Déli Hírlap, 1981. december (13. évfolyam, 280-303. szám)

1981-12-29 / 302. szám

Január 1-jével ojaMi négy Iröszt Január 1-jével megszűnik a Baromfiipari, a Konzervipari, a Söripari Vállalatok Tröszt­je, valamint a Mezőgazdasági Ellátó Tröszt, vállalataik — a közelmúltban hozott minisz­tertanácsi határozat értelmé­ben — önállóak lesznek, s ezentúl a MÉM közvetlen felügyelete alá tartoznak. A trösztök megszüntetését az élelmiszeripar szervezeti korszerűsítése indokolja. A korábbi években kialakított tröszti szervezet eredménye­sen szolgálta a népgazdaság érdekeit, hozzájárult a lakos­ság biztonságos ellátásához és az export növekedéséhez. A gazdálkodás iránt azonban időközben fokozódtak a kö­vetelmények. A lakosság alapvető élelmiszer-ellátásán túlmenően, fontos feladat: a minőségjavítás, és a külföl­dön is piacképes élelmiszerek körének erőteljes növelése. Ezeknek a kívánalmaknak a tröszti szervezeti rendszerben a vállalatok gyakran nem tudtak megfelelni. Váltosusoh elsejétől Községek Miskolc körül % Ha olvad... (Kerényi felv.) Ilyen az év vége A meteorológusok megfigyelései szerint ez az időszak a sarki tájakról dél felé áram­ló jeges, hideg levegő- tömegek uralmát je­lenti. A hideg levegő a talaj mentén áramlik, viszont a magasban gyakran érkezik az Atlanti-óceán felől meleg és nedves lég­áramlat. A két külön­böző front határán gyakori a ködképző­dés. A decemberi ha­vazás a hónap máso­dik felében, vége felé válik tartóssá — te­szik még hozzá. Ami azt illeti, ezt az idén jól eltalálták. Kokszot, acélhulladékot takarít meg Az Ózdi Kohászati Üze­mekben a következő években felépülő salakfeldolgozó mű évi 26 ezer tonna, eddig tő­kés piacon beszerzett koksz megtakarítását teszi lehetővé. Ugyanakkor a salakból ki­nyert vastartalmú anyag az acélműben is helyettesít 100 ezer tonnányi acélhulladékot. A tervek szerint az új salak­feldolgozó mű 1985-ben már teljes kapacitással dolgozik. Mit gondol a kedves olva- | só: hová kerül a levél, ha a ■ borítékon az áll, hogy Mis­kolc, Fő utca? A címzettet nem a miskolci főutcán, a Széchenyi úton kell keresni, hanem Bükkszentlászlón. Az Elnöki Tanács határo­zata értelmében 1982. január 1-től Bükkszentlászló meg­szűnik önálló közigazgatási egység lenni, s Miskolchoz tartozik. Ám más változások is lesznek az óév búcsúztató­ja után. öt. Miskolc szom­szédságában levő községet városkörnyéki településsé nyilvánítottak. Erről tartott sajtótájékoztatót tegnap dr. Tóth István, a miskolci ta­nács végrehajtó bizottságá­nak titkára. A VAROSHOZ KÖTŐDIK Mindenekelőtt elmondotta, hogy ezek a közigazgatási, szervezeti változások csupán betetőzését, hivatalos dekla­rálását jelentik annak a ténynek és felismerésnek, hogy Miskolc csak a vonzás- körzetében levő községekkel együtt létezhet és fejlődhet A közlekedési, kereskedelmi, kulturális s munkáltatói kap­csolatokat követnie kell az adminisztrációs, közigazga­tási kapcsolatok kialakításá­nak is. A nyolcszáz lakosú Bükkszentlászló lakói minden Ideiglenes, de biztos otthon Kihúzták a lakásukat A Tanácsház tértől a Pe­tőfi utcai vb-hivatalig teg­nap 9 óra előtt szinte csak fiatal párok vonultak. Ka­ronfogva vagy kéz a kézben igyekeztek a leendő garzon­lakásuk nyilvános sorsolásá­ra. Dr. Zimmerman Rudolf, a lakásosztály vezetője elszá­mította magát, hiszen arra Szilveszteri forgatag a villanyrendőrnél Ki ellenőrzi az iratai? Vidéki búcsúkra emlékez­tető sátorsorakat állítanak fel a miskolci villanyrendőr kör­nyékén a szilvesztert megelő­ző napokban. Már ma kés­hegyig menő harcot folytat­nak a kereskedők a helyekért, ugyanis korántsem mindegy, hogy ki hol, a kereszteződés melyik sarkán veri fel a sát­rát. Milyen engedély szükséges a vásári árusításkor szilvesz­ter előtt? — kérdeztük Csé- pes Györgytől, a városi ta­nács vb-hivatala műszaki osztályának csoportvezetőjé­től. — Tanácsi engedély kell a villanyrendőr melletti alkal­mi pavilon, illetve elárusító­sátor felállításához. Javasla­tot kérünk a kereskedelmi osztálytól és a KISOSZ me­gyei szervezetétől, hogy ki­nek engedélyezzük. Már há­rom héttel ezelőtt megindult a harc a helyekért, s végül tizenöt magánkereskedő ka­pott lehetőséget dudák, szí­nes kalapok, álarcok és egyéb bazáráruk alkalmi árusításá­ra. Mindössze két kérelmet utasítottunk el, javaslat hiá­nyában. Valamennyi magán- kereskedő érkezési sorrend­ben foglalhatja el helyét a járda mentén úgy, hogy a gyalogosforgalmat nem za­varhatja. Vajon kinek jut eszébe ellenőrizni, hogy mennyiért árusít­ják a színes dudákat, kalapokat, a konfettit és a többi szil­veszteri kelléket? Tapasztalataink szerint ugyanis az új év előtti napokban „szabad rablás” folyik a bazársoron. Tavaly például 25—30 forintért vesztegették a papírdudát, és a kar­ton cilindereket sem adták sokkal olcsóbban. Mivel egyik sem létszükségleti cikk, nem kívánjuk, hogy ezeknek az árát hatóságilag maximálják. Mégis jónak tartanánk, ha az ille­tékes árfelelősök ünneprontás nélkül, maszkban és cilinder­ben — hogy fel ne ismerjék őket — szemrevételeznék a vásári forgatag árcéduláit. S segítenének a kereskedőknek az elfo­gadható, tisztességes árak kialakításában. (szántó) tippelt, hogy a nagy tanács­terem 180 széke elegendő lesz. Csakhogy többnyire pá­rosával érkeztek a leendő la­kástulajdonosok. Ügy igazi az öröm, ha van kivel megosz­tani. De nem szomorkodtak azok sem, akiknek csak ál­lóhely jutott. A megjelenteket Szaniszló Bálint, a Lakásügyi Társa­dalmi Bizottság elnöke kö­szöntötte. Elmondotta, hogy a lakások elosztását a szeren­csére akarják bízni; a lakás- juttatási névjegyzéken sze­replők tehát többségükben saját maguk húzzák ki laká­suk számát. Dr. Zimmerman Rudolf a sorsolás technikai részének ismertetése előtt be­jelentette, hogy a hamarosan átadandó 200 garzonlakás kö­zül harmincnak a társadalmi bizottság jelölte ki a bérlőjét. Közülük kilenc egészségügyi okokból kerül az alsó szint­re. Huszonegy leendő lakónak időközben megszületett a má­sodik gyermekük, ők ezért él­vezik ezt az előnyt. A ládikát tehát mindenki igyekezett szuggerálni. A névsorban az eiső, Ambrus Géza felemás örömmel fo­gadta szerencséjét. A tetőhöz közeli lakás számát húzta ki. A felesége nem fogja érte ; megdicsérni... Az effajta el­osztást mégis jónak tartja, hiszen semmiféle umbuldára nincs alkalom. Ö maga az 1. sz. Postahivatal kézbesítője, felesége pedig postai pénztári tiszt. Négy éve az anyósáék- nál öten laknak a másfél szo­bás lakásban, s bizony hár- macskán szűkösen voltak a félszobában. Béres Lászlóné kislányára bízta a húzást. Nagyot neve­tett, amikor meglátta, hogy a tizedik emeletre kerülnek. A lényeg, hogy egészséges la­kást kapnak, hiszen a III. kerületben havi 1000 forintot fizetnek egy albérletért. Az asszonyka a BÁÉV-né! anyag- könyvelő, a férj a Miskolci Építőipari Vállalatnál festő. Hétéves lakásigényükre kap­ják ezt a garzont, útban a második gyermekkel. Dobos Józsefné remegő kézzel irta alá az átvételi el­ismervényt. — Az örömtől, meg az izgalomtól van — mondja, mit sem törődve az­zal, hogy a kilencedik eme­letre kerülnek. Dobosné a Volán 3. sz. Vállalatának gépkocsivezetője, férje városi buszt vezet. A kitörő öröm annak szól, hogy végre lesz hideg-meleg vizes lakásuk, s jó meleg szobájuk; 1976-tól kezdve ugyanis az anyósáék- nál laktak egy szaba-konyhás lakásban. Az utcáról hordták a vizét, s a szobát csak a konyhából, vagy hősugárzóval tudják fűteni. Horánszky Sándorné iga­zán szerencsésnek mondhatja magát; második emeleti la­kást húzott. Nem éltek egész­ségtelen körülmények között, hiszen egyszoba-összkom- fortos albérletüket adják fel. De az ára csillagászati. Hat éve fizetik az érte járó 1500 forintot. Ennek ellenére meg­van az a 30 ezer forintjuk, amit igazolni kellett a beug­róhoz. A férj a Lenin Kohá­szati Művekben gépész, a fe­leség bölcsődei gondozónő. Ezentúl, ha csak a lakbért kell fizetni, nyilván jobban tudnak takarékoskodni. Ez feltétele is e garzonlakásnak, hiszen a tanács garantálja, hogy öt éven belül végleges otthonhoz juttatja az itt la­kókat. Az utcán és a buszon el­kaptunk egy-egy félmonda­tot a tervezgetésekből. Már a költözködés részleteiről folyt a szó, hiszen az új év első hónapjában ideiglenes, de biztos otthonuk lesz a fiata­loknak. O. E. szállal Miskolchoz kötődnek: a munkaképes korú népesség kilencven százalékának a két diósgyőri nagyüzem, a kohá­szat és a gépgyár biztosít megélhetést az egészségügyi és óvodai ellátás is a megye- székhelyhez kapcsolódik. így aztán december utolsó nap­ján kicserélik a helységnév­táblát, s hivatalosan is Mis­kolc szerves részévé válik ez a többnyire szlovákok lakta, negyven évvel ezelőtt még Ohutának nevezett település. (Nem maradhatna ott az a tábla, mint például Ómassáé, s a két Hámoré? A témára visszatérünk.) A lakosság ügyes-bajos dolgait a kihelye­zett szakigazgatási szerv kép­viselője látja majd el. A bükkszentlásziójak tanácsta­got választanak és delegálnak a Miskolc városi Tanács tes­tületébe. Az anyakönyvezés ezentúl Miskolcon történik, s itt tartják az esküvőket is. Ja­nuár elsejétől, városlakóhoz illően, csecsemőtejjel látják el az arra jogosultakat. Az út­viszonyok miatt a közlekedés rendje nem változik: egyelő­re marad a kohászat elől in­duló kisbusz és a hatforintos tarifa. Ez azonban csak át­menetileg lesz így. Egyik napról a másikra megválto­zik viszont a bejegyzés a sze­mélyi igazolványokban. Ja­nuár első hetében legalább hatszáz személyi igazolvány­ba kell átvezetni a módosu­lást. Az utcanév marad, a helységnév változik. ARÁNYOSABB FEJLŐDÉS Kevesebb látványos külső változást takar az a rendelke­zés, mely szerint Szirmabese- nyő, Alsózsolca, Felsőzsolca, Kistokaj és Máiyi Miskolc városkörnyéki településévé válik. Ez azt jelenti, hogy a Miskolc járási Hivatal jogo­sítványait Miskoic vb-hiva­tala és szakigazgatási szer­vei gyakorolják január 1-től. Tehát öt községgel, s mint­egy húszezer lakossal „kisebb fesz” a miskolci járás. Az öt község tanácsa továbbra is önállóan működik, önállóan rendelkezik a költségvetési és fejlesztési pénzek fölött. Ám a magasabb fokú hatósági jogköröket nem a járás, ha­nem a város vb-hivatala, il­letve a vb több szakigazga­tási szerve gyakorolja. A kap­csolatoknak ez a „rövidre zá­rása” összehangoltabb, ará­nyosabb fejlődés lehetőségét kínálja a város és vidéke kö­zött, úgy, hogy nem csorbít lakossági érdeket sem Mis­kolcon, sem Miskolcon kívüL (brackó) JEK “ , •; Elkészült Veszprémben az új Séd filmszínház. Az impozáns épület jól illeszkedik a belváros környezetébe. Az első emele­ten alakították ki a nagy mozitermet, ahol a tervek szerint reggeltől estig fognak vetíteni. Az épületben — 80 személyes — Icamaraterem is helyet kapott, ahol művészfilmeket vetíte­nek. Az új veszprémi mozi kiállítások, konferenciák és más kulturális rendezvények megtartására is alkalmas. (Vida András felvétele) Fából vagy műanyagból? Ssás év, egy ablak Nemrégiben írtunk arról, hogy a jövő évben az Avas­délen felépülő lakások eg.v ré­szénél energiatakarékos nyí­lászárókat, műanyag ablako­kat építenek be, s ez termé­szetesen megdrágítja az épít­kezést. A műanyag ablakok a szakértők szerint, egy átlag­méretű lakásnál 20 000 forin­tos többletköltséaet jelente­nek; viszont az emelkedő energiaárak miatt ez az ösz- szeg aránylag gyorsan megté­rül. Sokakban felvetődött az a gondolat, hogy minden bi­zonnyal olcsóbban is meg le­het oldani a rosszul szigetelő ablakszerkezetek bajait. A' Világgazdaság hírül adta, hogy ezentúl fából is fognak gyártani energiatakarékos ab­lakokat. Háromnegyed milli­árdos hitel segítségéve] újjá­építik az ÉPFA soproni üze­mét, ahol az új ablaktipusok 140-féle változatban készül­nek 1984 decemberétől. A fa ablakszerkezetek ugyanolyan jól szigetelnek, de nem lettek olcsóbbak műanyag társaik­nál. Igaz, a szakértők véle­ménye szerint a fa ablakke­ret akár száz évig is használ­ható. szemben a műanyaggal, amely eddig nem bizonyított ilyen szívósságot.

Next

/
Thumbnails
Contents