Déli Hírlap, 1981. október (13. évfolyam, 229-255. szám)

1981-10-23 / 248. szám

Cserépmalac helyett kis füzet 1 akarékosak-e a fiatalok? Az OTP megyei igazgató­ságán különös figyelemmel kísérik a fiatalok takarékos­ságát, a betétállományuk, s az általuk igénybe vehetői hitelek statisztikájának ala­kulását. Nem mindegy, hogy mennyire okosan gazdálko­dó nemzedék válik belőlük! A szeptember végi összeg­zés szerint megyénkben majd 38 ezer ifjúsági betét­számla „él”. Sok ez, vagy kevés? Inkább így fogal­maznánk: több is lehetne. Akadnak, akik hamar abba­hagyják a gyűjtögetést, nincs türelmük kivárni, míg szép summa lesz a kitartás eredménye. Az elképzelt na­gyobb célok helyett beérik kisebbel, közelebbivel is. A fiatalok többsége nem idegenkedik a takarékosság korszerű formáitól: az ifjú­sági betéttel járó kedvezmé­nyeket sokan igénybe ve­szik. Szinte természetes, hogy minden fiatal — külö­nösen a családalapítás ide­jén — az OTP-hez fordul, a tervezgetésben kalkulálnak az állam nyújtotta lehetőségek­kel. Az jár jól igazán, aki ilyenkor a meglevő betétjei­re is támaszkodhat. Ez év szeptember végéig, három­ezren szívlelték ezt meg a megyében: ennyivel több if­júsági betétszámlát jegyez­tek fel az idén. Az általános iskolások ta­karékbélyeget vásárolnak, így gyűjtik tanévről tanév­re a zsebpénzt. Az elmúlt évben több mint százezer diák gyűjtötte megyénkben a takarékbélyegeket, s ösz- szesen 18 millió forintot tudtak félrerakni. Az OTP-nál 35 év alatt szinte minden .ügyletnél fia­talnak számít az ügyfél. A takarékpénztár szakemberei a jpvőben szeretnének na­gyobb figyelmet fordítani azokra, akik a gimnázium, szakközépiskola. szakmun­kásképző után munkába áll­nak. Ha úgv tehetik meg első lépéseiket az önállósa'J útján, hogy fél évtizednyi megtakarított pénzük van, a családi gazdaság jobban el­viseli a pályakezdés terheit. Ezért az általános iskola fel­sőbb évfolyamaiban szorgal­mazni fogják, hogy legyen a gyerekeknek ifjúsági be­tétje. Ha továbbtanulnak, a betét a későbbi, diploma utáni rajthoz nyújt segítsé­get. A csótány­invázió ellen Nemzetközi csótánymentesítési szimpoziont rendezett a héten a Bábolnai Mezőgazdasági Kombi­nát, az Országos Közegészségügyi Intézettel és a fővárosi Köjállal ezyüttműködye. Az urbanizációs a rí álmák közé tartozó csótány- fertözöttség világviszonylatban sok gondot okoz. A paneles tech­nológiával készülő épületek nagy­szerű „közlekedési utat” nyújta­nak a rovaroknak, a távfűtés pe­dig egyenletes melegével kitűnő szaporodási feltételeket teremt számukra. A Bábolnai Mezőgazdasági Kom­binát fertőtlenítő állomása Buda­pest patkánymentesítése után. az újpalotai és a kelenföldi lakótelep csaknem 30 000 lakásában ered­ményesen kiirtotta a csótányt. Ilyen nagy területen ez világvi­szonylatban még sehol sem sike­rült. Húszhónapi mentességet ér­tek el, így érthető, hogy a szim- pozion iránt nagy az érdeklődés. A hazaiakon kívül neves angol, bolgár, csehszlovák, holland, len­gyel és NDK-beli szakemberek vettek részt a tanácskozáson. Kérelmeket még, elfogadnak Iskolaszanatórium Vajtán Elkészült, s október 29-én megnyílik a SZOT vajtai is­kolaszanatóriuma, ahol kel­lemes környezetben, gyógy­tornászok és pedagógusok felügyelete mellett százhat­van általános iskolás korú, gerincbántalmakban szenve­dő gyermek pihenhet, gyó­gyulhat. A kicsinyek hu­szonnyolc napot töltenek el a tízhektáros őspark köze­pén levő hajdani Zichy-kas- télyban — a SZOT gyer­meküdülőjében —, amelyben több, mint 15 millió forintos költséggel teremtették meg a gyógyüdültetés feltételeit. A gyógyüdülés alatt iskolai ta­nulmányaikat is folytatják a beutaltak. Csalás plakát „Hangzáshűség felső fokon” — ez az ->rion hi-fi to­rony. Mi tagadás, csaoító külsővel rendelkezik az erő­sítőből, kazettás magnóból, lemez­játszóból, s rádió­vevőből álló be­rendezés. Aki a miskolci utcán ta­lálkozik a hi-fi to­rony plakátjával, vagy újságban lát­ja meg a képét, könnyen kedvet kaphat hozzá, s el­indul, hogy vegyen is beiőle ... Mi is így tettünk. A tv-szalonban el­mondták, hogy sajnos jelenleg nincs egy darab sem az Orion hi-fi toronyból. Társá­ból, a Videoton ha­sonló gyártmányá­ból sincs. Érdeklő­dő van bőven, so­kan vennének az első hazai hi-fi összeállításból. Annál is inkább, mert OTP-re is me- vásárolhatók. A kereskedők bi­zakodnak: az ün­nepek előtt érkezik majd szállítmány a keresett hi-fi tornyokból. A gyerekeket a körzeti or­vosok, gyermekorvosok és az iskolaorvosok utalják be Vajtára, s kérelmeket még elfogadnak. Abban az eset­ben, ha az orvos hosszabb ideig tartó gyógyüdülést ja­vasol, a gyermek két-három turnust, is eltölthet Vajtán. A SZOT illetékeseinek ké­résére a közlekedést hozzá­igazították a turnusok vál­tásához, s huszonnyolc na­ponként a Baja—Sár boga rd között közlekedő gyorsvonat is megáll Vajtán. Minden gyermekben van valami ió II. A pesti példa és a miskolci valóság O Amikor egy gyermek éle­téről gyámügyi dossziét, rendőrségi nyilvántartást kell nyitni, már elmulasztottunk valamit. A hatósági módsze­rek, a büntetés — illesse az a szülőt, vagy a gyermeket — már valaminek a végki­fejlete. A „Felszólítom a szü­lőt, kötelezem a kiskorút” kezdetű . ügyiratok szémélyi- ségváltoztató hatása igen cse­kély. A szülőkön múlik A gyermek- és ifjúságvé­delmi munkában, a bajokat megelőzendő, segítő szándék­kal dolgozik a Nevelési Ta­nácsadó Intézet. Nem elég azonban a gyermeki problé­mákat, magatartásbeli zava­rokat, idegrendszeri rendelle­nességeket önmagukban or­vosolni. A kiváltó okok leg­többször a családban, a szü­lők magatartásában, pszicho­lógiai műveltségükben, illet­ve műveletlenségükben gyö­kereznek. Sokszor tehát az ő viselkedésükre, helytelen neve’-^i módszereikre kell elsősorban gyógyírt találni. A nagy kérdőjel az, hogy a Nevelési Tanácsadó Intézet miként tud ennek a megelőző feladatnak eleget tenni? Egy szóval kifejezve: nehezen. Egy főállású pszichológus — Szanyi Mária, egyben az in­tézet vezetője — és négy tisz­teletdíjas munkatársa végzi az órarend szerinti munkát. A becslésük szerint, évente 1500 gyermek szorulna a ta­nácsadó szolgálataira. Rend­kívül jók a kapcsolataik a körzeti orvosokkal, a gyer­mekideggyógyászokkal, az is­kolákkal, az óvodákkal, ahonnan jelzik az eseteket. Ám évente mindössze 500— 700 gyermeket, s a szüleiket tudják fogadni. Mert rend­* A plakátot a miskolci utcán fotóztuk le A kérdés a vá­sárlók számára csupán az marad ezek után, hogy ; vajon miért kell jó előre beharangoz­ni azt, amiből ne­hezen érkezik meg az első szállítmány. No, persze abba senki sem hal bele, ha két hónappal később lesz otthon hi-fi tornya. Csak kevésbé hisz majd a reklámnak! (k-ő) Bővítsük a műjégpályát? A miskolci ifjúságnak — s az örökifjú idősebbeknek — im­már megszokott téli szórakozása a műjégpálya. Ezrek várják az őszi nyitást, ami az idén — mint erről hírt adtunk —, va­sárnap délután lesz. Ehhez képest szerény keretek között zaj­lik le minden őszön a MÜSZI rendes ülése. A MÜSZI nem vállalat, nem „jogi személy”, nem jegyzik a hivatalok, intézmények között, nincs pecsétje, céges papírja, s a teiefonkönyvben sem található. Hogy mi tulajdonképpen, nehéz pontosan megfogalmazni. A csupán tréfából kreált nagy­betűs cím azoknak az embereknek a baráti társaságát rejti, akik annak idején tervezői, irányítói, lendítői voltak a műjég­pályát létrehozó társadalmi munkának. Vannak közöttük pártmunkások, beruházók, kivitelezők, szakemberek és nem szakemberek, műszakiak és humán érdeklődésűek, dús üstökű ifjak, és őszülő hajú, nyugdíj felé ballagó férfiak. Közös ben­nük a közéleti buzgalom, s az a hit, hogy érdemes együttma­radni. évente legalább egyszer eszmét cserélni a szeretett vá­ros dolgairól. Érdemes azért is, mert a műjégpálya sem tökéletesen befe­jezett létesítmény még. Elkelne egy könnyűszerkezetes — eset­leg sátorrendszerű — tető a jégtükör fölé, kevés az öltöző és, ha majd fellendül a jégkorong-sport, eredményjelző táblára is szükség lesz. A legutóbbi MÜSZI-összejövetelen egy új gondolat született Azt kezdettől fogva tudtuk, hogy a jégpályát kiszolgáló komp­resszorok a szükségesnél nagyobb kapacitással rendelkeznek. Táplálni tudnának még egy hasonló méretű jégpályát is. Ehhez persze bővíteni kellene a gépház egyéb berendezéseit, s ma­gát az épületet is. Helyet lehetne találni a második jégpályá­nak, hiszen a népkerti kézilabdapálya közvetlenül a gépház mellett terül el. Szükség van erre is, ám a gyakorlatban jól bevált az a módszer, hogy tavasztól őszig műanyag szőnyeg­gel borítják a betonteknőt, s így alkalmassá teszik kézilabdá­zásra. Hasonló „kétéltű” pálya lehetne az újabb is. Szép, szép — mondhatják —, de honnan lehetne előteremteni a szükséges összeget? A társadalmi munka támogatására szánt anyagiakat más, ennél sürgősebb feladatokra szánta a tanács. De ha mind erre költenék, — ami lehetetlen! — akkor sem futná a bővítésre. A jelenlegi szabályozó rendszer mellett, a vállalatoktól sem lehet anyagi támogatásra számítani. A tég- lajegy-akció pedig a jégpálya építésekor sem hozta meg a várt eredményt. Maradjon az ikerpálya szép álom? Törődjünk bele, hogy be­látható időn belül nem tudjuk bővíteni a kezdettől fogva túl­zsúfolt pályát? . De ha egyszer lehetne... ! Mondjuk hulladékból: a válla­latoknál és a háztartásokban felgyülemlő papír, rongy árá­ból. Ne higgyék, hogy ez utópia! A MÜSZI kupaktanácsa — első hallásra — nem találta annak. (békés) Mennyi igyekezetei tükröz ez a gyermekarc, amikor kéz­ügyességét akarja bizonygatni. Felvételünk nem a nevelési tanácsadóban, hanem a Tokaj étterem Cola bárjában készült. A szülőknek is több dicséretet kellene osztogatni nevelési esz­köztárukból, hiszen ez ad szárnyakat igazán a gyerekeknek az egyre jobb teljesítmények eléréséhez. szerint nem egyetlen talál­kozásról van szó, s a pszi­chológiai vizsgálatok, a pe­dagógussal, gyógypedagógu­sokkal, logopédussal ..történő foglalkozások egyébként is időigényesek. Szűkös körülmények Ahhoz, hogy a nevelési ta­nácsadóban több szakembert foglalkoztathassanak, a tár­gyi feltételeket is javítani kellene. Jelenleg a Déryné ut­cában, a két parányi, egy­másba nyíló szobában igen nehéz elmélyülten vizsgálód­ni. Egy fűtetlen előszoba, amibe egy szék sem fér el, az a váró. Egy tágasabb, játék­szobának berendezett váró ar­ra lenne jó, hogy ott a gyer­mekek már feloldódhassanak. A városi tanács mSvelődési osztálya már keresi a helyet, ami jobban megfelelne e cél­ra. Annál is inkább, mert a feladatok nőnek. Egyre több a problémás család, amelyek lelki bajait itt lehetne, kel­lene értő módon orvosolni. A szülők szívesebben nyílnak meg itt magánéletük konf- j liktusaival, mint a gyermekű- I két tanító pedagógus vagy a 1 körzeti orvos előtt. Ha ide egyszer eljönnek, s érzik, milyen bizalommal és segíte­ni akarással fogadják őket, többségükben a gyermekek érdekében együttműködésre kész, rendszeres látogatók lesznek. A túlterheltség következté­ben alig van módjuk a ser­dülők életébe beavatkozni, néhány súlyos esettől elte­kintve. Pedig az itt dolgozók azt vallják, hogy óvodás és kisiskolás korban a gyerekek fogékonyabbak; a pszicholó­gus módszere, a sok-sok di­cséret szárnyakat ad nekik. A nevelési tanácsadóban ak­kor tekintenek egy ügyet be­fejezettnek, ha a szülőket si­kerül meggyőzni, hogy gyer­mekükből nem kell minden­áron kipofozni az ötös bizo­nyítványt. Családgondozói szerepben Az intézet munkatársai minden évben elhatározzák, hogy szeptembertől kezdve utánanéznek volt pácienseik sorsának, de erre éppen a túlterheltség következtében nincs mód. Pedig az országos tapasztalatok ezt sürgetik. A fővárosban, de már sok vidé­ki nagyvárosban is család- gondozói szerepet látnak el a nevelési tanácsadók. Gyöke­reiben már Miskolcon is meg­van ez a szervezet, csak ép­pen adottságaiknál fogva a lehetőségek igen korlátozot­tak. A főváros kerületeiben dolgozó családgondozók már komoly szakmai sikereket mondhatnak magukénak, ezen az úton indulhat el majd egy­szer a miskolci családgondo­zói hálózat is. A fővárosiak szinte pártfogó jellegűvé fej­lesztették ezt a segélyszolgá­latot. Elsősorban a gyerme­kek érdekeit képviselik, de érdekükben a szüleikét, a csa­ládtagjaikét is. Azt mondják: ha szükséges. mindenütt, mindenkivel szemben, min­den megengedhető módon. (Vége) O. E. Kábelgépek Októberben Jugoszláviá­ban — Opatia városában — kábelgépipari szimpoziont rendeznek, ami« a DIGÉP is részt vesz. Ismertetik I majd a jugoszláv partnerek­kel a gyár fejlesztési tervei- | ben szereplő új kábelgépe­ket, s a korszerű egyenára- i mú tirisztoros gépvezérlést.

Next

/
Thumbnails
Contents