Déli Hírlap, 1981. október (13. évfolyam, 229-255. szám)
1981-10-12 / 238. szám
Mi a jobb teljesítmény kulcsa? Méretre igazított béreli /sebbe vágó a kérdés, hogy ki, mennyit keres. Árnyalatnyi finomítást jelent, ha a kérdést úgy tesszük fel, hogy ki, milyen bérrendszerben dolgozik. Témánk szempontjából a legpontosabb kérdés így szól: teljesítmény szerinti-e a dolgozók bérezése. A Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsának elnöksége az év végen tűzi napirendre a témát. Nem vágunk a dolgok elébe, ha egy ilyen nagy jelentőségű vizsgálódás előzményeiről és lehetséges hasznáról szólunk. Sárkány Ferenc, az SZMT közgazdasági osztályának munkatársa volt a segítségünkre. Több mint két évvel ezelőtt 132 önálló bérgazdálkodást folytató vállalatot vettek szemügyre, abból a szempontból, hogy az adott helyen milyen bérrendszert és bérformát alkalmaznak. Tették ezt azzal a szándékkal, hogy megfeleljenek a politikai és kormányzati szervek teljesít- ménycentrikusabb gazdálkodásra ösztönző és kötelező határozatainak. Kétszázezer borsodi foglalkoztatott adata, véleménye került a mérlegre. A felmérés egy helyzetet, egy állapotot tükrözött. Ám összehasonlításra nem volt mód, hiszen országos vizsgálat vagy más megyei felmérés nem készült. Az persze önmagában nem sokat mond, hogy a KPVDSZ- hez tartozó 37 cégnél a fizikai dolgozók háromnegyedrészét foglalkoztatják teljesítménybérben. Ugyanez az arány a vasasszakszervezetekhez tartozó vállalatoknál 5fi százalék. Megint más kérdés, hogy mire ösztönöz a teljesítménybér. A legegyszerűbb, legkevésbé eszközigényes munkánál általában egy az egyhez az arány a többletmozdulat, a darab és az érte járó forint között. Ám a bonyolult terméket produkáló, drága gépiét A Statisztikai Kiadó Vállalat folyamatosan — az 1980- as adatok alapján — külön kötetekben mutatja be valamennyi megyét. Békés. Baranya, Csongrád, Győr-Sopron és Szolnok megyék statisztikai évkönyvei után, megjelent a alkalmazó üzemben úgy ösztönöznek a jobb teljesítményre, hogy a normán túl már egyre csökkenő mértékben kevesebb jár. mert nagyobb a selejtgyártás veszélye. így például a DIGÉP számjegyvezérlésű esztergagépének kezelője anyagilag jobban jár, ha kevesebbet csinál, de azt hibátlanul, mintha több terméket készít, de hibásan. A három évvel ezelőtti elemzés megállapította, hogy a vállalatok hatáskörében kialakított ösztönző bérrendszerek többsége megfelel a munka szerinti elosztás elvének. Mintegy 10—12 százalékkal nőtt a teljesítménybérben foglalkoztatottak száma. Viszont: a dolgozók egy része túl komplikáltnak vélte a teljesítmény és a honorálás számbavételi rendszerét. Helyenként tapasztalható volt, hogy a munkakiesés, szervezetlenség. anyaghiány és más okok miatt egyébként csökkenő keresetet (álhumánus, elveinknek ellentmondó eljárás ez!) el nem végzett munkák igazolásával igyekeztek kiegyenlíteni. A különböző bérformák keveredése olyan következménnyel is járt, hogy ugyanA könnyebb áttekintést az összefoglaló adatok segítik, az értékelést piedig megkönnyítik az országos és más megyei adatokkal való összevetést tartalmazó táblázatok. azon teljesítményért teljesítménybért és prémiumot is fizettek. így soKan a prémiumot béren felüli, tényleges teljesítményt nem tartalmazó pótléknak vélték. Figyelmeztető, hogy a 132 váiialat közül mindössze 21 készített középtávú bérfejlesztési intézkedési tervet. Ennek hianya piedig kapkodáshoz vezetett. Nem titok, hogy napjaink gazdasági kényszere kulcskérdéssé tette a teljesítmény szerinti bérezés maradéktalan megvalósítását. Ehhez rendelkezésre állnak a jogilag szabályozott, de teljesen még mindig ki nem használt keretek. (A vállalatvezetők többsége viszont panaszkodik, hogy meg van kötve a kezük.) Kétségkívül hátráltatja a dolgok helyes mederbe terelését a korábbi évek egyenlősdies- kedő gyakorlata. (Az Országos Szakmai Bértáblázat arra ösztönzött, hogy egy villanyszerelő, vagy egy lakatos ugyanannyit keressen a kohászatban,. mint egy termelőszövetkezeti javítóműhelyben. Pedig a teljesítmény már csak az eszközök és az eszközök által előállított termékek értéke miatt sem volt azonos és egyforma népgazdasági súlyú.) A borsodi, miskolci vállalatok eddigi eredményei ismeretében aligha hihető, hogy a globális bérjavításra több jut, mint korábban. Éppen ezért kell még inkább méretre igazítani a bérezési rendszert. Rsszeiűtihen kell élni a szűkülő lehetőségekkel, s a differenciálást nem befolyásolhatják szociális szempontok. Tizenhárom nagy borsodi vállalat munkaügyi és szakszervezeti vezetői vállalkoztak arra, hogy egy alapos felmérést készítve állítanak össze egy olyan ajánlást a teljesítmény szerinti bérezésről, amely alapdokumentumaként, vitaanyagként kerülhet az SZMT elnöksége elé. A tanulságból aligha csak a szakszervezet fog profitálni... B. I. Néhány esztendővel ezelőtt korlátozták a magánkocsik forgalmát a kórházak területén. Később a belvárosra és a főútvonalakra érvényes parkolási és várakozási tilalmat kiterjesztették a Szentpéteri kapui és a Semmelweis Kórház környéki utcákra is. Ezért van, hogy látogatási időben a rend- szertelen parkolás miatt az egészségügyi intézmények körüli mellékútvonal: kon állandó a forgalomtorlódás. A sűrűn parkoló gépjárművek elállják a kapubejárókat, fél kerékkel letapossák a gyepet. Gyenge vigasz, hogy a szabálytalanul parkolókat rendszeresen megbírságolják. Ésszerűbb és humánusabb lenne, ha a kórházak látogatási idejére feloldanák a parkolási tilalmat a körtiyékbeli utcákban. Sőt: hivatalos segédlettel szervezettebbé is tehetnék a várakozást. A néhány forintos parkolási díj nagyobb hasznot hozna mindannyiunknak, mint a sorozatos bírságolás, ráadásul a járda menti zöldterületek sem károsodnának. Sz. L Mók us-elemózsia A seilyei arborétum mókusai különös foglalatosságot űznek ezekben a napokban: diót vermelnek el a park fái és cserjéi alatt. A szőrmés kis állatok annyi termést szednek a diófákról, hogy képtelenek azonnal elfogyasztani, így a feleslegből téli élelmiszer-tartalékot képeznek. /Yoszía/tf/afilmklub A Tokaj étteremben három, nagy sikerre számot tartó vetítéssorozat kezdődik az őszi hónapokban. A Film és valóság sorozatról már írtunk. A másik kettőben híres színészeket vonultatnak fel, illetve nyugdíjasoknak vetítenek nosztalgiafilmeket. A Híres színészek sorozat filmjeiben Gina Lollobrigida, Marina Vlady) Simone Signorét, Humphry Bogart, Richard Burton szeretjeinek többek között. Az előadások fél 6- kor kezdődnek: első alkalom október 14-én lesz, a nyitófilm: Az éjszaka szépei. A tíz filmvetítés bérlete 85 forint. A nyugdíjasfilmklub nosztalgiaműsorán hét alkotás szerepel. Köztük van a Krisztina királynő, s az Ütöltő szelek is. A sorozat október 30- án kezdődik. Disznószívból Borsod-Abaúj-Zemplén megyét ismertető kiadvány is. Több mint 400 oldalon taglalják azt az óriási adathalízek az ország más tájairól vagy műanyagból mázt, ami egy év alatt összegyűlik megyénk gazdaságáról, kereskedelméről es sok más olyan területről, amit számon tartanak a statisztikai hivatal szakemberei. Az egyéb kategóriában még a tűzkárok, az igazságszolgáltatás, az üzemi és a közlekedési balesetek statisztikája is megtalálható 1 Avasi véradók A vártnál is nagyobb sikerrel zárult a II. kerületi Vöröskeres zt-alapszervezet avas-déli véradónapja. A lakótelepen élők közül 59-en több mint 15 liter vért adtak. Ezzel egyidőben több olyan készenléti önkéntes véradót sikerült toborozni, akik szükség esetén a kórházak vérellátó szolgálatának rendelkezésére állnak. Gyakran bukkannak óriás gombákra mostanában a zalai erdőjárók. Szabó Imre, bagodi lakos a hagyárosbö- röndi erdőben kétkilós vargányát szedett, Lüfter István vasboldogasszonyi kisdiák pedig hatkilósra „hízott” pöfe- teggombát talált az egervári hegyen. II nádudvari A háziasszonyok véleménye szerint a miskolci Húsáruház legfőbb vonzereje abban rejlik, hogy áruválasztékában sokszor szerepelnek olyan füstölt és nyers húsfélék, kolbászok, felvágottak, amelyek a város többi boltjában nem kaphatók. Valóban így van: a nagy forgalmú üzlet az ország legkülönbözőbb részeiről szerzi be mindazt, ami a kirakatban s a polcokon megtalálható. A miskolci húsiparon kívül legnagyobb szállítóik: a nád- , udvari Vörös Csillag Termelő- j szövetkezet és a Nagy-miskolci Állami Gazdaság. De sok finomság érkezik a salgótarjáni Karancshús Vállalattól, a gyöngyösi húsipartól, s a felsőzsolcai téesztől. A baromfihúst, aprólékot Debrecenből és az Encsi Áfésztól kapnak. A zsenge malacpecsenye legfőbb szállítója a Mező- nagymihályi és a Hejőmenti Állami Gazdaság. A Szikszói Állami Gazdaság juhhússal látja el rendszeresen a miskolci vásárlókat. Az áruház vezetői elmondták. hogy nagy sikert aratott a Miskolci Húsipari Vállalat erdélyi szalonnája: ebből nem íjt A látsiólag egyforma kolbászok mellett tábla jelzi a származási helyet. Aki egyszer megízlelte, s kiválasztotta, melyik a legkellemesebben fűszerezett, az ezután már név szerint keresheti. (Kiss József felvétele) érkezik annyi, amennyit ne tudnának eladni. Sokan veszik és viszik a különféle sütőkolbászokat és a mortadel- lát is. A sokféléi beszerzett finomság nemcsak az árjegyzékben jelent sokszínűséget, hiszen a füstölt és töltelékáruk más és más ízesítést kapnak, származási helyüktől függően. A nádudvari készítmények például fokhagymásabbak, mint az ország északi felében készültek. így mindenki megtalálhatja a szája ízének megfelelő falatokat. Egy jó szombati napon 200 —300 ezer forintos végösszeggel zárnak a húsáruház kasz- szái. De vásárlási szokásaink örvendetes átalakulásának köszönhetően, ma már nem a szombati nap a csúcs. A hét utolsó három napján oszlik el a vevők hada. Ebből is a legerősebb a péntek, amikor a 400 ezret is elérheti a bevétel. (k—ó) Húsz év óla (•«minek szí^billenhűt Húsz évvel ezelőtt, íaol-üeii végezték el külföldön az orvosok az első szivbillentyűcserét, s két esztendővel később már nálunk is meghonosodott az életmentésnek ez az új módszere. Hazánkban az első sziv- billentyűcseréket az Országos Kardiológiai Intézetben hajtották vegTe. A szívsebészeti osztály főorvosa, dr. Sárközy Károly mondja el a hazai billen- tyűesere-műtfíek krónikáját: — Maga a betegség 90 százalékban a gyermek- és az ifjúkori reumás megbetegedések következménye. Ismertebb nevén szívbelhártya- gyulladásnak mondják, mert az váltja ki a bajt, hogy a hártyás billentyű fertőzéses eredetű lobja beszűküléshez, zsugorodáshoz vezet. — A megbetegedett billentyűket kezdetben műanyagból készültekkel pótolták. Akkor azt remélték, hogy ezek a űanyag billentyűk 10—15 évig biztosítják a zavartalan szívműködést. Hamarosan kiderült azonban, hogy háromnégy év után a műanyag megkopott, újabb csere vált szükségessé, vagy a beteg meghalt. A gyártók akkor új, kopásállóbb anyagot igyekezt jk kikísérletezni, de egyide-. jűleg megindult a kutatás a biológiai billentyűk, vagyis az élő szervezetből nyert „pót- alkatrészek” beültetésére is. A billentyű méreteinél fogva a disznószív látszott erre alkalmasnak. — 1968-ban kezdtük alkalmazni a műtéteknél a disznószívből nyert billentyűket. Ez azonban nem szorította ki a műanyagot, amelynek tartósságát időközben sikerült fokozni — ám egy probléma megmaradt. A műanyag billentyűt trombózisveszély nélkül csak úgy használhatja a beteg szervezete, ha a vér al- vadékonyságát gyógyszerezés- sel két határérték között, állandóan alacsony szinten tartjuk. Ezért műanyag billentyűt azoknál ültetünk be, akiknél biztosítékot látunk arra. hogy rendszeresen szedik az alvadásgátlót, s gyógyintézethez közeli lakhelyük lehetővé teszi az időközönkénti orvosi ellenőrzést. Volt olyan eset is, amikor egészen egyedi ok miatt kellett a műanyag mellett döntenünk. A beteg ugyanis muzulmán hitű volt. és vallási okokból idegenkedett a disznószívtől... — Jelenleg évi 450 beültetést végzünk: ma már a Kardiológiai Intézeten kívül a Budapesti Érsebészeti Klinika, az Orvostovábbképző Intézet, valamint a szegedi és a debreceni orvosegyetem sebészeti klinikája is elvégzi ezt a műtétet. Magyarországon száz körül van azoknak a száma, akiknek már egy évtized óta dobog a szíve beültetett billentyűvel. Cs. B. Megyénk, számokban