Déli Hírlap, 1981. október (13. évfolyam, 229-255. szám)
1981-10-09 / 236. szám
Must most (sincs) Sokfele módja ran az alkoholizmus elleni küzdelemnek. Harcolhatunk plakátokkal, az italboltok nyitvatartási idejének korlátozásával, vagy éppen az elvonókúrákkal. Most egy újabb lehetőséget ajániunk. Bár az ötlet nem új, hisz’ valamikor városunk több boltjában (az ínyenc-boltban is) megvalósították. A javaslatunk lényege: a kipréselt szőlőből több jusson mustnak való. mint a pincékbe. Jelenleg ugyanis Miskolcon sehol sem árulnak mustot. Pedig az írott sajtóban, csakúgy, mint a televízióban, egymást érik a színes szüreti riportok. Nem csoda, hogy kívánjuk a szőlő friss levét! (sz. i.) Rejtélyes árucikk Bort és festéket szűr Vannak rejtélyes boltok városunkban: például kevesen tudnak megmondani, hogy pontosan mit is lehet kapni a Müszéntermeló Vállalat belvárosi mintaboltjában. Sokan nem értik, mi szükség van ilyen üzletre a város szívében, amikor úgyis csak kevesen térnek be ide vásárolni. A bolt dolgozóitól kapott tájékoztatás szerint azonban nem egészen így áll a helyzet. A kis üzletben több mint százféle szénkefe kapható, különféle villamos motorokéhoz. Elég, ha csak arra gondolunk, hogy az összes háztartási kisgépben létfontosságú ez az apró alkatrész, s legtöbbjükben meglehetősen gyakran cserélni is kell. Az autótulajdonosok leginkább az önindítóhoz s a dinamóhoz való szénkefék felől érdeklődnek. A legnépszerűbb autótípusokhoz is kapható ilyen alkatrész, például a Trabanthoz és a Wartburghoz. Talán a legkeresettebb termékük a szinterbronz, zsugorbronz persely, ami úgyszintén a gépkocsikban, s más motorokban is fontos alkotórész. Az aktív szenet is sokféle célra lehet hasznosítani: az akvaristák vizet tisztítanak vele, a pincetulajdonosok a bor szűrésére használhatják. Ugyancsak ebből készül a hűtőgépekbe való szagelnyelő. Ha festőberendezésbe teszik, akkor leválasztja a vizet és az olajat, a festendő tárgyra pedig csak a kipermetezett festék kerül rá. A boltba a magánosokon kívül sok szolgáltató vállalat, szövetkezet jár vevőként, de csak kisebb tételekben vásárolnák a felkínált árukészletből. Aki nagyobb mennyiséget kíván megrendelni — mint pl a Tiszai Hőerőmű — a vállalat központjától kapja meg a szállítmányokat. A boltban azt is elmondták, hogy a négy környező megyében nincs ilyen üzlet, így gyakran előfordul. hogy kérő levelekre postázzák a hiányzó szénkefét vagy bronzperselyt a megrendelőnek. (k—ó) Mennyit J adózunk ? Amikor illetéket, adót kell befizetnünk, sokszor elmondjuk félig viccesen, félig bosszankodva, hogy ezen gazdagodik meg az állam. Tulajdonképpen mennyi adót is- fizetnek a miskolciak? A VI. ötéves tervidőszak lakossági adókból több mint 700 millió forint bevétel jut. Ebben az évben valamivel több mint 126 millió forintot fogunk befizetni gépjárműadó, forgalmi adó. illeték, s az együttesen kezelt adók címén. A rangsorban az illetékek vezetnek — 51 millió forint —, legkevesebbet forgalmi adóból fizetünk. 100 ezer híján 11 milliót. Ezek az összegek csak kimondva tűnnek soknak, hiszen az összes költségvetési bevételnek egyetlen évi összege is több mint a kétszerese annak, amit a lakosság öt év során adózik. r Tavaly vállalták a DIGÉP szocialista brigádjai, hogy ebben az évben több mint 16 000 óra társadalmi munkát áldoznak a városért. Lassan közeledünk az év végéhez, s az eddigiek számvetése biztató. Tizennégyezer órát tud nyolc hónap alatt a háta mögött a 8000 szocialista brigádtag, s ez értékben kifejezve több mint 800 000 forintot jelent. A munkaórák mögött parkrendezés. játszóterek renoválása, gyermekintézmények fejlesztésére felajánlott összegek rejtőznek. * A Gömöri konténer-pályaudvarán már szinte emberi kéz érintése nélkül továbbítják az árut Anya<*mozqatás — aqymoztratással Nagyon sok borsodi üzemben ismerték fel, milyen gazdasági termelékenységnövelő lehetőségeket kínál a miskolci anyagmozgatási és csomagolási tanácsadó szolgálat. Molnár Gyula, a miskolci szolgálat vezetője három munkatársával szerződéses alapon, rendszeresen megvizsgálja a gyárak és az üzemek anyagmozgatásának gépesítettségét. A helyszíni felméréseket a fővárosba küldik, ahol háromszáz tagú, jól kvalifikált, szakosított mérnökgárda számítógép segítségével a lehető legjobb javaslatot dolgozza ki a termelőegységek anyagmozgatási rendszerére. Az ÉL- VEGY-nél, a sárospataki telefongyári üzemben, az egri borgazdasági kombinátnál, valamint a nagyrédei Szőlőskert Tsz-ben szerződés alap-, ján elemzik az anyagmozgatás helyzetét. Ezekben a napokban 17 vállalatnál vizsEj»y pohár tej... A felmérések szerint 30 százalékkal nőtt az iskolate5- fogyasztás megyénkben az elmúlt évihez képest. Szeptemberben több mint 15 ezer, októberben pedig már 21 ezer pohár tejet, kakót, csokis tejet kapnak az általános és középiskolások a tejipartól. Azokban az iskolákban. ahol a vendéglátóipari vállalatok vették át üzemeltetésre a konyhákat, délelőttönként a tej mellett kiflit, almát is lehet majd kapni. , v sfc Mintegy 800 tonna málnát vásárolt fel a Miskolci Hűtöház a szabolcsi és a hevesi gazdaságoktól. Ezekben a napokban szétválogatják a fagyasztott szemeket, és minőség szerint osztályozzák. A mirelit málna hamarosan a boltokba kerül, ám egy részét az idén is exportálják. (Kerényi László felvétele) gálják a targoncaüzemeltetési költségeket; e munka alapján pontosan meghatározzák majd az országos normaként szolgáló targoncatartási költséget • A miskolci szolgálat az eltelt négy év alatt mintegy száz gazdálkodó egységnek nyújtott hasznos javaslatot az üzemen belüli anyagmozgatás gépesítésére, egyszerűsítésre. Nagyon gyakran kapnak olyan feladatot, hogy régi építésű, gépekkel sűrűn telepített, elavult üzemcsarnokban kell megszervezni az 6 lapanyag-kiszolgálást. Mivel a nemzetközi szakiroda- lom is több ötletes példával szolgál erre, elvállalták a DIGÉP kovácsüzemi anyag- mozgatási rendszerének kidolgozását is. Minek nevezzelek? Az Elnöki Tanács legutóbbi üléséről kiadott köziemét»^, amely hírül adja, hogy január 1-töl Miskolchoz tartozik majd Bükkszentlászló, arról is tudósit, hogy egyesül ké* viharsarki nagyközség is. Gyoméról és Endródröl van sz®. Az egy közigazgatási egységgé szerveződött települések új neve: Gyomaendrőd. Fucsa így, együttmondva, de legalábn mindkét község neve fennmarad. Az író Gergely Mihály néhány héttel ezelőtt, a tokaji írótábor rendezvényeként tartott miskolci eszmecserén azt javasolta, hogy Borsod székhelyét kereszteljék át, illetve kereszteljék vissza Miskolc-Diósgyőrre. Kár lenne a hivatalos iratokban veszni hagyni Diósgyőr nevét, hiszen e névnek történelmi akusztikája van. s a diósgyőri jelzővel illeti« szerte a világon az itt gyártott acélt és gépet. És diósgyőri a papír, a csokoládé, a vár, az új lakótelep es a futballcsapat is... Megfontolásra érdemes javaslat. Csótai János tanácselnökhelyettes megígérte az írónak, hogy kérésének hivatalos fórumokon is szószólója lesz. Bár — s ezt nem titkolta el — kevés esélyt lát arra. hogy a miskolci helységnévtablákat átírják ... Pedig — s ezt már én teszem hozzá — érveket a két békési község egyesülése is adhat. Aki valamennyire is ismeri a körülményeket, az tudja, hogy Gyoma és End- rőd egyesülése világcsoda. A két település lakói között ugyanis a múlt ködébe vesző eredetű ellentét és ellenszenv volt. A házak már összeértek a határban, jó évtizede közös vezeték látja el vízzel az egyenként tíz-tíz ezer lelket számláló két községet. És csúfolták, csúfolják egymást. Gyomén csak vaceroknak titulálták a szomszédokat. Endrödön karó- rágókat emlegetnek, ha gyomai emberről esik szó. A gyomaiak a Kner nyomdával büszkélkednek. Az endrődiek az Énei (azaz: endrődi cipő) márkájú lábbelikkel keltettek feltűnést. Kezdetben a különbségeket hangsúlyozták, noha minden közös volt. Közös az, hogy mindkét települést a Hármas-Körös szalagja fűzi fel. Közös, hogy Endréd is, Gyoma is város akart lenni, természetesen külön-külön... Ám a hajdani ellentéteket békévé oldotta a mai gyakorlat. Az endrődi diák gyomai középiskolába jár. s a gyomai horgász endrődi vizekre jár halat fogni. Egy, már évek óta meglevő állapot hivatalos deklarálása az a tény, hogy január 1-től Gyomaendrődnek hívják ezt a tízegynéhány kilométer hosz- szú alföldi települést. Bizony, akár város is lehetne. Húszezernél többen lakják, s a táj lakói korántsem mentesek a jobbfajta lokálpatrióta indulatoktól... És valahol már festik az új, de a régit is őrző helységnévtáblát. (brackó) Lakóbizottsági elnökök tanácskoztak Lassan két éve, hogy városunkban újjáválasztották a lakóbizottságok tagjait, elnökeit. A viszonylag hosszú szünet után az elmúlt napokban került sor arra, hogy újra tanácskozzanak a lakó- bizottsági elnökök a Hazafias Népfront, a városi tanács, a városi pártbizottság képviselőivel együtt. Szó esett a tanács területpolitikai munkájáról, a lakóbizottságok tevékenységérőL Tegnap, a tanácskozások sorában utoljára, a 4. sz. lakóterületi pártalapszervezet helyiségében találkoztak a környező területek lakóbi- zottságainak elnökei. Parlamenti beszélgetések Gabonából, zöldségből, húsból: többet Az országgyűlés üléstermében, a vendégek karzatán több ismerős arcra figyelhettünk fel. Dr. Havasi Bélának, a megyei képviselőcsoport vezetőjének a vendégeként ott volt Bottya Péter, a borsodsziráki Bartók Béla Mgtsz elnöke. Tőle kérdeztük: milyen gondolatokat ébresztett benne a miniszteri beszámoló? — Nagyon reális volt; a valós eredményeket hűen, de nem hivalkodóan tükrözte. Jövőbe mutató, a feladatokat is meghatározó beszámolót hallhattunk. Számunkra az ebből adódó legfontosabb tennivaló, hogy mielőbb javítsuk rét- és legelőgazdálkodásunkat, ugyanakkor a zöldségtermesztést a lehető leggyorsabban stabillá kell tennünk, hogy még jobban segíthessük Miskolc ellátását. A Központi Statisztikai Hivatal megyei igazgatóságának közelmúltban megjelent évkönyve szerint, Borsodban az elmúlt évtizedben csaknem 15 százalékkal csökkent a termelőszövetkezetek háztáji gazdaságaiban tartott szarvasmarha- és több mint 6 százalékkal a sertésállomány. Nem jobb a helyzet a kisegitő és egyéni gazdaságokban sem. Dr. Németh Pált, a megyei TESZÖV elnökét arról kérdeztük: várható-e javulás ezen a téren? — Rendkívüli erőfeszítéseket teszünk annak érdekében, hogy az egyre romló helyzeten javítsunk. A vemhesüsző- és vemheskoca-ki- helyezések, a kedvezményes takarmánybiztosítás és hasonló akciók mind ezt a célt szolgálják. Sajnos — úgy tűnik — mindez arra elegendő csak, hogy a csökkenés ütemét lelassítsuk, de növekedésről egyáltalán nem beszélhetünk. Jellemző példa: megyénkben van olyan község, ahol évekkel ezelőtt egy pásztor alig tudta kihajtani a háztájiban levő szarvasmarhákat, ma viszont mindössze hét tehenet kell legeltetnie. ■ ■ Tegnap délelőtt kapott szót a vitában dr. Ladányi József, a Borsod megyei Tanács elnöke. Választókerülete, Mezőkövesd és környéke mezőgazdaságának sok helyütt felhasználható, jó tapasztalatait osztotta meg képviselőtársaival. Hangsúlyozta : öröm képviselőnek lenni egy olyan kerületben, ahol az ország mezőgazdasága által elért eredmények egyértelműen tükröződnek* Nem könnyű viszont tanácselnöknek lenni olyan megyében, ahol az átlagosnál lényegesen kedvezőtlenebbek az agrárgazdálkodás feltételei. E feltételek szigorodása, valamint a sorozatos ár- és belvízkárosodás miatt, a borsodi szövetkezetek eredménye a felére csökkent. A jövőben azon kell munkálkodni, hogy a gabonafélék vetésterületét 8—10 ezer hektárral, a vágómarhák számát 4—5 ezer darabbal, míg a vágójuhokét százezerrel növeljék. Ez a gabona- és hústermelés növekedése mellett a gazdasági stabilitást is jelentheti. T. Z.
