lerövidí­tése, az ésszerűbb és gazda­ságosabb árufuvarozás és el­osztás. A legtöbb Füszért vállalat — így ez is — ki­csit kinőtte a nevét. Példá­ul már nemcsak Borsod és Heves megye határain belül szállítottak, hanem csehszlo­vák sört például az egész or­szágba. A kiskereskedelmi vállala­toknak nyitva áll az út a többcsatornás árubeszerzésre. Azaz számtalan árut a nagykereskedelmi vállala­tok kikapcsolásával rendel­hetnek meg, közvetlenül a gyártók t. raktározási gondokon túl jelentősen csökkenthetők így a fuvarköltségek is. Ez a kereskedelmi forma persze akkor válik be. ha kellő áru­fedezet is áll mögötte. A nevükben ezentúl nem szerepel a nagykereskedelmi titulus. Ennek ellenére mun­kájuk fő jellemzője marad, hogy nagy tételben üzletel­nek. De lehetőséget kapnak arra is, hogy kiskereskedel­mi tevékenységet folytassa­nak. 1982-ben anyagi erők híján, még nem vállalkoz­nak arra, hogy saját üzlete­ket nyissanak. Egyelőre min­den pénzüket a mályi rak­tárüzem felépítésére kon­centrálják. Későbbi üzletpo­litikájukban is mértékkel, és a gazdasá­gossági szempontokat figye­lembe véve vállalkoznak kiskereskedésre. Noha a nagykereskedelmi munkában eltűnnek a me­gyehatárok, újfent megfon­tolás kérdése, hogy az or­szág mely területén, mikór és mit kínáljanak. Mert el­sődlegesen, továbbra is Bor­sod és Heves megye jó áru­MISKOLC TÖRTÉNETE 12. Gótikus és reneszánsz leletek a diósgyőri várban jfc Téli álmát alussza a céllövölde az Avason ... A céllövjldést ellenőrzik Nem ad ak féli cliordó fegyvert Miskolcon ma már mind­össze négy céll,. öldés talál­ható. Közülük ketten, idős Harangi László és Pásztor Pálné betegség miatt már nem nagyon dolgoznak, if­jabb Harangi László pedig Szabolcs megye útjait járja pavilonjával. Az egyetlen aktív céllövöldés Harangi Béla. aki a Búza téren vár­ja a közönséget. Ennek a vásári szakmának nem nagyon kedvezett az a sok előírás, amit az utóbbi időben hoztak. Miskolcon például csak a főútvonalak­tól 60 méterre verhetnek ta­nyát pavilonjukkal, s min­den helységben letelepedési engedélyt kell kérniük a bó­dé felállításához. A hatósá­gok rendszeresen ellenőrzik a céllövöldék szabályos üze­melését, a lőszert és a pus­kákat. Nagy András, a KI- SOSZ megyei titkára, mint jó céllövő maga is gyakran kipróbálja a vásárosok lég­puskáit. Véleménye szerint azok hibátlanok, s nem igaz az az állítás, hogy a nagyobb forgalom, a díjak megspóro­lása reményében félrehúzó fegyvereket adnak ügyfele­iknek. Ezt egyébként is szi­gorúan büntetnék. Mindezek ellenére a szakma utánpót­lását tekintve, bizonyosra vehetjük, hogy néhány év múlva a mostaninál is ke­vesebb céllövöldés, ringlis- piles, mutatványos található majd a vásárokon és a bú­csúkon. (sz. i.) A régészeti ásatások legálta­lánosabb leletanyagai a kerá­mia- és vastárgyak, esetleg csonteszközök. Ezek mutatják leginkább az adott kor emberé­nek életkörülményeit, minden­napjait, és segitik a régészt az egyes építmények korának meg­határozásában is. A diósgyöii várásatásokból is igen gazdag kerámia- és vasanyag került elő. Sajátságos leletegyüttest ta­láltak a Nagy Lajos-kori vár feltöltésében. Késő Árpád-kori, fenékbélyeges, bekarcolt vonal- diszű cserépedény-töredékek ke­rültek elő nagy szilárdságú, fe­hér, fogazott díszű edényekkel együtt, amelyek a XIV—XV. szá­zadra jellemzőek. Ehhez hason­ló leletegyüttest csak a budai és a visegrádi ásatásokon találtak. Az ásató összefüggésbe hozta ezt a kevert kerámiaanyagot a vár Nagy Lajos-kori átépítésé­vel. Úgy véli, a gyenge és helyi előállítású fazekakat a vár épí­tésére összeterelt köznép, míg a jobb minőségű fehér edénye­ket a nagyrészt olasz, német, cseh származású kőművesek, kőfaragók használták. Az, hogy az edény fehér, minőséget is jelent, olyan agyag ugyanis, ami a kiégetés után is fehér marad, csak kevés helyen található oz országban (megyénk területén Hollóháza és Telkibánya kör­nyékén). Ebben a korai időben leginkább Budán találkozunk ezzel a fehér kerámiával, az ország többi részén csak a XV— XVI. században válik általános használattá. Joggal gondolha- juk hát, hogy ez a leletanyag a királyi építőmesterrel és kísére­tével került Diósgyőrbe. A ki­rályi építőmester itteni tevékeny­ségére Írásos adatunk is van. Ugyancsak e korból származik a vár egyik kiemelkedő jelentő­ségű köfaragványa is: egy női fejet ábrázoló zárókő. A kutatás megállapította, hogy a nagy re­alitással ábrázolt kerekded női arc nem más, mint Nagy Lajos feleségének, Erzsébet királyné­nak a portréja. Az érdekes arc­más ma a diósgyőri vár kiállí­tásán látható. rfc A diósgyőri gótikus Ma­donna; a fejeken barokk ko­ronával Hogy a vár jelentősége Zsig- mond és Mátyás uralkodása alatt sem csökkent, azt az Írásos adatokon kívül az ebből az idő­ből előkerült nagyszerű leletek is bizonyítják, mindenekelőtt a két Madonna-ábrázolás. Az egyik 133 cm magas, hársfából készült, aranyozott szobor, Má­ria a gyermekkel. Ismeretlen mestere 1490 körül készítette, valószínűleg Mátyás felesége, Beatrix királyné megrendelésére, a vártemplom számára. A góti­kus magyar faszobrászat egyik legjelentősebb alkotását a ba­rokk időkben olajfestékkel több­ször lemázolták, a fejekre ko­ronát tettek. A szobrot az 1950- es években találták meg a diós­győri r. k. plébánián, ekkor res­taurálták. Jelenleg a Szépmű­vészeti Múzeumban von. A ki­rályi kápolna részére készült a „Diósgyőri Madonna" néven is­mert, Giovanni Dalmata által alkotott reneszánsz márványoi- iár is. Giovanni Dalmata Mátyás király ismert dalmát származású szobrásza volt, de a Diósgyőri Madonna előkerülése előtt egyetlen hitelesnek mondható művét sem ismertük. A korai re­neszánsz oltár egyik darabja 1898-ban került elő a pálos ko­lostor romjai közül, a másik da­rab az 1958-óQ. közötti ásatá­sok során a diósgyőri várból. A Mátyás-kori vár pompás voltáról a mindenünnen előkerülő csodá­latos faragott kőtöredékek, szí­nes mázas padlóburkoló téglák, figurális és növényi díszítésű kályhacsempék is tanúskodnak. E kor érdekes leletegyüttese a csontfaragványok. A vár külön­böző pontjairól kerültek elő fa­ragott állatcsontok. A Ietúré- szelt szarvasagancstól a kész tárgyig mindenféle mukafázisl mutató darabokat találtak. A kész tárgyak rendeltetése válto­zatos: evőeszköz- és szerszám- nyelek, pipereeszközök (fésű, parókavakaró), övdíszek, de van közöttük egy napóra és több játéktárgy (pl. sakkfigura) is. Mindez arra mutat, hogy ebben az időben önálló, a budaitól csontfaragó műhely működött Diósgyőrben. Valószínűnek tarthatjuk, hogy a királyi lakóhelyek közelében, ahol nagyszabású építkezések­re került sor, mint Diósgyőrben is, ott a kézműipar is fellendült. Ezt látszik igazolni Diósgyőr ké­sői, XVI-XVII. századi korszaká­ból származó, színeiben és min­takincsében gazdag kályha- csempe-anyaga is. Miskolci fa­zekasok létéről már a XVI. szá­zadból van írásos adatunk, de a diósgyőri kerámiaanyag, az egyéni jellegű korai kályha­csempék azt bizonyítják, hogy a korábbi időben is nagy tudású mesterek dolgoztok Diósgyőrben vagy Miskolcon. Mint a fenti­ekben olvashattuk, a diósgyőri vár anyagi kultúrája, amely sai- nos csak töredékeiben maradi ránk, méltó volt a vár dicső tör léneléhez. WOLF MÁRIA ellátásáért felelősek. Ettől fogva a Füszért olyan árukkal is jelentkezik az úgynevezett napi cikkeket forgalmazó boltokban, ame­lyekkel eddig nem üzleteltek. Éppen a szállítók számának csökkentése végett kapták a feladatot, hogy több olyan árut is kínáljanak, amelye­ket egy falusi kisboltban is illik tartani. A jobb áruellátáson túl az áru átvételének ideje is lé­nyegesen lerövidiil, ha a cukorral és a sóval együtt egy kis üveg-, papír- és rövidáru is érkezik a kül­deménnyel. A Mátra Füszért árukíná­latában több, a Tiszai Ve­gyi Kombinát által gyártott műanyagtermék is szerepel ezután. Kizárólagos forgal­mazói lesznek a Sajó Lux el­nevezésű súrolószemék. Az előrejelzések közül va­ló: több, minőségileg jobb, nyolctojásc* tészta kerül for­galomba. Gyarapszik a bébiételek vá­lasztéka. Megjelentek a bé­biitalok, amelyek igen jó minőségűnek ígérkeznek. A vállalat tovább szeretné bővíteni az úgynevezett fe­hér termékek kínálatát. Szaknyelven azokat az áru­kat nevezik így, amelyek ke­vésbé díszes csomagolásban jelennek meg a pultokon. Ezek azok, amelyeket egy perselyes malac emblémával látnak el. Olcsóbbak, mert mentesek az elegáns külcsín költsé­geitől. Ilyenek lesznek: szappan, amit ládából kínálnak, édes­ségek, amelyek nem kapnak kettős, litografált csomago­lást Van köztük mosópor és konzerv, lisztes áru és árpa­gyöngy, s ilyen az egykilós békéscsabai tésztavég, s vár­ják a szerencsiek egyszerű csomagolású cukorkáját Ezek nem ritkán 2—3 forint­tal is olcsóbbak lesznek ex­kluzívabb csomagolású tár­saiknál. * A névadóval tehát egy új, szabadabb, ésszerűbb keres­kedés vette kezdetét. S ha ez a szakmabelieknek és a vá­sárlóknak is jó bolt lesz, mindenki könnyen megba­rátkozik a szép csengésű névvel. O. E.

Next

/
Thumbnails
Contents