Déli Hírlap, 1981. november (13. évfolyam, 256-279. szám)

1981-11-04 / 258. szám

Megtervezni a „fustálkodás" napjait 3. Ne tékozolfuk el a szabad időt! A tetemesen megrnöyekvő szabad időről folytatott beszél­getések során kiderült az is, hogy egyelőre még vajmi rit­kán gondolunk a „lustálkodás” napjaira úgy, mint a családi harmónia szilárdításának lehe­tőségére. Jóllehet, felbecsülhe­tetlen az értéke ebből a szem­pontból is. Korunkban egyre gyakrab­ban áll élő az a helyzet, hogy a család tagjai legfel­jebb á közös vacsoránál ta­lálkoznak, vagy még akkor sem, mert a férj munka- és pihenési ritmusa eltér a fe­leségétől, s mindkettőjüké a gyerekeik elfoglaltságának a ritmusától. A családi kapcso­lat pedig ilyen körülmények között még gondosabb ápo­lásra szorul, mint valaha. Ellenkező esetben könnyen felborul az egyensúly, amit a válások száma, s a szülők és gyermekeik közötti kon­fliktusok sokasodása bizo­nyít. Az otthon, mint „közös kikötő99 A családi harmónia fenn­tartása, a családtagok eset­leg ellentétes szükségleteinek és törekvéseinek összeegyez­tetése, az otthonnak, mint „közös kikötőnek” a fenntar­tása erőfeszítéseket, hozzáér­tést és időt igényel. Legki­vált azért, mert a gyerme­kek önálló életre való felké­szítése meghosszabbodott. Érdemes tehát végiggon­dolni a szabad idő értékét, abból a szempontból is: mekkora lehetőséget ad ar­ra, hogy változtassunk a ma még sok családban uralkodó helyzeten. Divatos elpana­szolni, hogy az apai tekin­tély kiveszőben van, az apát csak ritkán fogadja el a gyer­mek példaképül. Okát ke­vesen ismerik fel, noha egy­szerű. Az apa többnyire fá­radtan és ingerlékenyen tér haza. nincs sok kedve be­szélgetni. Legfeljebb a rádió és a televízió mellett kerül­nek legalább fizikailag közel egymáshoz a gyermekkel. Jelenléte azonban ilyenkor alig számít. Nincs rá szük­sége a gyermeknek sem, mint személytelen „hallgató­társra”, sem mint elavult patriarchális parancsolóra. Ugyanakkor azonban igenis szüksége volna rá, mint hu­mánus és értelmes nevelőre. Ezt a funkciót azonban a te­il Mignon és a Szökőkút — másodszor Vendéglősök licitáltak u 4 Ha kedd van, akkor nem >. Belgium, hanem az Otthon. Ha ■a presszó zsúfolásig tele, akkor biztosan vendéglőkre licitálnak. A Miskolci Vendéglátóipari Vállalat tegnapra rneghirde. tett nyolc üzlete 37 perc alatt talált új bérlőre. A verseny- tárgyalás flottul és gyorsan bonyolódott le. A közjegyző dicsérte a céget az alaipos elő­készítésért ... Ám az előjelek arra utaltak, hogy nagy csa­ta, hosszadalmas harc lesz az Otthonban. A rövidség nem mond annak ellent, hogy nem volt pikantéria nélküli a teg­napi licit. BEGERJEDT A MIKROFON Az akcióban érdekelt hölgyek frissen kozmetikázva és fodra- szólva jöttek, az urak legjobb öl­tönyükben és nyakkendősen je­lentek meg. Mint korábban is, sok volt az érdeklődő, a kolléga és a kibic . . . Talányos félszavak röpködtek: a Pikolóra ráhajtanak: kinek kell a Lídó; a Mignon újra kala­pács alá kerül; mi lesz a Szökö- kúttal; megtartja-e a régi gárda a Tokaji borozót? A hangulatot csupán a várako­zás izgalma stimulálta. A rendez­vénynek otthont adó Otthon pin­cérei csak kávét és üdítőt szol­gáltak fel. A vállalat jogtanácso­sa, dr. Kövy Zoltán már egy ru­tinos kikiáltó magabiztosságával lépett a mikrofonhoz. A hango­sítás nem volt tökéletes, de az az első percben kiderült, hogy a 602. sz. tejbüfére nem akadt jelentke­ző. A maradék hét boltra tizen- ketten ajánlkoztak, hogy három évre bérbe veszik. A Pikolóval indult a kör ... Harangozó Józsefné kapta az el­ső tapsot. A három év alatt be­fizetendő 6,7 millió forint áta­lánydíj s 2fT százalékos forgóesz­köz-megváltás fejében ő lett az egyébként is jól menő presszó bérlője. Ketten vetélkedtek, s — bár ezt a jegyzőkönyvek nem őrzik meg — 6,5 millió forintnál begerjedt a mikrofon ... MILLIÓK RÖPKÖDNEK Nagy szám volt a Szökőkút és a Mignon. Éppen azért mert újólag terítékre került Ugyanis mindkét presszó volt már versenytárgyalás tárgya az idén. Annak rendje és módja szerint — nagy csa­ták után — átvették szerző­déses üzemeltetésre, de kü­lönféle okok miatt nem ütött be a bőit. A bérlők megkö­szönték a bizalmat... Igaz, m Mignonra licitált a koráb­bi nyertes felesége is, de idő­ben kiszállt A Mignon- most majd félmillió forinttal ke­vesebbért került bérbe. A Szökőkút viszont — lényegé­ben vita nélkül — úgy jutott Eördögh Szilveszterné birto­kába, hogy 4,635 millió forintról írta alá a hároméves szerződést. (Jó fél évvel ko­rábban a Hoffmann Ottó ut­cai presszóért — az eufórikus licitek nyomán — 5,8 millió forintot ajánlottak meg.) E példák is figyelmeztetnek arra, hogy nem fenékig tej­fel az a lehetőség, amelyet az új üzemeltetési forma kínál. Nagy a bukás veszélye. Ügy tűnik, hogy ezt jó néhányan nem mérték fel azok közül, akik a kezdeti időben fölösen nagy önbizalommal licitáltak. Óvatosságra intett egyéb­ként a vállalat jogtanácsosa is. Nem véletlenül rendelt el számvetésre és számolásra le­hetőséget adó szünetet a mil­liók röpködése közben. A RÉGI AZ ÚJ FONOK így volt ez, amikor a Bajcsy- Zsilinszky úti Tokaji borozó volt a tét. A kikiáltási árat jó félmil­lióval meghaladó licit után (3,3 millió forint) hosszú, izgatott pau­za következett. Közben eldurrant egy ásványvizes üveg, meg kel­lett várni, amíg a cserepeket ösz- szeseprik. A folytatásnál a kö­vetkező két fokozatra még igent mondtak a versenytárgyalás résztvevői, de 3,5 millió forintnál egybehangzó volt a nem. így a boltot a vállalat dolgozója, a bo­rozó helyettes vezetője, Toldi Istvánná kapta meg, úgy, hogy három év alatt 3,450 millió fo­rintot fizet be a vállalatnak. Toldiné utólag bevallotta, hogy ez volt a végső határ. Messze ő volt a legizgatottabb a teremben. Am nem kellett szorongania, v li­citáló társaktól tartania Tóth Lászlónak. Az 572. számú diós­győri italbolt (a köznyelv csak úgy emlegeti* kaiuvarkoc^ma) 16 millió forintért lett az övé há­rom évre. Ifjú Kovács Barnabás bérli majd december 1-től az 507. számú palackozott italok boltját, a Lídó presszó pedig Farkas Ist­váné lett. (Az átalánydíj: 1,7 mil­lió forint. A forgóeszköz-megvá­sárlás 25 százalék.) Nyugodt napja volt a Miskolci Nemzeti Színház büfévezetőjének is. A régi lett, maradt az új fő­nök is. A bérleti díj 1,1 millió fo­rint. ö volt az egyetlen pályázó. Más kérdés, hogy vetélytárs csak akkor indulhatott volna, ha ahhoz a színház igazgatója Is hozzájá­rul . • • BRACKÓ ISTVÁN levizióra figyelve nem leuet betölteni. A megnövekvő szabad idő viszont minőségi­leg más kapcsolat kiépítésé­re is' megteremti, a lehető­séget az apa és gyermeke között. KWön idő az ismeretek gyarapítására A modem kor másik álta­lános követelménye, a szak­mai képzettség, s az általá­nos tájékozódás szúkebb s tágabb világunkban. A fel­nőtt embernél túlnyomóreszt ez is a szabad időt terheli. Gondoljunk bele: Az isko­la ma már csak alapismere­teket adhat, s olyan készsé­geket fejleszthet ki, amelyek elősegítik a tudás további önálló elsajátítását. Minden felnőtt ember szárfiára egyre szükségesebbé válik tehát, hogy speciális időt különít­sen el életéből, amely alatt ismereteit gyarapíthatja. A jövőben ugyanis egyre rit­kább lesz az az ember, aki egyetlen szakmában dolgozik egész életében. Ráadásul az emberek szakmunkájának a tudományra való alapozása szükségessé teszi az egész életen keresztüli továbbkép­zést, mert csak ebben az esetben lehet lépést tartani a tudomány és a technika fejlődésével. Másik oldalról: már nem kellenek századok ahhoz — egy emberöltő is elég —, hogy mérhetetlenül megnő­jön a megkövetelt általános .nfűvéltséf terjedglme. .a$ js- mer’etekneij * az "á k&zlete, amelyet a kor felviíágosodott emberei feltétlenül szüksé­gesnek tartanak ahhoz, hogy meg lehessen érteni a kor jellegzetes jegyeit, s aktívan részt vehessenek a kultúra főbb fejlődési irányaiban. (Következik: A kikapcsolódás ellenértékei) RADVÁNYI ÉVA Remekmű és alkotója A TIT Borsod megyei Szervezete ismét meghirdet­te a Remekmű és alkotója című szabadegyetemi soro­zatot. Az idei kurzus hall­gatói első alkalommal hol­nap délután 5 órakor talál­koznak a Herman Ottó Mú­zeumban; dr. Végvári La­jos művészettörténész Giottó- nak, az assisi San Frances­co templomban levő fres­kóiról tart előadást. afc Kohász (Kiss József felvétele) Két első hely A síiért aratott írsz Hírül adtuk — október 24-i. számunkban —, hogy Spanyolországba, a San Se­bastian melletti Tolosába utazik a miskolci Bartók Kórus; nemzetközi fesztivá­lon vesz részt. Az elutazás előtt Reményi János kar­naggyal készítettünk inter­jút. Mint mondta, ha díjra nem is, tisztes helytállásra számítanak. Nos, a szereplés fényesen sikerült; a Bartók Kórus olyannyira helytállt, hogy négy díjat is hazahozott. (Tegnap este érkeztek meg Miskolcra, a fellépések a múlt hét végén voltak.) A női kar a polifon kategóriá­ban és a folklór kategóriá­ban egyaránt első díjat nyert, a vegyes kar az egyik kate­góriában harmadik, a má­sikban negyedik lett Cukorbetegeknek A Miskolc városi Vöröske­reszt II. kerületi alapszerve­zete ma délután 6 órától az Avas-délen, a II/4 pártalap- szervezet helyiségében cukor­betegek számára tart előadást dr. Molnár Imre, a Semmel­weis Kórház belgyógyász szakorvosa. Cselekvés és hehtállás Negyedszázaddal ezelőtt, 1956 novemberének első három napjában Magyarországon történelmi jelentőségű, az egész további fejlődést meghatározó esemény zajlott le. A létrejött új forradalmi központ kezdeményezésére — amellyel együtt küzdött Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke, a Magyar Népköztársaság alkotmányos rendjének és a hatalom jog­folytonosságának a megszemélyesítője —, megalakult a Ma­gyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány, Elnöke Kádár., János lett. s mellette részt vett a munkában Apró Antal, Horváth Imre. Kossá 'Isitván és Münnich Ferenc, valamint' az országgyűlés elnöke — Rónai Sándor —, továbbá Dögéi Imre és Marosán György. Az új kormány november 4-én kiáltványban fordult a magyar néphez, amelyben harcba szólította az ország dolgozóit a munkáshatalom védelme, a. törvényes rend helyreállítása és a szocialista építőmunka érdekében. » A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány a legfon- ' tosabb, azonnali feladatának a fegyveres ellenforradalmi cso­portok szétverését tekintette, s emellett egész tevékenységé-' vei arra törekedett, hogy elősegítse a megtévesztett emberek leválasztását az osztályellenségtől, az árulóktól. Mérlegelve az adott helyzetet, a munkás-paraszt kormány megállapította, hogy az ellenforradalom fegyveres erőinek gyors szétverése, a gyilkosságok és a pusztítások további megakadályozása-csak , a Szovjetunió internacionalista katonai segítsége révén lehet­séges, s kérésére ezt az önzetlen segítséget szinte azonnal meg is kapta. Ugyanakkor feledhetetlen és dicső szerepük volt a harcban azoknak a párttagoknak és pártonkívülieknek, mun-. - kásoknak, parasztoknak, értelmiségieknek, karhatalmisták- nak. katonáknak és rendőröknek, akik ha kellett, életüket ál­dozták a munkás-paraszt hatalomért. November első napjaiban a rendkívüli helyzetnek megfe-. lelően az új forradalmi központ egyesítette magában a legfel­ső állami és pártvezetést. Kádár János vezetésével létrehozták/ a Magyar Szocialista Munkáspárt Ideiglenes Intéző Bizottságát — amely a Politikai Bizottság feladatkörét látta el —, majd november 6-án megtartotta első tanácskozását a párt Ideigle­nes Központi Bizottsága is. Az Ideiglenes Központi Bizottság felhívást intézett a magyar kommunistákhoz és a Magyar Dol­gozók Pártja tagjaihoz. Felszólítottak minden párttagot, hogy „aki kész a tömegekre támaszkodva harcba szállni a dolgozó nép hatalmáért, pártunk politikájáért, jelentkezzék haladék­talanul pártszervezetében, és lásson munkához!” Az állásfog-: lalás ugyanakkor kétfrontos harcot hirdetett meg a Rákosi Mátyás és Gerő Ernő nevével fémjelzett, a munkásosztálytól, a néptömegektől elszakadt dogmatikus-szektás politikával, és annak téves módszereivel, valamint a Nagy Imre és Losonczy Géza körül tömörült revizionistákkal szemben. A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány az ellen- forradalom fegyveres csoportjainak szétzúzását követően az újjászerveződő pártszervezetekre támaszkodva legfontosabb teendőjének tekintette a tanácsok hatalmának a helyreállítá­sát, a fegyveres testületek újjáalakítását és az ipari termelés, a közlekedés folyamatosságának a megteremtését, a szocialista konszolidáció kibontakoztatását. E folyamat meggyorsítása, a termelési és a közlekedési nehézségek enyhítése érdekében a forradalmi kormány november 5-éti a' baráti országokhoz fordult segítségért. A Szovjetunió minisztertanácsa még aznapi r üzenetében bejelentette, hogy ellenszolgáltatás nélküli tánwv- gatást nyújt ipari nyersanyagokban és élelmiszerekben. És alig telt el egy hét, a magyar határon már átgördült az az első vasúti szerelvény, amely a szovjet nép segélyszállítmányát hozta. November első napjaiban emellett Csehszlovákia, Ju­goszlávia, Lengyelország és a Német Demokratikus Köztársa­ság is azonnali támogatást nyújtott A Magyar Szocialista Munkáspárt, a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány politikája, annak következetes, a marxizmus—leninizmus eszméinek alkotó módon történő vég­rehajtása történelmileg példátlanul rövid idő alatt kivezette az országot a káoszból, konszolidálta a szocializmus viszonyait, és megteremtette a szocialista építőmunka folytatásának a fel­tételeit. Az MSZMP politikai irányvonalának 1956 végén ki­dolgozott alapelveit nemzeti történetünk ezóta eltelt negyede százada, szocialista épitőmunkánk nemzetközileg is elismert eredményei igazolták. Ezt a politikát méltán tekintette és te­kinti a szocialista építés minden híve cselekvése, helytállása vezérfonalának. 4 Rádiótól kérdezték — a DH válaszol Kevés a meleg zokni Sók olyan kérdés hangzott el a Magyar Rádió Miskolc körzeti stúdiójának a téli felkészüléssel kapcsolatos Fórum műsorában, ^melyek­sfc Kiváncsi (Pintér Márta felvétele) re idő hiányában lapunkban adunk választ. • Minden évben visszatérő gond a melegzokni-ellátás. fő­leg gyermekméretekben. Mire lehet számítani az idén? — kérdezi Telekes Lajos Salgó­tarjánból. A kérdéssel Orbán Gábort, a Borsodi Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat áru­forgalmi előadóját kerestük meg. — Sajnos, alaposan meg­nőtt a pamutáruk világpiaci ára. Ez érzékenyen érintette gazdaságunkat is. Hazánkban egyetlen üzem, a Harisnya­gyár készít meleg zoknikat. Ettől a gyártól* közvetlenül kapunk árut. Az importból származó meleg zokni viszont — országos elosztás alapján — szigorúan meghatározott mennyiségben kerül a bol­tokba. Hiába rendelnénk ezekből többet, akkor sem kapnánk elegendő mennyisé­get a nagykereskedelemtől. Valószínű, hogy a IV. ne­gyedévben valamelyest javul az ellátás, és több meleg zokT ni kerül a boltokba — gyer­mekméretekben is. A KISZ városi bizottságának ülése Tájékoztató a lakásépítésről A KISZ Miskolc városi Bi­zottsága tegnap ülést tartott,, A testület — az OTP megyei V Igazgatósága és Miskolc me­gyei város Tanácsa illetékes. vezetőinek kiegészítésével — tájékoztatót hallgatott meg a fiatalok lakásépítési akciói- ,, ról. Mint ismeretes, a célcso­portos lakásépítés jelentős csökkenése mellett, előtérbe került a magánerős építés je­lentősége. A tájékoztatóban elhangzottak ismereteket nyújtottak arról, hogy Mis­kolcon hol s milyen feítételek * mellett van lehetőség jelen­leg magánerős lakásépítésre. A bizottsáei ülés résztvevői ezt követően tájékoztatót hallgattak mee a politikai képzési év indításáról, az 1981. évi város)1 felkészítések tapasztalatairól, maid az 1981. évi városi felkészítések ta­pasztalatairól, majd az 1981. évi építőtábori mozgalomban való városi részvétel tapasz­talatairól. I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents