Déli Hírlap, 1981. november (13. évfolyam, 256-279. szám)
1981-11-18 / 269. szám
af: Már a vasúti kocsiban bokáig gázolnak a cementben Több szakmát ismerjen a munkás Munkaerőhelyzet Miskolcon és környékén Vékony a zsák Porzik, Jotry a cement Hosszú ideig hiányzott a cement a TÜZÉP-telepekröl. Többször is szóvá tették ezt a vásárlók, ám most azért pana:zkodnak, hogy térdig járnak a kora tavasszal hiába keresett kötőanyagban. — Sajnos, a háromrétegű papírzsákok már szállítás közben, á vasüti kócsikban szétszakadnak, s a cement egy részét lapáttal rakjuk ki — mondotta Szegedi István. a Sajó-parti TÜZÉP-telep igazgatója. — Többször tárgyaltunk a cementgyárakkal, ám a probléma megszüntetésére még semmit nem tettek. Ennek következménye, hogy a telepünkön árusított cementeszsákok 15—20 százaléka szakadt állapotban hever. Vásárlóink kénytelenek lapáttal átzsákolni a kötőanyagot. Ez pedig nagymértékben csökkenti a szolgáltatásunk kulturáltságát, mivel a kiszállításkor a porzó cementeszsák újabb veszteséget jelent Megjegyzem, hogy a cementszállítás biztonságos megoldására nem szükséges semmilyen újítást benyújtani. Az ezzel kapcsolatos megoldás közismert: a Szovjetunióból importált cement zsákja ötrétegű és nátronpapírral bélelt. Nagyon ritka, hogy ezek közül egy is kiszakad. Megjegyzésünk: bizonyára kevesebb importra lenne szükség, ha a tartósabb papírzsákokkal megmentenénk a most kárba vesző cementpor egy részét. Miskolc és vonzáskörzetének munkaerőhelyzetét tárgyalták meg tegnap megyénk és városunk párt- és társadalmi vezetői, s a nagyüzemek igazgatói dr. Rácz Albert államtitkárral, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökével, valamint munkatársaival. A tárgyalás alapjául az a tanulmány szolgált, amit a megyei és a városi tanács illetékes szakemberei készítettek el városunk és vonzáskörzete munkaerőhelyzetének 1990-ig várható alakulásáról. A tanácskozáson a házigazda szerepét betöltő dr. Ladányi József, a megyei tanács elnöke elmondta, hogy a tanulmány nem befejezett munka, hanem olyan elképzelés, terv, ami a későbbi évek során kiegészülhet, módosulhat. A munkaerőhelyzetet több olyan tényező is befolyásolja, ami vitára késztette a tárnagyvállalatok képviselői elmondták, hogy számolnak a megalakuló vállakózások, új gazdálkodóegységek munkaerő-elszívó hatásával. s ennek ellensúlyozására már most tesznek bizonyos lépéseket. A DIGÉP-ben például kevés a szakképzett munkaerő: sikerült ugyanakkor olyan ösztönzési rendszert megvalósítani, hogy a vállalaton belüli munkaerő a közvetlen termelésbe áramlik, betöltvén a hiányzó helyeket. Igyekeznek együttműködést kialakítani a már meglevő kisüzemekkel — tsz-mellék- üzemágak —, bár itt még vannak bizonyos nehézségek, például nem könnyű egyeztetni a vállalat, illetve a melléküzemág által kikalkulált árakat. Az LKM-ben gondot jelent a munkáslétszám elöregedése, bizonyos szakmák krónikus utánpóts nagy gondot fordítanak a csökkent munkaképességűek munkalehetőségeinek megszervezésére, a belső rehabilitációra. Az államtitkár jónak értékelte azt a tevékenységet, amelyet a nagyüzemek -folytattak s folytatnak munkaerő- és termelékenységi problémáik megoldására. Elmondta, hogy a jövőben a nemzetközi kooperáció útján is próbálnak seg’teni az egyes területeken feliér pő munkaerőhiányon, s a bérszabályozás egyes elemeinek változtatásával elősegítik a munkaerő helyes átcsoportosulását. A rehabilitáció, a csökkent munkaképességűek foglalkoztatása az egyik központi feladat lesz az elkövetkezendő időszakban. Ugyanez mondható el a szakemberképzésről is. Ezen a területen szükség lesz a tanácsok koordináló munkájára'! Szélesebb körben célszerű ♦ A levegő nedvessége ellen sem védenek a háromrétegű cementeszsákok (Kiss József felvételei) Kö!lsé»vetési o ismeretek Mekkora az állam pénztárcája? címmel készítettek műsort a Televízió munkatársai Az új vállalkozás költségvetési ismereteket kíván nyújtani, a számok példatárát felsorolva, ,s bemutatva, miként gondolkodnak a tervezők, milyen dlapvető célok húzódnak meg a költségvetés számai mögött. A műsorban a népgazdaság különböző területeinek képviselői szólalnak meg a televízió nyilvánossága előtt, s adnak számot tapasztalataikról. Szó esik az adásban többek között a nemzeti jövedelem értelmezéséről, a bérek és a jövedelmek alakuláséról, a vásárlóerő tervezéséről. A.november 24-én képernyőre kerülő filmben országgyűlési képviselői minőségében találkozhatnak a nézők Avar Istvánnal; a műsor zárszavának elmondására He- tényi István pénzügyminiszter vállalkozott. Kulcs léiküli zár A Skála-Coop közli, hogy áruházaiban és a szövetkezeti szakboltokban már kapható a Ferromechanikai Ipari Szövetkezet BNV-díjas terméke a „varázsszóra” nyíló, kulcs nélküli zár. Az ára: 1100 forint. Bekerítik a szeméttelepet Az egyik tanácstag interpellációja alapján határozott úgy a városi tanács, hogy bekerítik a nádasréti szeméttelep két-háromhektáros területét. A végrehajtó bizottság a közelmúltban tárgyalta azt a javaslatot, hogy beton- pallós szerkezetet építsenek. Ennek azonban a folyóméterenkénti egységára 1100 forint, így körülbelül 800 ezer forintra rúgna a kerítés ára. Sokallták a testület tagjai a költséget, és utasították az építési és közlekedési osztályt: javasoljon olcsóbb megoldási lehetőséget is. (sz. L) gyaláson részt vevőket A Életek, értékek vigyázói Áz országúton termett babér Megállt a tekintetem egy- egy szép, galambősz haj koronán. Néztem, mennyire redőzte ki az arcokat az idő. Azon meditáltam, hogy vajon egy vészhelyzet kivédése fes- tette-e ilyen „természetes'’ színűre a hajszálakat, s tette mélyebbé a vonásokat. Hiába kérdezném viselőj üktői, úgysem tudnának rá határozott igennel vagy nemmel válaszolni ... Volt időm ezen gondolkodni a minap, amikor a Volán 3. számú Vállalatának igazgatója sok-sok munkatársát tüntethette ki abból az alkalomból, hogy egymillió kilométert vezettek balesetmentesen. Kasza Erzsébet egyedül volt nő ebben a rangos mezőnyben. Így mesél a pályakezdésről : — Kislány koromban is úgy érdekeltek a gépek, mint egy fiút Kiskunmajsán állandóan az édesapám sarkában voltam, ha a gőzgép mellett forgolódhattam. Aztán a nagynénimhez kerültem, Miskolcra. A szüleimnek már csak akkor álltam elő a tervemmel. amikor a jogosítvány csaknem a kezemben volt. Aztán dolgoztam a TEFU-nál, mint üb-titkár, de nem tudtam megmaradni a négy fal között. Most már 27 éve, hogy taxit vezetek. Voltak szép, és kevésbé szép emlékeim. Egy vidéki utam során, amikor egy II éves kisfiú nagyon súlyos balesetet szenvedett, senki nem mert hozzányúlni. Én vittem orvoshoz, s 6 értesítette ugyan a mentőket, de kérte, vigyem tovább, s útközben majd átadom. Már itt, a kertészetnél vették át, és sikerült is megmenteni az életét. A szülei azóta sem köszönték meg ... De vannak törzsvendégek, akik szívesen kikérdeznek a családról, kellemes velük az út. Most már közeleg a nyugdíj, s három unoka várja, hogy többet lehessek velük ... kitüntetésekből szépen kijutott az egymillió kilométeres pályafutása alatt Szarba Imrének. A haja dérfehér, de az arca mindig mosolyog. Munkatársai csak nagyapának, vagy papónak szólítják ... — Ilyen gépekkel ma már nem gond az országutat járni. A hőskorban, akkor igen. Naponta tízszer is szereltünk durrdefektet. Amennyit ón pumpáltam 1 Most mar csalt ráteszek egy csövet, s a kompresszor dolgozik. Akkor télen raktuk a láncot a kerékre, hogy felkapaszkodhassunk a szerpentinen, nem volt hóeltakarítás, meg sózás. Aki azt megúszta baleset nélkül, már túl van a nehezén. Most már csak a meggondolatlanul ci- kázókra kell vigyázni, de rájuk aztán nagyon... Szarka Imre húsz éve vezet csuklósbuszt. Nem tudná megmondani, mire büszkébb; legmagasabb kitüntetésére, a Munka Érdemrend ezüst fokozatára, vagy arra, hogy 250 ezer kilométer után — a porlasztón kívül — az ő járművéhez szerelő még nem nyúlt. — Ez aztán a bravúr — erősíti meg Kertész János szerelő. — De nem csoda: együtt él, együtt érez a gépével. S hogy van joga mindezt kinyilatkoztatni, annak 30 éves szerelői munkássága az oka. Sorra elkerültek mellőle a vele együtt kezdők. Szülői örökség, hogy a gépek precíz orvosa lett.... Olyasmit csinál a műhelyrészben, amire egyedül ő képes. A motor- felújítás. a Tátrák sebesség- és terepváltóinak fődarab- felújítása a kisujjában van. Olyan kis hallgatóval füleli ki a gépek zörejeit, mint az orvos az ember belső rendellenességeit. S hogy fáj a szive, amikor szakmai zsargon nal szólva, így kell megállapítania a diagnózist: — Ezt aztán kinyírták. Ennél jobban csak azzal sérthetik meg, ha nem fogadják meg a tanácsát. O. E. láshiánya. Létszámot csak akkor tudnának csökkenteni, ha kevesebb élőmunkára lenne szükségük, vagyis, ha magasabb szinten állna a gépesítés. A szakemberképzést saját erőből próbálják megoldani, alkalmazni a munkaidőn: túli foglalkoztatást, egyre nagyobb szükség vatfÄ több szakmát ismerő munkásra, és szorgalmazni kell a nők részmunkaidőben való foglalkoztatását. (k—ó).,„ Mennyi pénz! Rekordösszegű totónyeremény átvételét örökítette meg a fotós Battonyán, ahol Dávid Sándor, a Petőfi Termelő- szövetkezet vasipari üzemének csoportvezetője családja társaságban 2 096 420 forintot vett át Karsai Istvántól, az OTP helyi fiókjának vezetőjétől. A nyertes örömét feltehetően alig csökkentette, hogy a rekord azóta megdőlt, hi-- szén a következő totófőnye- remény összege már megközelítette a hárommillió forintot. (Ruzsonyi Gábor felvétele) Csak feledékeny ség? Megbeszélésre hívták össze a városi tanácsra a lakóbizottságok elnökeit. Ugyancsak meghívót kaptak az eszmecserére ■*. a Hazafias Népfront körzeti bizottságainak titkárai, a tanácstagok, a területi pártvezetőségek és a szolgáltató vállalatok vezetői. A meghívott 349 lakóbizottsági elnök közül mindösz- sze 145 jelent meg, és hiányos volt a szolgáltató vállalatok vezetőségének névsora is. Mivel a lakóbizottságoknak igen fontos szerepe van a területpolitikai munkában, az ügyet nem tartják lezártnak a tanács vezetői. A végrehajtó bizottság legutóbbi ülésén úgy határoztak, hogy külön-külön is elbeszélgetnek az elnökökkel, megkérdezik tőlük, mi gátolja mun- ' kájukat, milyen segítséget várnak. Aki pedig úgy érzi, hogy nem tudja ellátni önként vállalt társadalmi megbízatását, ahelyett új vezetőt kell választani... <b)
