Déli Hírlap, 1981. október (13. évfolyam, 229-255. szám)
1981-10-23 / 248. szám
Cserépmalac helyett kis füzet 1 akarékosak-e a fiatalok? Az OTP megyei igazgatóságán különös figyelemmel kísérik a fiatalok takarékosságát, a betétállományuk, s az általuk igénybe vehetői hitelek statisztikájának alakulását. Nem mindegy, hogy mennyire okosan gazdálkodó nemzedék válik belőlük! A szeptember végi összegzés szerint megyénkben majd 38 ezer ifjúsági betétszámla „él”. Sok ez, vagy kevés? Inkább így fogalmaznánk: több is lehetne. Akadnak, akik hamar abbahagyják a gyűjtögetést, nincs türelmük kivárni, míg szép summa lesz a kitartás eredménye. Az elképzelt nagyobb célok helyett beérik kisebbel, közelebbivel is. A fiatalok többsége nem idegenkedik a takarékosság korszerű formáitól: az ifjúsági betéttel járó kedvezményeket sokan igénybe veszik. Szinte természetes, hogy minden fiatal — különösen a családalapítás idején — az OTP-hez fordul, a tervezgetésben kalkulálnak az állam nyújtotta lehetőségekkel. Az jár jól igazán, aki ilyenkor a meglevő betétjeire is támaszkodhat. Ez év szeptember végéig, háromezren szívlelték ezt meg a megyében: ennyivel több ifjúsági betétszámlát jegyeztek fel az idén. Az általános iskolások takarékbélyeget vásárolnak, így gyűjtik tanévről tanévre a zsebpénzt. Az elmúlt évben több mint százezer diák gyűjtötte megyénkben a takarékbélyegeket, s ösz- szesen 18 millió forintot tudtak félrerakni. Az OTP-nál 35 év alatt szinte minden .ügyletnél fiatalnak számít az ügyfél. A takarékpénztár szakemberei a jpvőben szeretnének nagyobb figyelmet fordítani azokra, akik a gimnázium, szakközépiskola. szakmunkásképző után munkába állnak. Ha úgv tehetik meg első lépéseiket az önállósa'J útján, hogy fél évtizednyi megtakarított pénzük van, a családi gazdaság jobban elviseli a pályakezdés terheit. Ezért az általános iskola felsőbb évfolyamaiban szorgalmazni fogják, hogy legyen a gyerekeknek ifjúsági betétje. Ha továbbtanulnak, a betét a későbbi, diploma utáni rajthoz nyújt segítséget. A csótányinvázió ellen Nemzetközi csótánymentesítési szimpoziont rendezett a héten a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát, az Országos Közegészségügyi Intézettel és a fővárosi Köjállal ezyüttműködye. Az urbanizációs a rí álmák közé tartozó csótány- fertözöttség világviszonylatban sok gondot okoz. A paneles technológiával készülő épületek nagyszerű „közlekedési utat” nyújtanak a rovaroknak, a távfűtés pedig egyenletes melegével kitűnő szaporodási feltételeket teremt számukra. A Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát fertőtlenítő állomása Budapest patkánymentesítése után. az újpalotai és a kelenföldi lakótelep csaknem 30 000 lakásában eredményesen kiirtotta a csótányt. Ilyen nagy területen ez világviszonylatban még sehol sem sikerült. Húszhónapi mentességet értek el, így érthető, hogy a szim- pozion iránt nagy az érdeklődés. A hazaiakon kívül neves angol, bolgár, csehszlovák, holland, lengyel és NDK-beli szakemberek vettek részt a tanácskozáson. Kérelmeket még, elfogadnak Iskolaszanatórium Vajtán Elkészült, s október 29-én megnyílik a SZOT vajtai iskolaszanatóriuma, ahol kellemes környezetben, gyógytornászok és pedagógusok felügyelete mellett százhatvan általános iskolás korú, gerincbántalmakban szenvedő gyermek pihenhet, gyógyulhat. A kicsinyek huszonnyolc napot töltenek el a tízhektáros őspark közepén levő hajdani Zichy-kas- télyban — a SZOT gyermeküdülőjében —, amelyben több, mint 15 millió forintos költséggel teremtették meg a gyógyüdültetés feltételeit. A gyógyüdülés alatt iskolai tanulmányaikat is folytatják a beutaltak. Csalás plakát „Hangzáshűség felső fokon” — ez az ->rion hi-fi torony. Mi tagadás, csaoító külsővel rendelkezik az erősítőből, kazettás magnóból, lemezjátszóból, s rádióvevőből álló berendezés. Aki a miskolci utcán találkozik a hi-fi torony plakátjával, vagy újságban látja meg a képét, könnyen kedvet kaphat hozzá, s elindul, hogy vegyen is beiőle ... Mi is így tettünk. A tv-szalonban elmondták, hogy sajnos jelenleg nincs egy darab sem az Orion hi-fi toronyból. Társából, a Videoton hasonló gyártmányából sincs. Érdeklődő van bőven, sokan vennének az első hazai hi-fi összeállításból. Annál is inkább, mert OTP-re is me- vásárolhatók. A kereskedők bizakodnak: az ünnepek előtt érkezik majd szállítmány a keresett hi-fi tornyokból. A gyerekeket a körzeti orvosok, gyermekorvosok és az iskolaorvosok utalják be Vajtára, s kérelmeket még elfogadnak. Abban az esetben, ha az orvos hosszabb ideig tartó gyógyüdülést javasol, a gyermek két-három turnust, is eltölthet Vajtán. A SZOT illetékeseinek kérésére a közlekedést hozzáigazították a turnusok váltásához, s huszonnyolc naponként a Baja—Sár boga rd között közlekedő gyorsvonat is megáll Vajtán. Minden gyermekben van valami ió II. A pesti példa és a miskolci valóság O Amikor egy gyermek életéről gyámügyi dossziét, rendőrségi nyilvántartást kell nyitni, már elmulasztottunk valamit. A hatósági módszerek, a büntetés — illesse az a szülőt, vagy a gyermeket — már valaminek a végkifejlete. A „Felszólítom a szülőt, kötelezem a kiskorút” kezdetű . ügyiratok szémélyi- ségváltoztató hatása igen csekély. A szülőkön múlik A gyermek- és ifjúságvédelmi munkában, a bajokat megelőzendő, segítő szándékkal dolgozik a Nevelési Tanácsadó Intézet. Nem elég azonban a gyermeki problémákat, magatartásbeli zavarokat, idegrendszeri rendellenességeket önmagukban orvosolni. A kiváltó okok legtöbbször a családban, a szülők magatartásában, pszichológiai műveltségükben, illetve műveletlenségükben gyökereznek. Sokszor tehát az ő viselkedésükre, helytelen neve’-^i módszereikre kell elsősorban gyógyírt találni. A nagy kérdőjel az, hogy a Nevelési Tanácsadó Intézet miként tud ennek a megelőző feladatnak eleget tenni? Egy szóval kifejezve: nehezen. Egy főállású pszichológus — Szanyi Mária, egyben az intézet vezetője — és négy tiszteletdíjas munkatársa végzi az órarend szerinti munkát. A becslésük szerint, évente 1500 gyermek szorulna a tanácsadó szolgálataira. Rendkívül jók a kapcsolataik a körzeti orvosokkal, a gyermekideggyógyászokkal, az iskolákkal, az óvodákkal, ahonnan jelzik az eseteket. Ám évente mindössze 500— 700 gyermeket, s a szüleiket tudják fogadni. Mert rend* A plakátot a miskolci utcán fotóztuk le A kérdés a vásárlók számára csupán az marad ezek után, hogy ; vajon miért kell jó előre beharangozni azt, amiből nehezen érkezik meg az első szállítmány. No, persze abba senki sem hal bele, ha két hónappal később lesz otthon hi-fi tornya. Csak kevésbé hisz majd a reklámnak! (k-ő) Bővítsük a műjégpályát? A miskolci ifjúságnak — s az örökifjú idősebbeknek — immár megszokott téli szórakozása a műjégpálya. Ezrek várják az őszi nyitást, ami az idén — mint erről hírt adtunk —, vasárnap délután lesz. Ehhez képest szerény keretek között zajlik le minden őszön a MÜSZI rendes ülése. A MÜSZI nem vállalat, nem „jogi személy”, nem jegyzik a hivatalok, intézmények között, nincs pecsétje, céges papírja, s a teiefonkönyvben sem található. Hogy mi tulajdonképpen, nehéz pontosan megfogalmazni. A csupán tréfából kreált nagybetűs cím azoknak az embereknek a baráti társaságát rejti, akik annak idején tervezői, irányítói, lendítői voltak a műjégpályát létrehozó társadalmi munkának. Vannak közöttük pártmunkások, beruházók, kivitelezők, szakemberek és nem szakemberek, műszakiak és humán érdeklődésűek, dús üstökű ifjak, és őszülő hajú, nyugdíj felé ballagó férfiak. Közös bennük a közéleti buzgalom, s az a hit, hogy érdemes együttmaradni. évente legalább egyszer eszmét cserélni a szeretett város dolgairól. Érdemes azért is, mert a műjégpálya sem tökéletesen befejezett létesítmény még. Elkelne egy könnyűszerkezetes — esetleg sátorrendszerű — tető a jégtükör fölé, kevés az öltöző és, ha majd fellendül a jégkorong-sport, eredményjelző táblára is szükség lesz. A legutóbbi MÜSZI-összejövetelen egy új gondolat született Azt kezdettől fogva tudtuk, hogy a jégpályát kiszolgáló kompresszorok a szükségesnél nagyobb kapacitással rendelkeznek. Táplálni tudnának még egy hasonló méretű jégpályát is. Ehhez persze bővíteni kellene a gépház egyéb berendezéseit, s magát az épületet is. Helyet lehetne találni a második jégpályának, hiszen a népkerti kézilabdapálya közvetlenül a gépház mellett terül el. Szükség van erre is, ám a gyakorlatban jól bevált az a módszer, hogy tavasztól őszig műanyag szőnyeggel borítják a betonteknőt, s így alkalmassá teszik kézilabdázásra. Hasonló „kétéltű” pálya lehetne az újabb is. Szép, szép — mondhatják —, de honnan lehetne előteremteni a szükséges összeget? A társadalmi munka támogatására szánt anyagiakat más, ennél sürgősebb feladatokra szánta a tanács. De ha mind erre költenék, — ami lehetetlen! — akkor sem futná a bővítésre. A jelenlegi szabályozó rendszer mellett, a vállalatoktól sem lehet anyagi támogatásra számítani. A tég- lajegy-akció pedig a jégpálya építésekor sem hozta meg a várt eredményt. Maradjon az ikerpálya szép álom? Törődjünk bele, hogy belátható időn belül nem tudjuk bővíteni a kezdettől fogva túlzsúfolt pályát? . De ha egyszer lehetne... ! Mondjuk hulladékból: a vállalatoknál és a háztartásokban felgyülemlő papír, rongy árából. Ne higgyék, hogy ez utópia! A MÜSZI kupaktanácsa — első hallásra — nem találta annak. (békés) Mennyi igyekezetei tükröz ez a gyermekarc, amikor kézügyességét akarja bizonygatni. Felvételünk nem a nevelési tanácsadóban, hanem a Tokaj étterem Cola bárjában készült. A szülőknek is több dicséretet kellene osztogatni nevelési eszköztárukból, hiszen ez ad szárnyakat igazán a gyerekeknek az egyre jobb teljesítmények eléréséhez. szerint nem egyetlen találkozásról van szó, s a pszichológiai vizsgálatok, a pedagógussal, gyógypedagógusokkal, logopédussal ..történő foglalkozások egyébként is időigényesek. Szűkös körülmények Ahhoz, hogy a nevelési tanácsadóban több szakembert foglalkoztathassanak, a tárgyi feltételeket is javítani kellene. Jelenleg a Déryné utcában, a két parányi, egymásba nyíló szobában igen nehéz elmélyülten vizsgálódni. Egy fűtetlen előszoba, amibe egy szék sem fér el, az a váró. Egy tágasabb, játékszobának berendezett váró arra lenne jó, hogy ott a gyermekek már feloldódhassanak. A városi tanács mSvelődési osztálya már keresi a helyet, ami jobban megfelelne e célra. Annál is inkább, mert a feladatok nőnek. Egyre több a problémás család, amelyek lelki bajait itt lehetne, kellene értő módon orvosolni. A szülők szívesebben nyílnak meg itt magánéletük konf- j liktusaival, mint a gyermekű- I két tanító pedagógus vagy a 1 körzeti orvos előtt. Ha ide egyszer eljönnek, s érzik, milyen bizalommal és segíteni akarással fogadják őket, többségükben a gyermekek érdekében együttműködésre kész, rendszeres látogatók lesznek. A túlterheltség következtében alig van módjuk a serdülők életébe beavatkozni, néhány súlyos esettől eltekintve. Pedig az itt dolgozók azt vallják, hogy óvodás és kisiskolás korban a gyerekek fogékonyabbak; a pszichológus módszere, a sok-sok dicséret szárnyakat ad nekik. A nevelési tanácsadóban akkor tekintenek egy ügyet befejezettnek, ha a szülőket sikerül meggyőzni, hogy gyermekükből nem kell mindenáron kipofozni az ötös bizonyítványt. Családgondozói szerepben Az intézet munkatársai minden évben elhatározzák, hogy szeptembertől kezdve utánanéznek volt pácienseik sorsának, de erre éppen a túlterheltség következtében nincs mód. Pedig az országos tapasztalatok ezt sürgetik. A fővárosban, de már sok vidéki nagyvárosban is család- gondozói szerepet látnak el a nevelési tanácsadók. Gyökereiben már Miskolcon is megvan ez a szervezet, csak éppen adottságaiknál fogva a lehetőségek igen korlátozottak. A főváros kerületeiben dolgozó családgondozók már komoly szakmai sikereket mondhatnak magukénak, ezen az úton indulhat el majd egyszer a miskolci családgondozói hálózat is. A fővárosiak szinte pártfogó jellegűvé fejlesztették ezt a segélyszolgálatot. Elsősorban a gyermekek érdekeit képviselik, de érdekükben a szüleikét, a családtagjaikét is. Azt mondják: ha szükséges. mindenütt, mindenkivel szemben, minden megengedhető módon. (Vége) O. E. Kábelgépek Októberben Jugoszláviában — Opatia városában — kábelgépipari szimpoziont rendeznek, ami« a DIGÉP is részt vesz. Ismertetik I majd a jugoszláv partnerekkel a gyár fejlesztési tervei- | ben szereplő új kábelgépeket, s a korszerű egyenára- i mú tirisztoros gépvezérlést.
