Déli Hírlap, 1981. október (13. évfolyam, 229-255. szám)

1981-10-03 / 231. szám

Kertészkedőknek ajánljuk Tennivalók a gyümölcsösben Októberben a kertésznek már a jövő évre kell előké­szíteni a kertjét; a talajmun­kát és a vele kapcsolatos szerves- és műtrágyázást és a megkezdett metszést is be kell fejezni. Ha gyümölcsöst telepítünk, leghelyesebb, ha az egész te­rületet előzőleg megtrágyá - zuk. Általában véve 100 négy­zetméterenként 8—10 mázsa szerves trágyát és 20—30 Kg foszfort, valamint 20—30 kg kénsavas káliumot és 8—xO kg pétisót használjunk. Igen hasznos, ha az ásás előtt mészkőport, vagy cukorgyár) mésziszapot, illetve égetett ipeszet szórunk ki. A mészbíl a kötött talajon 150—300 kg- ot, a homokos talajon ennek a felét használjuk. A gödröt 120 cm mélyen és 60 cm szé­lesre ássuk ki. s a talaj felső részét jobb oldalra, míg az alsó részét balra hányjuk ki A felső, réteget a csemete gyö­kereihez rakjuk, a talaj alsó része pedig a csemete felső részéhez kerüljön. A beszer­zett facsemetéket ültetésig, a száradás elkerülése céljából minél hamarabb vermeljük e! előre elkészített, ferde falú árokba és teljesen hézagmen­tesen takarjuk le,' amit' a földnek a csemetéhez való odanyom kodásával és taposá­sával érünk el. Az elvermelt csemetéket csak közvetlenül az ültetés előtt szedjük ki. Minél hamarabb végezzük él az őszi telepítést, annál jobb lesz az eredés. Az alma- és körtefákon ok­tóber közepétől rajzik a téli kis- és nagyaraszoló. A törzs* re hernyóenyves övét helyez-' zünk, amelyet szükség szé-' rint, az erősebb fagyok be-, álltáig, friss enyvvel többször át kell kenni Ez a munkái különösen azokon a helyeken végzendő el, amelyek közel vannak az erdőhöz. Igen hasz­nos. ha ilyenkor a gombabe- teg fákat és a lehullott leve­leiket 2 százalékos .Novendá-^ val bepermetezzük. Ebben az' esetben rüsypattanáskor No-;: vendát nem kell használni. Az őszi novendás permetezés a kaiszifáknál is indokolt A j málnatöveken a megvastago­dott szárakat váaiuk ki, a to­vábbi fertőzés elkerülése ér­dekében. SZOLNOKI JENŐ mezőgazdasági mérnök A hangkultúra birodalma Hi-FIgyetS Jjc Mozdulatok Óceánok titkai ♦ Viharok és áramlatok ♦ Mélytengeri vizsgálódások ♦ A kozmoszból segítenek Rég nincsenek már fehér foitoK a földrajzi atlaszokban. Még a sara.viueKen; mostoha időjárási körülményeihez is hozzáedzöűtek a tudósok, s hosszabb-rövidebb időre meg­telepednek a sarki kutatóái- másokon. A nagy földrajzi fei- fcdezéselc, az Ázsia- és Afri- ka-ku;ató expedíciók hőskora eimúit. Nem így az óceánku­tatásé. A világ ma Cousteau kapitány fölfedezésein • és az alig fél évszázados víz alatti régészet eredményein ámul, s legalább, olyan figyelemmel kö­veti az oceanológusok munká­ját, mint a világűrbe kimerész­kedő kozmonauták tevékenysé­gét. Mit rejt a tenger mélye, milyen titkokat őriz a világ­óceán, hogyan befolyásolják időjárásunkat az óceáni áram­latok és szinoptikus viharok? — olyan kérdések ezek, ame­lyeket az oceanológusok hiva­tottak megfejteni. A szovjet oceanológusok legújabb kutatási eredményei­ről Andrej Monyin, stejjOcefe-* nölógiai Intézet igázgátdja- számolt be az APN tudósító­jának: — Oceanológusaink legje­lentősebb eredménye a szi­noptikus viharok felfedezése volt. Ezek a különös viharok hirtelen keletkeznek a víz felszínén, s több száz kilo­méter hosszúságban terjed­nek tova. A szinoptikus vi­harok a légköri ciklonokhoz és anticiklonokhoz hasonló­an, erőteljesen befolyásolják az óceán időjárását. Ezért igen fontos, hogy alaposan tanulmányozzuk a jelenséget, mert ennek alapján megta­nulhatjuk az óceáni áramla­tok változásainak előre jelző­sét, s így biztonságosabbá válhat a hajózás. Nemrégiben a Polimode szovjet—amerikai közös kí­sérlet keretében kutatásokat- végeztünk, s megállapítottuk, hogy az óceánok és a légkör hőcseréje a nagy viharok alkalmával megy végbe. Ez­zel a kísérlettel is hozzájá­rultunk a Földön végbemenő éghajlati változások mecha­nizmusának megértéséhez. A különféle kutatási prog­ramokat az intézet jól felsze­relt flottáján végezzük. Rég­óta járja az óceánokat a Kurcsatov és Mengyelejev kutatóhajó. Az idén vettük át a finn hajóépítőktől a hat­ezer tonna vízkiszorítású Kel­dis óceánjárót, amelyhez ha­sonló korszerű hajóval ma még egyetlen ország sem rendelkezik. A Keldis számí­tógépeit például a Philips cég szállította. Lengyelor­szágban rendeltük meg a Vi- tyazt, amely majd az ugyan­ilyen nevű öreg kutatóhajót váltja fel. A régi Vityaz, amely harminc évig járta a nagy vizeket, a kalinyingrá- di Oceanológiai Múzeumba kerül. A víz alatti kutatásokat könnyű, gyors mozgású me­rülő ' kabinokban végezzük. A két- és háromszemélyes ka­binokat repülőgépen szállít­juk a kutatás helyszínére. Merülési mélységük: 2000 méter. A kabinok jól bevál­tak. A Bajkál-tó és a Vörös- .tejigtrj piélyére harminc al­kalommal merültünk le ve­lük, s ritka éles felvételeket készítettünk a földkéreg tö­réseiről. A merülő kabinok ma már nélkülözhetetlenek az óceánkutatók munkájá­ban. A geológusok onnan ké­nyelmesen fényképezhetnek, tetszésük szerint vehetik a mintát, s készíthetik a vi- deomagnetofon-felvételek so­rozatait. A kabinban 200 ki- logrammnyi kőzetmintát is felszínre tudunk juttatni. Üjabban az űrhajósok is a segítségünkre siettek. A vi­lágűrből hatalmas óceáni tér­ségeket tudnak megfigyelni és feltérképezni. Jól követ­hetik a tengerrrjozgásokat, a ciklonokat, a tájfunokat, s mindez ismét csak a hajóso­kat segíti. A jövőben nagy feladatok várnak a szovjet oceanológu- sokra. Kutatásaik kiterjed­nek a tengerhajózás bizton­ságára, a nagy olajszállító tartályhajók navigációs gond­jainak megoldására, a halá­szat fejlesztésére. Tovább vizsgálják majd az ócéán és a légkör kölcsönhatását, az éghajlat alakulásának me­chanizmusát, valamint kere­sik az időjárás előrejelzésé­nek legjobb módjait. Kémikusok konferenciája A miskolci Nehézipari Mű­szaki Egyetem tanszékvezető jgyetemi tanára, az MTA elektrokémiai munkabizottsá­gának elnöke, dr. Berecz End­re nyitja meg október 6-áh délelőtt 10 órakor Balaton- füreden a szocialista orszá­goknak a sóolvadékok kémiá­jával és elektrokémiájával íc^lalkozó konferenciáját, öt­ven hazai és külföldi szakem­ber előadására, “ s az újabb eredmények megvitatására nyílik lehetőség. Az olvadék­rendszerek szerkezetének és sajátságainak jobb megisme­résére irányuló kutatómunka eredményeit közvetlenül tud­ják hasznosítani az ipari gya­korlatban. A konferencia október 8-ig tart. Patológus- találkozó Kétnapos patológus-talál- kozó kezdődött tegnap Mis­kolcon, a Borsod megyei Kór­ház-Rendelőintézet nagy elő­adótermében. Az első nap egymást érték az előadások, amelyeknek témája a betegsé­gek megelőzéséért folytatott orvosi eredmények ismerteté­se volt, A miskolci patoló- ' gus-találkozó alkalmából teg. nap délután patológus' elő­adók közreműködésével kon­certet adtak a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépis­kolában. A zeneszámok között az orvöselöadók versekkel, paródiaszámokkal szórakoz- 1 tattái* egymást. A hi-ii kedvelők ezen a hé­ten nem panaszkodhatnak, hogy a sajtó nem foglalkozik a hoo- híjukkal. Először is megjelent a Hi-fi Magazin, sorrendben a 6. szám. S mire ezt elolvassak, máris újabb érdekességet tar­togat számukra, ezúttal a rááió. Ma este. új músorsorozatot tndi- tanak Hi-Figyelő címmel. Néhány szót előbb a Hi-fi Magazinról. Most is nívós, szép kiállítású lapot tarthat a kezében az olvasó. Az egy­re szaporodó, ötletes reklá­mok mellett (valamiből ki kell fizetni a nyomdát) is­mét számos, hasznos dolgot tudhatunk meg belőle. Bizo­nyára sokan vetik rá magu­kat a Vonósszerenád 2-es számrendszerben című írás­ra. Ez bepillantást enged a magyar hanglemezgyártás el­ső fecskéjének, a digitális technikával felvett lemeznek a műhelytitkaiba. Reméljük, ezt az első példányt — amely sajnos ez idáig nem kapható az üzletekben — hamarosan mind több követi. Olvasha­tunk a Videoton—AKAI koo­perációról és a még mindig épülő Orion-toronyról. Köz­readnak egy tanulságos be­szélgetést, amely szakembe­rek között zajlott, s témája a házimagnó és a stúdió­magnó. . A hét másik hi-fi-s érde­kessége a rádió kezdeménye­zése, a Hi-Figyelö. Csupán azt nem értjük, hogy miért éppen a rádió az, ahol a leg­később ébredtek rá, hogy a felsőfokú hangtechnika ma már nagyon sok embert ér­dekel. Annál inkább érthe­tetlen, mivel a rádiónál ki­váló műszaki gárda dolgozik, komoly technikai felszerelés­sel. A csehszlovák sztereo- programokon már évek óta sugároznak hi-fi-seknek .szóló adást. Szóval ma este 17.36- kor érdemes lesz beállítani Biztonsági ajió Másfél óráig ellenáll a lán­goknak az a biztonsági ajtó, amelyet a tiszaföldvári Épí­tő-, Vasipari és Szolgáltató Szövetkezetben készítettek. Kiváló tűzálló tulajdonságát annak köszönheti, hogy acél­lemezből és cementkötésű fa- forgácslapból összeállított szerkezetének belsejét hőszi­getelő izolittal borították be. Szabadegyházán az Izocu- kor és Szeszgyárban hamaro­san befejezik az idén március óta tartó próbaüzemelést. A^ berendezések jól működnek, s már folyékony cukrot is ter­melnek az új üzemben. Az évi 49 ézer tonna folyékony cukor mellett, 200 ezer hekto­liter finom szeszt, kisebb mennyiségben cukorrépacsí­rát, s a takarmányozásra al­kalmas fehérjedús glutént ál­lítanak majd elő. Még ebben az évben négyezer vagon me­zőföldi kukoricát dolgoznak fel az új gyárban. A finom szesz egy részét az alkohol­töltő üzem használja fel. Ké­pünkön: a Club—99 első két palackja a tárolópincében. jjc A világpiacon óriási a kínálat hangtechnikai berendezé­sekből az URH-s készülékeinket a 3. programra, természetesen sztereóban. E műsor a hang­kultúra birodalmába szeretné bevezetni az érdeklődőket, s főképp azzal foglalkozik majd, mennyi minden kell ahhoz, hogy a hang minősége való­ban jó legyen — írja a rá­dióújságban a műsor egyik munkatársa Valóban .reteg- műsorról” van szó azzal egyetértünk, de. reméljük, hogy sokakat még tud nyer­ni, s ezt a sorozatot a sike­res műsorok között tartják majd számon. '(Szabó István felvétele) Villantó Őszi vizeken Az év utolsó negyedében járunk, s jó híreket kaptunk a horgászvizekről.- Ez az ősz különösen kedvez a pontyozó pecásoknak. A Tiszán feltűnő hevesség­gel kap a ponty. Keményen, erősen vág a horogra. Készül a téli pihenésre (szakberKek- ben vermelésnek mondják ezt) és roppant falánk. Élő­vízben erős zsinór (legalább 40-es) és giliszta ajánlatos. Elsősorban állóvízben kiváló csali a horgászoknak aján­lott kukorica is. Aki biztosra akar menni, annak a lenin- városi meleg vizű csatornát ajánljuk. Jó fogással kecseg­tet a Csorba-tó, Rakaca és a nyéki tórendszer is. A hagyomány szerint októ­ber a csuka hónapja. Rontja az esélyeket, hogy csali-ha­lat nehéz fogni. Senki se re­ménykedjen abban, hogy a rablóhely helyén sikerrel ke- szegézhet. Érdemes tehát per­getni. A villantóra a balin is kaphat. Hírt kaptunk arról is, hogy a Tiszán, Ároktő környékén kutyogtatással sok harcsát fogtak. Ehhez persze csónak és az evőkanálhoz hasonló kutyogtató készség szükségel­tetik. Aki ennek híján van; az kishallal, békával, piócá­val, vagy ' csokorgilisztával próbálkozhat. Whisky, kukoricából

Next

/
Thumbnails
Contents