Déli Hírlap, 1981. szeptember (13. évfolyam, 203-228. szám)

1981-09-01 / 203. szám

Meseautó is van a bontóban Ahol a kocsikat boncolják Már jóra] a nyitás előtt legalább harmincán teblábol- nak minden reggel az AFIT Zsigmondy utcai autóbontó­ja előtt. A kerítésen keresz­tfii árgus szemekkel figyelik a roncskocsikat, hátha akad rajtuk olyan alkatrész, ame­lyiknek hiánya miatt nem megy a kocsijuk. Ide leg­többször azok az alkatrész- vadászok jönnek szerencsét próbálni, akik már a fel or­szágot bejárták fékdobért, porlasztóért vagy éppen egy hátsó szélvédőért. — Az idén 186 totálkáros kocsit bontottunk alkatré­szeire, körülbelül 15-tel töb­bet, mint tavaly augusztu­sig. Kora tavasszal csúcsfor­galmat bonyolítottunk le: na­ponta 4—5 totálkáros kocsit hoztak a telepre. Mostaná­ban egy hét is eltelik, amig 2—3 kocsit kapunk — mon­dotta — nem panaszképpen — Stefán István, az autó­bontó telep vezetője. A száraz nyár, a jó útvi­szonyok biztonságosabbá le­szik az autózást. így aztán ebben az esztendőben „csak” egy Dáciát, egy kis 126-os Polskit és két új Moszkvi­csot bontottak. A totálkáros kocsik sorában a Skodák ve­zetnek, ezekből már legalább százat boncoltak az idén. Utánuk következnek a sor­ban a Ladák különféle tí­pusát S mintha a korábbi­nál több Trabant és Wart­burg sorsa is itt teljesedett volna be. Három variáció öt évre Billeg a munkaerő-mérleg Az a jó vezető, s az a jó vezetői döntés, amely az ösz- szes lehetséges megoldások közül a legjobbat választja. Ehhez azonban alapos infor­mációra, a variánsok teljes is­meretére van szükség. A megyei tanács elkészí­tette Borsod öt évre szóló te­rületi tervét, s ebben a mun­kaerő-gazdálkodás prognózi­sának három alternatíváját adja meg. A leoLrítikusabb pont + Lehet válogatni a motorok között. .1 — Akad néha egy-két ku­riózum is a telepen. Hama­rosan „kés alá kerül” egy sárga 280-as Mercedes is — mutatja a telepvezető. A hajdani meseautó jobb első része teljesen benyomódott. Am az első két ülés körüli kárpit csaknem sértetlen ma­radt. Talán ebben a bizton­„Mercík” + Bár a Mer centesekhez jó az alkatrészellátás, az olcsó, bon­tott fődarabok ebből hamar gazdára találnak Lahat van a lánckorláton Fizet, ha feledékeny az autós Amióta átadták a forga­lomnak a 3-as út Miskolcon átvezető új szakaszát, rend­kívül megnőtt a balesetve­szély az Ady Endre utcában. Nem véletlen, hogy a KPM Miskolci Közúti Igazgatósá­ga magas védőkorláttal látta el e szakaszon az utat, hogy azt a gyalogosok ne léphes­sék át. Néhány helyen a vé­dőkorlátot lánckorlát szakítja meg, ugyanis az itt lakók ko­csijainak, valamint az árute­rítő tehergépkocsiknak a köz­lekedését biztosítani kell. A lánckorlátokat lakattal zárták le, amelyet köteles a gépko­csivezető azonnal visszazámi, amint ki-, illetve behajtott kocsijával. Amennyiben ezt elfeledné, úgy szabálysértést követ el, s az ide vonatkozó rendeletek értelmében 5 ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. Ságban rejlik vonzereje? Korábban gyakran előfor­dult hogy a vásárlók az előttük szétszedett autó al­katrészeire hiába pályáztak, ugyanis az AFIT szervizeinek június elejéig minden bon­tott anyagra elővásárlási jo­guk volt. A nagyarányú kés?- létezés miatt ez megszűnt, így a vásárlók érkezési, sor­rendben megkaphatják az összes bontott alkatreszt. (szántó) A feladat (nevezetesen a teljes foglalkoztatottság, a racionális munkaeró-felhasz- nálás, az önérdeket és önér­zetet nem sértő átcsoportosí­tás biztosítása) megoldásá­nak többismeretlenes egyen­lete nem a bizonytalanság és a határozatlanság jele. Olyan időket élünk, amikor a ru­galmasság vált a legfonto­sabb erénnyé. A rugalmasság gyorsaságot feltételez, s ez egyben jelenti azt is, hogy a hibák, tévedések, rövid, né­hány hónapra tehető időszak alatt kiderülnek. A foglalkoztatás borsodi ér­tői és felelősei egyébként megállapítják, hogy a ..VI. ötéves terv során a foglal­koztatáspolitika és a munka­erő-gazdálkodás jelenti me­gyénk társadalmi-gazdasági fejlődésének legkritikusabb pontját” Kulcskérdés ez: nemcsak a vélt bizonytalanság miatt, nemcsak a borsodi helyzetre korábban jéllemző extenzív fejlődés megszűnése miatt, hanem azért is, mert a leg­nagyobb tartalékok a racio­nálisabb, hatékonyabb foglal­koztatás megteremtésében rejlenek. Nők és férfiak Viszonylag könnyen és nagy biztonsággal prognosztizálha­tó, hogy mennyi lesz a mun­kára fogható emberek száma. Várható, hogy több lesz a nyugdíjas, de kevesebben ve­szik majd igénybe a gyes-t. így a tervidőszakban Borsod­ban 1800-zal csökkent a férfi munkavállalók száma, a dol­gozó nők viszont kilencszáz- zal többen lehetnek. Hogy mi kerül a mérleg másik serpenyőjébe? A mun­kaerő-hasznosítás három va­riáció jú. Az első változat a vállalatok óvatos becslésein alapul. Eszerint: a megyei ipari és építőipari vállalatok foglalkoztatottjainak száma öt év alatt 1300-zal csökkent, noha csak tavaly, a létszám- csökkenés ennek kétszeresére rúgott. A szakértők szerint a szolgáltató ágazatba tartozó vállalatok és intézmények is túlzottan visszafogottan ter­veztek. E cégek „munkaügyi­sei” ugyanis 2100 új ember felvételével számolnak csak. A feladatok ellátására azon­ban ennél többre van szük­ség. Tovább bonyolítja a helyzeteit, hogy a borsodi me­zőgazdaság munkaerőigénye — elsősorban a melléküzem- ágak felújítása miatt — hét-, nyolcezer emberre rúg. A „tartozik-követel” mér­leg egyszerű számítással bi­zonyítható, nincs egyensúly­ban. A harmadik variáns sze­rint az ipari ágazatokban évente két százalékkal, öt év alatt mintegy húszezerrel csökkenne a létszám. Ezt a kínálatot azonban már sém a tercier ágazat, sem a mező­gazdaság nem volna képes fölszívni. Nemcsak a mennyi­ség miatt, hanem a szakmai összetétel miatt sem. De so­rolhatnánk a családi és lakás- problémákat is. Érettségizet# miskolci lányok aligha vállal-? nak állatgondozói állást egy határ menti termelőszövetke­zetben. Nem a kéz kevés Az úgynevezett második) variáció (a kompromisszum és az ésszerűsség jegyében) kínálja az elfogadható meg­oldást. Az ipari, építőipari létszám egy százalékkal csök­ken évenként. A kereskede­lemben és vendéglátóiparban 1100-zal növekszik várható­an a foglalkoztatottak száma, s a korábbinál több embernek biztosít munkalehetőséget a közlekedés és a hírközlés. A mezőgazdasági dolgozók szá­ma csak mérsékelten emel­kedik, noha a létszám az el­múlt időszakban évente két- három ezerrel nőtt. Az elképzeléseket a jövő igazolja vagy cáfolja. Most is igaz, tudtuk eddig is, hogy a munkaképes korú lakosság száma adott. Nem a munka­erő a legszűkebb a számba- jöhető gazdasági források kö­zül. Azaz: nem a kéz kevés, hanem az elosztás rossz. És éppen ez a legnagyobb di­lemmája a munkaerő-mérleg és -prognózis készítőinek. (brackó) Újraolvasni Vilma néni tanácsait Hova lettek a szakácskönyvek? Az Erdélyi szakácskönyvet csak pár napig lehetett kap­ni: sikere a Kámaszutra, vagy a Miért beteg a magyar fut­ball? — népszerűségével mérhető. Nem kell szégyen­keznie a többi szakácskönyv­nek sem, hiszen a közelmúlt gasztrovniniai tárgyú kiadvá­nyait úgy vitték a köny ves­boltokból, mint a cukrot, Mis­kolc legnagyobb forgalmú könyvesboltjában, a Kazin- czyban jelenleg semmilyen szakáeskönyv nincs. Vajon miért? Kevesebb érkezik, mint amennyit el tudnak adni — értesültünk a bolt vezetőjétől. Pontosabban: nincs olyan mennyiség, ami gazdára ne találna a szakácskönyvekből. Az Erdélyihez hasonló sike­re volt az Édes könyvnek iá. de tovább lehetne sorolni a Szeptember közepétől üzemel Crossbar-központ Leninvárosban Rövidesen bekapcsolódik a hazai távhívó rendszerbe Le- ninváros is. Az ötezer állo­másos távbeszélő központ szerelése befejeződött, a szak­emberek már az utolsó pró­bákat végzik a készülékeken. Mindet) valószínűség szerint szeptember közepétől már távhívással is hívható lesz a vegyészváros, amelynek kije­lölő száma a 49-es lesz. Ez­zel egyidóöen öt számjegyűre változnak majd a leninvá- i'osi hívószámok. A változás kapcsán megjelent a lenin- városi telefonelőfizetők új névsora, amelyben már az öt­jegyű számok szerepelnek. A telefonkönyv valamennyi pos­tahivatalban megvásárolható. népszerű kiadványokat: A család szakácskönyve, Min­denki szakácskönyve, Nők Lapja szakácskönyve, vagy péidául a Hal- és vadételek, ami abszolút „sláger”. A szakácskönyvek felől ér­deklődtünk: a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalatnál is. Elmondták, hogy a példány- szám elsősorban kiadási kér­dés. hiszen a könyvkiadó ha­tározza meg, minői mennyit nyomtatnak. A szakácsköny­vek esetében harminctól hat­vanezerig terjed általában a példányszám. Nálunk a Köz- gazdasági és Jogi, Hletve a Kossuth Könyvkiadó a gaszt­ronómiai művek gazdája, s persze rájuk is érvényes mindaz, ami jellemzi a ma­gyar könyvkiadást: papír, kapacitás és érdekeltség hi­ányában, nem követik rugal­masan a piac igényeit. Szinte nincs esély egy-egy népszerű könyv — például a Hal- és vadételek — után­nyomására sem. Még egy pi­acra sem került, de mar nyomtatás alatt levő kiad­vány példányszámát sem le­het a keresletre hivatkozva megnövelni. Bizakodásra leg­feljebb az adhat okot, hogy a könyvkiadás, terjesztés ber­kein belül, a rugalmasságot elősegítő változásod várhatók hamarosan. Ettől persze a boltokban szakácskönyv hirtelenjében nem lesz. Pedig új nemze­dékek nőnek föl, akik újra és újra tanulják a főzés művé­szétét. De érdeklődünk egyre jobban az egzotikus, idegen ízek iránt is, s nagy a sikere a gyors, ölese* korszerű kony­ha címszó alatt sorjázó ötle­teknek is, akárcsak a szá­zadforduló hangulatát idézó. eredeti recepteknek. Szeret­nénk újra olvasni például Vilma néni szakácskönyvét is. A gasztronómiai, étkezési kultúra terjesztése lényeges kérdés: a jó szakácskönyv, s korszerű konyha az ép testért és ép lélekért egyaránt tesz valamit (k—6) Amatőr művészek Ünnepelnek az amatőr kép­zőművészek: az idén ötéves a Lenin Kohászati Művek ama­tőr képzőművészeti stúdiója. Ebből az alkalomból kiállí­tás nyílik szeptember harma­dikén fél 3 órakor a Diós­győri Vasas Művelődési Köz­pont galériájában. A tárlat az elmúlt fél évtized alkotá­sairól nyújt keresztmetszetet Drága vacsora Három tűzoltóautó idegeket borzoló éles szirénája verte fel & késő esti csendet városunkban a napokban. A járművezetők többsége az út szélére húzódva maga elé engedte a száguldó piros kocsikat. A vijjegó szirénák hallatán mindenki valami, ki tudja milyen tragédiára gondolt, s együttérzett a köteles­ségüket teljesítő tűzoltókkal, akik a kocsikban ülve, maguk sem tudták, mi vár rájuk a helyszínen. Mint másnap megtud­tuk, a tűzoltók, immár ki tudja hányadszor, egy oúakozmált vacsora gomolygó füstjére kapták a riasztást. A szomszédos bérházak lakói jogosan, állampolgári kötelességük tudatában nyúltak a telefon után, amikor meglátták a szemközti ház ab­lakából fölszálló fekete füstöt, ök nem tudhatták, hogy mind­ez egy felelőtlen ember müve, aki vacsoráját addig melegíti, míg az szénné ég. Miskolcon akár listát vezethetnének a tűzoltók azokról a személyekről, akik alkalmanként kozmás vacsorára „invitál­ják őket. Akad ilyen ember a Hegyalja utcában ugyanúgy, mint az Avas-déli lakótelepen. Nemegyszer már a riasztáskor szinte biztosra veszik a vaklárma tényét, ám mindenkor olyan készültséggel kell kivonulniuk, mintha az egész bérház égue. S mindezt valamennyiünk közös terhére teszik. Mennyibe kerül a felelőtlen embereknek a hatósági „ellen­őrzéssel készült”- vacsora? Az illetékesek véleménye szerint a felelősségre vonás, a szabálysértési eljárás egyetlen esetben sem marad el, ugyanis a vacsoraégetők nemcsak saját testi épségekét, hanem gyakran egy teljes bérház'fakóinak életét, biztor* ágát veszélyeztetik, a gázon felejtett paprikáskrumpli- val. (szántó)

Next

/
Thumbnails
Contents