Déli Hírlap, 1981. november (13. évfolyam, 256-279. szám)
1981-11-04 / 258. szám
ifi Ágyazni tudni kell..; Slágerszövegekből urtalo'mig ismert a „halálos csók”, itt éppen a fordítottjáról van szó: életmentés a cél. s(t A játékbabák még eltűrik, ha nem sikerül valami Házhoz megy a csemegekosár A Vörösmarty utcai nagy Csemegében sikere van a házhoz szállítási akciónak. Bár nem határozták meg, milyen értékhatártól viszik a megrendelő lakására az itt vásárolt árut. mégsem fordult elő. hogy valaki egy tábla csokoládét rendelt volna a lakására ... Sokan, nagyon ésszerűen, listán közlik a bolt dolgozóival, hogy miből mennyit rendelnek. A legtöbben azonban az ajándékozásnál, névnapok alkalmával veszik igénybe ezt a szolgáltatást. Egy-egy nagyobb névnapon több, 800— 1000 forint értékű díszes csemegekosarat állítanak össze, és kézbesítenek a megadott címre. Füstbe ment tiltás Egy Mezőcsátról Miskolcra bejáró dolgozó panaszolta — dohányos létére —, hogy alaposan kitoltak a nem dohányzókkal a mezö- csát—miskolci vasúti járaton. A mindössze öt kocsiból álló szerelvényen teljesen megtiltották a dohányzást, így aztán, más lehetőség híján, mindenütt, valamennyi kocsiban dohányoznak. Mint általában a vasút más járatain, a jegykezelők itt sem háborgatják a nikotinéhségben szenvedőket. S. J. mező- csáti olvasónk jogosan teszi szóvá: a nem dohányzók most magukban füstölöghetnek, hogy a kedvűidért hozott rendelkezés a visz- szájára fordult. Ugyanúgy, mint a MÁV más vonalain. (sz. L) Városi tanácstagok togaoHái Holnap tartja tanácstagi fogadóóráját Boldizsár Éva, 9. sz. Általános Iskola, Szeles u. 65. sz., 18—20 óráig; Uram Zoltán, Szeles utcai Általános Iskola, 18 órakor. Méreakezelői tnntvlvam Méregkezelői tanfolyamot hirdetett a Miskolc városi Közegészségügyi Szolgálat. A nagy. érdeklődésre való tekintettel három csoportot szerveztek. A tanfolyamra elsősorban a háztartási boltok és a mezőgazdasági szövetkezetek szakembere^ jelentkeztek. A legújabb rendelkezés szerint ugyanis a boltokban csak úgy tarthatnak növényvédő szereket, kromofágot. sósavat és salétromsavat. és úgy őrizhetik a gazdaságokban a rovarirtó szereket, ha az ezzel kapcsolatos teendőket szakképzett méregkezelők látják el. Az intenzív, 45 órás tanfolyam résztvevői november végén vizsgáznak. Nem került pénzbe d félrelépés Egy miskolci turista megcsúszott az egyik NSZK-beli múzeum fényestje glancolt lépcsőjén. Az esés következtében kificamodott a bokája, s másnapra járóképtelenné vált. Más megoldás nem lévén, az egyik közeli kórházba vonszolta magát. ahol az alig félórás kezelés után olyan borsos számlát állítottak ki. ami teljes egészében felemésztette volna a Magyar Nemzeti Banktól kapott szűkös valutakeretét. Csupán a négy röntgenfelvétel 500 márkájába került volna, ha az utazás előtt nem köti meg a külföldi országokba érvényes személyi biztosítást. így aztán a teljes kezelésért járó összeget a magyar Állami Biztosító fedezte. Turistánknak elegendő volt a biztosítási kötvényét felmutatni a kórházban, s ezzel mentesült a fizetési kötelezettség alól. Az Állami Biztosító megyei igazgatóságán elmondották: szocialista országokba 3, nyugati országokba pedig 5 forintért köthető személyi biztosítás. Azért drágább a nyugati országokba szóló biztosítás, mert ezekkel nem kötöttünk kölcsönös társadalombiztosítási szerződést. Ebben az esztendőben a megyénkből külföldre utazó állampolgárok közül a nyugati országokba 35 000, a szocialista országokba pedig 20 000 napra kötöttek személyi biztosítást. A megkötött szerződések 60 százalékára jutott egy-egy baleset. Fontos tehát a személyi biztosítás a külföldre utazóknak... Sz. I. A DH várospolitikai fóruma Miskolc története, sorozatban • Olvasóink kérésére • Hiányt pótol • As ókoriól napjainkig Lapunk sok-sok olvasójának, a városukat szerető miskolciaknak a kívánságát teljesítjük a rövidesen induló Miskolc története című sorozattal. Hiányt pótolunk ezzel, hiszen a könyvtárak féltett ritkaságai a régi Miskolc-történeti monográfiák, így Szendrei János ötkötetes „Miskolcz város történelme” is, mely 1890—1911. között íródott, és a város történelmét a kezdetektől az 1900-as évek elejéig fogja át. A Halmay Béla—Leszih Andor szerkesztette Miskolc, amely 1929-ben jelent meg, kivonatolva megismétli Szendrei munkáját, és egy helyirati résszel egészíti ki a húszas évek elejéig. Azóta kisebb tanulmányok, idegen- forgalmi célokat szolgáló kalauzok jelentek meg Miskolcról. Nagyon hiányzik tehát a város történetét az ókortól napjainkig felölelő, tudományos igénnyel megírt, monografikus jellegű feldolgozás. Miskolc a századfordulón kisváros volt, de még a fel- szabadulást közvetlenül megelőző években is csak 70—80 ezer lelket számlált Az azóta eltelt, valamivel több mint három évtized alatt nőtt ipari nagyvárossá, az országban második, több mint kétszázezer lakosú településsé. Népessége 100—120 ezerrel gyarapodott, s a megye, valamint az ország más tájairól ide települt tízezrek nem ismerhetik eléggé történelmét. Igazán szeretni pedig csak azt lehet, amit az ember ismer. Lapunk kezdeményezése azt a célt szolgálja, hogy ők és a felnövekvő ifjú nemzedék is megismerje, megértse azt a fejlődést, mely a középkori kereskedővárostól elvezetett napjaink Miskolcáig, Észak- Magyarország regionális központjáig. Ugyanakkor megvilágosodjon előttünk az is, hogyan kapcsolódott a város .élete ezer szállal hazánk, sőt Európa történelméhez. A Déli Hírlap újságíró-kollektívája nem vállalkozhatott volna egy ilyen hatalmas, fe- felelősségteljes munkára. A témakörök helyi és országosan elismert szakembergárdája sietett segítségünkre. Mindenekelőtt a Herman Ottó Múzeum, a Megyei Levéltár és a Nehézipari Műszaki Egyetem régészei, történészei, etnográfusai. Heti egy alkalommal, mindig a keddi számunkban közöljük — az adott kort jellemző tárgyak, dokumentumok fényképével illusztrált — írásaikat, amelyekben a kronológiát követve, a kezdetektől napjaink felé haladva mutatják be városunk történelmét. Írásaik túlnyomó része eddig sehol sem közölt, a legújabb kutatási eredményeken alapuló ismereteket tár az olvasó elé. Érdemes rendszeresen figyelemmel kísérni a körülbelül egy évig tartó sorozatot azért is, mert előreláthatólag december elejétől várostörténeti vetélkedővel kapcsoljuk össze. A lapunkban megjelenő kérdésekre pedig csak a korábban közölt anyagokból olvasható ki a helyes válasz. A vetélkedő legjobbjait értékes díjazásban részesítjük. A verseny feltételeit annak idején majd részletesen ismertetjük. Sorozatunk első részét november 10-én, kedden közöljük. Miskolc régi és új címere Hős tisztjelöllek Ma délelőtt Budapesten, a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskola udvarán, emlékművet lepleztek le, amelynek márványtábláján kilenc név olvasható. A viselőik néphadseregünk hősi halottái; 25 évvel ezelőtt, az ellenforradalom kezdetének másnapján vesztették életüket a tanintézet elődje, az Egyesített Tiszti Iskola védelmében. Fiatalemberek voltak mind, társaikkal együtt készültek a honvédtiszti pályára. S valameny- nyiük rátermettségét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a zűrzavar válságos óráiban, napjaiban, esküjükhöz híven helytálltak, kemény ellencsapást mérve az ellenforradalmár bandákra. Ezek 1956. október 24-én hajnalban a Népliget felől közelítették meg az iskolát, s néhány, őrségben álló tisztjelöltei orvul lelőttek. Az utóbbiak halála megacélozta bajtársaik elszántságát, és sorra visszaverték a meg-megújuló rohamokat. A felfegyverzett bandáknak véres fejjel kellett tudomásul venniük, hogy az ÉTI nem kerülhet a birtokukba. Fájdalom, kilenc fiatal élet volt az ára a nevelőik, parancsnokaik vezetésével helytálló tisztjelöltek győzelmének. A hősi halált haltak között volt egy húszéves miskolci fiú is, Szabó Miklós másodéves hallgató, Szabó Károlynak, a Lenin Kohászati Művek egyik művezetőjének fia. Gyermekkora óta tiszt szeretett volna lenni — dm csak a hősi halála után teljesülhetett vágya: a honvédelmi miniszter hadnaggyá léptette elő, az Elnöki Tanács pedig a Munkás-Paraszt Hatalomért Emlékéremmel és a Vörös Csillag Érdemrenddel tüntette ki. A főiskola udvarán ma felsorakozott hall- • gatók — akiket az egykori védők közül, immár magas rangú tisztként, hárman is nevelnek, tanítanak — Szabó Miklóst is kétségtelenül besorolták példaképeik közé. A Zalka úgy is lerótta kegyeletét a hajdani miskolci ifjú emlékének, hogy a Mün- nich Ferenc nevét viselő KlSZ-alapszerve- zetének három miskolci illetőségű tagjával, két zászlóssal és egy harmadéves hallgatóval a múlt szombaton felkerestette Szabó Miklós egyedül élő idős édesapját '(az édesanya néhány éve meghalt), s a diósgyőri temetőben megkoszorúztatta a hősi halott sírját. Ezt egyébként évek óta városunk helyőrségének egyik alakulata gondozza ... T. L
