Déli Hírlap, 1982. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-20 / 17. szám

* Egy ilyen tolózár hibája okozta a bajt..'. (Kerényi László felv.) Éjszakai látogatók a Patyolatnál De nem vittek, hoztak Ettől nem volt melegünk A hiba valószínűsége Ilyen még nem volt Ki állja a számlál? Túl sok a gazda A múlt hét vége lidércnyomásos álomként él sok ezer miskolci csa- laa emlékezetében. Azokéban, akik a fogcslkorgatóan hideg napokon — hajnalonta mínusz 18—20 fokot mértek e tájon — fűtés, pontosab­ban távfűtés nélkül maradtak az egyébként gyorsan hűlő betonfalak Között. A szerkesztőségünkhöz érkező telefonok, levelek is bizonyít­ják, hogy sokakban most tudatosodott először: egy olyan köldökzsi­nórral vannak felfűzve otthonaik, mely romlandó és bármikor el­akadhat benne — hosszabb vagy rövidebb időre — az energia. Azt szokták mondani: akit egyszer megijesztenek, az árnyéktól is fél. Hogy nem teljesen alaptalan az aggodalom, azt a múlt hét eseményei bizonyítják. De hogy túlzásba sem kell vinni az egyébként teljes komfortot jelentő, sok előnnyel járó fűtési módtól való félelmet, az kiderül az alábbi összeállításból, igyekszünk választ adni a táv­fűtött lakásokban élőket leginkább foglalkoztató kérdésekre. Egy kis teherautó állt meg a Patyolat-bolt előtt, az éjszaka. A jármű utasai egy nagy kulcscsomót vettek elő, majd hosszas válogatás után kinyi­tották az üzlet ajtaját, és pa­kolni kezdték a zsákokat. Min­denki számára gyanús lett vol­na az éjszakai akció, ha csak észre nem veszik, hogy nem a boltból, hanem a kocsiról a boltba hordják a hatalmas ba­tyukat. így fedezték fel a fő­városiak, hogy újabban a Pa­tyolat Vállalatnál is bevezették az éjszakai szállítást, ezzel is csökkentve a főutak zsúfoltsá­gát. Megoldható-e Miskolcon is az éjszakai szállítás? — kér­deztük Kiss Bélánétól, a vál­lalat főmérnökétől. — A Széchenyi úton mind­össze két Patyolat-fiók talál­ható, ezek közül is az egyik­ben helyben tisztítják a be­adott ruhákat. így aztán vál­lalatunk kocsijai még a dél­előtti szállítással sem okoz­hatnak torlódást a miskolci főutcán. A legtöbb felvevő­hely a lakótelepeken találha­tó, ahol viszont jók a parkolási lehetőségek, s egyszerűen megoldható az áruszállítás napközben is. — A Patyolat Vállalat fia­taljai szóvá tették az ifjúsá­gi parlamenten, hogy nem Lakás, fiataloknak A vállalat rendelkezésére bocsátott lakások felét a fia­taloknak adják az LKM-ben. Ezenkívül fokozottabb támo­gatást kapnak a fiatalok a munkáslakás-építési akcióban és a magánerős építkezések­nél. Gyóayüdiilések irodája Thermál- és Üdülőszolgá­lati Iroda nyílt Budapesten. Az V. kerületben, a Károlyi Mihály utca 17. szám alatt működő irodában külföldi és belföldi üdülővendégek egy­aránt megkaphatnak minden szükséges információt a gyógyüdülési lehetőségekről, s természetesen befizethetnek a felkínált utakra is. tudják rendesen megtisztíta­ni a bányászruhákat. Sike­rült-e megoldást találni? — Vállalatunknál tisztítják a megye csaknem valamennyi bányász munkaruháját, a kap­cától az alsónadrágokig. Ezek a ruhadarabok a szokásosnál szennyezettebbek, a vállala­tunknál használatos P—10-es mosószóda sem képes teljesen tisztára varázsolni őket. Ezért úgy döntöttünk, hogy szalmi- ákkal erősítjük meg a mosó­szóda hatékonyságát. Most viszont bebizonyosodott, hogy a heti 80 mázsa bányészruha megtisztításához ez sem ele­gendő. Ezért dolgozóink ké­résére amóniákszódával és P—10-es mosószerrel tisztít­juk majd a bányászruhákat. Mondanom sem szükséges, hogy eddig is tisztán szállí­tottuk vissza a szénfekete vé­dőöltözéket — mivel a vájá­rok emiatt sosem panaszkod­tak —, ám ezenúl a tisztább­nál is tiszta ruhát szállítunk számukra. Telkek az építkezőknek A városi tanács végrehajtó bizottságának legutóbbi ülé­sén építési telkek tartós hasz­nálatba adásáról is döntött a testület. Az új panellakás- és garázsépítő szövetkezet a Vörösmarty utca délnyugati részén huszonhárom lakás megépítésére alkalmas terü­letet kapott. A szövetkezet három éven belül köteles itt négyszintes lakóépületet fel­építeni. Az ÉÁÉV háromla­kásos társasház építésére al­kalmas területet kért a Kun Béla úton. A testület ebben az esetben is megadta a kéri telket. Február 6-án; Műszaki bál A Műszaki és Természettu­dományi Egyesületek Szövet­ségének Borsod megyei Szer­vezete, a megyei intézőbizott­ságok és tudományos egyesü­letek az idén is megrendezik a hagyományos műszaki bált: február 6-án 21 órától, a vas­gyári Hámor étteremben. Asz­talfoglalás és jegyigénylés: az MTESZ miskolci székházában (Szemere u. 4.) január 25- től, szombat kivételével min­den hétköznap 14-től 17 órá­ig. Miskolc egyutcás város, távfűtő rendszere egyeres. Földrajzi adottságok, anyagi meggondolások indokolják ezt. Várkonyi Endrével, a Borsodterv gépész szakosz­tályvezetőjével beszélgettünk. — Kétfajta vezetékrendszer ismeretes. A sugaras, mint például Miskolcon, s a körve­zetékes, mint például Debre­cenben. A sugaras, egyveze­tékes rendszer egy szálra fű­zi a fogyasztókat. Analógiát nem lehet vonni az elektro­mos és a távhőmechanizmus között, hiszen az utóbbi tö­meget is mozgat, s telepítési költsége öt-hatszorcea az előbbinek. Ha a fa törzsét el­vágják, a fa életképtelenné válik. Ez történhetett azon a nevezetes napon is. A gerinc­vezetékek és a főtolózárak élettartama általában 10—25 év. Tűrőképességük többszö­röse a szokványos igénybevé­telnek. A szakmai gyakorlat­ban általában nem szokásos, hogy ezeknek helyettesítőjük, tartalékuk, biztosítójuk le­gyen. A hibalehetőség itt (szemben a forgógépek, szi­vattyúk, szabályozó és elzá­ró szelepek szinte kalkulál­ható meghibásodásával) ki­csi: ám váratlan, nem kalku­lálható és következményeiben súlyosabb. Többszörös pech, hogy minden elképzelhető dolog egyszerre kulminált. Vegyük sorra ezeket! Az év­szak leghidegebb napja volt. Éppen az a főtolózár mondta fel a szolgálatot, amelynek működésképtelensége az egész rendszert megbénította. Rá­adásul kilyukadt a főnyomó­vezeték. Mindezek együttes bekövetkezése minimális va­lószínűséggel bír...- Elvileg elképzelhető olyan apparátus, amely ilyen esetben is funk­cióképes. De ez roppant drá­ga, s ésszerűtlenül túl bizto­sítottnak számít. Ezért erre a hazai gyakorlatban nincs is példa. Tehát véletlen, egy­szeri, ismétlődését tekintve minimális valószínűségű bal­esetről van szó. 2 A város távhőellátását biz­tosító. egymilliárd forintba került rendszeren az első meghibásodás csütörtökön délután 15 óra 30 perckor, a Lenin Kohászati Művek Ta­tár utcai fűtőinűvének ka­zánházában történt. A főve­zeték tömszelencéjének tö­mítése mondta fel a szolgá­latot. Bárkái Barnabás, a ko­hászat főenergetikusa mon­dotta: — Ügyeleti szolgálatunk olyan szervezettségű, hogy fél órán belül valamennyi szak­ember, aki segíthetett, a helyszínen volt. A gondot az okozta, hogy a nagy mennyi­ségű gőz kifúvása miatt meg kellett várni, míg a rendszer lehűl, s csak ezután láthat­tak munkához. Ez mintegy három órát késleltette a hi­ba javítását... Alig kezdték el a hiba el­hárítása után a rendszer fel- töltését, újabb hibát jeleztek: a Nagyváthy utcában a ge­rincvezeték korróziója miatt kellett ismét leállítani a fű­tést. Hönigh Mihály, a Bor­sod megyei Távhőszolgáltató Vállalat igazgatója: — Hibaelhárító brigádunk nem rendelkezik Foclain tí­pusú markolóval, ezért for­dultunk segítségért a Miskol­ci Mélyépítő Vállalathoz és az Észak-magyarországi Ál­lami Építőipari Vállalathoz. Ilyen nagy üzemzavarunk még nem volt, mióta távfűtés van a városban. Hegesztőink készen álltak, de segítettek nekik az ÉÁÉV szakemberei is, így lényegesen meggyor­sult a munka. Egy városrész és két lakó­telep maradt fűtés nélkül. Miért nincs ilyen esetre tar­talék vezeték? — tették fel a kérdést többen is. Pável Já­nos, a városi tanács építési és közlekedési osztályának vezetője: — Egy második gerincveze­ték kiépítése igen költséges lenne. Ezért gondolkozunk azon: körvezetékrendszert alakítunk ki. Az északi te­hermentesítő út mellett hú­zódó vezetéket kötnénk ösz- sze a belvárosba tartó ge­rincvezetékkel. Ennek előnye: 50—100 méteres részek kisza­kaszolhatok, s hiba esetén csak itt szünetelne a fűtés ... 3 Amikor tudomást szerez­tünk arról, hogy a hiba ki­javítása hosszabb időt vesz igénybe, mindenkinek eszébe jutott: mibe fog mindez ke­rülni? S főleg: ki fizeti majd meg az áram- és gázszámlá­kat? Az ÉMÁSZ miskolci üzemigazgatósága majd’ nyolcvan kilowatt össztelje­sítményben szállított ki az óvodákba, bölcsődékbe fűtő- berendezéseket, a megemel­kedett áramfogyasztást a városi tanács fedezi majd. Azt. hogy a szerződésben ki­kötött csúcsfogvasztást az intézmények túllépték, most nem veszik figyelembe, nem kell érte fizetni. Ami a la­kásokban fogyott, az a lakó­kat terheli. A túlfogyasztás a városban csúcsidőben három megawatt volt. A TIGÁZ már akkor be­lekalkulálta az ilyen kocká­zatot a költségvetésébe, ami­kor az átalánydíjas gázdíj­fizetést bevezette. A mostani 10 százalékos túlfogyasztás az OKGT-nek nem okoz külö­nösebb gondot, hiszen a TI­GÁZ csak egy vállalata a sok között. A távhőszolgált ó vállalat természetesen a ki­maradt fűtés díját visszatérí­ti: a márciusi számlán már megjelenik az időarányos juttatás. A teljes üzemzavar költségeit a vállalat fedezi: a lakásokban, pincékben tör­ténő javításokét is, tekintet­tel a különleges helyzetre. A városi tanács költségve­tését huszonnégy intézmény megemelkedett áramszámlái terhelik majd: erre ugyan külön keret nincs, de a né­hány tízezer forintra becsült összeget elő kell, s lehet is teremteni. Egyik olvasónk — sortársa volt a sok ezer fagyoskodó- nak — a televízió riportjá­ból tudta meg, hogy a hőter­melő központot, a Lenin Ko­hászati Művek, a távvezeté­ket viszont a Borsod megyei Távhőszolgáltató Vállalat üze­melteti. Azt viszont már ré­gen tudja, hogy tanácsi bér­lakásának — az összes be­rendezésével együtt — a MIK a kezelője. Szerinte sok a gazda. Bizony sok, még annál is több, mint amennyit olva­sónk feltételez. Énnek a ténynek vajmi kevés, vagy egyáltalán semmi köze sincs a múlt héten történtekhez. Mégis érdemes rajta elgon­dolkoznunk, hogyan is van ez... Kezdjük azzal, hogy a Borsod megyei Távhöszolgál- tató Vállalat felügyeleti szer­ve a megyei tanács építési és közlekedési osztálya. Megyei vállalat tehát, noha teendői­nek túlnyomó többsége szék­helyéhez, azaz Miskolchoz köti. Olvasónk jól tudja: az energiát szolgáltató központ a Lenin Kohászati Művek területén, a nagyvállalat ke­zelésében működik. Fejleszté­se viszont a városi tanács számlájára történik, s e fej­lesztést a Miskolci Beruházá­si Vállalat bonyolítja le. Ugyancsak a városi tanacs pénzéből, az úgynevezett cél- csoportos keretből épült, il­letve épül az energiát szál­lító vezeték, csakúgy, mint a tanácsi beruházásban szüle­tett otthonokban levő ösz- szes, a távfűtést szolgáló be­rendezés. A távvezetéket azonban nemcsak üzemelteti, hanem tulajdonosként kezeli a távfűtő vállalat. Az ottho­nok kezelője a MIK, illetve valamelyik lakásszövetkezet. A fűtővállalat azonban meg­állapodást kötött a MIK-kel, így az ő teendője most már a lakóház kapuján belüli ja­vítás is — a MIK-lakások esetében —, kivéve a hasz­nálati melegvizet szállító rendszert. A lakásszövetkeze­tek saját maguk gondoskod­nak — házon belül — a kar­bantartásról. javításról. Főbb vonásaiban így fest ez a bizonyos sok gazdás rendszer. Nem akarunk sen­kire hivatkozni, de azok a szakemberek, akiktől véle­ményt kértünk ezzel kapcso­latban. egyhangúlag vallot­ták: több a hátránya mint az előnye a jelenlegi álla­potnak A megoldásra azon­ban senkitől sem sikerült egyértelmű javaslatot kap­nunk. Pedie talán erre is ér­vényes a szólásmondás- sok bába között elvész a gyerek”» (sz. i.) % Vödörcsákó (Kiss József felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents