Déli Hírlap, 1981. szeptember (13. évfolyam, 203-228. szám)

1981-09-05 / 207. szám

V issxavárják a volt versenyzőket Continental, Royal, Olym­pia, Underwood, Remington — megannyi patinás, elnyü- hetetlen márka. A nevek alapján nem nehéz kitalálni, hogy írógépekről van szó. Olyan írógépekről, amiket az utóbbi időben egyre többen keresnek, s értékük egyre magasabbra hág. Eleinte csak szobadíszként vették meg pár száz forintért a magas építésű, cikomyás, régi márkás gépeket. Ma már nehéz lenne ennyiért hozzá­jutni bármelyikhez is: áruk felette van az újakénak. Nem valami mánia, vagy a régi­hez való olthatatlan vonzó­dásunk fizetteti ki az ezre­ket egy-egy üzemképes, fél évszázados masináért. Vala­mikor az ügynökök úgy győzték meg gépük jó minő­ségéről a vevőt, hogy a betű­kart kihajtva és megragad­va, annál fogva lóbálták a súlyos szerkezetet, aminek ez meg sem kottyant. Nem pár évre, hanem „egy éleire” gyártották ezeket, de a híres márkák túléltek több tulaj­donost is. Olcsónak nem vol­tak nevezhetők: egy jobb táskagépért, például egy Continentálért, kétszáz pen­gőt is elkértek, akkor, ami­kor egy műszerészsegédnek száz pengő volt a havi fixe. A mechanikus gépek kate­góriájában jobbat azóta sem nagyon gyártottak ezeknél. Az új gépek nem üzembizto­sak eléggé, alkatrészeik gyorsan kopnak, mechaniká­juk finomsága meg sem kö­zelíti a régit. De az elektro­mos írógép sem tudott egy­értelmű győzelmet aratni; sok gépírónő keresi a régi mechanikus gépeket, mert azzal jobban szeret írni. Valaha szemétdombon vol­tak: ma ezrekért veszik. Az okosabbak azt is mondják, hogy jó befektetésnek is, hi­szen az áruk tovább emel­kedik. Talán megérjük, hogy vitrinbe kerülnek, s csak jeles szövegeket, szerel­mes verset, vagy végrende­letet fognak rajtuk írni... (k—ó) ■M Vigyázat, az optika csal! E három kéményt a Lenin Kohá­szati Művek fűtőművénél fotóztuk. E képről aligha derül ki, hogy a jobb oldali kémény 20 méteres, a bal oldali 80 méterre nőtt, és középen ágaskodik a város legmagasabb építménye, ami 150 méter magas. (Kerényi László felvétele) Sportorvosra vár a státus A rendelő már ideális A múlt héten a rádió Jó reggelt! című műsorában hallottuk, hogy bizonyos or­vosi szakmákban rendkívül kevés a szakember. Például: az egész országban mindösz- sze ötvenegynéhány sport­szakorvos dolgozik, és közü­lük is több mint harminc a fővárosban. Megyénkben va­lamivel jobb a helyzet, mint a vidéki átlag, de elégedet­tek nem lehetünk. Erről beszélgettünk dr. Molnár Pállal, a megyei sportfőorvossal. Tulajdonkép­pen ő az egyetlen a megyé­ben. aki sportszakorvosi ké­pesítéssel rendelkezik. Mun­káját hét sportorvos segíti részállásban, akik főleg bel­gyógyászok és sebészek, sőt a kardiológiai tudományban is nevet szereztek maguk­nak. Mire beletanulnának A megyében tizenegy mel­lékfoglalkozású sportorvost foglalkoztatnak. A gondot az jelenti, hogy mire beletanul­nának az igazi, sportorvosi teendőkbe, meggondolják ma­gukat. A sportorvosi státu­sokat hirdetik ugyan, de rendre betöltetlenül marad­nak. A feltétel ugyanis az, hogy gyermek-, illetve bel­gyógyászati alapképzéssel három évig kellene főállású sportorvosnak lenni a szak­orvosi ' vizsgához.' Orvosbeí- kekben pedig úgy tartják, hogy rangban, perspektívá­ban kevesebbet jelent sport­orvosnak lenni, mint kór­házban, vagy rendelőben dol­gozni. Nem beszélve arról, hogy szombaton és vasárnap zajlik a sportesemények zö­me. Szomszédban a sportcsarnok S ezen túl, milyenek a tár­gyi feltételek? Amióta a Tí­zes honvéd utcai sportorvosi rendelőt lebontották, .évekig igen áldatlan körülmények között dolgoztak a Sötétka­puval szemben. Júliusban végre, a MÉMTE-pálya mel­lett, igen ideális helyen egy új rendelőt vettek birtokuk­ba. Céljának annál is in­kább megfelel, mivel ott van a szomszédságában a sportcsarnok is. Felépítésében a BÁÉV bizonyult jó mecé­násnak. a berendezéshez pe­dig a megyei tanács egész­ségügyi osztálya adott anya­gi támogatást. A modern rendelők mellett külön kon­dicionálóteremben végezhetik el a minősített sportolók ter­helési vizsgálatait. A két KTD—2 diagnosztikai táská­val EKG-, légzésfunkció- és hallásvizsgálatokat végezhet­nek, és automatikus vérnyo­másmérésre is alkalmas. A hordozható telepes készülék pedig arra is jó. hogy sport- eseményeken vessék be, ha szükség van rá. ■ Rehabilitáció is... A rendelő felszerelése arra is alkalmas, hogy a sérült sportolók rehabilitációjáról gondoskodjanak. A kisebb sportsérüléseket helyben el­látják, gyógyítják, a komp­likáltabb esetekben viszont kórházi kilátást biztosítanak. Itt ellenőrzik rendszeresen a több száz sportoló egész­ségét Az általános iskolások alsó tagozatosainak sportor­vosi ellenőrzéséről az iskola­orvosoknak kell gondoskodni. A felső tagozatosok és a kö­zépiskolai tanulók viszont szintén a rendelőbe járnak. Emellett egy országos vizs­gálat részeként, igyekeznek: minél nagyobb számú vizs­gálati anyagot gyűjteni. A kutatás témája ugyanis, hogy az aktív sportolók egészségé­nek mennyiben használt, vagy mennyiben ártott a rendszeres testedzés, a na­gyobb fizikai igénybevétel. O. E. Lemezslágerek A selypítő kislány Bár a kritikusok fanya­logva állapították meg, hogy nem volt az igazi, a tánc­dalfesztivál mégis országos érdeklődést váltott ki, s ha a hőskorhoz képest kisebb tömegeket is, de mégis so­kakat megmozgatott. Volt aki tollat ragadott, hogy sza­vazzon, s volt aki a lemez­boltba szaladt... A belvárosi lakótelep új lemezboltjában elmondták, hogy Ulmann Mónika és Soltész Rezső holtversenyben a legnagyobb sztárok. Szinte minden versenydalt kiadtak, néhány kivétellel. A döntő után nem sokkal megérkez­tek a boltba a «íslemezek, de úgy látszik, a selypítő kis­lányból, s a bodor hajú éne­kesből semmi sem elég: már mind elfogyott. Ugyancsak hi­ánycikkek a KFT együttes és Horváth Attila lemezei. Még van a Hungária együttes Limbó-hintójából, s a Korál- slágerből, de ezeket is na­gyon viszik. A napokban újabb szállítmányt várnak. A fesztivál utózengései hez tartozik az Ez a divat folyó­irat versenye is. Mint ahogy azt az előző számaikban megírták, szavazni lehetett arra, hogy ki volt a legjob­ban öltözött, legcsinosabb előadó a fesztiválon. A sza­vazás eredményét az augusz­tus 27-i „Pulzus” című köny­nyűzenei televíziós műsorban ígérték közzétenni. Az ered­ményhirdetés azonban elma­radt. Zsigmond Mártától, a lap főszerkesztőjétől megtudtuk, hogy az olvasók kérésére megnyújtották a szavazás időszakát, hogy legyen idő bőven a döntésre. Az Ez a divat szerkesztőségébe min­dennap egy cukroszsáknyi szavazat érkezett. A számlá­lás, értékelés még tart. A győztes a lap stílusához illő szép ajándékot fog kapni: le­het, hogy egy egyedi ruha­költeményt. Az eredmény- hirdetés időpontjáról a lap októberi számában tájékoz­tatják az olvasókat. ’ (k-ó) + Eseményszámba megy a gyermekkórházban a testsúlymé­rés. A súlygyarapodás ugyanis az egészségi állapot javulását jelzi. Kíváncsian lesik a kis betegek, mennyit mutat társuk­nak a mérleg. (Kerényi felvétele) Városi tanácstagok fogadóórái Hétfőn tartják tanácstagi fo­gadóóráikat: Bárány István, Sta­dion u. 47/a., óvoda, 17 órakor; dr. Gvimesi Béla, vb-hivatal, Petőfi u. 23., I. emelet, 116-os szoba 14-től 16 óráig; Harhai Jó­zsef, II/3. sz. pártalapszervezet, Jáhn Ferenc u. 2. sz., 17 órakor; Karaba László, 35. sz. Általános Iskola, Lumumba u. 1. sz., 17 órakor; Kiss Géza, 1/7. sz. párt­alapszervezet, Kisfaludy u. 37* sz., 18 órakor; Kiss Mártonné, napközi otthonos óvoda, Kacsóh P. u. 8. sz. 12-től 14 óráig: Kom- lósy Tamásné, 12. sz. Általános Iskola, Kun Béla út 27. sz., 18 órakor: Kormos György, Egyet­értés Tsz irodája, Major u. 4. sz.. 16 órakor; dr. Lipták Antal és Rózsavölgyi József, 1/5. sz. pártalapszervezet, Kassai u. 86. sz., 18 órakor; Molnár Miklós, Szentpéteri kapui II. sz. Lakás- szövetkezet irodája, Katowice u« 7. sz., 18 órakor; Nyitrai József, 1/7. sz. pártalapszervezet, Kisfa­ludy u. 37. sz., 18 órakor; Sós Miklósné, Gagarin u. 13. sz., IX/4. 18-tól 19 óráig; Szentesi István­ná, 16. sz. Általános Iskola, Fad- rusz u. 8. sz., 18 órakor; Simkó Istvánná, 23. sz. Általános Iskola- Táncsics tér 1. sz., 17 órakor. :□ ii6 T-vonak# TINTARADÍR BIZONYT TlftNYRADIR Lei itofialaA 'fiimet c&HJ/zcL - tóiímlűvm, qotpi^atfiíaL ♦ Tanszerújdonságok (Mező István rajza) Üt nélkül nem megy Tudomásom szerint ma hazánkban a sörgyár létesítése a leg­gyorsabban megtérülő beruházás. Az idő egy évnél rövidebb, de persze oktalanság lenne azt követelni, hogy az elérhető leg­nagyobb haszon érdekében a fejlesztésre szánt pénzt kizárólag a sörre költsük. A megtérülési idő iparáganként más és más, s rengeteg szub­jektív ok is közrejátszik abban, hogy mikor fordul termőre egy befektetés. Egy ipari beruházás megítélésekor viszonylag könnyű a helyzet, hiszen rendelkezésre állnak azok a súlyok, amelyekkel mérni lehet. A kohászati és bányászati fejlesztések viszonylag hosszú idő alatt térülnek meg. mivel az eszközök értéké relatíve magas. A számba vételt alapvetően meghatá­rozó mindennapi közgazdasági szabályozók szerepére most nem térünk ki, csak néhány tényre utalunk. A magyarországi ás- ványvagyont felértékelte a világpiaci árrobbanás, így aztán haszonnal kecsegtet a recski ércbányászat, vagy éppen a du­nai aranymosás felfuttatása. Elmélkedésünk elindítója egy. a Közgazdasági Szemle leg­utóbbi számában megjelenő cikk volt. Címe: Az autópálya­építés gazdaságosságáról. A szerző: Kőszegi Gyula. Nem első­sorban a módszer miatt tartjuk figyelemre méltónak ezt a vál­lalkozást ... Az a lényeg, hogy ebben a kispénzű, feszes elszá­molású gazdasági konstellációban kimutatja, hogy az infra­strukturális beruházásokra szükség van, hogy az arányosabb fejlesztés jegyében fogant szándék nem mondhat le olyan, lát­szólag közvetlenül pénzt nem hozó befektetésekről, mint pél­dául az út- vagy autópálya-építés. A szerző megállapítja: az autópálya-beruházás megtérülési ideje kedvezőbb az országos átlagnál. Más kérdés, hogy az adottságok következtében az eredményt nem lehet zárt elszámolási rendszerben kimutatni. Maradjunk az állítás első tételénél! A Törökbálint—Székes- fehérvár közötti 43,5 kilométer hosszú autópálya költségének megtérülési ideje a számítások szerint 4,6 év. (Ne feledjük, az ilyen út kilométerenként 50*millió forintba kerül!) A számítás figyelembe vette a sebességet, a közlekedési biztonságot, az idegenforgalmat, a járműköltséget... A tények ismeretében aligha kétséges, hogy jó üzlet utat építeni. Ez az állítás akkor is igaz, ha a beruházásokra most viszonylag kevesebb pénz áll rendelkezésre. A Közgazdasági Szemlében idézett cikk az M7-es és a 70-es számú utat hasonlította össze. Bennünket, miskolciakat a téma azért érdekelhet, mert alkalmi hírek va­lószínűsíteni látszanak, hogy mérséklődik az M3-as építési üte­me ... KI tudja? B. L Eleire szóló „írógépek99 Uráli a régi, mini az új

Next

/
Thumbnails
Contents