Déli Hírlap, 1981. december (13. évfolyam, 280-303. szám)

1981-12-23 / 299. szám

■ Világosabb toltok a sötét képen ■ Későn ébredtünk ■ Környezetvédelem Miskolcon Szakemberek között vita tárgya, szabad-e hegyoldalba magasházas lakótelepet építeni. A gyerekek szerint: igen! Havas Avas A téli idő mindenkinek mást és mást jelent: hogy örömet-e, vagy inkább bosz- szúságot, az elsősorban az életkortól függ... Felnőt­teknek év végi hajrát, aján­dékozási gondokat, késve ér­kező és induló vonatokat, a gyerekeknek viszont vakáci­ót, szánkózást, korcsolyázást jelent. Gépeink az Avas-dé­len készültek, rossz nyelvek szerint a Havas-délen... sk Buszvezetők öröme ... (Kiss József felvételei) Szlováku' tanulnak a vasutasok A Miskolci Vasútigazgató- ság területén nagyon keveset beszélnek idegen nyelven. Az elmúlt napokban megtartót' ifjúsági parlamenten elhang zott: a nyelvtanfolyamok a legtöbbször a teljes érdekte lneségbe süllyednek. Kevér fiatal hajlandó a közép- és a felsőfokú nyelvvizsga leté­telére. Csupán a határállo­másokon hoztak némi ered­ményt az alapfokú szlovák nyelvtanfolyamok. Itt, úgy látszik, már felismerték: töb­bet ér a vasutas, ha nyelve két tud ... Parádés program as ifjúsági húsban Parádés programmal várja ma este a rockzene fiatal ra­jongóit a Molnár Béla Ifjú­sági és Űttörőház: a karácso­nyi koncerten pódiumra lép az Edda Művek és az Üj Skor­pió. A műsorban látható, hall­ható a Mini-együttes vezetője, a rockzene egyi k hazai apos­tola, Török Ádám is. Az együttesek külön-külön zenei blokkban is játszanak leg­népszerűbb számaikból, s a koncerten együtt is színpadra lépnek, egy kis rock-se3siont alakítva. Két koncert lesz a mai estén, illetve délutánon: az első fél hatkor kezdődik, a második este nyolckor. Jegyek a helyszínen is válthatók, de elővételben is megvehetők az ifjúsági házban. A koncert színhelye természetesen az if­júsági ház nagyterme. Lillafüred vendégei azzal térhetnek vissza lakhelyükre, hogy kivételesen szép és jó klímá.iú környezetben üdültek. Az utóbbinak — mármint a klímának — gyógyhatást tulajdoní­tanak. Joggal, hiszen tiszta és oxigénben gazdag a hegyek kö­zé zárt völgy levegője. Ha azonban ugyanez a vendég egy ködös téli napon megfordul Miskolc belvárosában, és letanyá- cik mondjuk a Szemere-sarkon. azonnal megváltozik a véle­ménye. Itt ugyanis teleszívhatja magát szénmonoxiddal. Ez is, az is Miskolc, mégis, micsoda különbség! Az egész városról e.mondhatjuk. hogy a szennyezett levegőjű települések közé tartozik, de a levegőben levő por és más káros anyagok meny- oyisége, negyedenként erősen eltérő értéket mutat. Mindezt azért bocsátottuk előre, hogy érzékeltessük: a sokrétű környezetvédelmi te­endők, városrészenként is változnak. Lillafüreden a Garadna-patak és a Hámori­tó vizének, a központban vi­szont a levegő tisztaságának védelme a fő kérdés. Szó esett erről a városi ta­nács közelmúltban lezajlott ülésén is, ahol a Miskolc környezetvédelméről és köz- tisztasági helyzetéről szóló jelentést vitatták meg. Sem­mit sem szépítettek az álla­potokon a jelentés készítői, a felvázolt kép sötét színei között mégis feltűntek vilá­gosabb foltok. Hogy mást ne mondjunk: korábban a HCM volt Miskolcon az egyik leg­nagyobb légszennyező. Az üzem rekonstrukciója együtt­járt a nagy teljesítményű elektrofilterek felszerelésé­vel, és azóta szinte teljesen megszűntek a környéken élők panaszai. Jó irányt vettek Miskol­con a dolgok? Csak lassult a természetes környezet pusztítása néhány területen! Sajnos, ebben a városban különösen nehéz megfordíta­ni a káros folyamatokat. Ma már jól tudjuk, de eső után köpönyeg: akkor kellett vol­na előrelátni és többet ál­Bankók, négyzetrács alatt Egy hajtásánál szakadt ötvenforintos miatt folyt a perleke­dés szombaton délelőtt az Ínyenc büfé pénztáránál. A vásárló az istennek se akarta elfogadni a szakadt ötvenest, a pénztá­ros pedig, más papírpénze nem lévén, csak ezt akarta vissza­adni. Hiába bizonygatta mindenki, hogy a kis szakadás miatt semmivel sent értéktelenebb, mint ép társai. Kinek volt igaza? Ki váltja be a szakadt, egérrágta, mosógépben, centrifugában gyűrődött bankókat? A Magyar Nemzeti Bank Hősök téri hivatalában bármikor bevonják a szakadt és hiányos papírpénzt. Sünden bankót lüíí apró egységre osztottak fel. Négyzetráccsal eldöntik, mennyi hiányzik a papírpénzből, és ennek arányában határozzák meg az értékét. Az ötszázasnál és a százasnál két kocka, az ötve­nesnél négy, a húszasnál, valamint a tízesnél tíz kocka hiánya esetén még egy forintot sem vonnak le az értékéből. A pénzügy; szakemberek úgy látják: nem becsüljük meg a pénzünket. Gyakran hoznak beváltani több ezer forintnyi sza­kadt, egérrág la, gaiacsinná gyűrött bankót. Minden esztendő­ben több millió farin' értékű pénzt selejteznek ki a használ­hatatlanságuk miatt S jó ha tudjuk, hogy egy-egy bankó elő­állítása — a rányomott címlettől függetlenül — ma már leg­alább 3 forintba kerül. Megmagyarázhatatlan, hogy a külön­böző címletű bankjegyek közül a százasokból és a húszasokból rongálják meg a legtöbbet. Az utóbbi időben azonban az öt­százasok is versenyben vannak ... A fémpénze is gyakran megcsonkítják. A kétforintosokat kiszúrják,, s cérnára rögzítik, hátha így kihalászhatják a táv­beszélő automatából a sikeres telefonbeszélgetés után. Mon­danunk sem kell hogy ezek az akciók teljes kudarccal vég­ződnek. Sok egyforintos pedig a vasúti és a villamossínek kö­zött, laposra hengerelve fejezi be földi pályafutását. Kár ér- liik, mert mostanában már a fémpénzek sajtolási költsége is csaknem annyiba kerül, mint amennyit érnek. (szántó) „Nagyapjuk örülne nekik!” kp pH OmtfU A Gyula utcai kétszobás lakás igencsak szűkös, ha összejön a família. Sándo- réknál a két házasságból négy unoka van, Istvánéknál kettő, Lászlóéknál három. Marika néni — özvegy Op- rendek Sándorné — szám­olgatja: ilyenkor tizenhatan vannak, ámikor körülülik az asztalt. — Igaz, csak ritkán kerül­het rá sor, legkivált családi ünnepeken. Születésnapo­mon, vagy apjuk halálának évfordulóján egyeztetnek időt a gyerekek. A karácsony csendesebb. A legidősebb fiúval, Sándorral és az övéivel osztja meg a régi otthont Marika néni. * Ma már a legnagyobb uno­ka is idősebb, mint Sándor fiúk volt azon az 1956. no­vemberi napon, amikor ap­juk hősi halált halt a mis­kolci karhatalmi laktanya védelmében. Utolsó próbál­kozása volt városunkban az akkor már levert elleniorra- dalmároknak a laktanya el­leni támadás. Oprendek Sán­dor őrnagy, a tiszti karha­talom rajparancsnoka, a vasgyári öntőmunkás, a há­romgyermekes családapa, halálos fejlövést kapott. — Csak másnap tudtam meg, hadd ne mondjam el, hogy ért ez a hír. Én na­gyon szerettem a férjemet. Húszévesen lettem a felesé­ge, 13 évet éltünk együtt, tényleg a legnagyobb egyet­értésben és szeretetben. Az­tán egyik pillanatról a má­sikra férj nélkül maradtam, apa nélküli árvákká lettek gyermekeink. Csak arra em­lékszem, hogy a 6 éves Isi­j)e A családi fénykép dátuma: 1956. Ez volt az utolsó..i ván fiam rohant hozzám, s kapaszkodott sírva a ruhám­ba: „Anya ne sírj, mert ha beteg leszel, mi lesz ve­lünk?” A három gyermek tartot­ta talpon, noha máig nem mondhatja egészségesnek magát. * Oprendek Sándort. aki 1919-ben született és 1956. november . 10-én vesztette életét, a Munkás-Paraszt Hatalomért Emlékéremmel és a Vörös Csillag Érdem­éremmel tüntették ki. A honvédelmi miniszter alez­redessé léptette elő a város hősi halottját. Miskolcon ut­ca viseli nevét, szocialista brigádok írják tisztelettel naplójuk első lapjára, s a kilenc unoka örökíti tovább. * A karácsonyt váró nagy- takarítás kellős közepébe csöppentem Oprendekéknél. Röstelltem zavarásomat, Ma­rika néni csitította lelkiis­meretemet: az utolsó simí­tásoknál tartott. Semmi baj, utoléri magát. Családi fény­képek albuma kerül az asz­talra, emléket idézni, s tu- catnyiszor ismétli a ház asz- szonya az unokák fotográ­fiája fölött: „De tudna örül­ni a nagyapjuk, ha látná őket!” Az ünnepi menüről is szó esik: tyúkot tölt Marika né­ni, abból lesz leves és sült. Aztán majd kiókumlálja még a következő két napot. Megszokta, hogy beosszon minden fillért, végül is az Oprendek gyerekekre akkor is figyelt a környék, amikor már csak az özvegyi nyug­díjból, s árvasegélyből kel­lett előállítani a szüksége­set. — Ma már könnyebben előteremtem a karácsonyfa alá az ajándékokat... A kombinált szekrény zárt polca dugig van csomagok­kal. Óriási alvósbaba, ele­mes autóbusz, mackó, tár­sasjáték — sorolni is sok lenne, mi minden gazda­gítja majd a családi örömet. Igaz, Oprendekéknél nem olyan harsogó az ilyen csa­ládi szeretetünnep. Cson­koltságukat a negyed század sem tudja feledtetni. S idén talán kicsit még erőteljeseb­ben érzik az apa hiányát. A legidősebb fiú most annyi idős, mint apjuk volt, ami­kor hősi halált halt: har­minchét éves. R. £. dozni környezetvédelemre, amikor az ipartelepítés, iparfejlesztés extenzív kor­szakát éltük — fogalmazták meg többen is a tanácsülé­sen. Az egyik felszólaló azt ki­fogásolta, hogy nem rangso­rolták kellően a jelentés ké­szítői a környezetvédelmi teendőket. Sok igazság van ebben, de ember legyen a talpán, aki a sok-sok sür­gős teendő közül csalhatat­lanul ki tudja választani a legégetőbbeket. ■ ■ Itt van például a viz. A város környéki karsztforrá- sok erősen szennyeződtek az utóbbi években, ha nem is annyira, hogy — fertőtlení­tés után — ne lehetne ve­szély nélkül meginni a mis­kolci vizet. A víznyelők, for­rások védelméről gondos­kodni kell, például a bükki települések, kirándulóhelyek, — köztük Bükkszentkereszt, Bükkszentlászló — csatorná­zásával, ám ezzel együtt ar­ról is, hogy kielégítsék az egyre több vizet fogyasztó város szükségletét. Nincs messze az idő, amikor a Her- nád után a Tiszából is hör- pint Miskolc, hiszen a Ti- szadob térségében létesülő vízkivételi mű nekünk is ter­mel majd. A beruházás ter­vezéséhez, előkészítéséhez már hozzáláttak. Jogo3 a tanácstagok kri­tikája: Luca-széke módjára készül a város szennyvíz- tisztító telepe. 1972-ben lát­tak hozzá, de ebben az öt­éves tervidőszakban csak a mechanikai részt helyezik üzembe, a biológiai tisztító­mű befejezése a hetedik öt­éves tervben, azaz 1985 után várható. ■ ■ A tanácsülés vitájának egyik fő tanulsága; a kör­nyezetvédelemnek nincsenek nagy és kis kérdései, önma­gukban a százmilliókat emésztő beruházások sem mentik meg a miskolciakat a szemetes utcák látványá­tól. Örömmel hallottuk, hogy a Miskolci Köztiszta­sági Vállalat jelentős össze­get kap gépesítésre. Ám azt is tudjuk, hogy a vállalat­nál nemcsak műszaki prob­lémák gátolják az eredmé­nyes munkát, hanem szer­vezési, vezetési fogyatékos­ságok is. Sokszor hallottunk erről a különböző várospo­litikai fórumokon, és most már kicsit türelmetlenek va­gyunk! A legutóbbi tanácsválasz­tásokon — nem tegnap zaj­lottak! — sok felszólaló fog­lalkozott a közterületek tisz­taságával, rendjével. Azóta rendelet is született, mégis kevés a látszatja az intézke­déseknek. Természetesen nem elég kritizálni, követelni. A tár­sadalmi munkában mindig jeleskedő katonafiatalok ne­vében felszólaló keserűen panaszolta: a faültető kato­nákat sokan csak mosolyog­va nézik a lakótelepi házak ablakából. Amíg így Jesz, aligha beszélhetünk társa­dalmi "méretű összefogásról, hatékony környezetvédelem­ről! (békés) A DH várospolitikai fóruma Lillafüred kontra Szemere-sarok V I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents