Déli Hírlap, 1981. október (13. évfolyam, 229-255. szám)

1981-10-13 / 239. szám

Amiről sokat vitásnak a hütőhásban If*} %frr*b oAi_ .. ★ Nevem: Jakab Andrásné. Munkahelyem: Közgazdasági Szakközépiskola. Foglalko­zásom: gyors- és gépíró tanár. Harmadszor vettem részt gyors- és gépíró világbajnok­ságon. Mannheimben a gyorsírás B-kaíegóriájában és gépírásból a mechanikus gépek csoportjában .n ___________ Agfa E<*y arany, egy bronz Beszélgetés a gyorsíró világbajnokkal Az eddigi legnehezebb fel- :iata elé állítottuk a nem- :tközi győztes miskolci forsíró bajnoknőt, Jakab ndrásnét, amikor arra kér­ik, hogy a fenti szöveget ijzolva és főleg lassan írja . Nem csoda: az ő meg­lökött tempója a percenr inti kétszáz szótag körül in. Most tért vissza a ju­ssban Mannheimben meg- ■ndezett gyors- és gépíró lágbajnokságról, ahol a ■orsírók B-kategóriájának /oicperces gyorsasági cso­ntjában első lett húsz or- ág száznyolc versenyzője ízül. A tízperces hibátlan- gi gépírás mechanikus ka- góriájában a harmadik, a irmincperces diktálásban sdig a hatodik helyen vég­űt. ♦ Hogy kezdődött? — A gyors- és gépíróisko­után közgazdasági tech- kumot végeztem és meg­ereztem a gyors- és gépírás nítói képesítést. Azóta ta­tok, jelenleg a Fáy And- is Közgazdasági Szakkö- •piskolában. Tanuló korom­ig A trójeák , U Iansági versenyben három- ezerkilencszázötvenegy le­ütést teljesítettem, percen­ként négyszáznegyvenötőt. gyon-nagyon fáztunk is a rendkívüli hideg időben. Ez is közrejátszott abban, hogy a magyar csapat nem azt nyújtotta, amit szerettünk volna. ♦ Hogy folyik le egy ilyen verseny? — Először is mindenkivel ismertetik a „füttyrendet”, azt a tízpontos menetrendet, aminek alapján ütemesen, egyszerre kell csinálnunk mindent a verseny alatt. A gyorsírásnál nyolc perc alatt lediktálják a szöveget — mindenkinek a saját nyel­vén —, s utána három óra van arra, hogy a gyorsírást újra visszategyük kézírásba. Ezt értékelik, azaz összeha­sonlítják az eredeti szöveg­gel. Sok függ a jó diktáló­tói: nekünk szerencsénk volt dr. Kiss Károllyal ♦ A gépírásban, mint ai autóversenynél a verseny, autó, számít a masina is ... — Én egy tizennégy ezer ín rendszeresen versenyez­ni, • országos második, har- adik, illetve megyei első “lyezéseket értem el. Ami- >r férjhez mentem, abba- aradt egy időre, de újra ízdtem Rotterdamban kül- ittként, s Beígrádban már ;mzetközi világversenyen írsenyzőként voltam jelent, jután következett Mann­ám ... ♦ Mennyire gyors egy vi­lágbajnok? — A gyorsírásban nyolc ;rcig diktálnak, fokozódó rorsasággal, s az első he- ezéshez az utolsó percben ár kettőszázhatvannégy otagot kellett leírnom. A ípírásnál a tízperces hibát­Itt persze a hibátlanság a fő cél. Nekem egyetlen hibám volt, egy „n” betű hiányzott a területen szó végéről. ♦ Edzeni persze itt is kell... — Hogyne, de nagyon lé­nyeges a tanári segítség: én is rengeteget köszönhetek azoknak, akik eddig tanítot­tak, segítettek a felkészülés­ben. Jó fizikai kondíció is szükségeltetik: a világbaj­nokságon mindenki inkább a nehezebb súlyúak kategóriá­jába tartozott... Bemelegí­tésre ugyanúgy igényt tar­tunk, mint más sportban; húsz-harminc perc kell, amíg a megszokott teljesít­ményt tudja hozni valaki. Mannheimben sajnos túl rö­vid volt ez az idő, s na­forintos nechanikus Olimpia géppen indultam — az Egész­ségügyi Szakközéptől kaptuk kölcsön. Talán egyszer ne­kem is lesz ilyen ... Egyéb­ként érdekesség, hogy a tö- ; rök. versenyzők mindig győz­nek, mert ők „reform” bil- lentyüzettel írnak, amivel jóval könnyebb. Hiába ágál a nemzetközi szövetség, ez egyelőre így van. ♦ További tervek? — Szeretnék ott lenni a két év múlva Svájcban, Lu- zernben megrendezendő újabb világversenyen is .., Mondhatnánk, itt dolgoz­nak azok az asszonyok, akik babot hegyeznek. De az már rég volt, talán igaz sem volt, amikor csak egy kés volt a hegyező szerszám. A gépek elvégzik a nehezét. De kell azért az ügyes munkáskéz; olyannyira,hogy június elseje óta se szom­baton. se vasárnap nincs megállás a miskolci hűtő­házban. Aki a családtól te­heti, akinek kell a hétvégi műszakokért járó dupla gá­zsi, be is áll rendre a gép­sorok mellé. Akik „melegen” adták át egymásnak a gépsort: Gás­pár Bernátné és Csolti Kál­mánná délelőttös csoport-e- zetők és Fazekas Sándorné délutános brigádvezető. A hajráhangulatot még akkor is észrevenni rajtuk, amikor leülünk beszélgetni. A dél­előttösök félmondatokban aggódnak, rendben zárják-e a többiek a napot. Dupla gázsiért Mi a téma most az asz- szonyok között? A gépek zsongása miatt jószerivel csak a szomszéddal lehet megtárgyalni ezt-azt, de a pénz, a kereset, az most ál­landóan napirenden szere­pel. Pontosabban: a máso­dik negyedéves prémium. Ki mennyit kapott, mivel csináltak többet, akik vas­tagabb borítékot kaptak, ki kinek a barátnője? Magyarul a differenciálás, ami — ahogyan mondani szoktuk — itt is vérre megy’. Gáspáménak a szakszer­vezeti bizalmi egyetértésé­vel kellett szétosztania 12 ezer forintot huszonnégy fe­lé. — Természetesen azoknak a neve. mellett fogott vas­tagabban a ceruzám, akikre hét végén is számíthattunk. Én megértem azokat is, aki­ket ilyenkor nem tud nél­külözni a család, meg a fia­talokat is, akik nyáridőben KISS LÄSZLÖ Villamosra várakozók védelmében resivéri országból érkezőknek ingyenes Kórházi kezelés, külföldieknek Három napig kapott kör­ízt kezelést egy iondoni jlgy Miskolcon. Mindezért mtosan 3000 forintot fize­ti a Semmelweis Kórház­ín. Milyen drága a kórházi ízelés a külföldieknek? — írdeztük dr. Honti Jenőt, a unmelweis Kórház gazdasá- igazgatóját. — A szocialista országok­ul érkezők nem fizetnek ■mmit a kórházi, illetve or- dsí kezelésért, mivel vala- .ennyi állammal úgyneve- űt egészségügyi jogsegély- :erződésünk van. A nyuga- államok közül csupán Ku- aittal és Irakkal van ilyen ölcsönös megállapodás, zért a londoni hölgy tüdő- yulladása napi 1000 forintba érült... Természetesen tz ngol biztosító ezt otthon legtéríti számára. A jelenle­gi áraink: a sima, egyszerű napi kórházi kezelés 1000 fo­rint, a legkisebb orvosi be­avatkozás 1500'. míg a komp­likáltabb műtét 8000 forintba kerül. A járóbeteg-ellátásert is fizetniük kell a külföldi­eknek; az első rendelésen 400 forintot, míg a továbbiakban alkalmanként 200—200 forin­tot keli leszurkolniuk. Ezt a pénzt természetesen nem az orvos kezébe számolják le, hanem a rendelőintézet pénz­tárába. csekken fizetik be. A magyarországi kórházi árak és orvosi költségek a legtöbb nyugati állampolgár számára meglepően olcsók, ennek köszönhető, hogy egy­re több nyugati turista ná­lunk végezteti el a kint meg­lehetősen drága orvosi műté­teket, és nálunk pótoltatja hiányzó fogait. Új KRESZ-táb- lákat helyeztek el a belvárosi vil­lanyrendőr két egymással szem­közti villamos- megállója előtt. Városunkban ez az egyetlen villa­mosmegálló-hely, ahol nem építhet­tek ki járdaszige­tet, ezért itt foko­zottabb veszély­nek vannak kitéve a le- és felszállók. A KRESZ lehető­séget nyújtott ar­ra, hogy a két megálló előtt úgy­nevezett nagy fel­kiáltójeles, egyéb veszélyre figyel­meztető táblát rakjanak ki. Alat­ta pedig egy villa­mosra fellépő alak ábráját rajzolták meg. A héten már ez figyelmezteti az arra járó autóso­kat, hogy biztosít­sanak helyet a vil­lamosra váróknak. szórakozni vágynak. De akik feláldozzák a megfizet­hetetlent, azokat kárpótol­ni kell. A kardos asszonyka nem ijed meg a saját árnyékától. Ha kell, nyíltan tükröt tart a reklamáló elé. S ilyenkor a jól húzókkal kell példá­lóznia. Mint a vékony don- gájú, de annál nagyobb te­herbírású Koncz Zsuzsával, Hornyák Imrénével, Galuska Máriával, összesen hatan kapták meg a legmagasabb prémiumot. Kiver ekszi a brigádnak Csoltiné négyéves fia is reklamál már az anyuka hét­végi műszakjai miatt. A ll éves kislány és az apuka megértőbb, mert ők már tud­ják, több lesz a közös kasz- szában. A csoportvezető 47 tagú csapatában sem volt könnyebb a prémiumosztás, hiszen még jobban széthúz­hatták a mezőnyt: 400-tól 1000 forintig állíthatták ki a negyedéves bizonyítványt. Hat dolgozó teljesítményét jutal­mazták a legmagasabb ősz- szeggel. Köztük volt Mészá­ros Istvánná, Nagy Margit és Molnár Margit. Fazekas Sándorné is olyan asszony, akinek ami a szí­vén, az a száján. Nem rös- telli bevallani: ő azok közül való, akinek a pénz mindig kevés. De nem csak a maga forintjáért hadakozik és hajt, hanem a brigád pénzét is ki- verekszi, ha arról van szó. Nem is véletlen, hogy a Pe­tőfi Sándor szocialista brigád a vállalat kiválója, őmaga pedig Az élelmiszeripar ki­váló dolgozója. A karbantar­tókkal, a műszerészekkel is úgy van, hogy add meg uram, de máris késő, ha va­lami meghibásodik. Csak ak­kor nyugodt, ha naponta él­lovas a brigádja. Azt ugyan nem mondja, hogy mindenki egyformán jól húz, de a többség igyekszik. Mesél egy asszonyról, aki mostanában gyakran volt táppénzen, szombaton, vasárnap sem dolgozott, de elment rekla­málni a főmérnökhöz, mert nem kapott prémiumot. Az­tán, dolga végezetlen — mert semmilyen szabálytalanr ság nem történt — a köz­vetlen munkahelyi vezetőjé­nek azt mondta: — Tudja, mikor jövök én be vasárnap? Majd ha maga dalolni fog— Dömpinghez: dopping — Nem ágaz, hogy nem ismerik el a fáradhatatlanok: munkáját a kisebb teherbí- rásúak. Csak pénzosztás idején billeg az értékítélő mérleg. Mert azt senki sem vitatja, hogy Zsarnai Barna- básné és Szűcs Józsefné nem érdemelte meg a legmaga­sabb prémiumot. Csak aki kevesebbet kapott, az is töbJ bet szeretett volna ... — Az elmúlt esztendőt á prémiumrendszer kísérleti évének szántuk. Annak előt­te év végi jutalmat fizet­tünk. Nem találtuk elég ösz­tönzőnek. Ilyenkor, dömping idején kell igazán a dopping­szer. Somos Miklós főmér­nök szerint e szer hatásos: a lustábbakat sarkallja, vagy legalább önkritikára készte­ti OLÁH ERZSI j Ha szabványos, ha piszkos, ha nem ott forgalmazták, ha... •• U vég visszaváltás zökkenőkkel A rendelet szerint minden bolt­ban kötelesek az általuk for­galmazott palackokat vissza­venni. Mégis előfordul, hogy megtagadják a vásárlóktól a visszaváltást. Mi erről a véle­ménye Kiss Jánosnak, a Mis­kolci Élelmiszer Kiskereskedel­mi Vállalat áruforgalmi osz­tályvezetőjének? — Miskolcon 213 boltot üzemeltetünk, ahol a rendel­kezéseknek megfelelően visz- szaváltják az általuk forgal­mazott üvegeket. Minden boltban kifüggesztettük a pa­lackok árait. Természetesen olyan üvegeket, amelyeket nem forgalmaztunk, nem ve­hetünk vissza. Mit csináljunk például a Deit-es palackkal, amelyet a margitszigeti ás­ványvízvállalat hoz forga­lomba? Ilyen üdítőt nem áru­sítunk, semmilyen üzleti kap­csolatban nem állunk ezzel a vállalattal. Abban az esetben is megtagadhatjuk az üveg­visszaváltást, ha a palack olyan idegen anyaggal szeny- nyezett, ami egészségre ár­talmas, veszélyes. Gyakran előfordul, hogy petróleumot, benzint vagy festéket tölte­nek a sörösüvegbe. Ezeket nem vehetjük vissza, mert a gyári gépi mosásnál nem le­het megnyugtató módon el­tüntetni a palackból a szeny- nyeződést. — Vannak olyan szabványt üvegek, mint például a sörös- palackok. Előfordul, hogy a szlovák, vagy a lengyel címkés üveget csak úgy veszik vissza, ha a címkét leáztatjuk róla. — Az egyik ezzel kapcso-’ latos gondunk, hogy egy-egy olyan boltban, ahol szomba­ton 600 üveg sört értékesí­tettek, hét vége után csaknem kétszer annyi palackot válta­nak vissza. A szállítók pedig, akik a korábban értékesített mennyiséghez elegendő ládát vittek, nem akarják elvinni a többlet üres üveget. Mindez persze a mi gondunk, belső üzemszervezéssel úrrá le­szünk az ilyen problémákon. — Megjelent a felhívás az üz­letekben: ezentúl az üres autó- szifon- és habszifonpatronokat is visszaváltják? — Korábban áruként, most pedig göngyölegként tartjuk számon ezeket. Kevés a szi­fonpatron és a hozzá való doboz. Ezért így akarjuk ösz­tönözni az elfekvő patronok begyűjtését. Ma már az sem gond, ha szakadozott a pat­ron doboza, mert egy kis ra­gasztással helyrehozva, aa eredeti áron visszavesszük. (szántó)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents