Déli Hírlap, 1981. december (13. évfolyam, 280-303. szám)
1981-12-01 / 280. szám
JÁRNI ÉS AUTÓZNI itasd meg a járdádat! • Kinek a kötelessége? • Tiszta sóval tilos • A költségükre elvégeztetik I Hol felfelé lesünk. Tárva a nyakunkba zúduló, nedves hótöm eget, hol a lábunk elé nézünk, kerülgetve a járdán a kásás latyak alá rejtőző mély tócsákat: ilyen a városi tél! És még valami: élénken szidjuk a köztisztaságért felelős szakembereket. Pedig a „jókívánságokat” nem mindig a megfelelő helyre címezzük... Tanácsrendeletünk egyértelműen megszabja, hogy ki a járdák gazdája Az épület tulajdonosának személyétől függően, az ingatlankezelő vállalat, a lakásszövetkezet igazgatósága, a társasház- megbízott, vagy maga a ház- tulajdonos. Az ő kötelességük az ingatlan előtt húzódó járdaszakasz tisztántartása, a hó ellapátolása és a sózás. A kötelezettség alól az sem mentesít, ha az épület és a járda, között széles zöldsáv van. Arról is rendelkeznek, hogy reggel 6 óráig kell letakari- tani a járdákat, s napközben a szükséghez képest többször is síktalanítani; sós-fűrészporos szóróanyaggal. Tiszta A tegnapi nappal — András napjával — elkezdődött a téli évnegyed — írják a kalendáriumok. Ezekben a napokban már hosz- szúra nyúlnak az éjszakák, ezért az ősidőktől való pogány népszokások emlékeképpen régen a kuko- ricaf osztókban és a fonókban ekkor próbálták a fiatalok jövendő élettársuk személyét s nevét kitudakolni. A néphagyomány azt is tartja, hogy ha „fehér András — rossz az év”. Nem kell elkeseredni, hogy András napjára hóleplet öltött idén ~z ország: a fenti mondás csak néprajzilap érdekes. egyébként nem több egy kis babonánál ... Holnap tartja tanácstag- fogadóóráját Kovács Lajosr,i és Gyöngyösi Dániel terület- pártalapszervezet Marx Ká roly üt 94. sz.. 17 órakor Vindt Márta Brigád u. 18 sz.. 15 órakor. A Ennek a járdának sincs gazdája. Felvételünk a Tanács- köztársaság városrészben készült. sót, vagy ennek tömény oldatát használni tilos, hiszen ez a növényzetet, ai autók alvázát, cipőnket, ruházatunkat egy-kettő tönkreteheti. A járdáról letakarított havat, vagy az út két szélén, vagy a járda szélén kell összegyűjteni — attól függően, hogy milyen széles az úttest —, s szabadon kell hagyni a gyalogosoknak legalább egy méternyi helyet. Az úttesten lévő hórakás eltávolítása a Köztisztaság: Vállalat kötelessége. Ami a járdán marad, arról az Ingatlantulajdonosok gondoskodnak. A jogszabály büntetésről is rendelkezik: az elsőfokú útügyi hatóság a lusta háztulajdonos, vagy kezelő terhére megrendelheti a hóeltakarítási munkákat. Ezenkívül persze a takarítás elmulasztása szabálysértés is, így 3000 forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. Ahogy elnéztük az elmúlt két nap során az utcákon váltakozó, tisztára sepert és bokáig hóval-latyakkal borított járdaszakaszokat, úgy tűnt, az írott jognak kévéssé sikerült érvényt szerezni. Talán gyakrabban kellene ellenőrizni, s büntetni is! A közutak téli tisztántartásáról már jó előre elmondták az illetékesek, hogy a teljes hó- és latyakmentességet a leggazdagabb európai államokban sem követelik meg: meg kell tanulnunk nekünk is a nehezebb körülmények között is biztonságosan autózni. De azt igazán nem mondhatjuk a csúszós, síkos járdán kezét, lábát törő Idősebbeknek; tanuljanak meg jobban járni... (k—ő) Készülnek a kereskedők Hosszú péntek, rövid szombat Tóth Ferencné, a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének Borsod megyei titkára nemcsak háziasszonyi minőségében jár a boltokba. Nemrég az egyik, Széchenyi úti üzletben közölték vele, hogy néhány eladó otthagyja a szakmát... De hát, miért? Hiszen január elsejétől több szabad idő, új munkarend lesz. Éppen ezért. Ezért? Arat írni Ilyen is van. De ez éppúgy elenyésző, mint azoknak a köre, akikre — új dolgozó gyanánt — a borsodi kereskedelem számít szilveszter után. A tervezett, s elengedhetetlenül szükséges létszámnövekedés alig egy százalékra tehető. A vállalatok és szövetkezetek önerőből oldják meg az áttérést, úgy, hogy a globális nyitvatartási idő lényegében nem csökken, az árubeszerzés körülményei nem romlanak. Viszont majd’ minden üzlet heti nyitvatartási menetrendjét át kell írni. — A szakmában foglalkoztatottak majd’ háromnegyede nő, így a kereskedelmi átállás sikerét az is befolyásolja. hogy az új körülményekhez hogyan alkalmazkodik a gyermekintézmény-hálózat, a közlekedés és a posta. De függünk a szállító vállalatoktól is. Nemrég kötöttünk egyezményt egy ruházati céggel. Vállalták, hogy a tömegtermékeknél, azoknál, amelyeknél stabil az ár, eleve árjelzéssel látják el a holmit. Rengeteg időt és energiát vesz el az „árazás**. A keMISKOLC TÖRTÉNETE 4 Őskori kőbánya az Avason A miskolciak és az ide látogató turisták egyik kedvelt kirándulóhelye az Avas tetején álló kilátó. De vajon hányán tudják, hogy miközben az elő! tűk kitárulkozó város látványában gyönyörködnek, lábuk alatt egy több ezer éves kultúra emlékei nyugszanak? A század elején a mai kilátó helyén, az úgynevezett Pergő 1 Ián egy játszótér állt. Nem messze ettől villát építtetett dr. Piiegler Imre lőorvos. 1928 ban a villa kertjében kerültek elő az első kőtörmelékek, me lyek nyomán megindultak az ő' évig tartó ásatások. A Piiegler- villa kertjéből hamarosan ki- j terjedt az ásatás területe o , Pergolára Is. ahol nem várt , eredmény örvendeztette meg a • kutatókat. Hillebrand lenö számos kutatóárkot ásatott ki, melyek nyomán kialakult egy őskori kőbánya szerkezete. Az Avas, szemben a Bükk hegységgel. nem mészkőből épül lel, hanem vulkáni eredetű. A vulkáni tevékenység lezárásaképpen olyan melegvizes leitörések voltak, melyek a (özeiből különféle anyagokat . (ioldottak, majd leraktak, és zzokból a hirtelen lehűlés kő- etkeztében üveghez hasonló remény, merev anyag lett. íz az a hidrokvarcit, amelyből előszeretettel készítették eszközeiket az ősemberek és amelyet késnek, kaszának, fűrésznek, majd később tűzkőnek és az üveghutában dúsitóanyag- nak is használtak. A hidrokvarcit bányászása nem volt könnyű dolog. Először át kellett törni a néhol igen vastag vulkáni kőzetet, hogy elériék azt a szintet, ahol ki- sebb-nagyobb foltokban ai üveg szerű közei kivált. Ezt azután le kellett repeszteni az őt körülvevő kőzetről, méghozzá úgy, hogy ne repedezzen szét. és minél nagyobb darabban maradjon. Az őskor emberéi leleményessége, sok-sok generáción át örökölt tapasztalatai átsegítették a nehézségeken Csalhatatlan szemmel fedezte lel azokat a területeket, ahol érdemes volt árkot mélyíteni, áttörni a felső kőzetréteget. Ehhez nemcsak kezdetleges kőszerszámait használta fel. hanem készített magának agancsból bányászcsákányt, feszítő- éket, és felhasználta a tűz és i a viz közetrepesztő hatását is A résekbe, hasadékokba tüzet rakott, majd a felforrósodott követ hideg vízzel leöntötte. A hirtelen hideg hatására a kő megrepedt, könnyebb volt az agancscsákánnyal és a kőbaltával kiemelni a szétrepedt darabokat. Magát a hidrokvor. citot nehezebb leheteti kitermelni, hiszen a tüzet Itt már nem használhatta; tönkretette volna az értékes nyersanyogot. Nagyon kemény és fáradságos munka lehetett egész nap a szűk, alig egy embernyi széles árokban vagy gödörben, néhol térden állva, vagy éppen hasalva kő- és csontszerszámokkal fejteni a követ. A bányagödrökben és a környékükön talált kőhulladék azonban arról tanúskodik, hogy nagy mennyiségű nyersanyagot tudtak kitermelni. A kileszitett tömböket ezután a felszínen megtisztították a rátapadt vulkáni kőzet maradékaitól, és elszállításra alkalmas méretűre tördelték. Az így előkészített nyersanyagot vitték el azután saját telephelyükre, ahol eszközöket készítettek belőlük, vagy átadták cseretárgyként más, bányászáshoz nem értő csoportoknak. A bánya korát a gödrök körül talált kőeszközök és néhány cserépdarab, valamint az egyik gödörben talált csontváz, amely valószínűleg egy szerencsétlenül járt őskori bányász föld■ maradványa, egyértelműen meghatározza: a hidrokvarcl- tot az avasi bányában legelőször az újkőkor idején, mintegy 5-6 ezer évvel ezelőtt bányászták. Hosszú szünet után, a középkor folyamán ú/ra életre kelt a bánya, mikor talán a kávás puskákba vették Innen a nyersanyagot SIMÁNK ATAltN reskedelmet törvény kötelezi, az ipar viszont hónapokon át szállít a régi címkével. Vásárlási szokások A belkereskedelmi államtitkár legutóbbi sajtótájékoztatóján elhangzott, hogy a péntek is bevásárlónap lehet. Azaz pénteken meghosszabbodik a nyitvatartás, szombaton viszont megrövidül. — Ehhez mindenekelőtt a vásárlási szokásokon kell változtatni. Ez persze parancsra nem megy. Türelem. kölcsönös megértés kell hozzá. A program szerjnt szombaton az iparcikküzletek 13 óráig, az élelmiszer- boltok 14 óráig lesznek nyitva. A nagyobb ABC-áruhá- zakat 17 órakor zárják. Rossz háziasszony az, aki a bevásárlást szombaton délután 5 óráig nem tudja elintézni... Az itt nyert órák egy része pénteken hasznosítható. Néhány iparcikküzlet este 7-ig lehet nyitva. Pontosan ismerjük egyébként a csütörö- ki bevásárlónap adatait. Este 7 után alig van forgalom. Néhány helyen egy óra itt is megtakarítható.., Pillanatnyilag az okoz gondot. hogy mi legyen a szombati bevétellel ott. ahol a posta — éppen az új munkarend miatt — hamarabb zár, mint a bolt. A bevétel az üzletben nem maradhat, a vagyon véd el mi szempontból megfelelő zsákos begyűjtés költsége viszont a kereskedelmet terheli. Sürget az idő A több malomkő közöN őrlődő kereskedelem dolgozóinak nagy hányada bizakodó várakozással tekint az új munkarend elé. A szakma legnehezebbjének számító élelmiszer-kereskedelemben lehetőség nyűik arra. hogy a szabadnapot a vasárnapi pihenőnaphoz csatolva, szombaton vagy hétfőn vegyék ki a dolgozók. — Az új nyitvatartási menetrend 90 százalékban már tisztázódott. A kölcsönös előnyök jegyében sikerült egyeztetni az érdekeket a húsiparral. s a vasgyári konzum is partner lesz a kohászatban dolgozó asszonyok bevásárlási gondjainak megoldásában ... Nem titok, hogy van még néhány tisztázatlan kérdés. Sürget az idő. Kevés nap van vissza addig, amíg a pult mögött állóknak is egy nappal rövidebb lesz a hét. (brackó) * Űj látványossággal gazdagodott Miskolc: az Ady utca sarkán (a Gyöngy cukrászda melletti téren) diavetítő-pavilont állított fel az Interpress Lapkiadó Vállalat. A színes diák reklámcélokat szolgálnak. Délutánonként túbi. órán keresz.ül gyönyörködteti az arra járókat az automatikusan működő készülék. Keresettek a gyiimölcsszörpök Narancsba! belföldre A közelgő influenzajár vány hírére megnő a keres let a C-vitamin-tartalmú j gyümölcsszörpök iránt Mi- I lyen italokat készítenek most j az Erdei Termékeket Feldolgozó és Értékesítő Vállalat Szentpéteri kapui üzemében? — Elsősorban exportra termelünk. Még az idén 19 vagon meggy- és erdei vegyes gyümölcsszörpöt készítünk. a Szovjetunió és Lengyelország megrendelésére — mondotta Szab Sú'időtávé r- egvséavezető Belföldre nét vagon narancsitalt állítanak issze ezekben a nanokban az ar; 1 országokból és Görögországból kapott sűrftménvből. A rendkívül magas vitamintartalmú, rostos naranrssűrit- mény minden literéből hígítás után 8—10 liter na.ancs- italt kevernek Ezenkívül belföldi piacra szánnak 4—5 vagon szamóca-, som- és meggyszörpöt is. A tióleael balszetencse? Városi laoács!a;ol tocaióórái Vf
