Déli Hírlap, 1981. december (13. évfolyam, 280-303. szám)

1981-12-08 / 286. szám

Diákklub Az Ifjúsági Magazin mun­katársával, Sebők Jánossal és Czippán Györggyel találkoz­hatnak csütörtökön a Tokaj vendéglátóház diákklubjának tagjai. A rendezvények közül ez évben még egy maradt hátra: december 17-én Benkő László lesz a diákok vendége B. Tóth László ismét eljön A népszerű lemezlovast. B. Tóth Lászlót látta vendégül a Tokaj-disco tegnap. A nagy sikerű estének két hét múlva lesz az ismétlése: december 21-én. rfc Az építőket alaposan próbára teszi a zord időjárás: nehezebben köt a beton, s minden lépésre vigyázni kell a csúszós panelokon. Féktávolsá«: óránként 40 kilométeres sebességnél 700 méter Figyelmeztet az András-kere András apostolt ferde ke­resztre feszítették hajdan, ezért a manapság használatos vasúti átjárót jelző ferde, piros csíkos lapokat András-keresztnek ne­vezik. Minden vasúti átjáró előtt több András-kereszt fi­gyelmezteti a járművezetőket az óvatos, körültekintő hala­dásra. Ki tudja megmondani, ml okból, az utóbbi időben mintha több közlekedési bal­eset történne a vasúti átjárók- - ban?! Siófok, Mohora. az is­mertebb tömegszerencsétlensé­gek színhelyei. Ezen kívül azon­ban még nagyon sok helyen ‘ történt halálos vagy súlyos ki­menetelű baleset a vasúti átjá­rókban. Tavaly a MÁV Miskolci Igazgatóságának területén 18- an vesztették életüket a so­rompóknál, a legelemibb köz­lekedési szabályok megsérté­se miatt. Az idén ez a szám már elérte a 19-et, s csupán a szerencsének köszönhető, hogy nem „feketébb” a sta­tisztika, ugyanis sok olyan hagyta a fénysorompó tilos jelzését, s összeütközött egy arra haladó vonattal. Szeren­cséjére a vonat kipörditette a sínről az autót, s vezetője megúszta a nem kívánatos találkozást. A vasútüzemi biztonsági szakemberek még nagyon sok ehhez hasonló balesetről készítettek feljegy­zést. ' Véleményük szerint a gépjárművezetők többsége nem tudja: egy csupán 40 km-es sebességgel robogó vasúti szerelvénynek is leg­alább 700 méterre van szük­sége a biztonságos fékezés­hez. Ráadásul a mostani idő­járásban sokszor 100 méter­re sem lát előre a mozdony- vezető a fülkéjéből. • • Összezúzzák a lencsét tendőben több tízezer forint értékű kárt okoznak a fele­lőtlen emberek a vasúti be­rendezésekben: leszedik a so­rompó villogóit, összezúzzák a színes lencséket, és leszag­gatják a sorompó rúd szak ál­lá t Ha villog a piros Egy bizonyos: a szakembe­rek úgy tervezték meg eze­ket a berendezéseket, jiogy üzemképtelenségük esetén hang- és fényjelzést adjanak az irányítóközpontoknak. így aztán jó, ha tudják a gép­járművezetők: ha huzamo­sabb időn át pirosán villogó jelzőlámpával találkoznak, j semmiképpen ne gyanakodja- ] nak a jelzőberendezés hibá- I Ózd rendezési terve Mai ülésén Ózd város álta­lános rendezési tervéről tár­gyal az Ózd városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. Ezen­kívül a városi testnevelési és sportfelügyelőség munkájáról szóló beszámolót is meghall­gatják, valamint javaslatot tesznek a városi tanács és a végrehajtó bizottság jövő évi munka tervére. Új köntösben az Aranycsillag Mától ismét megnyílik a Miskolci Vendéglátóipari Vál­lalat Aranycsillag étterme. Az egyhetes karbantartási idő alatt kifestették az étterem valamennyi helyiségét, s új lakkal borították a parkettát. A munkák nagy részét lép­csőzetesen végezték el, így ez nem zavarta az önkiszolgáló rész forgalmát. Legközelebb 1983-ban akarják az épület teljes felújítását elvégezni. Kevesebb pénzzel, több szigorral Nyolcvanegy és nysicvankettő (Folytatás az 1. oldalról) A megyei tanácselnök a pénzügyi nehézségek és a tervek módosításának dacára joggal mondhatta, hogy az 1981-es esztendő az eddigi tervindítő ciklusok legered­ményesebb éve volt. Zökke­nőmentes volt az átmenet, jól sikerült az előkészület, s a tervezés felelősei nem voltak híján az előrelátásnak. To­vábbá: jórészt a lakosság társadalmi munkájának kö­szönhető a gyermekrehabili­tációs központ létrejötte, va­lamint a rudabányai torna­terem és a leninvárosi mű­jégpálya elkészülte. Ám a borsodi képviselők figyelmüket elsősorban a problémákra fordították. Dr. Ladányi József figyelmezte­tett arra, hogy a lassúbb nö­vekedés taktikájának együtt kell járnia a takarékosabb és ésszerűbb gazdálkodással, a lakossági alapigények kielégítését szolgáló jutta­tások és fejlesztések csór- bitatlans ágával. Az új terv szigorúbb és szi­gorúbban rangsorol. A taná­csi elképzeléseket összhang­ba kellett hozni a népgazda­sági tervekkel. Tudva azt, hogy a költségvetési kiadá­sokra szánt pénz — reálérté­ket is számolva — nem csök­kent, viszont a fejlesztésekre fordítható eszközök köre szű­kült; a borsodi pénzügyi terv még mindig — egyénileg is érezhető — fejlődést garantál jövőre. Tekintettel az alap- követelményre — tehát, hogy a lakosság életkörülményei javuljanak, illetve ne rosz- szabbodjanak — kulcskérdéssé vált a beru­házások gyors, olcsó meg­valósítása. Ebbe éppúgy beletartozik a2 otthonteremtés, mint az isko­laépítés, a kereskedelembő­vítés és a vidék összkomfor­tosabbá tétele. Aligha titkolható, hogy a képviselőcsoport tegnapi ülé­sén is kemény kritika érte az építőipari tervezőket és ki­vitelezőket. (Sikerül-e átadni még az idén Miskolcon majd’ félezer lakást? Jövőre elké­szülnek-e azok az üzletek, amelyeket már most kellett volna avatni?) Cseterki La­jos képviselő hangsúlyozta, hogy az új körülmények kö­zött az eredményesebb kibon­takozást segítheti a demok­ratizmus szélesítése; ám a demokratizmusnak nem mond ellent a nagyobb szi­gor sem ... B. L ■ Nemcsak ígéret, de csoki is volt Több ízben is írtunk arról, hogy az édesipar az idén több csoki mikulást, csokicsizmát gyártott, mint tavalf. A ke­reskedők is úgy nyilatkoztak, hogy nagyobb készletekkel várták a Télapót most, mint az előző években. A magyar vásárló kicsit szkeptikus a „jobban felkészültünk" ígére­tekkel szemben, de ezúttal nem kellett csalódnia. Sok helyen szombaton délben, délután is találni lehetett a miskolci boltok polcain csóki- mikulást, s mikuláscsomago­kat. karambol történt a vasúti átjárókban, amelyeknek részt­vevői kisebb-nagyobb sérülé­sekkel megúszták a balese­tet. A trabantos szerencséje Október 28-án Tóth Berta­lan emődi lakos Hycomat Trabantjával figyelmen kívül A miskolci vasútigazgató­ság területén 180 olyan vas­úti átjáró található, ahol köz­pontilag irányított fény-, il­letve „szakállas”, vagy félru­das sorompóval szabályozzák az átmenő forgalmat. Ezen­kívül még számos „bakter- házi tekerős” és egyszerű András-keresztekkel jelzem földutas vasúti átjáró van környékünkön. Minden esz­jára. Ebben az esetben se kíséreljék meg a tiloson való áthaladást, a aorompórúd megkerülését S ha sötétbe borult a fénysorompó vala­melyik szeme, legfeljebb ak­kor kíséreljék meg az átha­ladást, és akkor is úgy, hogy a kocsiból kiszállva meggyő­ződnek a biztonságos áthala­dás feltételeiről. (szántó) s(c Hó borítja a? Inast a régi pincék mélyén lassan óbor lesz az újborból... Ítéletidő? Sokszor könnyedén leírjuk, kimondjuk: ítéletidő tombol a vá­ros utcáin, s a határ­ban. Pedig az igazi idő­járási szélsőségek csak ritkán szerencséltetnek minket. A krónikák fel­jegyezték, hogy Dobsi- nán 310 évvel ezelőtt télen 130 centiméter vastag hótakaró volt, s olyan hideg, hogy a farkasok mindenütt megtámadták — táplá­lék hiányában — az utazókat. A Szent De­nis apátság krónikája azt is tartalmazza, hogy időszámításunk után 547—548 telén olyan hideg volt, hogy a madarak „röptűk­ben" fagytak meg. Történelmi sorsforduló falun II. A gyárból a tsz élére Az MSZMP Központi Bízott- ■ ságának 1981. február 17-i köz­leménye bejelentette: A mező- gazdaságban is uralkodóvá vál­tak a szocialista termelési vi­szonyok. Ezzel a ténnyel lé­nyegében nemcsak egy törté­nelmi átalakulás kezdeti sza­kasza fejeződött be, hanem egy eddig nem tapasztalt fej­lődés indult meg a mezőgaz­daságban. A történelmi hűség kedvéért ide tartozik, hogy az 1961. február 17-1 központi bi­zottsági közleményig hazánk­ban a termelőszövetkeze­tekben összesen 1 millió 88 ezer család l millió 200 ezer tagja tömörült, 9 millió kát. holddaL Ez egyben azt is je­lentette, hogy a mezőgazdasá­gi terület 93 százaléka a szo­cialista szektorhoz tartozik. „A tisztelet hangján kell szólni arról a sok ezer üze­mi munkásról, aki szocialis­ta lelkesedéstől hajtva, hó- ban-sárban, jó és rossz időben, hosszú éveken át részt vett a falu szocialista átalakításának nagy munká­jában, segített a dolgozó parasztoknak kételyeik le­küzdésében, bátorította őket elhatározásuk meghozatalá­ban. Megbecsüléssel adózunk ^ termelőszövetkezeti moz­galom úttörőinek, a szövet­kezeti parasztság legjobbjai­nak, állami gazdasági, gép- állomási dolgozóknak, a fa­lusi értelmiségieknek, peda­gógusoknak, agronómusok- nak és más falusi dolgozók­nak, a társadalmi munká­soknak, akik nagy érdeme­ket szereztek áldozatos, tü­relmes, felvilágosító mun­kájukkal. A termelőszövet­kezeti mozgalom győzelmé­ben döntő szerepe volt a kis- és középparasztok elha­tározásának, akik sokszor ne­héz töprengés és belső vívó­dás árán, szakítani tudtak a kistulajdonosi múlttal és a párt tanácsát követve rálép­tek a biztosabb jövőt hozó új életforma, a szövetkezeti gazdálkodás útjára” — álla­pította meg a központi bi­zottság közlemény. De sokszor hangzott el ak­koriban Zalkodtól Szentist- vánig, Szászfától Tornaná- daskáig: Döntöttél már? Alá­írtad a belépési nyilatkoza­tot? Nem kétséges, hogy a nagyon nehéz és gyötrelmes döntések napjai voltak ezek. Sokszor az éjszakába nyúl­tak a beszélgetések. A meg­szokotthoz való ragaszkodás­sal szemben a még nem is­mert és bizonytalannak tűnő jövő állt. A munkás agitá­torok heteken keresztül ház­ról házra járva segítették a döntések megérlelődését. Lajos Mihály, ma már nyugdíjas tsz-elnök, így em­lékezik : — A Nehézszerszámgép­gyárban dolgoztam akkor. Az egyik nap a pártbizottságra kaptunk meghívást. A részt­vevők többsége párttag volt, és olyanok, akik vagy falu­ról kerülitek az üzembe, vagy jól ismerték a falusi életet. A mezőkövesdi járásban — Szomolyán — kezdtük a szervezést, majd az encsi já­rásban, Baktakék és Detek községben segítettünk a már ott levő munkás agitátorok­nak. A tsz-szervezés befeje­zése után néhány munkástár­sammal a párt kérésére részt vettünk a közös megszilárdí­tásában is. 1963 januárjában felajánlották: vállaljam el a tsz-elnöki tisztet. Nem volt könnyű a döntés. Szerettem a falut, hisz’ magam is ott él­tem fiatalkoromban, de a gyár, a munkások közössé­ge is vonzott. Gondolkodási időt kértem. Ekkor én kerül­tem olyan helyzetbe, hogy vívódnom kellett a válasz­tással. Február 4-én lettem a vizsolyi tsz elnöke, azé a szövetkezeté, ahol előttem már négy elnök volt. Beval­lom, kevesen bíztak abban, hogy gyökeret tudok verni a gyenge szakemberei látottsá- gú szövetkezetben. Nos, 13 évet töltöttem ott az 1981. április 2-i nyugdíjazásomig. F^jkre az évekre egy lácsit büszke vagyok ... (Folytatjuk) VERES MIHÁLY

Next

/
Thumbnails
Contents