Déli Hírlap, 1982. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-04 / 3. szám

Ragyogó kiállítású revüope- rettet mutatott be az év első napján a Miskolci Nemzeti Színház. George Gershwin, akit a nagyközönség elsősorban a Rapsody in Blue (magyarra tévesen Kék rapszódiának fordított) és a Porgy and Bess alapján ismer, Girl Crazy (Miskolcon Vadnőkre magyarított) című zenés-táncos meséjével minden valószínűség szerint meghódítja a miskolci közönséget. A magyarországi ősbemutató számára Feldmár Terézia fordította le Guy Bolton és Jack McGowan szövegét, illetve Eörsi István ira Gershwin dalszövegeit.

A miskolci bemutatót mindenekelőtt az indokolja, hogy a zenés látványosság iránt megnövekedett a közönségigény. Gershwin rövid életében a szórakoztató és a „komoly” zene egyesítésén fáradozott, ezt bizonyltja a Vadnők zenéje is, mely remek ritmusú, ritkán elandalító. dzsesszes elemekkel át- és átszőtt, első hallásra nem éppen fülbemászó. A dallamosabb operetthez szokott hazai közönség bevezetését e műfajba nagyon udvariasan teszi az előadás rendezője, Hegyi Árpád, Jutocsa és zenei vezetője, Selmeczi György, aki Kalmár Péterrel felváltva vezényli a művet. A nyitányt még több zenés, énekes rósz követi, amíg az első próza elhangzik. Ekkorra már megkapta a maga kis fricskáját a bécsi operett — kap még többet is a későbbiekben —, a fergeteges ritmus, a csodaszép látvány, magával ragadja azokat is, akik mire felocsúdnak, már túl vannak e zene iránt érzett kezdeti idegenkedésükön. Nagyban segíti a közönség „átállását” a rafinál- tan egyszerű színpadkép — tervezője a vendég Khell Zsolt —, a jól mozgatott tömeg, és mindenekelőtt a hihetetlenül szép jelmezek sokasága. A gyönyörű ruhákat Szakács Györgyi tervezte, a táncosokat nem kis feladat elé állító koreográfiát Majoros István, aki a balettmesMolnár Zsuzsa a mexikói jelenetben

(Jármay György felvétele)

az énekesek dolgát —, hogy a rendező a zenekart is a színpadra helyezte, a karnagy a szólistáknak háttal vezényel. (A premieren, és az azt követő előadáson, melyek alapján e sorok íródtak, történt is egy-két alig észrevehető csúszás, belépési probléma a nagyszerűen megszólaló zenekar és az énekesek között.)

nagyszabású vállalkozás valamennyi közreműködőjének, létrehozójának, köztük, a karigazgató Herédy Évának. És ha még több jutna a humorból, az csak javára válna az így is pompás előadásnak. ^

SZABADOS GÁBOR ; ~

VADNOK

Bemutató a színházban

A januári Napjaink

A huszonegyedik évfolyam első januári száma mellékleteként a most megjelent Nap jaink közli a tavalyi lapszámok mutatóját.

A cikkek közül figyelmet érdemel Szendrei Lőrincnek Barna Györggyel, a Tokaj Vendéglátóház vezetőjével készített interjúja, mely az Értelmiség és társadalom sorozatban jelent meg. A beszélgetés témája a miskolci értelmiség illetve a Tokai Értelmiségi Klubja, az ott folyó viták jellege.

A sorozatoknál maradva: Bán János tokaji internacionalista visszaemlékezéseinek harmadik részét közli a lap. Dobrossy István tollából. Dr Csorba Csaba a megyei Levéltár igazgatója írása — „Magas partját mi végett, mikor s ki hányta fel? .. Földvárak Észak-Magyaror- szágon — egy tizenkét részes sorozat első cikke. A sorozat következő cikkei Nógrád, Drégely* Eger és más városok* községek várait mutatják be, a hozzájuk fűződő történeti és kultúrhistóriai emlékeket, szájhagyományokat és irodalmi műveket ismertetve..

Három elbeszélést kínál a januári Napjaink, szerzőik:

Tarái Gábor — Az őszülő beatzenész és a szabad foglalkozású író —, Hatvani Dániel — Találkozás a sorssal — és Tóth Máté Miklós, az ő írásának címe Fuccsl.

Speidl Zoltán riportja M. város deviáns elemeivel foglalkozik. Ebből idézzünK: „Lassan tíz éve. hogy a jelen helyzet előszeleként, botrányos ügy tartotta lázban a várost. A színhely szintén egy hétvégi ház volt, ahol pornófilmbe illő jelenetek, erőszakoskodások zajlottak le. mígnem a rendőrség vetett véget a jórészt fiatalok ma már kevésbé illetlen szórakozásának. A vádlottak listája tisztes volt, nemcsak hosszúságát, de a szülők némelyikének pozícióját, anyagi állapotát is tekintve ...” A riport címe: Megjavult-e K. József?

Tusnády László ajánlásával és fordításában a modern török költészet néhány darabjával ismerkedhetünk meg. „A lélek csendje” címmel Pilinszky János és Németh László írói kapcsolatáról írt tanulmányt Vekerdi László.

Recenziók versek, valamint Czinke Ferenc rajzai teszik teljessé a most megjelent Napjainkat.

Nádudvari

cserepek

Ifjú Fazekas István nádudvari fazekas mutatja be kerámiáit a Rónai Sándor Művelődési ! Központban. Az új év. első napján nyílt kiállítás január hatodikéig látható. A program szerint az anyag utána á Vasas Művelődési Központba kerül, január 1-től»'Ute* várják az

i.érdekiSdŐketir 4*. &>*■•••'»■ '>

‘vf “VA század magyar művészete

A TIT szabadegyetemeinek egyike a huszadik század magyar művészetéről szóló sorozat, amelynek második része január 6-án, délután ötkor lesz, a Művés^tlubban. Dr. Végvári Lajos művészettörténész Domanovszky és Szent- iványi címmel tart előadást.

tér, Izsóf Adriennével együtt

ugyancsak vendégként dolgozott az előadás sikeréért.

A mese? Természetesen szerelemről, féltékenységről szól. Vadnyugati környezetben játszódik a történet, ahol állástalan dizőz, zongorista és filmsztár keresi boldogulását Az egykori westem- filmhősnek választania kell: vagy visszatér Hollywoodba, álmai álomgyárába, vagy valódi vadnyugati hős lesz, a nép boldogulására kormányozva a kisvárost és annak mulatóját. Döntésében három felvonáson át befolyásolják fő- és mellékszereplők.

Fehér háttér, mely a szüntelenül változó fények özönében hol vörösen izzik, hol kékséget sugároz, egyszerű, vázszerkezetes híd a lépcsőzetes játéktér fölött, két oldalán a revülépcsőkkel, a zsinórpadlásról időnként leereszkedő mulató-díszlet — ezt a keretet tölti meg szinte szünet nélküli tánccal a kar. A kar, mely húsznál több énekkari, tánckari tagból és színészből áll — azaz dehogy áll, mozog, mégpedig kitűnő összhangban, természetesen nem ritkán főszereplővé lépve elő. Valamennyien külön- külön. és együtt is magukra vonják a figyelmet, de közülük is kiemelkedik a táncos Krivjánszky István és az énekes Molnár Anna, valamint Kazai Katalin teljesítménye.

Fokozza a látványosságot — és nagyban megnehezíti

Berki Viola festőművész- I nek nyílik kiállítása ma délután 5 órakor a Kossuth ut- I eai Mini Galériában. Múltat I

A primadonna—bonviván, szubrett—táncoskomikus kettősök négy, nagyjából azonos lehetőséget kínáló szerepében Csonka Zsuzsát, Mihályi Győzőt, Molnár Zsuzsát és Szirtes Gábort látjuk, halljuk. Nagy tapssal jutalmazott, emlékezetes duett a Csonka Zsuzsa —Mihályi Győző páros első felvonásvégi jelenete, a szerelmi vallomás. Hasonló, megérdemelt sikert arat a második felvonásban a Molnár Zsuzsa—Szirtes Gábor pár, amikor arról énekelnek, azt játsszák el, hogy a szerelem csak úgy jó, ha fáj. Molnár Zsuzsa temperamentuma, Mihályi Győző énekes-táncos tehetsége, charme-ja. Szirtes Gábor csetlő-botló, esendő zongorista figurája, Csonka Zsuzsa szép szopránja a siker záloga. A rendező és a zenei vezető maximálisan kamatoztatja kinek-kinek a legjobb képességeit, ügyesen elfedve az apróbb hiányosságokat.

„Csatasorba” állnak a társulat évek óta kipróbált, népszerű énekes színészei: Ko- máromy Éva, Ábrahám István, Várhegyi Márta és Mátyás Jenő. A jók között is legjobb volt Komáromy Éva.

A jól felépített felvonások végén, de az egyes számok után is méltán szól a taps e

felfedező lírai képeit, művészi világát dr. Végvári Lajos mutatja

be a vendégeknek.

Berki Viola képei

művészettörténész

Majdnem minden kicsi óvodás

Lépcső az iskolához

jjr Az óvodai nevelés a játék, munka és az oktatás egysége

Két oka is van annak, hogy az utóbbi másfél évtizedben az óvodai nevelés a társadalmi érdeklődés előterébe került. A nők tömeges munkavállalása elodázhatatlanná tette a kisgyerekekről való intézményes gondoskodás kiterjesztését, és a tanköteles korba lépő gyerekeket módszeresen fel kell készíteni az iskolai életre.

Nálunk a három-hat éves gyerekek 90 százaléka óvodába járhat; a nagy változás tíz-tizenöt év alatt ment végbe. A második világháború előtti utolsó békeévben, 1938-ban az óvodáskorú gyerekeknek mindössze 23 százalékát fogadták be az óvodák, és még húsz év múltán is csak 30 százalékos ellátottság szerepel a statisztikában. Aztán következik egy lendületes évtized, 1968-ra elérjük az ötven százalékot. Az utolsó tíz-tizenkét év fejlődése pedig egyenesen imponáló, végén a 90 százalékkal.

— De milyen áron? — kérdezheti az az olvasó, aki nemcsak a meredek ívű számsorokat ismeri, hanem

az óvodák zsúfoltságáról is hallott egyet s mást.

Sok gyereknek még ma is csak úgy jut hely az óvodában, hogy a többieknek egy kicsit összébb kell húzniuk magukat. Ahová eredetileg száz gyereket vártak, ott ma nemegyszer százhúsz, száznegyven is szorong.

És még így sem tudunk minden fölvételi kérelemnek eleget tenni, szerencsére azonban évről évre csökken a helyhiány miatt elutasított jelentkezők száma. Három évvel ezelőtt országosan 41 ezer szülő kapott nemleges választ kérelmére, tavalyelőtt 25 ezer, 1981-ben

20 ezer alá esett a számuk. | A falusi óvodákban áltálé, ban kényelmesen elférnek a gyerekek, a nagyvárosi lakótelepeken viszont igen nagy a zsúfoltság, i noha tavaly egy két helyen javult a helyzet Az egész országra kiterjedő óvodai hálózat kiépítésével párhuzamosan megújult az óvodai nevelőmunka is. Tíz évvel ezelőtt a minisztérium új nevelési program bevezetését írta elő, amely szerint az óvodai tevékenység alapvető célja az iskolára való felkészítés, termé szetesep figyelembe véve a kisgyerekek életkori sajátos ságait. A mai napig ennek a dokumentumnak az alapján i folyik óvodáink pedagógiai I munkája, A hajdani „gyér- I

mekmegőrző” intézmény ma már fontos lépcsőfok az álalános iskolához.

Senkit se tévesszen meg az többi mondat. A nevelés orszerűsítése ugyanis nem ízt jelenti, hogy gyermekeink életéből száműzték volna a játékot. Az óvoda továbbra sem vállalja magára az iskola feladatkörének egy részét, ellenben úgy elégíti ki a gyerekek érdeklődését, úgy nyújt számukra tapasz- alatszerzési lehetőségeket, ágy fejelszti közösségi szokásaikat, értelmi képességüket, vagyis egész személyiségüket, hogy majd zökkenő nélkül indulhassanak az iskolai életbe.

K. L

műsor

HÉTFŐ

Kossuth rádió: 12.00: Déli Krónika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35; válaszolunk hallgatóinknak.

— 12.50: Zenei érdekességek az elmúlt hét műsorából. — 14.37: A kornétás (novella). — 14.54: Édes anyanyelvűnk. — 15.00: Hírek. — 15.05: Kóruspódium. — 15.28: Leporelló. — 16.00: Ütközben. — 16.05: Népdalok. — 16.30: Világablak. — 17.00: Hírek. Ütközben.

— 17.09: Magyar előadóművészek.

— 17.30: Jan Kiepura Stolz-filmdalokat énekel. — 17.45: Esti mese. — 18.00: BÚÉK 1982! — 23.08: Népszerű zenekari művek — híres előadóművészek tolmácsolásában. — 23.52: Toronyzene. — 24.00: Hírek. — 0.10: Pásztor László

táncdal aibóL

Petőfi rádió: 12.00: Nóták. — 12.30: Hírek. — 12.33: Kis magyar néprajz. — 12.38: Tánczenei koktél. — 13.25: Verbunkosok, katonadalok. — 14.00: Kettőtől ötig . . .

— 17.00: Nagydimenziós mezőgazdaság, japán módra. — 17.30: Hol

— Mi? — 18.30; Hírek. — 18.33*: Hang-adó. — 19.36: Sanzonok. — 20.00: 1916. Osztrák—magyar tüzérek Palesztinában. — 20.30: Hírek. — 20.33: Zenés játékokból. ,

— 21.25: Rádió^zínház. Páter Tar- ziciusz (dokumentum játék). — 22.00: Tánczenei stúdiónk felvételeiből. — 23.00: Hírek. Sport. — 23.10: Nóták. — 24.00: Hírek.

3. műsor: 13.00: Hírek. — 13.07: Rádiószínház. Birkanyírás (rádió-/' játék). — 14.15: Trisztán és Izolda (operarészletek). — 14.54: Vokális zene. — 16.00: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót. — 17.00: Harminc perc beat. — 17.30: Carlo Eergonzv Verdi-áriákat énekel. — 17.55;

Zseb rá dió színház. A vakok. — 18.18: Az új magyar zene a Rádióban. — 19.00: Hírek. — 19.05: A hét zeneműve. — 19.35: Kapcsoljuk a Zeneakadémiát. — (Közben kb. 20.15: Vajától a Szatmári békéig.) — Kb. 21.30: Dzsesszfelvé- telekből. — 21.56: Jascha Heifetz hegedül. — 22.30: Hírek.

Miskolci rádió: 17.00: Hírek, idő járás jelentés, tartalomismertetés. — 17.05: Hétről hétre, hétfőn este A stúdió zenés magazinja. Szerkeszti: Tolnai Attila. Vendégünk: dr. Tóth Árpád szociológus. A műsor telefonügye- lete: 35-510. — Közben; El szeret-* nóm mondani . . „ Paulovits Ágoston jegyzete. — Válaszolunk hallgatóink leveleire . .. Gyárfás Imre összeállítása. — 18.00: Észak-magyarországi Krónika. (Tojásszállítások a Szerencsi Állami Gazdaságból. — Évnyitó. — Műszaki konferencia a Salgótarjáni Kohászati Üzemeknél.) — 18.15: Sport. — 18.25— 18.30: Hírösszefoglaló. Szemle az Észak-Magyarország, a Déli Hírlap, a Heves megyei Népújság és a Nógrád keddi számából.

Szlovák televízió: 15.25: A ne-i Vetésről. —' 15.55: Hírek. — 16.00: isko latévé. — 16.30: Magazin. —’ 17.10: Katonáknak. — 18.00: A

rendőrség' nyonióz. — 18.05: "A,., szocialista országok életéből. — 18.30: Művelődési körkép. — 19.ló: Esti mese. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: A csapda (tévéfilm). —21.25: A dohányzásról. — 21.30: 'Portréfilm. — 21.55: Huszonnégy óra a világban. — 22.10: Külföldi sportesemények. — 23.10: Hírek.

Filmszínházak: Béke (f4, hn6,

8) : A koncéért (szí. magyar film, II. helyár!). — Béke kamaramozi (4): Szent Péter esernyője (magyar film) — (6): Zsaru (francia film, 14 éven felülieknek, II. helyár!). — Kossuth (f3): Sas- szárny (szí. angol film) — (hn5, 7): A koncert (szí. magyar film, II. helyár!). — Hevesy Iván Filmklub (f5, f7) : Nézd. a bohócot! (szí. olasz film, 18 éven felülieknek!). — Táncsics (f4) : Szegény gazdagok (szí. magyar film) — (f6): Volt egyszer egy vadnyugat I—II. (szí. amerikai film, 14 éven felülieknek, dupla és n. helyár!).

— Táncsics kamaramozi (6) : A vágy titokzatos tárgya (mb. szí. francia film, 16 éven felülieknek, II. helyár). — Szikra (3): Vük (szí. magyar film) — (5, 7): A kétbalkezes és az örömlány (mb. szí. amerikai film, III. helyár!).--,

— Fáklya (fő) : Csalogány (mb. szí. szovjet film) — (f7) : Lövések holdfénynél (mb. szí. román film, 14 éven felülieknek!). — Fáklya Filmklub (f8) : Nézd, a bohócot! (szí. olasz film, 18 éven felülieknek!). — Pétőfi (4, 6, 8): Vérvonal (mb. szí. amerikai—NSZK film, 16 éven felülieknek, II. helyár!). ,

— Tapolca, Ady (7): ... és megint dühbe jövünk! (szí. olasz" film. EH. helyár!). — Görömböly, Krúdy (6) : Az élet szép (szí. szovjet—olasz film). — Tokaj vendéglátóház (f8) : Szabadlábon Velencében (mb. szí. francia—olasz film. III helyár!). — Hámor (6) : Szabadlábon . Velencében (mb. szí. francia—olasz film, III. helyár!).

KEDD

Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.20: Mai kulturális programok. — 8.27: 1916. Osztrák—magyar tüzérek Palesztinában. — 8.57: Nóta- csokor. — 9.44 • Játsszunk a billentyűkkel1 — 10.00' Hírek. — 10.05: MR 10—14. — 10.35: Lukács Pál (mélyhegedű) felvételeiből.

— 11.10: Anton Dermota operaáriákat énekel. — 11.42: Glemba (regény).

Petőfi rádió: 8.00: Hírek. —8.05: Udvardy Tibor operettdalokat énekel. — 8.20: A Vörös folyótól az Angyalok Városáig. — 8.30: Hírek. — 8.33: Társalgó. — 10.00: Zen edél előtt.

3. műsor: 8.57: A kiállítótermek orogramjából. — 9.00: Martha Ar- gerich zongorázik. — 9.40: Marija 3iescu és Leonard Mróz operaáriákat énekel. — 10.20: A Fer- mata együttes (Csehszlovákia) hangversenye. — 11.00: Hírek. — 11.05: Külpolitikai könyvespolc.

— 11.20: Bruckner: VIII. szimfónia.

Televízió, l. műsor; 8.00: Tévé- torna. — 8.05: Iskolatévé. — 10.00: Csak gyerekeknek! (kisíiim-ösz- szeállítás). — 10.40: Iskolatévé.

4