Déli Hírlap, 1981. október (13. évfolyam, 229-255. szám)
1981-10-05 / 232. szám
Kincs a szeméiben jjc Megbeszélés a munkadarab fölött Városi tanácstagok fogadóórái Holnap tartja tanácstagi fogadóóráját: Gyúró József- né, Középszer u. 15. VIII/3., 17.30 órától; Csetneki József- né, III/6-OS pártalapszervezet, Győri kapu 23.. 17 órától; dr. Martonné dr. Boda Klára J/4- es pártalapszervezet, Széchenyi út 105., 17-től 18 óráig; Vindt Márta, Brigád u. 18., 15 órától. Lesz mit ültetni Bőséges a facsemete- és a szaporítóanyag-kínálat az őszi telepítésekhez: a faiskolákból összesen 4,8 millió gyümölcsfaoltványt, 13 millió bogyós gyümölcsü szaporítóanyagot és csaknem 15 millió szőlőoltványt szállítanak hamarosan a lerakatokba. Az árusítás az idén előreláthatóan, a korábbi éveknél néhány héttel később, október végén kezdődik, hogy a még zöld hajtások biztonsággal beérjenek, s így garantáltan ,ió minőségű facsemetét, alanyt kapjanak a vásárlók. Eleiünk hossza Magyarországon 1980- ban 2 millió 200 ezer nyugdíjas korú élt. A növekedés állandó. 1960-hoz képest 5 00 ezer fővel gyarapodott az idősek száma és az elkövetkezendő húsz évben további 200 ezer fős növekedésre számítanak a demográfusok. Mindez azt jelenti, hogy a népesség egészén belül az 1960. évi 17 százalékról a harmadik évezred elejére 22 százalékra emelkedik a nyugdíjas korúak száma. A mai húszévesek többségének tehát minden esélye megvan arra, hogy megéri nemcsak a hetedik, de esetleg a nyolcadik i X-et ÍS-~m. I ; A szemétben kincs rejtőzik — szoktuk mondani, s ezzel nem a guberálók ritka szerencséjére célzunk. A szemét, hulladék hasznosításáról van szó, ami a népgazdaság számára eddig elveszettnek tekinthető milliókat hozna vissza. A hulladék tetemes mennyisége kommunális: a háztartások tízezreiben naponta keletkezik. Budapesten kísérleteznek hasznosításával, s városunkban is elkezdődött valami. Budapesten azt próbálták ki. ami a legfontosabb, elsődleges lépés: hogy lehetne a szemetet már a kihelyezésnél fajta szerint szortírozni. Külön-külön rekeszbe kerülhetne például az üveg és az egyéb hulladék. Sőt: külföldi példák szerint, az üveget is jó csoportosítani szín szerint, külön a fehéret, a zöldet és a barnát. Pozsonyban már egy ideje így csinálják, s a rendszer bevált. A megyénkben tevékenykedő MÉH-vállaiat szakemberei tanulmányozták a pozsonyi módszert, s tervek is születtek. Két-három éven beiül szeretnének a hozzájuk tartozó megyei székhelyek kiemelt lakóterületein elhelyezni ilyen üveggyűjtő konténert. Ezt úgy alakítják ki, hogy a nyíláson csak az üveg férjen be, kiborítani ne lehessen. A konténernek aüando helye lenne, itt mindenki megszabadulhatna a csorba, repedt, boltban vissza nem váltható üvegeitől. Pozsonyban egy kör járat szedi mindig össze a konténerek tartalmát; valószínűleg itt is hasonló megoldást kell majd alkalmazni. Más megoldást is tervbe vettek a MÉH-nél a hulladék jobb hasznosítására. Ma-, napság kevesen gyalogolnak el egy zsák papírral a hátukon a beváltóhelyre azért a néhány forintért. Ha valaki a helyszínen, otthon átvenné a rongyot, papírt, a fémhulladékot, szívesen összegyűjtené mindenki. A megoldást tehát a mozgó begyűjtés jelenti. Még ebben az évben szeretnék beindítani ezt a rendszert a MÉH-nél. (A bővebb ismertetésére lapunk hasábjain rövidesen visszatérünk.) A szelektált szemétgyűjtés persze nem olcsó dolog: új szeméttartó edények kellenének, s a szállítás módját, rendszerét is meg kellene változtatni. A Miskolci Köz- tisztasági Vállalat legfontosabb feladata egyelőre nem ez. Először az egész város területén meg kell oldani a pormentes és rendszeres szemétszállítást. A köztisztasági vállalat,' a MÉH s a tanács szakemberei az elkövetkezendő évekre a hulladék hasznosításának jól honosítható módszereit együtt dolgozzák majd ki. <fc-'ó) Szít w és K 2 ffffi BÉÉ B mm u Kié a játszótér? Szőrmét, csizmát keresnek Ősz a bizományiban és a Megyek a bizibe! — ilyenkor ősszel sokan próbálják a téli ruhatárat takarékosan megújítani, szépet, jót venni — olcsón — a bizományiban A zálogházak sem panaszkodhatnak, az elkövetkezendő napokban, hetekben a szokottnál is jóval többen állnak majd sorban az ablakok előtt. Ahogy a levelek lehullanak, kiváltják a bundákat — tartják a régi zálogházi dolgozók. Valóban, legtöbben a tavasszal zálogba tett bundáért, télikabátért jönnek. Szeptember. október a kiváltás hónapjai. Nem jár rosszul, aki ezt a tárolási módot választja. A bundára vigyáznak a raktárban: pormentesen tárolják, a molyok ellen át-át- mozgatják, s naftalinozzák Az életszínvonal alakulását itt az árfolyam mutatja: valamikor az ötvenes években még tiszta, mosott ágyneműt is bevettek ..'. Ma bundából, télikabátból is csak az újat, újszerűt veszik át. * így van ez a Bizományi Áruháznál is. Sokkal többen keresnek szép, elegáns, az utolsó divat, szerint készült prémes bundát, mint a hord- hatóság határán levő kabátot. Az olcsó cikkekből így is biztosítva van a kínálat, s hogy az áruválaszték találkozik a közönség igényeivel, azt a havi négy-öt milliós forgalom —, s ez csak az eladás — igazolja. Szeretnének több csizmát kínálni, mert ebből egyelőre kevesebb van, mint amennyit keresnek. A divatos szőrme- árunak is akad gazdája rögtön. De nem állnak sokáig a kirakatban a tízezrekbe kerülő ,Hi-Fi-berendezések sem. Átlagosan hetenként kettőt eladnak a 25—60 ezerig térzálogházban O jedő árú készülékekből. Nem árt talán, ha leírjuk: itt csak a vámkezelt készülékek kerülhetnek a polcra A Bizományi népszerűségének egyik oka az OTP-hitel- leveles vásárlás: jelenleg a vételek felét igy bonyolítják le. A népszerűség hátrányokkal is jár, hiszen a bolt többszörösét teljesíti forgalomban, mint amennyit reálisan lehetővé tesz a létszám, s a szűk eladó- és raktártér. * Az év végi ünnepek előtt ezüst- és aranyvásárt is rendez majd a cég. Igaz, hogy egyelőre ékszerekkel foglalkozó bizományi bolt — hasonló a fővárosihoz — nincs városunkban, de a talán megrendezésre kerülő vásárok kedvező tapasztalatán felbuzdulva, tervbe vesznek egyet. Bizonyára butácskának találják a címben szereplő kérdést, hiszen erre még egy selypítő kisgyerek is kapásból választ adna. Igen, ha általában a játszótérről, játszóterekről lenne szó. Csakhogy ez egy konkrét játszótérre vonatkozik, arra, amelyik a Tanácsköztársaság városrészben, az építők telepe mögött terül el. Udezöld a füve, padjain sárgán virít a festék, minden eszköze használható, a pingpongasztaltól a hintákig. Nem is lehet csodálni, hiszen új még, nyár végén született. És szigorúan őrzik! Olyan szigorúan, hogy még a közeli óvoda apróságait is elzavarták — az óvónőkkel együtt — az éber vigyázok. A rendhagyó esetről a miskolci rádióban hallhattunk először, s azóta „téma” a városban. Hozzánk is érkeztek vitatkozó vélemények. Természetesen nem a riporter, hanem a riportalanyok, a játszótér kérlelhetetlen őreinek álláspontját ítélték el olvasóink. Azoknak a kedvéért, akik nem hallották a rádióban : azzal indokolták az elutasítást, hogy az óvodások szülei nem vettek részt a társadalmi munkában. Itt pedig — mármint a téren — csak olyanoknak van helye, akik saját, vagy hozzátartozók kezemunkajávai megváltották rá a jogot! — állították igazuk biztos tudatában. Ehhez képest elhanyagolható szempontnak találták, hogy a kitiltott gyerekek lakásból átalakított, úgynevezett szükségóvodában töltik napjukat. A jó levegőre, szabadban való rohangászásra, játékra pedig éppúgy szükségük lenne, mint bármelyik hasonló korú lurkónak. Mint például azoknak, akik a társadalmi munkát végzett emberek családjához tartoznak. Ök egyébként a riporter kérdésére egyértelmű választ adtak: szívesen látnak maguk között bárkit. Tehát nem osztják a játszóteret hitbizománynak tekintő szülők nézetét. A történethez még hozzátartozik, hogy a zord őrök írásban benyújtott munkafelajánláshoz kötötték: odaen- gedik-e a jövőben a« óvodásokat. Azt követelték, uátlal- janak részt — pecsétes? — papíron szüleik a hátralevő teendőkből. Mielőtt ítélkeznénk, ismerjük el: a játszótér építésében viszonylag kevesen vettek részt. Az izzadva lapátoló, gereblyéző, betonlapokat cipelő önkénteseket alighanem elkeserítette, hogy a többség a környékbeli házak ablakából figyelte erőfeszítésüket, vagy — „a seemük közé nevetve” — steandoim, kirándulni indult, kihasználva a napsütéses, szép időt. Sajnos, így van ez, sokszor másutt is. Büszkék vagyunk rá, hogy az elmúlt tervidőszakban a vártnál jóval több, 228,5 millió forint volt városunkban a társadalmi munka értéke. Az is könnyen kiszámítható, mennyi jut ebből egy felnőtt lakosra. Csakhogy • az utóbbi „mutató” már csalóka, hiszen sokan egy percet sem áldoztak a szabad idejükből a közösségnek, egyetlen kapavágást sem végeztek ingyen, s így csupán élvezői ezrek szorgalmának. Szeretnénk, ha az egy lakosra számított társadalmi- munka-érték a valóságot jelezné. De akárhogy is latolgatunk, egy biztos: drasztikus tiltásokkal tilos büntetni a távolmaradókat! Mint ahogy előnyöket sem vmdikátbat magának senki azért, mert részt vett például egy játszótér építésében, önkéntesség és önzetlenség kell hogy jellemezze a társadalmi munkást. Arról nem is beszélve, hogy a szóban forgó játszótér építéséhez csak hozzájárultak munkájukkal; a százezrekre rúgó költséget a városi tanács fedezte. Mmtt- annyiunk pénzéből!-^. Áz # f /# oc e mu / i. /#« epiloi ★ Hiába a hatalmas méretek: a pontosság itt alapvető előírás. A szintet átvitt értelemben és szó szerint is tartani kell^.. + Az irányító