Déli Hírlap, 1981. november (13. évfolyam, 256-279. szám)
1981-11-12 / 264. szám
Ki fizet, ki kötekedik Notórius b alkalmi potyautasok A Z^arnaira civilben utazik az ellenőr Fékét« dzsekis, farmerruhás fiatalember furakodott a tömött buszon, az ajtó felé vasárnap este. Nyomában egy idősebb hölgy, karján a jegyellenőri szalaggal. A bliccelő ifjú hatalmas ugrással szállt le a megállóban, az ellenőr — korát tekintve —, aligha érte volna utói. A jármű utasai együttérzően vigasztalták az ellenőr', aki mindezek után rutinosan folytatta a jegyek és a bérletek vizsgálatát. Miskolcon havonta átlagosan 20—21 millióan utaznak az autóbuszokon és a villamosokon. Naponta pedig több mint 670 ezren veszik igénybe a Miskolci Közlekedési Vállalat járműveit. Ehhez képest igazán nem nagy a bliccelők száma: októberben 2280 jegy nélküli utast fedeztek fel az ellenőrök. Csaknem 900 esetben kellett bevonniuk a bérleteket, beleértve azt a 778 tanulót is, aki nem újította meg a bérletét. Az utasok közül 933-an fizettek pótdíjat. Nincs könnyű dolga az MKV harminc ellenőrének. A forgalomtól függően, naponta átlagosan 20—24-en tartanak szolgálatot. Legerősebb napjuk a szerda és a péntek. A legtöbb bliccelőt a Búza tér és a Zsarnai-telep között közlekedő Zs-járaton fülelik le. Mint ismeretes, ezen az autóbuszon semmilyen bérlet nem érvényes, és sokan arra számítanak, hogy a megállás nélkül közlekedő kocsira menet közben alig szállhat fel ellenőr. (Jó tudni: általában már az induláskor ott vannak az utasok között — civilben). A bliccelők gyakran arra hivatkoznak, hogy nem tudtak hol jegyet venni, a külföldiek pedig a nem“ kielégítő tájékoztatást emlegetik. Nos, egyik sem állja meg a helyét, mivel városunkban másfél száz helyen árusítanak autóbusz- és villamosjegyet, s még 35 jegyárusító automatát üzemeltetnek éjjel-nappal. A külföldiek sem panaszkodhatnak, mert mind a megállókban, mind pedig a járműveken több nyelvű táblán közük velük a szükséges információkat. A cikkünk elején említett bliccelő fiatalember elmenekült az ellenőr elől. A potyautasok többsége azonban nem ezt az utat választja, ha rajtakapják. Sokan kötekedni kezdenek, sőt. bántalmazzák az ellenőrt, Ezért mostanában gyakrabban tartanak olyan ellenőrzéseket, amihez civilruhás rendőrök segítségét kérik. Így sokkal eredményesebben szűrhetik ki a notórius potyautasokat, s hamarabb előkerül pénz híján a személyi igazolvány. (szántó) Csatornafelújítások Városunkban tavaly több mint 25 és fél millió köbméter szennyvizet kellett elvezetnie a majd 220 kilométer hosszú csatornahálózatnak. Az előrejelzések szerint a szennyvíz mennyisége növekedni fog az elkövetkezendő években is. 1985-re 6 millió köbméterrel többet kell elnyelnie a csatornáknak. Ekkorra a hálózat hossza is növekszik: majd’ 30 kilométernyi szennyvízcsatornát építenek meg. A Miskolci Vízművek és Fürdők Vállalat öt év alatt több mint 10 millió forintot fordít erre a célra. Az elöregedett csatornaszakaszok rekonstrukciója több mint öt és fél millió forintba kerül majd. Az Értelmiségi Klub, novemberben Gazdag programja lesz novemberben a Tokaj vendéglátóház Értelmiségi Klubjának. A KISZ városi bizottsága, a Városi Művelődési Központ, a TIT, a Borsod megyei Moziüzemi Vállalat és a Miskolci Vendéglátóipari Vállalat szervezésében több figyelemre méltó előadást tartanak itt. Holnap 7 órakor kezdődik Psota Irén önálló estje. November 17-én este 7-től Fekete Sándorral, az Üj Tükör főszerkesztő-helyettesével beszélgethetnek a klub tagjai. November 20-án este 6-kor filmsorozat kezdődik Az értelmiség helyzete Kelet-Európábán címmel, az Agitátorok Gázszilikátelemek Kazincbarcikán jövőre befejeződik a gázszilikát kézi falazóelemet előállító üzem bővítése. Ha megindul a gyártás, s az eddiginél 80 ezer köbméterrel több, összesen 400 ezer köbméter gázszili- kátelemet készítenek majd. Ez a porózus elem rendkívül jó hőszigetelő tulajdonságokkal rendelkezik: ha ebből készítik a falszerkezeteket, akkor minden kiegészítő hő- szigetelés nélkül eleget tesznek a megszigorított szabványoknak. Az sem elvetendő szempont, hogy a gázszilikát falazóelem önsúlya kisebb a tégláénál. című filmet mutatják be. Utána Jäger Attila és Hídvégi László az erdélyi faépítészetről tart tájékoztatást. Hankiss Ágnes cikket írt Karádi Katalinról a Valóság című folyóiratba; ennek vitáját rendezik meg november 27-én. Miskolczi Miklóssal december 4-én találkozhatnak és beszélgethetnek a klub tagjai; a szerző Színlelni boldog szeretőt című könyve a téma. Eletvédő ötlet A dolgozók testi épségét védi egy, a Borsodi Vegyikombinátban elfogadott újítás. Broda László és Lukács György, a vállalat dolgozói az elektromos berendezések szerelésénél használt fogót tökéletesítették. Eddig előfordulhatott, hogy munkavégzés közben a fogó megcsúszott a kézben, s a zárlat következtében súlyos áramütés érte a szerelőt. A módosított fogóval a munka biztonságosan és gyorsan elvégezhető. A jövő év elején megjelenő Üjítási Magazin mintaszáma közli a BVK-ban elfogadott újítást, felkínálva más vállalatoknak átvételre. A mintaszámban ezer újítás közül válogattak ki hatvanöt; az életvédő ötlet sok vetélytársát megelőzve került a lap hasábjaira. A beépített műszerek jól mutatják, milyen a környéken a vételi lehetőség. Képünkön: Németvári László műszerész. Recseg a rádió, vibrál a képernyő Zavarodra vadásznak Ha vibrál, csíkozódik, szemcsés a tévé képernyője, na recseg, zakatol, berreg a rádió, még nem biztos, hogy a készülékben van a hiba. Sőt! Lehet, hogy az adás kiváló ilyenkor. De akkor mi okozhatja egy-egy környéken az idegtépő zavarokat? A széles körben elterjedt háztartási gépek, ha hibásak, alaposan rombolhatják a képet és a hangot. A porszívó, kávédaráló, fúrógép mint kis zavaró adó működik, ha zavarvédelmük tönkremegy. A Posta Rádió- és Televízióműszaki Igazgatóságának miskolci zavarvizsgáló üzeme hivatott arra, hogy a lakosság bejelentéseit kivizsgálja. Jánosházi Dénes üzemvezetőtől megtudtuk, hogy három megye — Borsod, Heves és Nógrád — területén próbálják felderíteni a zavarforrásokat. Az országban kilenc ilyen üzem őrködik a rádió- és a televízióelőfizetők érdekében. Az első félévben 3288 hibát regisztráltak, ebből a miskolciak területére 210 jutott. A zavarok felkutatása bonyolult feladat, a kitűnő műszerek és a szakértelem mellé türelem és szerencse is szükséges. Gondoljunk az időszakosan és csak rövid időre felbukkanó jelekre! Sok problémát okoznak a műszerészeknek az energiatakarékosság okán egyre terjedő kapcsolóórák. Gyakran előfordul, hogy bizonytalanul kapcsolnak, s az ilyenkor ke- : letkező rádiófrekvenciás jelek „megbolondítják” a környék televízióit. Ha valahol megtalálják a hibás berendezést, erről tájékoztatják az üzemeltetőt és felszólítják, hogy ■ ■ ■ Talán már unják is egy kicsit az olvasók, hogy az újságok hasábjain szinte nap mint nap találkozhatnak egy-egy öreg fa elpusztításáról szóló hírrel. Sajnos, az építkezések, a terjeszkedő úthálózat egyúttal sok fasor vagy magányosan álló faóriás halálával járnak. Hogy ez nem mindig szükségszerű, s hogy némi gondoskodással, előrelátással túlnyomó részük megóvható lenne, arról is írtunk már sokszor. Ezúttal nem kell a feltételes mód: Miskolc belvárosában jó példával találkozhattunk. A Zalka Máté Általános Gépipari Szak- középiskola kisebb területet kapott a városi tanácstól — amit majdan sporttelepnek építenek ki —, s ezt körbe kellett keríteniük A kerítést a gyerekek és az oktatók együtt állították fel, szépen beépítve az útba eső eperfát. Sajnáltuk volna, ha ki kell vágni — mondta az igazgató —, hisz úgy megszoktuk már, hogy itt van ... Az örömünk persze akkor lett volna az igazi, ha a kerítést mondjuk egy építőipari vállalat építi, s az építésvezető gondolja úgy, hogy a fát mindenképpen meg kell tartani. (k—ó) ★ A Kun Béla úti kerítésbe illesztett, fát védő lemezre hirdetések kerülnek majd 15 napon belül javíttassa meg a gépe zavarvédelmét. A posta dolgozói nemcsak a hiba okának felderítésében, de annak megszüntetésében is szívesen segítenek ... A miskolci zavarvizsgáló üzem nemcsak a lakossági bejelentések kivizsgálásával foglalkozik: üzembe helyezés előtt ők mérik be a nagy- frekvenciás ipari berendezéseket és adják ki ezekre a működési engedélyeket. (Ilyen például a pvc-hegesztő gép.) Feltérképezik továbbá a műsorvétel szempontjából rosz- szul ellátott területeket. (így nekik is köszönhető, hogy Lillafüreden és Tapolcán végre felszerelnek egy-egy kis teljesítményű tévéátjátszó adót; a völgybe épült házakban is jó minőségű legyen az egyes és a kettes program vétele.) Legújabban a magánforgalomban használt CB- rádiótelefonok ügyeit is ők intézik. (kerényi) Kipusztulnak, ha nem vigyázunk Gombát szedni tudni! ell A Miskolc határában elterülő erdőkben az utóbbi esztendőkben ehető gombát alig találtak. Az alkalmi gombaszedők ugyanis kipusztítják a tenyészeteket. Sajnos, tinórű-, csirke- (róka-), galamb-, bimbós pó- feteg-, nagy őzláb- és rizi- kegombát sem a lillafüredi, sem a tapolcai vizsgálóban nemigen láttak a kirándulók által bemutatott és a közelben szedett gombák között, de a pereszkefélék is nagyon ritkák. Az ok abban keresendő, hogy sokan a gombát gyökerestül kitépik a talajból, és így a szaporító szerveit is eltávolítják. Ezzel nemcsak a gombák mennyisége csökken, hanem károkat okoznak a gombákkal együtt élő erdei fákon is. A gombák ugyanis a spórából történő kikelés után a micéliumokkal az erdei fák gyökereit átszövik, a micé- liumok által felvett tápanyagokat és a vizet az erdei fák gyökerein keresztül azok leveleibe juttatják, ahol megtörténik az áthasonítás; ezután a fa sejtjei a tápanyagot a fának, illetve a gombának szállítják. Ez a tápanyag hasznot hoz a fának és ebből áll a gomba teste. Ezért a fenyőfák alatt terem például a fenyőtinóru, a barna gyűrűs tinóra, a ri- zike-, a vöröses nyálkás gomba stb.; a tölgyfák alatt az ízletes vargánya, a gyilkos galóca, a nyári szarvasgomba; a nyír- és nyárfák alatt a barna és a vörös, érdes nyelű tinóra és a vörösfenyő alatt a sárga gyűrűs ti- tóru. A mezei szegfűgomba a fűfélék gyökereihez kapcsolódik. A gombát úgy szedjük tehát, hogy a föld alatti tenyésztésiét, a micéliumháló- zatot lehetőleg ne bolygassuk meg, a talajt ne törjük fel. A fogyasztásra már nem alkalmas, öreg vagy kukacos gombapéldányokat ne tapossuk szét, hanem hagyjuk a termőhelyen, vagy akasszuk fel egy bokor ágára, hogy spórái még jobban szétszóródjanak. A gombát könnyedén megfogva, megcsavarva vagy óvatosan jobbra-balra döntögetve, a tönkkel együtt egészében, kíméletesen szedjük ki. Ne rángassuk, tépjük vagy ássuk ki a földből a gombát, mert így megrongáljuk a föld alatti fonálhálózatát. SZOLNOKI JENŐ okleveles gombaszakértő Cizellált táblák Közügy az ésszerű energiatakarékosság. Naponta tájékozódhatunk az újságokból: hol és miképpen, milyen okosan sáfárkodnak az energiahordozókkal. Kötetnyi cikket olvastunk az ezzel kapcsolatos, követésre méltó módszerekről. Az egyik mezőgazdasági üzemben a hulladék elégetésével fűtik az üzemcsarnokot és az irodaházat. Más helyen a korábban veszendőbe ment gőz melengeti a radiátort. A közelmúltban az egyik miskolci könyvkötőnél az energiatakarékosság újabb különleges módszerét fedeztem fel. A munkaasztalon 500, arannyal cizellált szegélyű táblácskát pillantottam meg. Valamennyin azt olvashattuk, hogy ebben a szobában a legmagasabb hőmérséklet 20 fok. Az egyenként csaknem félszáz forintba kerülő kartontáblából annyit gyártattak. hogy a megrendelő vállalat irodaházának összes helyiségébe legalább kettő jusson. A maradék 100 a tartalék. Nagyobb hideg esetén, ha kevés lenne a fűtenivaló, még a kazánba is jut a cizellált táblákból... (sz. 1.)
