Déli Hírlap, 1981. november (13. évfolyam, 256-279. szám)
1981-11-25 / 275. szám
Szép esztendők — nehéz évek III. Az elvesztett bizalom visszaszerzése ★ Itt nem lehet rutinból dolgozni, percenként bele kell pillantani a tervekbe... (bal oldali kép). — Kirakós játék felnőtte lenek: minden elemnek száma van, s nem helyettesíthetők egymással... (jobb oldali kép). Maguknak dolgoznak Az épülettömb Tízes honvéd utcai része már kiemelkedett a földből (Kiss József felvételei) a mérlegen A Nagyváthy utcában munkáslakások épülnek. A BÁÉV szakembereinek sok gondot okozott eddig a hely szűkös volta — nehéz mozgatni a darut —, de nem panaszkodhatnak, hiszen maguknak építenek: a lakásokba a vállalat. dolgozói költöznek. A rutin itt nem elég, figyelni kell nagyon, hiszen a házgyári elemek egyedi terv alapján készültek, és ennek megfelelően, gondos munkát igényel a szerelés. (Folytatás az 1. oldalról) A Borsod megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának tegnapi ülésén egy matyó motívumokkal díszített beszámoló is az asztalra került. A megyei testület a mezőkövesdi városi tanács munkáját tette mérlegre, megállapítva, hogy Matyóország fővárosa látványosan fejlődik, s lakóiban igen nagy a városszépítő és gyarapító tenniakarás. Mezőkövesd ipari város, a 11 ezer aktív kereső az iparban dolgozik. Nem véletlenül került be az új címerbe a matyó rózsa mellé a fogaskerék. Érdekes egyébként, hogy a bejárók száma csaknem egyenlő a kijárókéval, bár a frissen végzett fiatal szakmunkások háromnegyede a helyi üzemekben helyezkedik eL A társadalmi-gazdasági változások termékenyen hatottak a kulturális életre is. A város művelődésének sajátos jelleget kölcsönöz a népművészet hagyományainak ápolása, továbbfejlesztése. A Matyó Múzeum állandó kiállítását jól egészíti ki a mezőgazdasági gépek gyűjteménye és a kialakulóban levő falumúzeum házainak látványa. És persze, ne feledkezzünk meg a híres-neves Zsóriról sem. Igaz, meglevő gond, hogy a hőfürdőt nupg mindig nem minősítettük gyógyfürdővé, s ez szűkíti a fejlesztésre fordítható potenciális bevételek körét. A végrehajtó bizottság megfelelőnek ítélte a mezőkövesdi járási és városi tanácsi apparátus munkáját, s a szűkebb esztendőkben is biztosítottnak véli a város arányos, lakóinak nagyobb i komfortot adó fejlődését. A továbbiakban a testület a decemberi tanácsülés elé kerülő témákat tekintette át. (Borsod megye 1982. évi pénzügyi terve; a megyei tanács munkaterve; a korszerűsített településhálózat-fejlesztés terve.) Végül döntött a „Megyei Tanács Kórusdíja” kitüntetés és a Reményi Ede-díj adományozásáról. B. I. NpK-beli kutatók • 300 ezer, 1944—45-ben I született férfit és nőt i vizsgáltak meg, akik- J nek édesanyja — a i háborús években — j nem táplálkozhatott kielégítően a terhesség i alatt. E fiatalok kö- J zott alig talállak elhí- i zottai, míg más kor- 1 osztályokban az elhí- , zottak aránya igen i magas. Ez arra mutat, 1 hogy a méhen belüli i fejlődés alatt érő ha- 1 tásoktól is függ az ember későbbi testsú- i lya. Valószínűleg a J magzat hipotalamuszá- i nak (az agy egyik ré- | sze) működését befo- i lyásolja a terhes anya i táplálkozása. A hipo- , talamuszban van i ugyanis az az agyköz- \ pont, amely az étvá- ; gyat és a testsúly alakulását szabályozza. 1953-ra komoly feszültségek alakultak ki a gazdaságban, s erőteljes tenntariásoa a tömegek között a párt politikája iránt. A munkásosztályt gazdaságilag különösen a reálbérek mintegy 20 százalékos csökkenése érintette igen súlyosan, a parasztság között pedig az adó- és begyűjtési rendszer, valamint a törvényen kívüli eszközökkel folytatott tsz-szervezés okozott gondokat. 1953 júniusában az MDP Központi Vezetősége nevezetes ülésén mélyen elemezte az ország helyzetét, megnevezte a párt általános politikájában, gazdaságpolitikájában, ideológiai munkájában bekövetkezett torzulások felelőseit, megfogalmazta a beruházás és fogyasztás arányai megváltoztatásának szükségességét az utóbbi javára, s több olyan döntést hozott, melyek egészében alkalmasak voltak az elvesztett bizalom visszaszerzésére, a párt- és a szocialista demokrácia visszaállítására. A KV-határozat megvalósításának azonban súlyos korlátái voltak. A felelősök — Farkas Mihály kivételével — megtartották párton belüli tisztségeiket, a miniszterelnöki posztot Nagy Imrére ruházták. A legsúlyosabb problémát azonban az jelentette, hogy a KV, mint korábban annyiszor, politikai kiskorúként kezelte a párttagságot és a munkásosztályt, s Nagy Imrére bízta, hogy hozza nyilvánosságra a határozat államéletet, gazdasági életet érintő főbb megállapításait. Lenin írja, hogy a szektásság büntetés a munkás- mozgalom opportunista hibáiért. Ügy tűnik, a gondolat fordítottja is igaz: a re- vizionizmus büntetés a mozgalom szektás hibáiért. Az 1953-as júniusi határozat megvalósítása körül elvtelen huzavona kezdődött Rákosi és Nagy Imre között. Rákosiék személy szerint nem voltak érdekeltek az új politikai irányvonal megva- lósításáben, különösen a törvénysértések feltárásában, Nagy Imre pedig a júniusi határozat megvalósításának szervezése során elkövetett valamennyi hiba kritikáját „baloldali ellenállásnak” minősítette. A kritika éle — mint any- nyiszor — most is a párt alsóbb szintű fórumain dolgozók ellen fordult, akik „nem képviselték megfelelően a dolgozók jogos érdekeit, elnézték és tűrték a dolgozó tömegekkel szemben egyre jobban elszaporodó törvénytelenségeket, igazságtalan, durva adminisztratív intézkedéseket, jogtalan büntetéseket és zaklatásokat a tanács, a rendőrség részéről”. 1954-ben az MDP III. kongresszusán az elvtelen huzavonát elvtelen alku pecsételte meg. Nagyék nem beszéltek Rákosiék felelősségeiről a törvénysértésben, Rákosiék pedig hallgattak a Nagy Imre és köre által elkövetett — mindinkább jobboldali hibák rendszerévé összeálló — baklövésekről. 1955 márciusában a KV, miközben hitet tett a júniusi politika folytatása mellett, rámutatott a megvalósítás során keletkezett jobboldali típusú torzulásokra, s javasolta Nagy felmentését a miniszterelnöki tisztségről. A KV 1955. évi helyes márciusi határozatát követve azonban újrá folytatódtak azok a hibák, amelyeket az 53-as júniusi határozat egyszer már kritika tárgyává tett. Pótlólagos összegekkel jelentősen növelték a beruházásokat, felújult a tsz-ek erőszakos szervezése, s — megkopott formában ugyan — a személyi kultusz stb. Ezt a folyamatot betetőzi, hogy egy esztendő múlva, 1956. márciusában Rákosi a szektás-dogmatikus politika és a személyi kultusz az SZKP XX. kongresszusán kifejtett bírálatát a hasonló magyarországi jelenségek igazolására próbálta meg felhasználni. Ez pedig lehetőséget teremtett a revizionistáktól a fasisztákig terjedő jobboldalnak, hogy a XX. kongresszus zászlóvivőjekénl fellépve, a szocializmus eszméinek fedezékéből indítson harcot a szocializmus ellen. Folytathatnánk az események felsorolását, melyek jelezték: az MDP úgy érkezett el a válságos 56-os őszhöz, hogy belső egysége megbomlott A párt egysége pedig feltétele a munkásosztály egységének és a nép egységének. A pártegység azonban nem valamiféle önmagából és önmagától születő állapot hanem egy olyan dinamikus politikai-ideológiai folyamat melynek alapjait a párt politikájának a minősége teremti meg. Ha a párt politikájában nem képes társadalmi érdekké integrálva kifejezni a különböző dolgozó osztályok és rétegek érdekeit törvényszerűen létrejönnek a párton belül olyan csoportok, amelyek a fő politikai irányvonal ellen lépnek fel. Különösen így Tan ez, ha a párt és a munkásosztály érdekeit a különböző érdek- csoportok saját személyi presztízsüknek rendelik alá, s akkor is ragaszkodnak a hatalomhoz, ha a vezetésben való jelenlétük a kibontakozás akadályává válik. A pártnak és a szocializmus ügyének legalább annyit ártott az 1953—56 júliusa közötti „cikcakk politikája”, mint az elkövetett hibák együttvéve, mert abban inNagy sikere volt a Mindenki lehet ezermester címmel a közelmúltban a Sportcsarnokban megrendezett kiállításnak. Nagy öröm mindenki számára, ha eldicsekedhet vendégeinek, bogy a j szoba sarkában álló könyvespolcot vagy tévéasztalt saját kezűleg készítette. Milyen forgalmat bonyolítanak le havonta? — kérdeztük Juhász Lászlótól, az Ezermester- és Űttörőbolt Vállalat Szabó Lajos utcai barkács- boltjának vezetőjétől. — Üzletünk 1979 márciusában nyílt meg, azóta folyamatosan nő a forgalmunk. Havonta átlagosan 10—15 ezer forint értékű olcsó barkácsárut értékesítünk. Bár az összeg nem nagy, illik tudni, hogy árugatta meg a tömegek bizalmát, hogy a párt képes kijavítani a felismert hibákat-7 A szocializmus talaján kibontakozott politikai válságok fontos jellemzője a bizalmi válság, a tömegek pártba vetett bizalmának megingása. A Rákosi—Gerö- klikk egyik legsúlyosabb történelmi felelőssége, hogy nemcsak nem tudott élni a tömegeknek a párt, sőt személyük iránti bizalmával, hanem visszaélt vele, saját egyéni céljaik érdekében használva fel azt, A pártnak szívós harcot kell folytatni a dolgozó tömegek bizalmának megszerzéséért, még nehezebb feladat azonban az elvesztett bizalom visszaszerzése. Annál is inkább, mivel ellenfeleink nem hagynak időt a bizonyításra.' A bizalmi válság kialakulásának kell tehát elejét vennünk, nem szabad holt tőkeként kezelve egyszer * mindenkorra adottnak venni a tömegek bizalmát, hanem napról napra bizonyítanunk kell, hogy méltán bírjuk artigen fontos tanulsága az 1956-os esztendőnek, hogy ha a párt nem képes politikai síkon megjeleníteni a munkásosztály és a dolgozó osztályok érdekeit, akkor a szocializmus ellenfelei nagyon szívesen vállalják magukra azok „védelmét”, sőt kisajátítják a szocializmus értékeit is, s ezen értékek nevében indítanak támadást a párt és a szocializmus ellen. Nagyon kevesen voltak nálunk 1956-ban, akik a kapitalizmust sírták vise». Sokan voltak viszont, akik a hibák kijavítását akarták — közöttük a revizionisták többsége is. A politikában azonban a dilettantizmus nem enyhítő körülmény, mert a cselekedeteket nem a szándékok, hanem eredményeik alapján értékeli a történelem. A történelem értékítélete pedig úgy szól, hogy ha a munkásosztály és pártja kiengedi kezéből a hatalmat, ez a hatalom törvényszerűen a burzsoázia kezébe kerül; nincs harmadik út, mert a modem társadalomban nincs harmadik erő, mely képes lenne a hatalom gyakorlására. (Vége) K. L. ink zöme meglehetősen olcsó, filléres cikk. Begyűjtjük a vállalatoktól az elfekvő készleteiket, és azokat továbbadjuk az ezermestereknek. Legkereset- j tebb cikkeink: a bútorlap, a dekoritlemez s a faléc. Jó a kapcsolatunk az encsi bútorgyárral, ahonnan rendszeresen kapunk nagyobb mennyiségű selejtes bútorlapot. Nagy sikere van a barkáes- műhelyünknek, ahol vásárlóink szakmai felügyelet mellett azonnal méretre vághatják, feldolgozhatják a deszkalapokat Kölcsönzünk fűnyírót és parkettacsiszoló gépet, festékszóró pisztolyt és ütvefúrót Ezek a kis gépek jóformán sosem találhatók a boltban, kézről kézre vándorolnak. Közös lónak... Tizennyolc család nevében panaszolta Broda Lászlóné, a Gőzön Lajos utca 19. szám alól, hogy napok óta nincs vizük. A nap 24 órájából jó, ha félóráig csorog a csap náluk. A Miskolci Vízművek a panaszt a Lenin Kohászati Művekre hárítja, mondván; ez a 150 milliméteres csőrendszer a kohászat tulajdonában van. Az LKM viszont a vízművektől kapott, illetve nem kapott víz híján, csupán csövet adhat a Gőzön Lajos utcai bérház lakóinak. Mindenkit meghallgattunk, mégsem lettünk okosabbak. Mi sem tudjuk, ki tehet arról, hogy a magasan fekvő lakásokban nincs elegendő víz. De nem is a mi dolgunk a vitát eldönteni, és vizet szolgáltatni a szomjas lakóknak... (sz. L) Barkácsok boltja Kis gépek kéztől kézre
