Déli Hírlap, 1982. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-25 / 21. szám

Nőpolitika — postás módra Drótgyári milliók Nem lesz fennakadás az ellátásban Nagyjavítás a húskombinátban . Az elmúlt három év alatt 343 millió forintot beruhá­zásra. 303 milliót pedig üzemfenntartásra költöttek a December 4. Drótművekben. Ennek eredményeként sokat javultak a munkahelyi kö­rülmények. Február 8-tól 20-ig rész­legesen leállítják a Borsod megyei ÁUatforgalmi és Húsipari Vállalat húskombi­nátjának termelését. Bihall Gyula főmérnök el­mondotta, hogy csupán a sertésvágó üzem és a hoz­zá kapcsolódó részlegek, va­lamint a hűtők karbantar­tását végzik el a közeljövő­ben. A marhavágó üzem to­vábbra is zavartalanul ter­mel. jfc Több millió forintos költséggel bisztrót épít a Bükkvidéki Vendéglátó Vállalat a Shell benzinkút mellett. A még nevesincs vendéglátó egységben melegkonyhás ételsort is felsze­relnek. A mintegy 40 négyzetméteres bisztró belső szerelése és berendezése egy-két hónap múlva elkészül. Várható, hogy az új létesítményt májusig átadják rendeltetésének, (Kiss József felvétele) Ot név, öt pálya Sorra vesszük a női veze­tőket dr. Esztergályos Lász­lóval, a Miskolci Postaigazga­tóság pártbizottságának titká­rával. A nőpolitikái határo­zat, noha nem mai keletű, itt nem az asztalfiókoknak készült. A határozatnak az a része ugyanis, hogy minél több nő kerüljön vezető be­osztásba. számos más válla­latnál, intézménynél mintha elaludt volna. — Nálunk az a tendencia — magyarázza dr. Esztergá­lyos László —. hogy ha azo­nos végzettségű és rátermett - ségű, a nőnek nagyobb esé­lye van a kinevezésre, mint férfikollégájának. Különö­sen így van ez a posta klasz- szikus ágazatában, ahol a be­osztottak többsége nő. Más a helyzet a műszaki posztokon. Oszlopra nem küldhetünk fel nőket. Persze itt is akadnak kivételek, mert például a táv­közlési-műszaki igazgatóhe- helyettes éppen nő. Vagy em­líthetnék egy építészt a gyen­gébb nemből, aki kitűnően irányítja a kőművesek mun­káját. Többet kell-e produkálniuk kiemelt beosztásukban, s ha igen, milyen segítséget kap­nak ehhez a munkatársaktól és a családtól? — ezt kér­deztük nehányuklól. nagyon versengtek, mert a legnehezebb, munkaerőgon­dokkal küzdő időben, nem volt irigylésre méltó megbí­zatás. Nehéz és mégis testhez álló feladatot kapott, amit bi­zonyít húszévi munkásságá­nak jutalma, a Munka Ér­demrend bronz fokozata. A munkáját így jellemzik: so­hasem hajthatja álomra azzal a fejét, hogy minden ügy vé­gére pontot tett. S a háztar­tási munka dandárja is rá vár. Hiszen idős édesanyja el­látásáról is neki kell gon­doskodnia. Egy végi ében tanul Jurcsisin Károlyné, a kiliá- ni posta helyettes vezetője is a már korábban kiszemelt ve­zetők között szerepel. A pos­tás KISZ-bizottság titkára­ként, kellő előgyakorlatot szerzett. Házastársi segítség és megértés nélkül ő is nehe­zebben tudná megosztani ide­jét. Hiszen amióta kikerült a szakközépiskolából, egyvégté- ben tanul. Alig akad olyan politikai és szakmai tanfolyam itt a pos­tán, amiről Olexa Józsefeié­nek, a szociálpolitikai csoport vezetőjének nincs bizonyítvá­nya. Munka mellett tanulni, töltött. Volt rá eset, hogy a* állomásról a kórházba veze­tett az útja, a kicsihez. E beosztásban az első Gricser Péterné igazgató- helyettes kinevezése a Ma­gyar Posta történetében is rendhagyó. A műszaki egye­tem befejezése után előadó lett, majd öt év múlva a be­ruházási osztály éléi-e került. Aztán megérkezett Péter fia. Sok időt nem töltött gyesen, mert szerinte szak­mailag behozhatatlan hát­rány három év. 1976-ban az igazgatóhelyettesi posztra — a szabályok értelmében —- kétesélyes választást' terjesz­tettek a vezérigazgatóság elé. A nőnek adták meg a bizo­nyítási lehetőséget. így lett Gricsernéből a posta első női főmérnöke. Csak az első né­hány értekezleten érezte magát fehér hollónak 15—20 férfikollégája között. Aztán újból kismamái szerepet vál­lalt, 1980-ban megszületett Ádám. A szerencse mindkét gyes idején az volt, hogy a jó csapatmunka jegyében tudták pótolni. Korábban, s most sem a vezénylés és a diktálás a vezetői módszere, hanem a jó munkatársi együttműködés. * A TIT megyei szervezete ’82-ben Többet vitázni Ar idei év feladatairól, tervei- vöi tárgyalt nemrégiben a Tudo­mányos Ismeretterjesitö Társulat Borsod megyei Szervezetének el­nöksége. Az ülésen szó esett az első fél évben megtartandó köz­éi küldöttgyűlésekről is. Megállapították, hogy minél sokszínűbb, differenciáltabb ismeretterjesztő programot kell kínálni a különböző fog­lalkozású, végzettségű s élet­korú hallgatóság részére. Kü­lönösen törekedni kell a fia­talok, gyerekek, fiatal háza­sok s a nyugdíjasok körében a változatos, érdekes témájú programok megkedveltetésére. A művelődés, a szabad idő hasznos eltöltése mellett ki­emelten kell foglalkozni a népgazdasági terv feltétel- rendszerének és körülményei­nek magyarázatával. Az is­meretterjesztés eszközeivel hozzá kell járulni a sikeres végrehajtáshoz, elengedhetet­len szemléletformáláshoz. Az előadások, tanfolyamok mel­lett többször kell vitafórumo­kat, előadói konferenciákat rendezni, alkalmat kell nyúj­tani a műhelymunka, az együtt gondolkodó, vitázó kö­zösségek kialakulására. Végezetül érdemes említést tenni néhány 1982-es megyei rendezvényről. Márciusban lesz a magyar nyelv hete, má­jusban pedig három napon át szaknyelv-kutatási konferen­ciát tartanak, A nemzetközi ifjúsági környezetvédelmi tá­bor június közepén kezdődik, a VII. miskolci nyári egyetem pedig június végén. A sertésvágó üzemrészben elvégzik az erre az évre meghatározott karbantartási, felújítási feladatokat. Ezzel párhuzamosan főbb új műszaki megoldást al­kalmaznak, amelyek eredményeként fo­kozhatják a belföldre és ex­portra kerülő hústermékek higiéniáját. A húskombinát veze*6i gondoskodtak arról, hogy a nagyjavítás idején za­vartalan legyen Miskolc sertéshúséba lasa. A társvállalatok segítségével ugyanannyi húst adnak a vá­ros boltjaiba, mintha a mis­kolci húskombinát termelne. A család segítségével Felföldi Károlyné személy­zeti és oktatási osztályvezető: — A kezdet kezdetén nem panaszkodhattam sém a mun­kahelyi, sem a családi segít­ségre. Csak az élet hozott né­ha váratlan helyzeteket. Bi­zony, én is kerestem a gyer­mekemet a lakótelepen, ha hosszúra nyúlt az értekezlet, s a férjemnek is közbejött valami. A személyzeti munka nagy türelmet, figyelmet kí­ván, s nehéz a hivatalon kí­vül hagyni az otthoni gondo­kat Dr. Kérési Lászlónc mun­kaügyi osztályvezető. E ki­nevezésért annak idején nem gyereket nevelni csak azok képesek, akik pontos időbe­osztás szerint élnek, s mun­kahelytől, férjtől segítséget kapnak. Egyéves volt a kis­lánya, amikor a felsőfokú pos­taforgalmit végezte, s havon­ta három napot Budapesten Ma tartja tanácstagi fogadó­óráját: Barna Andrásné, IV, 4. sz. pártala pszervezet, Kuruc u. 47 a szám, 17 órakor: Budai József és Káló István, párta!apszervezet he­lyisége, Baross Gábor u. 18. sz., 17 órakor; Faragó Erzsébet, III 7. sz. pártalapszervezet. Marx Ká­roly u. 43. szám (Szikra mozi), 17 órakor; Kiss András, 25. sz. A postaigazgatóság 163 ve­zetője közül 49 nő. (Nem szá­mítva a több száz hivatalve­zetőt.) Akikkel beszélgettünk, kivétel nélkül bizonyítottak. A lehetőség kapuja a nők előtt továbbra is nyitva álL OLÁH ERZSI Általános Iskola, I.osonei M órakor; Kovács Erttöné és Keszt­helyi Zoltán, 1/7. sz. pártalapszer­vezet, Kisfaludy u. 35. szán, II órakor; Kovács János, 8. sz. Ál­talános Iskola, Éder György u. 1. sz., 17-től 18 óráig; Kucskár Julianna, B.-A.-Z. megyei Viz- nuivek Vállalat, Tömösi u. Z. se. (ebédlőhelyiség), 17 órakor; La­katos Attila, 42. sz. Általános Is­< /jeltr Városi tanácstagok fogadóórái Színe és kola, Elek Tamás u. 2. sz., 17.3» órakor; Leskó Sándor, 5. sz. Ál­talános Iskola, József Attila te­lep, 17-től lg óráig; Lukács Já- nosné dr., 13. sz. pártalapszer­vezet, Tízes honvéd u. 21. szám, 17 órakor; Márkusz Dezső, XX/1. sz. pártalapszervezet, Csaba ve­A gyárban már nem használnak kézigyalút, de egy asz- talosnak ezzel is tudni kell bánni... (Kerényi László felvetele) Paprikás paripa Minden cigány a maga lo­vát dicséri — a szólásmon­dás szerint. Abból az időből származik a népi bölcsesség, amikor még nem. annyira a termelőmunkában, sokkal inkább a lókupeckedésben je­leskedett a cigányok tekin- téiyer hányada. Ezernyi mes­terfogást, „csíziót” ismertek a kupecok, és jó áron túladtak a rozzant gebéken is. Ügy tartja a fáma, hogy néha egy cső erős paprikával is meg­biztatták — kényes pontján — a paripát, s amíg a szer hftott, addig táltosként visel­kedett a kehes jószág. De mint mondtam, mindez a múlté. Hogy mégis ide idéz­tem a lócsiszárok, lókupecek korát, annak látszólag igen távoleső oka van. A minap külhonból érke­zett vendégemnek próbáltam elmondani, hogyan is fest a gyakorlatban az a bizonyos vállalkozási rendszer, amiről egyébként ő is olvasott, hal­lott már hazájában. Bizony­gattam, hogy így majd nem kell térdig járni a lábunkat, míg kisiparost találunk, és talán még azok a vendéglá­tóhelyek is ízletes koszttal várják a vendéget, s haszon­nal működnek, melyek — a nagyvállalat kebelében — é. pen csak vegetálták. Ér­deklődéssel figyelt a kelet­európai vendég, de kérdései­ből azt hámoztam ki, hogy hiszi is, meg nem is a vál­lalkozási rendszer ígéretes voltát. Mert előfordulhat, hogy az ő hazájában is úgy tartják: minden cigány a maga lovát dicséri, ha más szavakba foglalták is a mon­dás lényegét. Szóval, rájöttem, hogy ha rojtosra beszélem is a szá­mat, benne maradhat ven­dégemben a kétely. Ezért ajánlottam: menjünk el egy olyan vendéglőbe, melyet szerződéses alapon üzemeltet­nek, és ha elfogadható áron, gusztusos menüvel töltheti meg a bendőjét, akkor hitelt kap a győzködésem. így tör­tént. A degesz has hívővé, bi­zakodóvá teszi az embert. Ál­talában. Az én vendégem azonban még a bikavér fel- hörpintése után is előrukkolt egy kérdéssel — huncutul visszautalva a lókupecek tő­lem hallott mesterfogására: úgy látszik, tényleg szalad a paripátok, csak azt nem tu­dom pontosan, mit használ­tok csípős paprika helyett. Az anyagi érdekeltséget — vág­tam rá kapásból. No, de lé­tezik ez az erdekeltseg az állami, illetve vállalati keze­lésben lévő üzleteknél is! — firtatta tovább. Ismét nem bíztam rábeszélőképessé­gemre a dolgot, hisz’ nem vagyok én dr. Agy. aki min­denre tud frappáns magya­rázatot. Inkább megkértem a vendéglőst, hor-zon egy kis kanál édes-nemes paprikát, és egy csövet abból, amivel a halászlét vadították. Előbb megkóstoltattam az édeset, aztán a kis hegyes vé­konyát, amit mifelénk egy bizonyos négylábú bizonyos tartozékaként szoktunk emle­getni. Megvártam, míg elön­ti szemét a könny, csak ak­kor szólaltam meg: ez is pap­rika. az is paprika, és mégis micsoda különbség. Érzem, értem és soha el nem felejtem ezt a közgaz­dasági alaptételt — sziszegte a vendég. Teljes diadal — mondhat­nám. De nem mondom. A leghuncutabb kérdést ugyanis én tettem fel, magamban: meddig hat vajon a paprika, azaz meddig viselkedik tál­tosként az a paripa, amit mint kehes gebét vittek a vá­sárra 7 (békés) zér u. 95. szám. 1« órakor; Sár­közi Andorné, Kossuth Gimnázi­um, I. emelet, 16-tól 17 óráig; Szolga István, 40. sz. Általános Iskola, Herman O. u. 2. szám, 17 órakor; Zsitnyár Tiborné, Thö­köly u. 30., X/3., 18 órakor. Ponty helyett kárász Átmeneti gondot okoz a halellátásban, hogy a tava­kat 20—30 centis, vastag jég borítja. Minden lehalászás előtt csaknem egy napig tar­tó munkába kerül a jég fel­törése. tgy aztán most a mis­kolci boltokból is hiányzik a kedvelt, keresett ponty. Vár­ható, hogy csütörtöktől ismét szállítanak pontyot a Bajcsy- Zsilinszky úti Halszak üzletbe. Addig is bő választékot kí­nálnak az olcsó, 50—60 dekás kárászokból, ugyanis rendsze­resen jelentős mennyiséget kapnak Balmazújvárosból. Hetente átlagosan ebből is 50 mázsát adnak el, csaknem ugyanannyit, mint amennyit pontyból szoktak. Természe­tesen fagyasztott tengeri ha­lat is kínálnak, tonhalat és a hekhez hasonló blekideket.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents