Déli Hírlap, 1981. október (13. évfolyam, 229-255. szám)

1981-10-31 / 255. szám

Ha a kocsi elromlik ■iM«" Jelenleg három Trabant kombis sárga angyalt üze­meltet a Magyar Autóklub' miskolci műszaki állomása. A nyári szezonban egy kocsi Nyékládházán, egy másik pe­dig Tapolcán tartott egész napos ügyeletet. Mostanában sok tennivalója van az in­dító szolgálatot ellátó mis­kolci sárga angyalnak. Ter­vezik’ hogy a közeljövőben a régi Trabantokat Zsiguli Kom­bik váltják tel. Fővárosi min­tára. megyénkben is bevezetik a segélyszolgálati kocsik URH-s rádióirányítását. Ad­dig is jó lenne, ha legalább egy nagyobb teljesítményű CB-rádiótelet'on üzembe he­lyezésével segélyhívó közpon­tot üzemeltetnének. Kfrtpszkfdőknek ajánljuk Zöldséget, télire Érdek Iffd az ÍMÍSl nal Temetkezési szolgáltatások A HVDSZ megyei bizottságának állásfoglalása Megfelelő-e a temetkezési szolgáltatások színvonala me­gyénkben, városunkban? — erről tájékozódott a Helyi­ipari és Városgazdasági Dol­gozók Szakszervezetének Bor­sod megyei Bizottsága a Bor­sod megyei Temetkezési Vál­lalat miskolci központi te­lephelyén megtartott ülésén. A vállalat szolgáltatásai sokat javultak az utóbbi években. Ezt mutatja a pol­gári • gyászszertartások szá­mának megduplázódása és az is, hogy már három kórust tudnak küldeni egyidőben, különböző helyekre, gépko­csijaik pedig elérik a megye jóformán minden települését. Mégis több szó esett a ta­nácskozáson arról, miben kel­lene előrelépni. Az egyik sar­kalatos kérdés a temetők ál­lapota. A megyében jelenleg hét városban és 358 településen 525 temető üzemel. Ezek kö­zül 80 (az országos átlaghoz képest kevés) van állami ke­zelésben. A temetkezési vál­lalathoz 10 temető tartozik, s ezek közül a szolgáltatási igényeknek teljes mértékben mindössze kettő felel meg. A többi temető ellátottsága hiá­nyos. Az igény: a temetkezési vállalat végezzen komplex szolgáltatást, vagyis minden ügyintézést vállaljon magára. Ma ebből a „minden”-bői még csak annyi van — vála­szolta erre Tóth Ferenc igaz­gató —, hogy a temetkezési vállalat elvégzi az anya- könyveztetést és a KÖJÁL- tól a szállítási engedély be­szerzését, illetve — külön ké­résre — az SZTK-tól a segély felvételét. Meg kellene oldani — hangzott el a vitában — a szónokok hatékonyabb kép­zését és továbbképzését, s jobban oda kellene figyelni arra is, hogy búcsúztató szö­vegük reálisabb legyen. Ebben a tervidőszakban az állam 400 milliót fordít a te­metkezési vállalatok szállító­jármű-parkjának fejlesztésé­re, s 2 milliárdot a ravatalé* zókra. Ebből a pénzből 22 mil­lió forint jut Borsod megyé­nek. Ezt nem a temetkezési, vállalat kapja, hanem példá­ul a tanácsok, újabb (össze* sen 30) ravatalozók építéséret Így lehetővé válik, hogy ez a fontos szolgáltatás tovább fejlődjön. Ezt a célt szolgál­ja a megyei bizottság által elfogadott állásfoglalás is, amely — amellett, hogy álta­lánosságban is meghatározza a feladatokat— részletesen foglalkozik a temetkezni vállalat tennivalóival. Ny. I. A zSldségnijvényels téli eltar­tását alapvetően ltét tényező betolj ásol ja: a termény minő­sége és a tárolóhelyiség alkal­massága. A tárolásra kerülő káposzta például ne legyen re­pedt, mivel a repedéseken ke­resztül egyrészt meggyorsul a vlzpárolgás, másrészt ezek elő­segítik a tejek fertőződését. A sárgarépák közül a hosszú te­nyészidejű, nagyobb gyökerű fajták (Braunschtveigi, San Va- .lécy) az alkalmasabbak. A tá­rolásra a terményeket érett, de né túrérett állapotban szedjük. A tárolóhely alkalmassá­gát a - tisztaság, a hőmérsék­let. a helyiség páratartalma, összetétele és a szellőzés le­hetősége dönt! el. A. legtöbb ztliöBégnövény -nhuHa1' és mi­nős* 3 fok között megfagy, ezért a tárolásra legalkal­masabb a plusz 1 és 3 fok közötti hőmérséklet. Kisze­dés után a zöldséget tisztít­suk meg, de. semmi szín alatt ne mossuk meg. A sár­répáról á leveleket távolít­suk el. míg a petrezselyem­ről csupán a külső leveleket szedjük le. a belső részeket hagyjuk meg, felhasználás céljából. A zöldségeket száraz ho­mokon. vagy homokban tá­roljuk. A kisebb mennyisé­A Budai József mezőgaz­dasági1 szakkörben hétfőn délután 5 órakor kezdődik a novemberi első foglalkozás. get egyszerűen ládába rak­juk és a téli ládát perforált műanyag fóliával borítjuk le. A másik módszer: a táro­landó zöldségeket egymásra rakjuk, úgy, hogy ne érjék egymást, száraz homokkal rétegezzük és fertőzőmentes homokot szórjunk a tetejére. A karalábét lombtalanítjuk. A megtisztított téli káposz­tát. kelkáposztát és karfiolt, a homokra fejjel lefelé egy­más mellé rakjuk, vagy a gyökerekre felakasztva ló­gatjuk egymás mellett a le­vegőben. A bimbós kel egy része ‘télen kint hagyható, mivel fagyra nem érzékeny, sőt a hóból szedhető. A szőlőt száraz állapotban megkötözzük és a kamrában felakasztjuk úgy, hogy egy­mást ne érjék. A tárolót 2— 3 hetenként egy-két gramm kénpor elégetésével fertőtle­nítjük, de égetés után 20—30 perc múlva szellőztessük ki a kamrát. SZOLNOKI JENŐ mezőgazdasági mérnök A Kossuth Művelődési Ház II. emeleti helyiségében a kertben elvégzendő havi munkákról esik majd szó. a sennit? Többen is érdeklődtek szerkesztőségünkben, hogy mi az oka az északi teher­mentesítő út még eddig át nem adott szakaszán a min­den éjszakai „díszkivilágítás­nak”. Ugyanis az út mellett felállított oszlopok mind­egyikén teljes fényerővel ra­gyognak esténként a neon- égők, világítván a semmit. Az ÉMÁSZ Miskolci Üzem­igazgatóságánál érdeklőd­tünk; mi szükség van a minden bizonnyal nem kis fogyasztású világítótestek működtetésére? Kiderült, hogy az Út- és Vasútépítő Vállalat december 31-ig a sa­ját számlájára kérte az út­szakasz kivilágítását. Az úton még folynak bizonyos munkálatok, s ezért van szükség éjszaka is fényre. Ha véget ér a „kibérelt” időszak, még a továbbiakban is világítani fognak a lám­pák, mert próbaüzemre is szükség van. Ilyenkor meg­figyelik az izzók működését, s ha szükséges, végrehajtják a cseréket. A próbaüzem és az átadás után már az üze­meltető viseli az esetleges meghibásodás költségeit Mezőgazdáknak Virágok és gyökerek Az idén vasárnap szólít a szokás, a tisztes­ség, a kötelesség élő-mindannyiunkat fekete törzsű, lombtalan koronákkal vigyázó fáktól őrizett sirfiantok mellé. A fehér, sárga, piros sugárvirágzatú krizantémok, téli margitvirá- gok, fenyőből, mohából font örökzöld koszo­rúk párát lehelnek a megtakarított sírhantok fölött a pislpgó-könnyező gyertyákra. Szortio- rú, szép ünnepe ez az embernek. Mint a vidám jeles napokon,, menyegzőn, kereszte- lőn-névadón, iskolai ballagáson, kitüntetés alkalmából, születés- és névnapon, a pogány múltban gyökerező vallási napokon és állam­ünnepeken, összesereglik a család, a rokon­ság most is, ezen a ködös, őszi estén a teme­tők csendes mozgalmasságában. Jönnek és megállnak a sírhant mellett. Jö­vünk és megállunk a sírhant mellett. Hal­kan köszönnek, halkan köszönünk, inkább csak biccentenek, a kézfogásra a sírkerten kívül kerül sor. Mint a beszélgetésre is, egy pohár bor mellett. Jönnek, megállnak és emlékeznek. Jövünk, megállunk és emlékezünk. Szerencsére és szerencsétlenségünkre legyen mondva, van mire emlékeznünk. Mert van kire, kikre em­lékezni. Itt, a sírhant lábánál, vagy a fejfa mellett fogja meg az embert a gondolat, mi­szerint minden életút annyit ér, annyira be­leülendő, mint amit a gazdája életében-halá­lában tett a maga, családja, társai falusi, vá­rosi és ismeretlen szomszédaink javára. Nem múlhat el haszontalanul az ember, ha annak tartja magát. Amint a munka, a tevékenység faragott embert valamikori ősünkből, úgy múlhatatlan kötelesség, amíg élünk, állandóan tenni magunkért és vala­mennyiünkért. Ahogyan a bölcsőt sem a cse­csemő, hanem valaki előtte járó faragja meg, úgy egész életünkben lekötelezettjei vagyunk nemes emberi környezetünknek, ahogyan emberi környezetünk elkötelezettje nekünk, míg valaki, egy közülük akkoron le nem csukja szemhéjunkat... Szokás, tisztesség, kötelesség. Ellobbannak a gyertyák csonkjai, dér, aztán hó lepi el a koszorúkat, a téli margitvirágokat. Lelas­sult lélegzetvételünk és szívdobogásunk is­mét munkaritmussá fokozódik. Az élet mun­káshétköznapjait ugyanúgy koronázzák to­vábbra is az ünnepek, mint azelőtt. így kell lennie, mert jövőre is szükségünk lesz ke­nyérre, melegre, emberségre. Es téli mar- gitvirágra is ... Mert ha a virággal emlékezünk, nem fe­ledkezhetünk el a gyökerekről. A fehér, pi­ros, sárga virágszirmok nem viríthatnának a földben, a sötétségben munkálkodó gyöke­rek nélkül.., OUAVEC JÁNOS A mélvkék bordóval, a fekete fehérrel Péterinek, sálak, kendők Az idei divatban a legjel­lemzőbb a színek különleges párosítása, a mozgó, lendüle­tet kölcsönző formákkal. A pelerin a kosztüm fe­lett, vagy különböző kötött összeállításokkal nadrággal kiegészítve Európa-szerte di­vat. A pelerin ikertestvére a „poncho”, amely sálnak, kendőnek is hordható. A kosztüm anyagával azonos, vagy elütő élénk színű sál az előrejelzések szerint nagy divat lesz. A háromszögletű vagy négyszögletű kendő, szintén elsősorban szövetből — kockás, halszálkás, csíkos anyagból — válhat közked­veltté. Néhány színösszeállí­tás: mélykék bordóval; lila bordóval; fahéjszín moha­zölddel ; és mindenekelőtt fe­kete-fehér színben. Rajzainkon néhány ilyen divatos őszi-téli összeállítást mutatunk be. 1- es modell: dísztűzéssel készült pelerin, hozzá diva­tos, puha bőrből készült csiz­ma, amely zsinórral van a lábszárhoz erősítve. Termé­szetesen ugyanezt a pelerint nadrággal is lehet hordani. 2- es modell: sokan szere­tik a sportos pelerint, amely rágombolható kapucnival ké­szült. Ez különösen szép dublé (kéloldalas) szövetből. 3- as modell: kockás szö­vetből készült kétsoros kosz­tüm, a hosszú, rojtos sál ugyanabból az anyagból (csíkos szövettel érdekesebb). 4- es modell: bemutatja, hogy nemcsak a ruha hosz- száig érő pelerin divatos, ha. nem a csuklóig érő, kissé gloknis vonalú is. Ez redin- got jellegű kabátra erősít­hető, de oly módon, hogy a kabátot pelerin nélkül is le­hessen időnként hordani. Villantó Kevés a női horgász Hogy miért kevés a női horgász? A rossz nyelvek sze­rint azért, mert a nők nein győzik türelemmel a halvá- rást. Ám sokkal inkább az idő, mint a türelem hiányáról van szó ebben az esetben. A borsodi, 14,5 ezres horgász­társadalomban a szebbik nem mindössze ezer taggal képvi­selteti magát. Nem sok ez, le­hetne több is. Erre a követ­keztetésre jutott a Magyar Országos Horgászszövetség Észak-magyarországi Intéző­bizottsága is. (A testületnek egyébként egyetlen hölgytag­ja sincs.) A lányoknak, asszonyok­nak úgy próbálnak kedvet csinálni, hogy különféle ked­vezményeket nyújtanak. Pél­dául a tagdíjfizetéskor az ifikkal egyenrangú elbánás­ban részesülnek, azaz 90 fo­rint helyett, csak 45 forintot fizetnek. Előnyt élveznek a „horgásziskolában” is. No­vember közepén indul az ok­tatási idény. A márciusig tartó tanfolyamokon hasznos ismereteket sajátíthatnak el a vízpart szerelmesei. Posoni kert A kertészeknek olyan kincsük a Posoni kert című könyv, mint a közgazdászoknak Szé­chenyi István Hitel-je. Lippay György János volt az első magyar kertészeti szakkönyv írója. A háromkötetes Posoni kertben nem ke­vesebb, mint száz gyü­mölcsfajta leírását ta­lálhatjuk meg. Már ek­kor — két és fél évszá­zaddal ezelőtt — felve­tette a vetés gépesítésé­nek eszméjét is. Műve hosszú időn keresztül értékes kézikönyve volt a gyümölcstermesztők­nek, és a virágkerté­szeknek egyaránt. A Budapesti Kertészeti Egyetemen az egyetem könyvtárában eredeti példányát is őrzik a ma már felbecsülhetet­len értékű műnek...-------------------r------------

Next

/
Thumbnails
Contents