Déli Hírlap, 1981. október (13. évfolyam, 229-255. szám)

1981-10-03 / 231. szám

Társadalmi és egyéni érdek Felnőttek az iskolapadban A városi párt-végrehajtóbizottság legutóbbi ülésén tájékozódott a város nagyüzemeinek a felnőttoktatást segitő tevékenységéről, különös tekintettel az általános iskola elvégzésére. Megállapította a felszabadulás óta nagy szerepet tölt be a felnőttoktatás a tár sadalmi mobilitás alakulásában. Pótlólagos szerepe révén lehetővé tette a múlt kulturális mulasztásainak felszámolását, illetve csők kentését. Különösen a Központi Bizottság 1972-es közoktatáspoli tikai és az 1974-es közművelődési, valamint a munkásosztály hely zetéről hozott határozatai nyomán erősödött a felnőttoktatás tekin télye, nőtt a hallgatók létszáma. Az utóbbi időben azonban - Mis kolcon is - némi visszaesés tapasztalható. A tankötelezettségi törvény végrehajtásában elért ered­mények ellenére növekszik a nyolc általánost el nem vég­zettek száma. A nagyüzeme­ket illetően, az érintett dol­gozók zömét nehéz fizikai munkát végző segédmunkások alkotják. Kevés a jó szándék Az üzemek és vállalatok öt­éves oktatási terveiben ki­emelten szerepel az általános iskolai tanulmányok befeje­zése. Súlyának megfelelően foglalkoznak a kérdéssel a pártszervek és -szervezetek, gazdasági és tömegszervezeti vezetők, a művelődési bizott­ságok. Sajnos, a minden szin­ten tapasztalható segítő szán­dék nem mindig találkozik az egyén szándékával: csökken a beiratkozó tanulók száma, nö­vekszik a lemorzsolódás. Az ok sokféle, de a tapasztalatok szerint a leggyakoribb ok a munkahelyváltoztatás, illetve a családi körülményekben be­következett változás. A nagyüzemek területén, az újratermelődő réteg körében — állapította meg a vb —, széles skálájú, összehangolt propagandamunka folyik. Erkölcsi és anyagi öszlÖDzés Nem lebecsülendő az erköl­csi és anyagi ösztönzés sem, bár a hatás nem érzékelhető kellően. Sajnálatos, hogy csak a kisebbik részben él a tanu­lási vágy, az alapműveltség megszerzésének igénye; a többség nem ismeri fel, hogy a tanulás (a tudás!) társadal­mi, s egyben egyéni érdek is. Énnek hiányával magyaráz­ható a nagyüzemek ez irányú erőfeszítésének nem teljes sikere. A felnőtt dolgozók és a tan­köteles fiatalok általános is­kolai képzését nagyobbrészt a Dolgozók Általános Iskolája végzi. Az iskola nagy igye­kezettel vesz részt a hallgatók szervezésében, a „fehér fol­tok” felkutatásában. A válla­latokhoz, vagy művelődési házakhoz kihelj'ezett üzemi osztályokban jói érvényesül a munkahely törődése, a tanuió dolgozók ellenőrzése. Jók a tanulmányi eredmények és minimális a lemorzsolódás. Ilyen osztályok vannak a DI- GÉP, a MIK, az Üveggyár, a MÁV, a HCM és a BEFAG „Az iskolák fölöttébb szükséges Tokáról...” Apáczai könyve Ahol a baj. ott a segítség — vallja a népi bölcsesség. Ami­óta a középiskolai magyartan- kömyvekbőj kiszorul az iroda­lomtörténet. az ismeretterjesz­tő szerepet egyre jobban átve­szik a könyvkiadók. Kitűnő öt­let volt a Magvetőnél már a Gyorsuló idő, majd a Magyar Hírmondó sorozatának megin­dítása is, s most itt vám az újabb. a Gondolkodó Magya­rok. Telitalálat maga a cím is, amely egyszerre cáfol egy már-már beidegződni látszó közhiedelmet, miszerint ne­künk csak szégyenkezniva­lónk lehet Európa szerencsé­sebb népei ‘előtt. Igenis vol­tak magyar gondolkodóit, mégha hányatott sorsúak is, akik viszontagságos történel­münk viharszüneteiben igye­keztek szinkronba kerülni Európa nagy szellemáramla­taival. Alihoz azonban, hogy ezek a kulturális, nemzeti ér­tékek valóban eljussanak a közvéleményhez, mindenkép­pen a hajdani nagy pedagó­gust és tudóst, Apáczai Cse­re Jánost kell idéznünk. Ép­pen azt az írását, amelyet a Gondolkodó Magyarok soro­zatban (a latin eredeti nyo­mán) magyarul ad közre a Magvető Könyvkiadó. Az eredeti cím: Az iskolák fö­löttébb szükséges voltáról és a magyaroknál való barbár állapotuk okairól. 1656. no­vember 20-án Kolozsvárt mondta el Apáczai Csere Já­nos, éke® latin nyelven, ami­kor átvette az újonnan fel­épült kollégium igazgatását A pompás retorikai fordula­tokban bővelkedMaeszéd cél­ja az volt hogy meggyőzze Kolozsvár polgárait Erdély nemeseit és fejedelmét (ek­kor már Barcsay Ákost), hogy a nemzet boldogulása elképzelhetetlen jó alap- és középfokú iskolák, valamint akadémiák nélkül. Erre utal a cím második felének kor­holó jellege. A nagy művelt­ségű, Descartes szellemén ne­velkedett tudós és pedagó­gus éppen hollandiai tanul­mányai során döbben rá nemzete elmaradottságára, és a szégyen mardossa emiatt. Már túl van élete főműve, az Enciklopédia megírásán, a gyulafehérvári állás fel­adásán, amelyet éppen radi­kális pedagógiai és filozófiai elvei miatt kellett odahagy­ni, s már csak három éve van hátra korai haláláig. Mégis, vagy talán éppen a fentebbiek miatt, éles logi­kával és merész szókimon­dással ostorozza kora erdélyi iskoláit, közerkölcseit és köz­életét. Mint minden igazán nagy pedagógus, ő is opti­mista: hisz az ember nevel­hetőségében, hiszi, hogy az iskola formálhatja a társa­dalmat, a közerkölcsöket és a közgondolkodást. És az eszme már a felvilágosodá­sé — Apáczai Csere János megelőzte a korát —, amely az emberi értelemre eskü­szik, s hiszi, hogy az erköl­csös és a felelősen gondol­kodó homo sapiens rendet tud tenni a világban. Nem az Apáczai Csere Jánosok te­hetnek arról, hogy ez mind­máig nem valósult meg. (horpacsi) területén. A pedagógusok nagy hivatástudattal végzik munkájukat. Szakmai és általános műveltség A tájékoztatás kiterjedt a közép- és felsőfokú képzésre is. Ez esetben már elmondha­tó, hogy jobban egymásra ta­lált a társadalmi és egyéni érdek. A gimnáziumban ta­nulók számának viszonylagos csökkenése azt jelzi, hogy nagyobb az igény és az érdek­lődés az olyan képzés iránt, melyben egyszerre van jelen a szakmai és az általános mű­veltség megszerzése. A szak­irányú, a szakközépiskolai végzettség megszerzésére ösz­tönöznek jobban az üzemek, vállalatok vezetői is. Tény, és jó, hogy a felnőttoktatásban részt vevők körében a fizikai dolgozók aránya növekszik, s jelzi, hogy a középiskolai vég­zettség egyre általánosabbá váló törekvés a fizikai mun­kakörben foglalkoztatottak, főleg a fiatalok soraiban. A végrehajtó bizottság fel­kérte a propaganda- és mű­velődésügyi osztályt, illetve a munkabizottságot: vizsgálja meg alaposan a nagyüzemek tanulást segítő munkáját. Tá­jékozódjon róla pontosan: hol, miért és mely társadalmi ré­tegekben termelődik újra a nyolc általánost el nem vég­zettek köre, s tenni kell a megelőzés érdekében, vagyis azért, hogy lehetőleg minden­ki a tanköteles korban fejez­ze be az alapfokú iskolát. yfc Kölyök... (Horváth Gyula felvétele a Diósgyőri Vasas Művelődési Központ fotókörének kiállításáról) l­ns mmm Az Országos Szórakoztató­zenei Központ megyei stú­diója a vendéglátóipari terü­let zenész- és énekes-után­pótlására tanfolyamot hirdet. Tizenhat éven felüli fiatalok jelentkezését várják — a Molnár Béla Ifjúsági és Űt- törőházban, ahol a képzés hétfőn megkezdődik —, vagy az OSZK helyi kirendeltsé­gén, a Szentpéteri kapu 66. szám alatt, a szolgáltatóház­ban. + Egy szép csokor a Budapesti Finomkötöttárugyár jacquard- szövetei bői | A BNF-n láthattuk A BNV-n minden félórában felhangzott a szíves invitálás: a Budapesti Finomkötöttárugyár termékeit - női, bakfis-, gyer­mek- és férfiöltözékeit - repre­zentálták a divatbemutatók. Mint Kovács Sándor, a gyártmányfejlesztési főosztály vezetője elmondta, a vállalat a divat és a korszerűség je­gyében állítja össze kollekció­ját. A feldolgozott kelmék 70 százalékban szintetikus, 30 százalékban pamut, gyapjú, viszkóz keverékűek. A vásár jó alkalom volt arra. hogy a közönség elé tárják újdonsá­gaikat. A kelme kötéstechno­lógiája hazai vonatkozásban »teljesen új, s nemzetközileg is élvonalbeli. A szendvicskelme könnyű, meleg tulajdonságai miatt a felsőruházat széles te­rületén alkalmazható. Anya­gaik egy részét a nagy ruha­gyárak és szövetkezetek dol­gozzák fel, más részét maguk konfekcionálják, kis részét méteráruként hozzák forga­lomba. Termékeik egyharma- dát exportálják. Extra köny- nyű selymeikből női ruhákat készítenek, a díjnyertes Li- viani Graboplastból sportos szabadidőruhákat. Minden évben kiállítanak olyan terméket, amely mél­tán nyeri a BNV-díjat. Az idén a. Nairobi fantázianevű pamut—poliészter keverék alapanyagú női, bakfis össze­állítás vitte el a pálmát. A ru­hákból, szoknyákból, trikók­ból. overallból álló együttesek jövőre kerülnek az üzletekbe, de a Centrum Áruházakban már a BNV idején is vásárol­hatunk belőlük. Olvasó ifjúságért Egy pályázat díjai Az olvasást nem lehet elég korán kezdeni. Nem kis felada­tot jelent az iskolák mellett a könyvtárosoknak is újabb olva­sórétegek bevonása, az olvasás megszerettetése. Ma már meg­engedhetetlen az a kényelmes álláspont, amely szerint a könyvtárosoknak azt az olvasót kell kiszolgálnia, aki betéved a könyvtárba. A korszerű művelt­ségeszmény a közvetítőktől is és a befogadótól is elvárja, fel­tételezi az aktivitást. Nem új felismerések ezek, ám nem árt újra és újra tu­datosítani, különböző pályá­zatokkal, akciókkal ösztönöz­ni a könyvtárosokat. Ezek közé tartozik a. Művelődési Minisztérium, >,<és különböző társadalmi és tömegszerveze­tek (KISZ, SZOT stb.) által Ki­irt Olvasó ifjúságért pályá­zat. Ennek az a célja, hogy a fiatalokat, s közülük is külö­nösen a munkásfiatalokat ne­veljék tudatos olvasóvá. A pá­lyázat országos, minden me­gyéből és városból kategórián­ként többen pályázhattak. A három évig (1983 végéig tartó) pályázatot időközön­ként is értékelik. Júliusban Budapesten vehették át az or­szágos jutalmat. Első díjat kapott a leninvárosi városi könyvtár, második díjat a To­kaj nagyközségi Könyvtár, harmadik díjat a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtárból Hubay Agnes mint szervező. Most adták át a megyei könyvtárban a megyei jutal­makat 15 jól dolgozó könyv­tárnak, illetve könyvtárosnak. A miskolci díjazottak a Mis­kolci Városi Könyvtárból So- modi Istvánná igazgatóhelyet­tes mint szervező, Vígra Gyu- láné, Kühne Katalin, Fodor né Gadnai Edit és Tímár Ildikó. A Diósgyőri Vasas Művelődé­si Központ Könyvtárából Szé­kely Miklósné könyvtárveze­tő, Bányiczki Lászióné, Regé- czi Zoltánná, Orencsák Már­ta, valamint a Miskolci Pa­mutfonó szakszervezeti könyv­tárából Bukta Valéria. Az októberi Napjaink A X. tokaji nyári írótábor­ról több cikkben számol be a Napjaink októberi száma. Augusztus 23. és 28. között rendezték meg az írótábort, az eseményekről, előzmények­ről, a mozgalom tíz évéről, hasznáról olvashatunk publi­kációkat. Apáti Miklós Eljegyzés hold- fénynél című komédiájának első része a, mostani, a befe­jező, a második a novemberi számban jelent, illetve jele­nik meg. A drámaíró Csurka István­ról Tarján Tamás tollából kö­zöl tanulmányt a lap; Nyilasy Balázs pályakezdő költőket mutat be. Csohány Kálmánra emléke­zik Krunák Emese írása, eb­ből idézünk: „.. .Vallomásos művészet volt Csohányé, jól­lehet igen szűk tematikát fo gott át. önmagáról érzelmei ről, lírai hangulatairól, foko zódó megrázkódtatásairól val lőtt. Egyszerű volt és őszinti mint maga a természet, amely bői egé$z lénye táplálkozott, pályája egyívű volt, hátraha gyott művei egységesek... Pa tetikus naivitással közeledel minden létezőhöz...” A cikk« három Csohány-rajz illuszt rálja. A lapot Feledy Gyula raj zai gazdagítják; versekké Baranyi Ferenc, Csanády Já nos, E. Kovács Kálmán, Fees ke Csaba. Hars Ernő, Herbsz Zoltán, Horváth Gyula, Ka lász László. Káldi János. Ke rék Imre, Kiss Ernő, Novotn Vilmos, Papp Lajos, Paráz István és Takács Imre jelent kezik. Sz— A barátság ápolásáért A Német Demokratikus Köz­társaság megalakulásának 32. évfordulója alkalmából teg­nap kitüntetéseket adtak át az NDK budapesti nagykövet­ségén. Magyarország és az NDK népei barátságának ápo­lásában és elmélyítésében, va­lamint a gazdasági és kultu. ralis együttműködésben vég­zett kiemelkedő tevékenysé­gükért heten vehették át az NDK Népek Barátsága Ér­demérmet, köztük Takács Márta, Borsod-Abaúj-Zemp- lén megyei idegennyelvi szak- felügyelő.

Next

/
Thumbnails
Contents