Déli Hírlap, 1981. december (13. évfolyam, 280-303. szám)
1981-12-12 / 290. szám
Bach a Bartók-teremben Főiskolások játszottak Azt kellett volna hallania, mikor néhány napja óvodásoknak játszottak a főiskolások — mondta egy muzsikus, aki státusától függetlenül, egyformán drukkol a Bartók téri ház, a Zenepalota minden felekezeté- nek. El tudom képzelni, hogy milyen bájos, ha három-négy éveseknek egy zenemű kapcsán a pódiumról magyarázzák el, hogy ha ezt a muzsikát hallod, akkor miért úszik így a hattyú, és csak a rossz májam mondatta velem, hogy szerintem kevés miskolci hároméves van, aki életében látott már hattyút. Nyugodtan gonoszkodhattam, beszélgető partnerem fütyült rá; neki fontosabb volt az az élmény. Ebben a házban, azt hiszem, nagyon fontos, hogy magukra figyelnek, és nagyon rokonszenves, hogy figyelik, hallgatják egymás produkcióját. Kellemetlen is lehet, hogy sokuknak van abszolút hallása, de nem folytatom. Nem érdekes, hogy az ember hogy tud a szavakkal játszani, az a fontos, hogy ők hogyan játszanak. Tőzsér Dániellel, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola miskolci tagozatának a vezetőjével, miskolci szóhasználatban röviden a főiskola igazgatójával kis híján ösz- szevesztünk, míg az intézmény mindennapjairól, zene- és egyéb pedagógiáról, a főiskolás (és a többi) korosztály felkészültségéről, a zenét nem az alkalom, hanem a muzsika kedvéért élvező közönségről, a mindennapokról beszélgettünk. Ugyanis azt találtam mondani, hogy bosz- szant, ha különböző megnyitókon, egészen másról szóló események kapcsán a zenész gyerekek azért játszanak, hogy az ünnepélyességet fokozzák, hogy engem feszélyez, ha a kalap ékességéül szolgáló díszbokréta a zene. • ZENE ES TANÍTÁS — Gondoljon csak Bachra, Haydn-ra, a zene mindig ezt jelentette a kortársaknak — mondta, és őszintén dühös volt. Kimondatlanul is azért, hogy ne provokáljam (eszembe sem jutott egyébként), és azért, mert ha ilyesmit mondok, nyilván keveset tudok a zenetanításról. — Szükségünk van a nyilvánosságra, és engem nem érdekel, hogy menynyire felkészült a közönség. Az a dolgom, hogy játsszak, hogy jól játsszak, hogy azért játsszak, hogy száz emberből legalább egy örüljön. Tudja egyáltalán, hogy milyen nagy dolog ennek a húsz gyereknek maga az a tény, hogy pódiumra áll? • így Ml IS TUDJUK... A főiskola tanévenként ösz- szesen mintegy húsz koncertet ad. Ez nem húsz műsor; egy-egy másfél órás programot több helyen is bemutatnak. A legutóbbit játszották a 40-es Általános Iskolában, a Bartók-teremben, és holnap játsszák a múzeum képtárában. A három évfolyam 69 növendékéből húsz háromféle közönségnek mutatkozik be: nem utolsó szempont. Fontos szempont, hogy a heti harminc órájából 18-ban zenét tanuló muzsikusfiatal ne hagyja úgy el a főiskolát, hogy ezt a műsort nem játszotta. A főiskolán a vonósegyüttesi műsoroknak tradíciói vannak, Bach alapirodalom. A növendék felkészültségének, az intézmény ütőMazsaroif Miklós Munká- csy-díjas festőművész munkáiból rendez kiállítást a szentistváni pártház tanácstermében a VII. Pártkongresszus Termelőszövetkezet. A tárlatot ma délután 3 órakor nyitja meg Siklósi László, a Miskolci Nemzei Színház főtitkára. A kiállítás december 28-ig tekinthető meg, naponta 10-től 7 óráig. Hogy beszélünk és miről? A pedagógiától a honismeretig ♦ Egy műsorba nehéz bejutni, és nincs rá garancia, hogy ki jut be a következőbe. Csak az a biztos, hogy hetekig, hónapokig, mindig gyakorolni kell. (Kiss József felvétele) képességének fokmérője, hogyan szólnak a művek. Ezeket a darabokat négy évvel ezelőtt az előttünk járó generáció már játszotta. Kitűnően, mert meghallgatták felvételről, és még nagyobb lázzal készültek: így mi is tudjuk ...! A felvételt nem hallottam, a Bartók-teremben rendezett, tehát alapvetően házi használatra szolgáló hangversenyt igen. Házi használatra valók ezek a koncertek azért, mert a szakiskolás meghallgatja a főiskolást és viszont, a mindkét iskolatípusban tanító muzsikusok meghallgatják a növendékeket. Rontott az estén, hogy a Miskolci Szimfonikus Zenekarnak éppen akkor volt próbája, tehát Miskolc felnőtt zenészei, ha akartak volna sem jöhettek volna el. Nem használt, hogy a meghívott ifjúság (különböző szerződéseik vannak az iskolákkal, üzemekkel) gyér számban képviseltette magát, és ráadásul próbája volt az énekkarnak, amelynek a tagjai félidőben távoztak. • NEKEM NE SÍRJON! C est la vie — mondja az ember, és alkalmasint szomorú, hogy ilyen az élet: tele vagyunk kötelezettségekkel is. A VT. Brandenburgi verseny ifjú muzsikusai hál’ istennek még nem olyan profik, hogy becsukják maguk mögött az ajtót ha örülnek, és régen láttam ennyi boldog fiatalt. A harmadik Brandenburgi versenyhez, a záró számhoz már kevesebben tapsoltunk, de ugyanolyan őszintén; a h- moll szvitnél arra figyeltem, amit az est fuvolista szólistája, Tőzsér Dániel korábban mondott. Ehhez a darabhoz nem szükséges három cselló és két bőgő, fogalmam sincs, hogy bírom túlfújni őket, de senkit nem tudok kihagyni, aki megérdemli, hogy játsz- szon. Nekem nem kell síró főiskolás. M— A nevelés, közművelődés, hagyományaink ápolása mindenkinek feladata. Ez a meggondolás hívta össze a héten (a TIT-be) a Hazafias Népfront megyei elnöksége Pedagógiai, Közművelődési és Honismereti Bizottságát, tehát azokat, amelyek nem dolgozhatnak hatékonyan egymás nélkül. Két előadás hangzott el, s élénk eszmecsere alakult ki. Hegyi Imre, a népfront megyei bizottságának alelnö- ke A művelődési munkabizottságok kapcsolata, együttműködése és feladatai címmel az iskola, a nevelés, ezen belül is a család szerepének elemzésével kezdte, majd tágítva a kört, a művelődés, önművelés lehetőségeiről és szerepéről szólt. Az iskola azért került nehéz helyzetbe, mert miközben nőnek a feladatai, a követelmények, csökkent a pedagóguspálya, következésképp az iskola presztízse is. A Hazafias Népfrontnak nem lehet feladata a műhelygondok megoldása, de igen srácát tehet aktív hálózatával magának a közvéleménynek a formálásáért. Erősítheti, tudatosíthatja a család szerepét és felelősségét, segítheti egyes rétegek felemelkedését, a hátrányok leküzdését, mérséklését (válások, alkoholista, lumpen szülők). Szorgalmazhatja a közösségek megteremtését, a kultúra és a művelődés, az értékrend kialakulásának és elfogadásának a folyamatát. Minden kapcsolatos a kultúrával és a gazdasági élettel, a termeléssel. Ezek az összefüggések nem elméletiek, hanem konkrétak és állandóan alakulóban vannak. Üj helyzetet teremt az ötnapos munkahét bevezetése, ami a szabad idő tényleges növekedése mellett eddig nem ismert lehetőségeket teremt a művelődésre, de számos gondot is hoz. Kováts Dániel előadása, az Anyanyelv—iskola—közművelődés kapcsolódott az előző témához. A nyelv állapota ugyanis mindenkor tükrözi magát a közgondolkodást és a közállapotokat is. A nyelvész és a pedagógus, noha mindent megtesz a helyes beszéd és írás elsajátításáért, önmagában már nem tud megbirkózni a feladatok- kaL A rossz beidegzettségek és a nyelvi klisék, a magán- és közhasználatban kettévált nyelvi gyakorlat, valamint számos más, negatív hatás rontja a nyelv állapotát. Joggal figyeltek fel a szakemberek arra a jelenségre is, hogy miközben az egyes társadalmi rétegek nyelvi gyakorlata és szintje közeledik egymáshoz, tanúi lehetünk a kifejezés és a magatartás eldurvulásának. Ez pedig már nem csupán nyelvtani kérdés, nem is oldható meg önmagában. H. S. Festhet aktot a királynő férje? 11. Erzsébet angol királynő férje, a szenvedélyes úrlovas még egy szenvedélyének hódol: festeget. Ez — úgy látszik — divat az angol felsőbb körökben: Churchill is feste- getett. Miután nemrégiben az öreg „Winnie” képeit kiállította özvegye, a herceg úgy döntött: még életében nyilvánosság elé bocsátja alkotásait. Harminc csendéletét láthatta legutóbb az angol műértő közönség. — Nem is rossz kezdő — mondta egy londoni műkritikus. — Érdemes lenne egy aktiskolába is beíratni, hogy embereket festhessen. De nem hiszem, hogy ebbe a királynő beleegyezne ... (máté) A zsaru A zsaru című francia—olasz filmet vetítik hétfőn, a Híres rendezők sorozat következő műveként a Rónai Sándor Művelődési Központban. A főszereplők: Catherine Deneuve és Alain Delon. Gyerekeknek December végén háromnapos szórakoztató program várja a kicsinyeket a Diósgyőri Vasas Művelődési Központban. Sokféle játékos gyermekfoglalkozás, modellezés, bábozás és díszek készítése arra a fenyőfára, melyet közösen állítanak fel. A színházteremben december 22-én délelőtt 10 órakor az Állami Bábszínház ad műsort az óvodásoknak, Mazsola és Manócska címmel, délután fél 3-kor pedig az Együgyű Miska című darabot mutatják be. December 23- án az Erdei tündér című mesejátékot, s Kacor király történetét láthatják a gyerekek. Csipkegallérral, kiegészítővel Dobjuk fei a feketét Itt egy remek ötlet a régi, fekete ruha felújításához. A karácsonyi ünnepek idején illik a háziasszonynak csinosnak lenni. Az „örökzöld” és elnyúzhatatlan fekete ruhát meg lehet ifjítani a legújabb divat egyik jegyével, a csipkegallérral. Ilyen csipkegallér előkerülhet a nagymama ládafiából, de aki ügyesen bánik a horgolótűvel, maga is elkészítheti. ötletként ajánljuk, hogy madeira anyagból lehet varrni ilyen kiegészítőket a fekete ruhához. Annak, aki egy az egyben ezt a fazont szeretné megvarrni, vagy megcsináltatni, elmondjuk a részleteit: a felső része V-vo- nalban keskenyedik, erősen hangsúlyozott vállakkal. A nosztalgiahullám jegyében újból divatos az ejtett derék. A finom vonalú ruhát a csípőcsonttól kezdődő keskeny plisszírozású szoknyarész még könnyedebbé teszi. A női karcsúságot öv hangsúlyozza. Nosztalgiabusz, Hollywood kávéház Fél évszázados a magyar hangosfilm (Tttdósítónfctöí) Sok miskolci jár ezekben a napokban a fővárosban; a na- gyobb választék reményében a karácsonyi ajándékokat inkább Budapesten veszik meg. Többen közülük egyenesen a kőbányai vásárvárosban levő Skála-Expót keresik fel — hátha itt olcsóbb ... Nos, nekik, s minden Pestre rándulónak ajánljuk, hogy a Keleti pályaudvar előtt szánjanak fel a nosztalgia-autóbuszra, amely utasait a vásárváros 25-ös pavilonjához szállítja. Itt páratlan csemegében lesz részük: a magyar hangosfilm történetéről láthatnak kiállítást. A pavilon földszintjén a MAFII.M dekoratőrei díszletvárost építettek fel: visszaköszönnek többék között a Valahol Európában, a Talp- alattnyi föld, a Ház a sziklák alatt című filmek kellékei, a szereplők életnagyságú fotói. A látogatók bepillantást nyerhetnek a filmforgatás kulisszatitkaiba — a reflektorok, felvevők, mikrofonok segítségével. A terem közepén diaporá- ma adja vissza a filmek jellegzetes kockáit, az emeleten pedig 120 személyes mozit alakítottak ki, s délutánonként a legjelentősebb magyar filmekből vetítenek. A moziból kijövet a Holly- vood nevet viselő kávéházba térhetnek be a nézők, amely szintén itt, a galérián található. A kiállítás január 31-ig tart nyitva, délelőtt 10-től este hétig. Bogart-sorozat a képernyőn Folytatja nagy sikerű, világhírű filmművészeket bemutató sorozatát a televízió. December 20-tól vasárnap délutánonként Humphrey Bogart kilenc filmje jelentkezik a képernyőn. Az Oscar-díjas amerikai színész 1930-tól filmezett, s haláláig, 1957-ig csaknem félszáz alkotásban formált meg jelentősebb szerepeket. Drámai és kalandlörténetek népszerű hőseként vált világszerte ismertté és elismertté. <A televízió sorozatában elsőként az 1942-ben játszódó, Szahara című filmjét mutatják be. Ez a németek elleni sivatagi csata egyik részletét eleveníti fel. A máltai só lyom című film nézői egy San Franciscó-i bűnügyi tör ténet izgalmait élhetik át. “Trayen regénye alapján született meg A Sierra Madre kincse című izgalmas kalandfilm, amelyben három mexikói ember indul el aranyat ásni. Bogart fiatalkori filmjei közül A dublözt tűzi műsorra a televízió. A Hollywoodban játszódó történetben csupán epizódszerepet kapott a kitűnő színész, a főszerepet Leslie Howard alakítja. Ugyancsak krimiműfajú A nagy álom című alkotás, amelyben detektívet személyesít meg Bogart A továbbiakban képernyőre kerül a Martinique, A félelem órái, a Nem vagyunk angyalok, valamint a Casablanca című film. Az utóbbiban Bogart partnere Ingrid Bergman.
