Déli Hírlap, 1981. szeptember (13. évfolyam, 203-228. szám)

1981-09-14 / 214. szám

1 A ráción innen és túl Az ember hajlamos arra, hogy a dolgoknak csak az egyik oldalára figyeljen. E közhelyszerű bölcsesség mindjárt jobb fényt kap, ha a témát konkretizáljuk. A takarékosságról, ne­vezetesen az energiatakarékosságról van szó. Látványos, ám egyoldalú kimutatások vallanak arról, hogy ötletekkel, új el-, járásokkal mennyi pénz spórolható meg. Ám korunkban, az átlagosnál fejlettebb technikát föltételezve, az ésszerűsítés megvalósítása beruházást igényel. Azaz: pénz kell a takaré­kossághoz is. A megyei NEB legutóbbi ülésén azt vizsgálták, hogy merre billen az energiamérleg. Az országos eredmények és törekvé­sek ismeretében állítható, hogy javult a helyzet: napjainkban az. egységnyi energiából több hasznosul, mint korábban. Es ebben az évben — ami egyaránt utal a mostani nagyobb fe­gyelemre. s a korábbi mulasztásokra — a teljes nemzetgazda­ságot jellemző mutatókat figyelembe véve, nem fogyasztot­tunk többet, mint tavaly. Vannak olyan takarékossági eljárá­sok. amelyek nem igényelnek befektetést. Vannak olyanok, amelvek beruházásigényesek, de a haszon közvetlenül nem mutatható ki. Akadnak aztán olyanok is, amelyeknél csak a pénz csinálja a pénzt. Józan megfontolás kérdése, hogy ér­demes-e áldozni ... ötletekben nincs hiány. A tervek szerint a BVK Kazincbar­cikáról távvezetéken adhatna oxigént az LKM-nek. Az LKM viszont hasznosításra ajánlja föl az oxigéngyártásnál kelet­kező nitrogént a hűtőiparnak. Az eddig felhasználatlan hul­ladékhő viszont az üveggyárból a kohászatba kerülhetne. Bő- csön kitalálták, hogy kristályos cukor helyett jobb, relatíve olcsóbb a folyékony cukor ... Ám ezek olyan tippek, amelye­ket nem adnak ingyen. (Az ördögi kör ott kezdődik, hogy ta­karékoskodni kell. A józan ész elfogadja az érveket. A fő­könyvelő számol: van-e néhány millió forintom arra, hogy tízmilliót megtakarítsak?) A jó szándék néha azon bukik meg, a megvalósítás azért halasztódik el, mert pillanatnyilag nem áll rendelkezésre az az összeg, amely a bizonyíthatóan szükséges fejlesztéshez ok­vetlenül szükséges. Az e témában felelősek dilemmája ha­sonló, mint az ökológusoké. A környezetvédelem biztos hasz­not hozó, jó ügyet szolgál, de egy porleválasztó berendezés, vagy egy biológiai víztisztító mű megépítése százmilliókba kerül. Ki győzi ezt? Mértéktartó becslések szerint a borsodi tapasztalatok alapján a tartozik—követel arány az energia­takarékossági befektetéseknél 1:3. Vagyis sok vállalat sok javaslatát figyelembe véve (s nem hanyagolva el a hitel­képességet, a cég jövedelmezőségét sem), akkor praktikus megvalósítani egy-egy pénzt igénylő, energiaracionalizáló el­járást, ha minden, e célra fordított egy forint legalább há­rom forint garantált hasznot hoz. Ám a valós helyzet meg­ítélése — hosszú távon — már túlnő a ráció határán. A több évtizedre szóló prognosztika nem a rövid távon, roppant prak­tikus főkönyvelők, gazdasági igazgatók dolga, hanem az áb­rándos, merész futurológusoké. Joggal mondhatta a világ leg­híresebb, s tényekkel leginkább igazolt „jövendőmondója”, Clarke, hogy bármi, ami elvileg lehetséges, megvalósul majd, a műszaki nehézségektől függetlenül, ha elég komoly igény van rá. Semmiféle elgondolással szemben nem használható érvelés az, hogy fantasztikus ötlet. BRACKÚ ISTVÁN Hat megye modellezőinek versenye Borsod, Hajdú, Heves, Nóg­rád, Szabolcs és Szolnok me­gye vitorláshajó-modellezői- nek területi bajnokságát Óz- don. a csónakázótavon ren­dezték meg. A nyolcvanhat versenyző között 17 borsodi — a soraikban 12 miskolci — modellező szerepelt. A há­rom kategória egyikében Tóth János, az MHSZ Avas Klub­jának tagja győzött, s a má­sodik helyen klubtársa. Ve­res László végzett. Másik ka­tegóriában az ózdi Számadó István bizonyult a legjobb­nak. A többi borsodi verseny­Vegvszer a növényben A növényekben, növényi termékekben felhalmozódó vegyszermaradványokról, a mezőgazdaságban használatos növényvédő szerek, műtrá­gyák biztonságos alkalmazá­sáról kezdődött nemzetközi kollokvium a hét végén Ba- latonfüreden. Az utóbbi tíz esztendőben megkétszerező­dött a mezőgazdasági kemi­káliák felhasználása hazánk­ban, s ez fokozott óvatosság­ra int. Miskolcon, a növény- védelmi állomáson rendsze­resen vizsgálják a környék mezőgazdasági termékeit. La­boratóriumuk — ahol a ta­lajvizsgálatokat végzik — beletartozik az 1977-ben lét­rehozott, tizenöt egységből álló országos hálózatba. A megengedettnél több vegy­szermaradvánnyal itt, s az ország más tájain is csak igen kis százalékban talál­koztak. ző is az élmezőnyben fejezte be a mérkőzést. A borsodi modellezők ez­zel nem tettek pontot idei versenyeik végére. Október 4-én városunk repülőterén rendezik meg ez évi utolsó ’mérkőzésüket, a körrepülők országos meghívásos verse­nyét. Az ősz legbiztosabb jele, amikor az erdők és mezők tollas lakóinak egy része útra készülődik. Az őszi vonulás már au­gusztusban megkezdődik: el­sőként a gólyák indulnak, s végigrepülvé Bulgárián, Kis- Ázsián és Izraelen keresztül érkeznek a Nílus völgyét kö­vetve Dél-Afrikába. Az út novemberben fejeződik be. A fecskék kicsit később, szeptember elején indulnak el. Irigylésre méltó telelőhe­lyeket választanak maguk­nak a madarak: mintha egy drága utazási iroda prospek­tusaiban lapozgatva nézték volna ki, hogy hol töltsék el az európai zord teleket. A bíbicek a Beleári-szige- tek napsütéses partjain nya­ralnak, míg nálunk hull a hó. A szárcsák Olaszországba utaznak, a dankasirály Al­gírban vagy a Nápolyi-öböl­ben lelhető fel ilyenkor. A sárgarigó úticélja Tunisz, a seregélyek is velük tartanak, de akad köztük jó néhány, amelyik inkább Algírba re­pül- A gémek úticélja Szicí­* Kemény, férfias sport, ám egyre több a barlangászhölgy is. Sok szépet lát a föld alatti járatok kutatója ... Karabinerek, kötelek, kristályok + Esztramosi lelet: ezzel az őrlőfoggal valamikor egy ősállat Barlangász­csábító Érdekes kiállítás látható ezekben a napokban a Fa­zekas utcai, 6. számú Álta­lános Iskolában. A Herman Ottó karszt- és barlangku­tató csoport a Bükki Nem­zeti Park Baráti Köre mis­kolci csoportjának segítségé­vel két vitrinben mutatja be a barlangászat legfontosabb eszközeit és több igen szép kőzetet, kristályt. A jobb oldali tárlóban fo­tók láthatók a földvári bar­langból, alatta pedig kőzetek sora. Esztramosi kalcitkris- tályok, bükki mangándentri- tes mészkő, mályinkai oszit- rea kagylótöredék, erdőbé- nyei kovaföld levéllenyomat­tal, megyaszói jáspis ésopáll, aranyosvölgyi obszidián, ru- dabánvaj markazit. hogy csak az érdekesebbeket em­lítsük. A másik vitrinben a barlangászfelszerelések kö­zött találjuk a speciális kö­teleket, azok csomózási for­máit (halászcsomó, dupla nyolcas stb.), de itt vannak a nélkülözhetetlen karabine­rek, falszögek, lapkák, kötél­gyűrűk, a hagyományos kar- bid- és a korszerű akkumu­Tia, a fecskék a gólyákhoz hasonlóan, Dél-Afrikába igye­keznek. Az utak igen hosszúak: közben pihenni is illik néha. A Duna-delta vidékén s az erdélyi Mezőségen van híres madártanya. Itt az őszi hó­napokban sok vonuló ma­dárfaj csapatait láthatja egy helyen a megfigyeléseket végző tudós. A vonulás ösztöne igen erős: a kalitkába zárt mada­raknál is megfigyelhető az ilyenkor hirtelen kitörő nyug­talanság. Az ok a belső el­választásé mirigyek működé­sében keresendő: ha a hor­montermelés rendje felborul, a madár képes nyár közepén is útra kelni. A régi hiede­lem szerint egyébként a ma­darak nem költöznek el, ha­nem megbújnák odúkban, barlangokban, mocsarakban. Ez a tévhit onnan szárma­zott. hogy az őszi vonulás előtt előszeretettel gyülekez­nek vízpart mellett, mocsa­rak tájékán, ahol még ilyen­kor is bő táplálékot nyújt a rovarvilág. aprította táplálékát. látoros lámpa, valamint a meredek zsombolyokba való leereszkedéseknél használa­tos, úgynevezett mászógép. Ebben a vitrinben a Gulies- ka-zsombolyról és a Csiga- ház-teremről láthatnak fotó­kat az érdeklődők. Megszoktuk, hogy a panel­házak — katonásan szólva — „elvágólag”, egymásra merő­legesen helyezkednek el. Ezért megütköztünk egy ki­csit, amikor először meglát­tuk azt a néhány, ferde sík­ban álló épületet, amelyet az Ady-híd mellett szereltek össze. Mindenképpen hatá­rozzák meg az építők, hogy melyik ház alapja milyen irányban és hol terüljön el? Nos, a helyszín és az alapok pontos bemérése a Geodé­ziai és Térképészeti Vállalat feladata. Az országos vállalat mis­kolci 25-ös és 26-os osztá­lyai ezekben a napokban az újabb avasi panellaká­sok alapjaival foglalkoz­nak. Az EODÉ 2000-es és a DISZTOMATT 10-es. nyuga­ti gyártmányú, másfél mil­lió forintot érő műszerekkel függőlegesen milliméteres, míg vízszintesen centiméte­res pontossággal marik ki az ÉSZAKTERV által tervezett házak alapjait. Az alapozá­si, illetve építési terveken precízen meghatározzák a fő­irányt, (Solymos László felvételei) A kiállítás célja a barlan­gászat bemutatásán túl az, hogy kedvet csináljon az is­kolásoknak e kemény, de igen szép sport iránt. A tár­latot Miskolc több általános és középiskolájában is be­mutatják majd amely leggyakrabban egy- egy nagyobb úttengelyhez igazodik, s ehhez kapcsolják az épü­leteket is. Ennek eredmé­nyeként a repülőgép abla­kából nézve szabályosan el­helyezett dominóknak tűn­nek a lakótelepi házak. Sáfrány József, a 26-os osztály vezetője újságolta, hogy ebben az esztendőben egymillió forint értékű, úgy­nevezett kitűzési munkát vé­geznek, s ebben nemcsak a lakások, hanem az egyéb lé­tesítmények, a közművek, a csatornák és a főbb távve­zetékek elhelyezésének a meg­határozása is szerepel. S ami­kor az épületek elkészülnek, újabb komoly tennivaló vár a geodétákra: ellenőrizniük kell, hogy va­lóban ott húzták-e fel az épületeket, ahová a „vastüskéket” le­szúrták. Mint ismeretes, az évtized végére kell elkészíteni az or­szág teljes közműtérképét. Miskolcon erre feleannyi ha­táridőt kaptak, mivel váro­sunkban gyakrabban előfor­dul a csatomatörés és a ká­belszakadás. A földmunkát végzők hibájából i Elválni ágytól, asztaltól Magyarországon igen sok házasság végződik vá­lással, 1970-ben 22841 házas- I sagot bontottak tel, 1978- ban már 28 407 és 1979- ! ben is' 28 ezer volt a vá­lások száma. I Sokan már az első év- I ben megunják egymást. I Természetesen azok, akik I nem készültek komolyan * a házasságra, akik meg­• gondolatlanul léptek frigy­1 re. Nem jobb az arány a több évet együtt töltött házasfelek válási statisz­tikájában sem. Az ösz- szes felbontott házassá- I gok 3,1 százalékát azok i adják, akik egy évet sem I éltek együtt, az egyévi I együttélés után 7,2, két I év után 8,8, három év I után 8,2, négy év után 1 elváltak 7,3 százalékot 1 tesznek ki. üt-kilenc, évet élt együtt a válóperesek 25 százaléka, tíz-tizenki­lenc évi házasság után a I 24 százalék kívánt elvál­I ni, és sokan unták meg I házastársukat húsz év 1 után, az összes elválóknak I majdnem 15 százaléka. I A válóokok közt a lát- I ványos féltékenységi drá­1 máktól a csendes közö­1 nyig igen széles a paletta. Üjabbpn sokan csak amo­lyan átmeneti állomásnak tartják a házasságot, I megpróbálják, s ha nem I sikerül, odébbállnak. Pe­I dig a válás minden eset­I ben megrázkódtatás. A I hosszabb, rövidebb ideig I tartó együttélés mindkét » félben nyomot hagy. Tanács vb-k ülése Ma délután két borsodi nagyközségi tanács végre­hajtó bizottsága tart ülést. 9 Sajóbábony nagyköz. ség Tanácsának Végrehajtó Bizottsága elnöki beszámolót hallgat meg, majd jelentést vitatnak meg az állategész­ségügyi feladatok ellátásá­ról. Végül az adóigazolási feladatokról lesz szó. # Riese nagyközség Ta­nácsának Végrehajtó Bizott­sága a szeptember 25-én esedékes tanácsülés elé ke­rülő dokumentumokat vizs­gálja felül, majd a testület tagjai tájékozódnak a köz­érdekű bejelentések és ja­vaslatok intézéséről. még eddig nem sok gáz­csövet sértettek meg Mis­kolcon, de ez nem annak köszönhe­tő, hogy a beruházók pontos közműtérképpel rendelkezné­nek. A térképészek eddig már a város területének 20 százalékáról precíz, úgyne­vezett szakági részletes hely­színi rajzot tartalmazó köz­műtérképet állítottak össze. S miközben ezt szerkesztik, a legújabb változásokat is feljegyzik. Határozat szüle­tett arra, hogy minden, útfelbontást köve­tő befedés előtt bemérési jegyzőkönyvet kell készí­teni. fgy a térképészek a nyílt­színi árokban a korábbi éveknél sokkal pontosabb képet kaphatnak a mélyben kígyózó elektromos, postai és gázvezetékekről. Mindezeken kívül a csalá­di házhelyek kimérése is a térképészek tennivalói közé tartozik. Ezekben a napok­ban Felsőzsolcán 120. Szir- mabesenyőn 80. Mályiban 60 és Amóton 40 házhelyet mérnek ki. A geodéták mérik ki Merre nézzen a ház? Készülőben a miskolci közmütérkép (k—6) (szántó) A sárgarigó Tuniszba utazik Szárnyas vándorok

Next

/
Thumbnails
Contents