Déli Hírlap, 1981. október (13. évfolyam, 229-255. szám)

1981-10-10 / 237. szám

A betűvetéstől Klubok, pá sokat, kulturális programo­kat. A szövetkezetek 18 klu­bot, 21 pávakört. 6 kórust és 4 táncegyüttest tartanak fenn Borsodban. A nagyobb szö­vetkezetekben helyi TIT- szervezetek is alakultak. Mezőgép Vállalat nem tarto­zik a rnammui-cégek köze. A városunk gépipari ágazatában foglalkoztatottaknak mintegy kilenc százaléka dolgozik a mis­kolci gyárban. Ugyanakkor a cégnek telephelyei, gyáregysé­gei vannak Felsözsolcán, tin­csen, Mezőkövesden, Mezőcsá- ton és Sátoraljaújhelyen is. Ez, valamint a vállalat sajátos fel­adató! határozzák meg a mun­kaerőhelyzetét, a dolgozói szak­mai képzettségét-müvcltségcf, a munkafegyelem, a szociális, egészségügyi, munkahelyi sza­bályok betart(at)ására hozott intézkedéseket. Lényegében ezeket a témákat vitatta meg csütörtökön délelőtt a városi tanács végrehajtó bizottsága, a Mezőgép Vállalat igazgatójának jelentése alapján. A vállalat dolgozóinak a fele bejáró. Ez a tény ön­magáért beszélt, mert meg­határozza, sőt behatárolja a vállalatnál folyó oktatási, közművelődési és sporttevé­kenységet. Csupán egy, de neuralgikus kérdést emel­nénk ki ebből: a 8 általános befejezését. Ügy tűnik — ez több vállalat egybehangzó véleménye —, hogy a ter­melőüzemek a legnagyobb erőfeszítések ellenére sem tudnak megbirkózni ezzel a feladattal. Jelenleg 205 dol­gozó (az összlétszám tíz szá­zaléka) nem rendelkezik a 8 általános iskolai végzett­séggel. Ez a szám állandóan változik, s noha az elmúlt tíz évben csaknem félezren fejezték be az esti iskolában az általánost, ez a réteg ál­landóan „újratermelődik” a Mezőgép-né! is. Elgondol­kodtató, sőt megdöbbentő példát mondott a gyár párt­titkára. Az egyik analfabéta asszonyt iskolába küldte a brigádja. Már hét osztályról volt bizonyítványa, amikor kiderült, hogy még mindig nem tud ími-olvasni. Kértek a bevezetésre ke­rülő ötnapos munkahétre is. Úgy tűnik, hogy ennek az intézkedésnek a bevezetése számos új gondot, feszültsé­get eredményez, s nemcsak a Mezőgép-nél. A dolgo­zók egy része tiltakozott az űj munkarend ellen. A szabad idő megnövekedése újabb feladatokat ró a köz- művelődés szakembereire is, mert aligha várható el az üzemek művelődési bizottsá­gaitól, hogy ezzel is meg­birkózzanak. Látják ezt a tanácsi szervek is. Szerző­dést kötnek a vállalattal, fokozottabban kívánják se­gíteni a felnőttoktatást és a közművelést. Eredményt csak a szemléletváltozástól, az új és az adott körülmények ala­pos ismeretétől lehet várni ezen a téren is. A vállala­tok (köztük a Mezőgép-é is) stratégiája csak az érde­kek mozgósítása lehet, amely szakít azzal a gyakorlattal, hogy a tanulást, művelődést erkölcsi kérdésként kezeli. Az is, de sokkal több és bo­nyolultabb is annál. A meg­határozó maga a termelés, az a mód, ahogyan az embe­rek dolgoznak, élnek, lak­nak, a javakat megtermelik és fogyasztják. A kívülálló nehezen tudja „dekódolni” az olyan adato­kat, mint a könyvtár könyv- állománya és forgalma. A 6400 kötet kevésnek tűnik, de ha nem használják, sok is lehet H. S. Kastély a szomszédban Látta-e már? Magyarország és Csehszlo vákia között az utóbbi évek ben örvendetesen megnőtt a turistaforgalom. Különösen áll ez a határhoz közel eső vidékekre: a miskolciak kö­zül vannak olyanok, akik egy évben többször is átugranak Kassára, Eperjesre, s másho­va. Az utazási irodák ajánla­taiban is sokféle csehszlová­kiai túraajánlat található. Sajnos legtöbben mégis a megszokott, legismertebb út­vonalakat választjuk, akár szervezetten utazunk, akár magányos turistaként. S vall­juk be, legtöbbször inkább boltnézőbe indulunk, mint a műemlékekben gyönyörköd ni. Pedig Csehszlovákia tójr-.i jóval gazdagabb tárházát kí­nálják a teljes épségben meg­maradt műemlékeknek, mint az itthoni vidékek. Képünkön j például egy Kevéssé ismert | dél-csehországi nevezetesség látható, a cesky-krumlovi kastély. A barokk épület nyáron a forgatható nézőterű szabdatéri színház egyik dísz­leteként szolgál. Rózsa Gjőrgy kapcsolja dr. Cmzel Endrét Születik-e a tehetség? — Televíziós sorozataiban az öröklődés, . születésünk és jö­vőnk-titkait kutatja. Mint orvos- genetikusnak mi a véleménye az öröklött adottságok szerepéről, egy ember későbbi fizikai, szel­lemi és értelmi képességeinek alakulásában? — Mind a fizikai adottsá­gok, mind az értelmi képes­ség, a szellemi adottság lét­rejöttében komoly szerepe van az öröklődésnek. Ám bi­zonyos differenciát szoktunk tenni a fizikai és a szellemi, értelmi adottságok vizsgála­takor. Fizikai adottságok te-' rén az öröklődés szerepe sok­kal nyilvánvalóbb. Magas embereknek a gyermeke is magasabb az átlagosnál, két meglehetősen kövér szülő gyermeke is várhatóan hajla­mos lesz a hízásra. — Talán még a speciális fizi­kai képességek is örökölhetök? Mondjuk, egy válogatott labda­rúgó fia is jó focista lesz? — Kiváló sportolók, példá­ul egy nagy tudású focista esetében nagy valószínűség­gel várható, hogy a gyerme­ke is tehetségesebb lesz a fo­ciban az átlagosnál, azaz a speciális fizikai képességek is öröklődhetnek. — örökölhető-e az intelligen­cia? — A szellemi adottságok, értelmi képességek öröklődé­se már bonyolultabb kérdés. Az ember nemcsak biológiai, hanem társadalmi lény is, a társadalmi hatások, lehető­ségek igen komoly meghatá­rozó tényezők. Az örökletes adottság lényegében egy le­hetőségbirodalmat jelent, s hogy ebből a lehetőségbiro­dalomból mi valósul meg, az elsősorban a társadalmi ha­tásoktól — családtól, iskolá­tól, társadalmi lehetőségektől stb. — függ. Azt szokták mondani, hogy a szellemi adottság, illetve az intelligen­cia létrejöttében mintegy 50 —50 százalékban lehet szere­pe az örökletes adottságok­nak, illetve a környezeti fel­tételeknek. De nem helyes így méricskélni, mert alapve­tő tény az, hogy az egyik nem lehet meg a másik nél­kül. Ha ugyanis nincs meg az örökletes adottság egy em­bernél, akkor nem várható el, hogy a legjobb társadalmi feltételek mellett -is kiváló tehetségre tegyen szert. Vagy fordíva: lehet valaki kiváló biológiai adottságú, ha a tár­sadalom nem segíti, ha nin­csenek meg a megfelelő fel­tételek, akkor nem lesz ki­Héttőn este a Rónaiban Évadnyitó hangverseny A koncertévad első előadá, saként, a Miskolci Szimfoni­kus Zenekar ad hangversenyt október 12-én, hétfőn este fél nyolckor. Az együttest Mura Péter vezényli./ közreműködik László Margit (ének). Műso- rop Auber Fra Diavolo-nyi- tány, Berlioz Nyári éjszakák­dalciklus, Debussy Egy faun délutánja, Rapel Seherezádé- dalciklus és Berlioz C-dúr szimfóniája szerepel. A hétfő esti nagy koncertek nyitó elő­adását a színház felújítása miatt a Rónai Sándor Műve­lődési Központban tartják. emelkedő tehetség az adott személyből. — Sokan a^t hangoztatják, hogy a mai tizenévesek, a fiatal gene­ráció körében kevesebb a tehet­séges, a kiemelkeöő, mint elő­deiknél. Erről mi a véleménye? — Genetikusként ezt nem tudom elfogadni, hiszen min­den generációban potenciá'i- san ugyanannyi tehetségnél:, kivételes adottságúnak kell lennie. Ha ma ezeket a fiata­lokat, gyerekeket nem talál­juk meg, akkor talán ben­nünk, felnőttekben lehet a hiba. Nyolc vetítés a Tokajban A Tokaj vendéglátóház több filmsorozatot ,is indít az őszi szezonban, az'eddigi vetítések sikerén felbuzdulva. Legha­marabb a Film és valóság cí­mű sorozat kezdődött: októ­ber 7-től jövő tavaszig tart. A nyolc film vetítése mellett az alkotókról, s magáról a műről Hamar Péter film­esztéta beszél a közönség­nek. Természetesen a monda­nivalóról, a film kapcsán fel­merülő problémákról vitat­kozni is lehet. A sorozatra bérleteket a Tokaj vendéglá­tóházban lehet váltani. A nyolc alkalom 89 forintba ke­rül. A GYIK pályázata A Magyar Nemzeti Galé­ria gyermek, és ifjúsági kép­zőművész műhelye (GYIK) 12—14 éves fiúk és lányok jelentkezését várja dramati- kus játékok sorozatára. Az érdeklődők 1981. október 20- án délelőtt 10 órakor és ok­tóber 21-én délután 4 órakor a B-épület földszinti előadó­termében személyesen vagy írásban, lakcímük és életko­ruk feltüntetésével, november 15-ig pályázhatnak. Jelent­kezésüket írásban a Magyar Nemzeti Galéria közművelő­dési osztálya címére, Buda­pest 1250. Budavári palota, LázSr Ervin nevére küldjék. Vándor Sándor születésnapján vándor Sándor születésé­nek 80. évfordulója alkalmá­ból a Magyar Zeneművészek Szövetsége és a Kórusok Or­szágos Tanácsa koszorúzási ünnepséget rendez ma dél­után 2 órakor Budapesten, a VI. kér., Dózsa György út í>8. sz. házon levő emléktáblánál, majd 15 órakor a Mező Imre úti temetőben levő sírjánál. Kassai vendégek Tegnap 36 tagú ifjúsági de­legáció érkezett Miskolcra Kassáról. A SZISZ ottani vá­rosi bizottságának már jól be­vált munkakapcsolatai van­nak a miskolci KlSZ-bizott- sággai. Ez alkalommal is a két ifjúsági szövetség munka- módszerének és munkastílu­sának tapasztó latoiról tarta­nak eszmecserét, különféle közös akciókat és programo­kat szerveznek. Háromnapos itt-tartózkodásuk során az LKM. a DIGEP, az ÉÁEV. a BÁÉV KISZ-fiataljainak munkájával ismerkednek meg, de ellátogatnak a De­cember 4. Drótművekbe, s fogadják őket a szolgáltató­ipari, az egészségügyi és a ke­reskedelmi KÍSZ-bizottság tagjai is. A Pável Kovács, a SZISZ kassai városi bizottsá­gának elnöke vezetésével ér­kezett vendégek városnézésen, kulturális és sportprogramo­kon vesznek részt. Néhány rövidesen Miskolcra kerül Mészáros Dezső kőoszlopai Ha gat a a Duna-kanyarban utaz- latogató, mindenképpen felkeresi a visegrádi várromo­kat, az esztergomi múzeumot | és a bazilikát. Miközben a ne- j vezetes látnivalókkal ismerke- j dik, tekintete mindenképpen I végigpásztázza azokat a jóko- j ra — a kétméteres magassá- j got is meghaladó — köoszlo- | pokat, amelyek a történelmi helyeket díszítik. Amíg a turista a hatal­mas asszonyalakokra, össze • boruló, feszülő emberpárok­ra emlékeztető figurákat fi­gyeli, mindenképpen eltűnő­dik azon is: vajon ki lehet az a szobrász, aki ilyen óriási méretű sziklák meg­szelídítésére képes, és aki azt érzi művészi feladatá­nak, hogy éppen így. a ter­mészeti formákat ennyire el­nagyolva, a figurák külső megmintázása helyett azok arányait, egymáshoz való kapcsolódásukat, belső fe­szültségeiket, indulataikat hangsúlyozza. Mészáros Dezső Munkácsy- díjas szobrászművész a Du- na-kanyarban él és dolgozik, és műveiről ásd mondja: el­sősorban a kora román épí­tészet és szobrászat nemes arányossága és mívessége tanította a kő szeretetére, tiszteletére. Ezekkel az ido­mokkal az általa megfigyelt és átélt emberi tartásoknak, kapcsolatoknak akar emléket állítani. Igazát turisták ezrei „el­lenőrizhetik” minden eszten­dőben, és röviden csatlakoz­hatnak hozzájuk a miskolci­ak is. A szabadtéri tárlat anyagából néhányat már ko­rábban megvett a város, pillanatnyilag az elhelyezé­sükre legalkalmasabb helyet keresik. Valószínűleg az Avas-déli lakótelep aljában kialakított parkba kerülnek. az olvasó munkásig Közművelődés a Mezőgépnél Nőtt a szövetkezeti dolgo­zók igénye a tanulás, a kul­turáltabb életkörülmények iránt. A szövetkezetek jelen­tős összegeket fordítanak kulturális célokra megyénk­ben. Rendszeresen szervez­nek ismeretterjesztő előadá­( if A faragott kövek füves, fás környezetben élnek

Next

/
Thumbnails
Contents