Déli Hírlap, 1981. október (13. évfolyam, 229-255. szám)
1981-10-26 / 250. szám
^ Dr. Énekes Sándor vezérigazgató és dr. Kálmán András igazgató aláírják a szerződést Szocialista szerződés Egy nagyvállalat es toy iskola Nyolc aláírás hitelesíti azt a szerződést, melyet szombaton délelőtt írtak alá: szocialista szerződés jött létre a DIGÉP és a Zalka Máté Gépipari Szakközépiskola között. A nagyvállalat és az iskola együttműködése idén tízéves: először 1971-ben szerződtek közös céljaik, gondjaik jobb megoldására. A tapasztalatok alapján most — átdolgozott szöveggel — újból megkötötték a szocialista szerződést, határozatlan időre. Az iskolai oktatás és az üzemi termelőmunka szorosabb kapcsolatának záloga ez; feladatokat jelent és előnyökkel jár mindkét fél számára. Az iskola figyelemoe veszi a DIGÉP munkaerőigényét, a tanulók egy részét ide küldik majd termelési gyakoi - latra. Az üzemi igényekhez közelit a jövőben a felnőtt- oktatás is. A DIGÉP segít kitölteni az iskola tanműhelyének szabad kapacitását, bérmunkák biztosításával. Ugyancsak részt vállalnak az iskola új ágazatának — a gépszerkesztő szaknak — a fejlesztésében, elméleti tanácsokkal és bemutatóeszközök átadásával. Az iskola tanulói sem járnak rosszul: a nagyvállalat társadalmi tanulmányi szerződéseket köt velük, ösztöndíjat biztosít számukra. A levéltár kincseiből Eskükönyv Miskolc városának elöljáróit, tisztségviselőit a régmúlt századokban a polgárok választották. A hites polgárok kifejezés onnan származik, hogy ezek a tisztségviselők a főbíró előtt, az „építőszéken”, azaz a tanácsválasztó közgyűlésen esküt tettek. A főbíró, a prédikátor és a tanács előtt tett esküt. A megyei levéltárban található eskükönyv azért becses történelmi forrás, mert ez az egyetlen hely, ahol pontosan megfogalmazták a tisztségviselők (főbíró, tanácsosok, vásárbíró. tolmács, futosó kapitányok azaz kisbírók, a város szolgái) „munkaköri kötelességeit”. Az eskü szövege maga egy hatalmas körmondat volt, amely mai helyesírással kb. így hangzott: „Én, N. N., esküszöm az élő Istenre, aki Atya. Fiú, Szentlélek, egy és igaz örök Isten, hogy ezen Miskolc város főbírói tisztében legjobb értelmemmel és tehetségemmel szolgálok a város boldogulására és előhaladására. senkivel szemben nem kedvezek, sem rokonnal, sem jjc A városi tisztségviselők eskükönyve a- XVIII. századból szomszéddal, a város jövedelmével becsületesen elszámolok, az egész várost érintő dolgokat a tanáccsal és a gazda emberekkel megbeszélem stb.. stb. Isten engem úgy segéljen!” É I A magyar bor csaknem negyedét, körülbelül 5 milliárd forint értékben exportálják. Ez az ország kedvező szőlőtermesztő adottságainak köszönhető. Borvidékeink a tenyészidő alatt évente 2600—3300 Celsius-foknyi hőmennyiséget ,kapnak. Az évi napsütés ideje pedig meghaladja a 2000 órát. Ezek a hő- és fényviszonyok teszik lehetővé a szőlő jó beérését. a kedvező cukor- és savarány kialakulását. A borvidékek zöme 500— 700 milliméter évi csa- dékot kap, ezért nem kísértenek a különböző rothadásos és gombabetegségek. A tőlünk északabbra fekvő vidékeken már nem minden fajfa érik be jól. délebbre viszont túl lágyak a borok és a za- matanyag-képződés sem olyan intenzív, mint nálunk ... Merre tart Bühhssentlássló? Egy utca, két költ, három telefon Nagvtakarí'ás (7 J az erdőben Nagytakarítást végeztek tegnap a Szabolcs-Szat- már megyei Természetbarát Szövetség szakosztályainak tagjai a Nyíregyházához tartozó sóstói erdőben. A 16 hektárnyi területen 568 természetbarát serénykedett. A villákkal, ásókkal, lapátokkal felszerelkezett brigádok a társadalmi munkaakcióban megszabadították a téli napokra készülő erdő élővilágát az idegenforgalom, a turizmus kellemetlen nyári emlékeitől. A műszak végén 5 tonna hulladékot — közte több ezer forint értékű üveget, rongyot és papírt — gyűjtöttek halomba. A nyár „maradványainak” további sorsáról az erdőgazdaság dolgozói gondoskodnak. Az italboltban, ahol kártyázni. énekelni és lármázni tilos, arasznyi betűkkel plakát hirdeti, hogy Anti pénteken ismét diszkóm űsort rendez. Minden összejövetel biztos siker, a múltkor is telt ház volt Délelőttönként a biliárdé a főszerep. Az autóbuszra várók, a műszakba indulók ezzel múlatják az időt. A valaha jobb napokat látott rex- asztalból már időtlen idők óta hiányzik az óraszerkezet. Aki játszani akar, az hat forintot fizet egy órára. Már időtlen idők óta ez a tarifa. A szokás, a hagyomány szinte törvény itt. Változtatni és megőrizni Az Elnöki Tanács nemrég nyilvánosságra hozott rendeleté szerint Bükkszentlászló 1982. január 1-től Miskolchoz tartozik. A tanácselnökkel (aki társadalmi megbízatásként tölti be ezt a funkciót) és a végrehajtó bizottság titkárával a hagyományok és a község múltjának tükrében villantjuk fel a közelgő eseményt. Különös kettősségre mutatnak rá a mintegy 8Ü0 lelket számláló bükki település tanácsi vezetői. — Bükkszentlászló mindig is zárt, izolált közösség volt. Viszont mindig is Miskolchoz kötődött. A munkaképes korú népesség csaknem teljes egésze a kohászatban, a gépgyárban, az erdészetnél keresi a kenyeret. így, a Miskolchoz való tartozás csak közigazgatási deklarálása a valós helyzetnek. A korábbi falugyűlés helyeslő egyetértéssel fogadta a fúzió tervét. A nem titkolt nagy remények köztudottak, de éppen a már említett „különös kettősség” miatt változatlanságot és változást takarnak. — Szerénánk, ha az izoláltság megmaradna, abban az értelemben, hogy Bükkszentlászló Miskolc kedves, csendes, jó levegőjű kertváNylonzsákba rejtve... Felhők között bujkált a hold. és a ködöt kavaró hűvös őszi szélben kísértetiesen susognak a martintelepi nádasok. Az éj csendjét csak egy közeledő Trabant zúgása verte fel. Megállt a nádas szélén és egy sötét ruhás alak lépett ki belőle. Körülnézett. majd gyors léptekkel a csomagtartóhoz ment és tömött nylonzsákot emelt ki belőle. Az éppen előbukkanó hold egy pillanatra megvilágította a szikár férfit, amint titokzatos terhével a nádashoz osont, még egyszer körültekintett a néma tájon, aztán a csatornába lökte a zsákot. Néhány perc múltán már csak a Trabant távoli zúgása emlékeztetett arra, hogy ezen az éjszakán a Martintelepen valami szörnyű dolog történt. A zsákot néhány nappal később fedezték fel. félig a csatorna vizébe süllyedve. Azonnal értesítették .. . no, persze nem a bűnüldöző szerveket, hanem a városgondnokságot. A csomagban ugyanis nem feldarabolt, megcsonkított hulla, hanem fél mázsa hulladék rejlett. Hasonló egyéni akciók sűrűn lezajlanak városszerte a Martinteleptől Szirmán át Perecesig, ide értve a kirándulóhelyeket is. Néha olyan messzire cipelik a víkend- házépítés, barkácsolás maradványait, hogy az ember elképed miért nem szállítják a nádasréti telepre? Hiszen egész odáig betonon mehetnek, és így teljesen legális — mondhatni: példamutató — az ügylet. Igaza lenne annak a panaszosnak, aki megpróbált törvénytisztelő. környezetóvó állampolgárhoz méltóan viselkedni. de nem hagyták neki ? Elmondása szerint a pincerenoválás hulladékát vitte a szeméttelepre, amikor azonban ki akarta üríteni a zsákokat. keményen rendreuta- sították. mondván, itt: tilosI Sőt, még valamiféle engedély hiányát is emlegették. A bejelentés valódiságát élénken vitatja Juhász János, a Miskolci Köztisztasági Vállalat termelési és szolgáltatási vezetője. Miért is ne engednék meg. hogy oda vigyék a magánosok a hulla-, dékot, ahová való, amikor úgyis nekik kell összegyűjteni az illegális szemétlerakó helyek kisebb-nagyobb halmait? Csakis félreértésről lehet tehát szó — mondta. A félreértésre pedig az adhat okot, hogy sokan közvetlenül a szeméttelep bejáratánál akarják lerakni gépkocsijuk terhét. Ez a terület azonban nem a köztisztasági vállalaté, hanem a cementgyáré, és rekultiváéióra van kijelölve. Ez utóbbi azt jelenti, hogy humusszal takarják be a cementgyárból származó hulladékot, majd füvesítik, fásítják. Ide tehát tilos hulladékot vinni. Nem tilos, sőt kívánatos azonban bentebb lerakni. Aki mást mond. vagy engedélyt követel, az önhatalmúlag jár el és merőben ellentétesen mind a város, mind a köztisztasági vállalat érdekeivel. Éjszaka, amikor felhők között bujkál a hold, és a ködöt kavaró őszi szélben kísértetiesen susognak a martintelepi nádasok, ne osonjon senki az árokpartra titkos terhével! Sokkal kellemesebb elfoglaltságokat is találhat ilyenkor magának az ember (ugye nem kérnek tippeket), csupa olyanokat, melyek törvényhatóságilag engedélyezettek. Kerüljön minden a maga helyére! így például a szemét a Nádasrétre! (békés) rfc A kertek alatt az erdő ... fosává válna. Viszont szeretnénk. ha megoldódna a vízellátás, javulnának a közlekedési és kereskedelmi viszonyok. Marad-e tő utca a főutcaY A község képe lakóinak lehetősségéről árulkodik. Sok az új ház, sokan most építkeznek. Természetesen kalákában. Itt ez a szokás. A televízió antennáját nem a tetőre szerelik, hanem egy hosszú póznára tűzve, a meredek hegyoldalon állítják fel. Porta nincsen kutya nélkül. de minden második udvaron gépkocsi csillog. A legfrissebb bükki útikalauz így ír: ,,A Bükkszent- lászlón végigfolyó kis patak a község házait elhagyva vad sziklaszirtek között halad, majd a mederfenék mészkő- hasadékaiban eltűnik, hogy aztán hosszú föld alatti út után a miskolc-tapolcai nagy forrásban lásson ismét napvilágot vize”. Ennek a pompás tájleírásnak egyetlen szépséghibája van. A neve- sincs patakocskába folyik be a bükkszentlászlói disznóólak szennyvize. A bűzös kis csatorna szalagja fűzi fel a község házait. Bükkszentlászlón egyébként egy utca, két bolt és három) telefon található. A telefonszám ötjegyű, ebből a szempontból közel van a város, de nincs nyilvános állomás. A boltok általában csak délben kapnak kenyeret, így aligha csodálható, hogy a Miskolcról jövő autóbusz minden utasa veknit szorongat a hóna alatt. Ami pedig az utcát illeti: feltehető, hogy megváltozik a neve. Most Fő utcának hívják. A helybeliek túl hangzato#- nak vélik ezt a titulust, noha már az ősök is ezt használták. Még tanakodnak, hogy a Bükkről, vagy a közeli Fehérkőlápáról, vagy valamelyik szlovák személyiségről nevezzék el. A község ugyanis kétnyelvű, szlovák telepesek alapították. Jönnek a miskolciak Nem ez lenne az első, mindenkit érintő névváltozás. A hajdani üvegfúvó foglalatosságra utalva 1940-ig Óhutának hívták ezt a bükki falut. Akárhogy is lesz, akármi is lesz; a nagy tervek jól megférnek a napi tennivalót jelentő valósággal. A kohászat itt építkező diszpécsere cserepet szerzett; a falu ismert figurája, Frigyes bácsi két csokoládét is vett az unokának, de az egyiket elvesztette; a boltba megérkezett a jószágnak szánt, régen várt kukorica: az erdőből mindig is pénzelő bükkszentlászlói- ak rekordmennyiségű gombát takarítottak be. (Karácsony nem múlhat el a speciális kólbászos-gombás étel nélkül.) December végén tartja utolsó, ülését a községi tanács. A mostani tisztségviselők leköszönnek, s a Bükk rengetegében beljebb kerül a miskolci helységnévtábla. Igaz. addig még sok mindent tisztázni kell. (Marad-e az iskola, vagy a gyerekek bejárnak majd Miskolcra?) Nem véletlenül lehet hát látni szinte naponta a gidres- gödrös, keskeny, kanyargós úton a falu felé kapaszkodni állami rendszámú gépkocsit. BRACKC ISTVÁN Ivóvizü rtk Városunkban a tavalyi évben majd huszonkilenc millió köbméter ivóvíz fogyott el. Legtöbbet a lakosság használt fel: több mint tizenegy millió köbméter vizet ittunk meg. fürödtünk, főztünk el. Az ipar víztogyasztása ennél kisebb mértékű, csak tízmillió köbméter körüli. Az elkövetkezendő öt évben elsősorban a lakosság fogyasztása emelkedik majd: a tervek szerint legalább hárommillió köbméterrel
