Déli Hírlap, 1981. október (13. évfolyam, 229-255. szám)

1981-10-22 / 247. szám

a miskolciaké a szó Az idő vasfoga? Október 17-én, szombaton az Unói Áfész 106-os bolt­jában vásároltam a kisuno- kámmal együtt. Vettem/ egy doboz csokikrémet, s egy doboz mosóport. Amikor a csokit a kosárba tettem, az eladó „rám szállt”, követett, majd a pénztárnál való fi­zetés után elkezdett taszi- gálni az iroda felé. Szom­bat lévén, a jelenetnek na­gyon sok tanúja volt, érthe­tő, mennyire szégyelltem ma­gam, nemcsak az unokám, de az idegenek előtt is. Az irodában a zsebeimet is ki teliéit forgatni, azokban két darab, már használt spray volt. Még arra is rá­kérdeztek: minek hordok kettőt? — mintha közük le­hetne hozzá. Igaz, a meg­szégyenítő eset után a bolt­vezető bocsánatot kért. Elis­merem: a boltosoknak résen kell lenniük nem lop-e va­laki. De ilyen feltűnően, mint velem, nem csinálhat­ják, s ezért szerintem nem elégtétel egy bocsánatkérés! K. Istvánná Miskolc, Selyemrét u. 4. Még egyszer a Földes Ferenc utcáról Nemrégiben olvastam cik­ket lapjukban a Földes Fe­renc utcáról. Jómagam is ott lakom, s így tudom, hogy a cikkben említett panaszok továbbra is ugyanazok, vagy­is : nem történt semmi, vá­laszt sem kapott a panaszos. Pedig abban a cikkben nem is sorolták fel minden sérel­münket. Azt például, hogy az utca másik részén, a lakóhá­zak között nyílt csapadékel­vezető árok húzódik, amely a föld alatti közcsatornába tor­ko’lik. Az árokban azonban nemcsak csapadék csordogál, hanem a lakóházak szennyle- ve is. A bűz nagy, a patká­nyokat csalogatja, s a víz megtámadja a betonaljzatot, a názak alapjait. Minderről szóltunk már hivatalos helyen is, ám a patkányirtáson kívül — ami a bajok forrását nem szün­tette meg —, semmi más nem történt. B. B. Miskolc, Földes F. utca­ik A Bajcsy-Zsilinszky út és a Baross Gábor utca keresztező­désében, a járdaszigetek sarkán este lámpatestek világítanak, figyelmeztetve a gépjárművezetőket a helyes irányokra. Már jó ideje két lámpatest is kidőlve fekszik a füvön, amint az ké­pünkön is látható. Jönnek a ködös, őszi esték, jó lenne őket ismét felállítani. F. L. Miskolc Rovatvezető: Nyikes Imre — Postacím: Déli Hírlap. Miskolc 3501. Pf. 39. — Tel.: 18-25:5 1 Pásztor Éva (Miskolc. Felsza­badítók útja 40.): Utánanézünk, van-e más lehe­tőség is a levelében említett eset megoldására, mint amit végül is elfogadott. „Nyékládházi olvasó" jeligére: Kis türelmet kérünk amíg a helyszínen táiékozódunk. az il­letékesektől érdeklődünk. Ádám József (Miskolc, Kun Béla út 30.): A hirdetésre adott választ rossz címre küldte rovatunkhoz, hi­szen az aiánlatát nem nekünk, hanem a hirdetőnek kél! meg­kapnia. Mindenesetre továbbítot­tuk levelét a vállalat hirdetési részlegéhez. MIÉRT NINCS AJTÍ A KURUC UTCAI ÉPÜLETEKEN? + Amikor jó néhány évvel ezelőtt elkészült a városi tanács III. kerületi hivatalának új épülete a stadionnal szemben, mindenki egyetértett abban, hogy esztétikus környezet jött létre. Most már azonban az idő vasfoga serényen dolgozik. Amint az felvételeinken is látható, kettérepedt a kőpad, le­peregtek a díszítő műkölapok. Bizony nem■ ártana egy kis „helyrepofozás”, még ha a kerületi hivatal meg is szűnt már... Hozzászólás cikkünkhöz A városlakó kettős énje cí­mű, október 7-én megjelent írással kapcsolatban fejti ki véleményét dr. Horváth Béla (Miskolc, Felszabadítók útja 12.). „A városban mintegy 220 ezren élnek, további 40—50 ezer fő a napi ingázó, vagy vendég. Tehát 260—270 ezer fő. Ennek többsége becsületes, a tisztaságot otthon, mun­kahelyén és környezetében is megtartó állampolgár, város­lakó. Meggyőződésem és ta­pasztalatom, hogy a szemete­lést a városban közlekedők 3—5 százaléka eszközli, ök azok, akik kárt tesznek a vá­rosnak, közvetve saját ma­guknak is, mert nem érzik át, hogy az általuk okozott köztisztasági kár, a szennye­zés csak nagy élőmunkará­fordítással. állítható helyre. Vannak a közömbösek, akik mindezt hagyják. Előbbiek aligha, utóbbiak feltehetően már újságolvasók is. Beszél­ni kellene azonban a pasz- szív városlakókról, akik fél­ve a következményektől, a szemetelőket nem figyelmez­tetik. Sajnos, ennek tapasz­talatom szerint közvetlen — az okozott kárt helyreállító — hatása nincs, de talán leg­közelebb. Ebben és annyi másban az önkiszolgáló tár­sadalom magatartásnormái­nak elterjesztése látszik meg­oldásnak. E téren is aktív városlakókra van, volna szükség. Rajtunk múlik az egészséges lakohelyszeretet elmélyítése, napi gyakorlata. Kevesebb erről szóló érte­kezlet, tanácskozás, aktív közreműködés a nevelésben, felvilágosításban, a jó ügy melletti bátor kiállás — erre volna, van szükség! Miskol­con is sikerre és eredményre vezethet ez a magatartás és módszer.” Körülbelül két hónapja a MIK leszerelte a Kuruc u. 5. szám alatti épület ajtaját. A*- óta nem tették vissza. Erre fel a Borsod Távhő is kikap­csolta a lépcsöházban a fű­tést, mondván: minek pocsé­kolni a hőenergiát? Szeretném tudni, mi az oka az ajtóhi- ánynak? — kérdezi Kovács Sándor, Kuruc utcai lakos. Észrevételével megkeres­tük a MIK hibaelhárító részlegét, ahol a következő­ket válaszolták: — Nemcsak az 5. szám alatt, hanem végig a Ku­ruc utcában és az Árpád utcában is leszereltük a be­járati ajtókat, mivel kor­szerűbb ajtókat, elektromos zárakat teszünk fel. Ez -le­hetővé teszi például azt, hogy egyszerre zárjuk és nyissuk a lépcsőházakat, mentesítve ezzel a házfel­ügyelőket. (Természetesen kapukulccsal akárki . nyit­hatja és zárhatja az ajtó­kat.) Az új ajtók üvegezé­se, szerelése nagy ütemben folyik. Most végeztünk az egész Árpád utcával, s már megkezdtük a Kuruc utcai ajtók szerelését is. A ked­ves lakóktól mindössze né­hány nap türelmet kérünk. Kidőlt lámpatestek „. vállalatunknak? színes munkát végző laboratóriuma egyáltalán nincs, az ilyen ter­mészetű amatőr tételeket ré­szünkre a FÖFOTÖ cég, a FOR­TE •'•fcaborafüí'iurrt* ŐB~'ST Bakony' \zá gsr.i Rnl t ja ink a- három alvállalkozónktól kapják meg a vállalási határidőket. Saj­nos, különböző okokból előfordul a késedelem, ami, kérjük higgyék el, számunkra legalább annyira kellemetlen, mint vevőinknek. Boltjaink az elmaradt tételeket 'rendszeresen sürgetik írásban is és telefonon is. A vállalási ta- 6&k hátulján található feltételek 2. pontja szerint „Filmkazártá­ért felelősséget nem vállalunk” alatt az értendő, högy alvállalko­zóinknak nincs lehetőségük a ve­vő kazettáját visszatenni § Jósak­ba. Minden ~b<5ItunTcban egyéb- -kún-t nagy —mennyiségű- kazetta van, így minden vevőnknek kí­vánsága szerint — díjtalanul — pótolni tudjuk a vissza nem ér­kezett kazettát. A 3. pont a mennyiségi és minőségi rekla­mációval foglalkozik. Miután a fizetés a kész munka kiadásakor történik, így természetesen a mennyiséget pontosan meghatá­rozzák, az esetleges hiány rög­tön megállapítható. Boltjaink szakemberei legtöbb esetben a kiadáskor megbeszélik vevőink­kel az elkészült munka minősé­gét, és amennyiben jogos minő- , ségi reklamáció adódik, továbbí­tásra átveszik. Az is gyakran előfordul, hogy a vevő az alvál­lalkozónk vevőszolgálatának hi­vatalos válaszát nem fogadja el. Ilyenkor a szóban forgó tételt a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézetbe küldjük el a panasz teljes mértékű kivizsgálása cél­jából. Rendkívül ritkán, de elő­fordul, hogy valamilyen okból a nyersanyag megsérül. Tudomá­sunk szerint világviszonylatban Is csak az anyag ellenértékéig, és a kifizetett hívási díj visszafize­téséig vállalnak- felelősséget az amatőr laboratóriumok. Ugyan­ilyen térítést adunk, ha esetleg a film elvész, bár ez utóbbi eset­ben a film végül mégis előke­rül, mert általában a tévedésből máshoz jutott filmet visszahoz­zák, hiszen mindenkinek a saját felvételeire van szüksége. Az 5. pont az elkészült munka három­hónapos megőrzésére vonatkozik. A hivatalos álláspont ez, azon­ban az el riem vitt amatőr tételek vevőit a címük alapján kiérte­sítik, és legalább háromnegyed évig őrizzük meg az át nem vett tételeket. Végül: sokszor előfor­dul, hogy a vevő a kazettájába valamilyen filmet betölt. Ilyenkor megkérdezik boltjainkban, hogy milyen a betöltött film (színes, negatív, dia, fekete-fehér), a ve­vő közlését rávezetik a mun ku­tasakra és aláíratják, ilyenkor a film előhívása a vevő felelőssé­gére történik. A gyakorlatban azt tapasztaljuk, hogy sokan elfe­lejtkeznek a betöltött film faj­tájáról és a bemondással egyező­en előhívott film később másmi­lyennek bizonyul — vállalatunk ebben nem hibás.” (A választ az Optikai Finommechanikai és Fo­tócikkeket Értékesítő Vállalattól kaptuk a lapunkban megjelent „Feltételek” című cikkünkre.) A apta anuí meggyanúsítottak Fittyet hánynak a köztisztaságra Városunkban nagy erőfeszítések történnek azért, hogy mi­nél tisztábban, szebben lakjunk, éljünk. Mégha éri is jogos kritika, a lehetőségeken belül a Miskolci Köztisztasági Vál­lalat is szemmel láthatóan egyre többet tesz a tiszta Mis- kolcért. Ám mit sem ér a jószándék, a kukákra költött pénz, a tisztasági örsök lelkesedése és ügyszeretete, ha mindezt az erőfeszítést egyetlen éjszaka, vagy hajnalon tönkreteszik felelőtlen elemek. Az elmúlt hétfőn és szerdán hajnalra a Mikes Kelemen utca felső végéről kaptunk telefonértesítést, nézzük meg a guberálók „művét”. Nem volt szép látvány, noha lassan már-már megszokjuk. Két bérház előtt is felborítottak négy­öt kukát, azok tartalma a földre került. Ám hasonlót már másfelől is nemegyszer jelentettek. Rendszerint ugyanazok a személyek „dolgoznak” a ku­káknál. Mindez megkönnyítené az ellenük való fellépést — ha valaki gondolna egyáltalán ilyesmire. Városunk tanácsa 6/1980-as sz. rendeletében szabályozta a köztisztaság fenntartását városunkban. A rendelet 3. pa­ragrafusának 1—2. pontja kimondja: „A köztisztaság és a környezet rendjének fenntartása elsőrendű közösségi érdek, ezért annak előmozdításában mindenki köteles hathatósan közreműködni. Tilos a közterület és közcélú zöldfelület bár­milyen módon való szennyezése.” A szabálysértési rendel­kezésekkel foglalkozó 17. paragrafus pedig a kiszabható büntetéseket is közli. E szerint a rendelet megszegőivel szemben 50—200 forint helyszíni bírság, súlyosabb esetben 3000 forintig terjedő pénzbírság szabható ki. Helyszíni bír­ságolásra a rendőrség, valamint a tanács szakigazgatási szerve részéről eljáró és más, erre felhatalmazott személy jogosult. Vagyis: a lehetőségek megvannak arra, hogy a guberáló­kat, a lakótelepek rémeit megfékezzük. Csak valahogyan a gyakorlatban is módot és lehetőséget kellene rá találni. Né­hány példás büntetés minden bizonnyal elgondolkodtatná a guberálókat, érdemes-e a földre borítani a kukatartályok tartalmát... Ny. L nnepi est a Bükkben A miskolci helyiipari természetjárók az idén a bükkszentkereszti Béke turistaházban rendezték meg lombhullató ünnepsé­güket, itt búcsúztatták az őszt. Csakúgy, mint más­kor, most is vidám, csa­ládias szórakozás volt ez. A nagy létszámú vendég­sereg előtt elsőként a szak­osztály titkára szólt az idei eredményekről, majd arról, hogy jó lenne, ha minél több, helyiipari vállalatnál dolgozó fiatal kapcsolódna be a termé­szetjárásba. Beszélt arról, milyen nagy szerepe van a szervezett természetjá­rásnak a hazaszeretetre való nevelésben, hiszen nincs egyetlen sportág sem, amelynek annyi kap­csolata lenne a hazával, természeti értékeinkkel és kincseinkkel, a történe­lemmel és a munkásmoz­galmi hagyományokkal, mint a turizmusnak. Vendégeink között ott volt Molnár János, a HVDSZ Borsod megyei titkára, s nem egy válla­lat szb-titkára is. Vacsora után hajnalig tartó tánc, dalolás következett. F. Lm Miskolc

Next

/
Thumbnails
Contents